Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-21 / 67. szám
* 1 ff r New York minden nyolcadik lakosa könyöradományból él FÓKUSZ iiiiiiiiiiiimmmim Szemelvények külföldi újságokból Ha New York városának gazdagságáról beszélünk, meg kell állapítanunk, hogy ez legalábbis enyhe túlzás. Számokban kifejezve ez így hangzik: a világító reklámoktól csillogó- villogó nyolcmilliós városban minden nyolcadik lakos adományokra vár. Azok az intézmények pedig, amelyeknek feladata, hogy a kéregető kezekbe dollárokat szórjanak, azt kérdezgetik maguktól: honnan vegyék a jövőben a szükséges pénzt. Vitathatatlan, hogy elmúlt az az idő, amikor New York joggal nevezhette magát gazdag városnak. Az elszegényedés kiinduló pontja valószínűleg — a gyárak és az élénk forgalom következtében — a nagyváros levegőjének egyre fokozódó elszennyeződése volt. A gazdag polgárok lassanként luxusvillákba, a csendes elővárosokba költöztek és adójukat is ott fizették be. A város helyzetét tovább súlyosbította a szegény bevándorlók egyre nagyobb áradata. Ezek nincsenek abban a helyzetben, hogy gyermekük megfelelő oktatásáról gondoskodjanak. Ennek következtében 200 000 fiatal munkásnak testi erején kívül semmije sincsen. A nagy csábítás: New Yorkban heti 100 dollárig terjedő munkanélküli segélyt is folyósítanak — más államokban és az ország déli részeiben heti 35 dollárnál többet nem fizetnek. Éppen ez az oka annak, hogy más államokból sok munkanélküli költözik New Yorkba, hogy nagyobb munkanélküli segélyt kapjon. 1967-ben New York város költségvetése 4,35 milliárd dollárt tett' ki, ebből 870 millió dollárt fizettek ki a munka- nélkülieknek és egyéb ellátatlanoknak. Akkoriban 694 000 ember szorult támogatásra. Az 1968. év utolsó negyedére vonatkozóan még nincsenek pontos statisztikai adatok, de a becslések szerint jelenleg egymillió azoknak a száma, akik állami segélyből élnek. JOBBOLDALI VESZÉLY Az indiai jobboldali erők újabb aktivizálódása —■ annak az általános támadásnak egy része, amelyet a reakció intéz az indiai nép demokratikus jogai ás "haladó vívmányai edlen. Indiában az 1969-es év elejét a politikai aktivitás nagyarányú fellendülése jellemezte,. Bihar, Nyugat-Bengália, Punjab és Uttar Pradesh államban végső szakaszába lépett a törvényhozó testületek újraválasztásának kampánya. A szenvedélyek magasra csaptak. A dolog odáig fajult, hogy képviselőjelölteket — a választásokon részt vett pártok aktivistáit — gyilkolták meg. A választások körül kialakult harc feszültségét számos ok magyarázza. Biharban, Nyugat-Bengáliá- ban, Punjabban és Uttar Pra- deshben él az ország lakosságának majdnem a fele, — mintegy 200 millió ember. A választók ezekben az államokban az öszas indiai választók kétötödét alkotják. Az ország politikai életének története azt mutatja, hogy az említett négy állam felett gyakorolt ellenőrzés szilárd helyzetet biztosít a központban. Az 1967. évi általános választásokon az uralkodó párt, az Indiai Nemzeti Kongresz- gzus itt vereséget szenvedett A négy államban koalíciós kormányok alakultak. Nyugat- Bengáliábani létrejött az Egyesült Baloldali Front demokratikus kormánya, a kommunisták széles körű részvételével. Biharban, Punjabban és Uttar Pra- deshben kolieiós kormányok alakultak amelyeknek szocialisták, a helyi demokratikus pártok és csoportok,- a Jan Sangh és a Swatantra elnevezésű jobboldali pártok képviselői. valamint kommunisták voltak a tagjai. A nyugat-bengáliai Egyesült Baloldali Front kormánya maradt fenn a legrövidebb ideig: az állam kormányzója már 1967. novemberében feloszlatta. Amint Indiában sokan megjegyezték, az uralkodó osztályok és politikai pártjaik nem alaptalanul tartottak tőle, hogy az Egyesült Baloldali Front kormányának a dolgozó tömegek érdekeinek védelme érdekében kifejtett tevékenysége aláássa pozícióikat Nyugat Ben- gáliában és „veszélyes példát” szolgáltat az onszág más vidékei számára. |Za Rubezsoro) A LENGYEL ÍRÖK PARLAMENTJE A lengyel közvélemény nagy érdeklődéssel várta a Lengyel írószövetség bydgoszczj kongresszusának lefolyását és eredményeit. Ma már bátrain megállapíthatjuk, hogy ez a kongresszus komoly és józan. Lengyelország fejlődését és a lengyel irodalom fejlődését szívén viselő író pa ri ament voöl A kongresszusi vita magas színvonalon állt. Részvevői hivatásuk legfontosabb problémáiról beszéltek, azt szorgalmazva, hogy ai lengyel írótársadalom visszanyerje az őt megillető társadalmi rangot és közmegbecsülést. Ékes lengyelséggel beszéltek, ahogyan lengyei íróhoz Ülik. A kongresszus hangnemét Julian Przybos mélyen szántó és megindító beszéde adta meg. Emlékeztetve a népi Lengyel- ország irodalmának születésére, ki j elentette: „Kezdetben volt a költői szó. Tanúja voltam születésének, és emlékezetem megörökítette ezt a kezdetet: egy repülőutat Lublinból Zamoscba és Za- moscból Lublinba. Irótársaim két verseskötetének korrektúráját vittem a nyomdába, majd visszafelé, magasan a föld felett, szállya, a felszabadult ország első verseskötetét lapozgattam. E kezdet idején, a népi kengyelország első évében, mint íróembetmek, még egy nagy élményem volt, majdnem olyan örömteli mint, amikor 1944-ben az első verseskötettel Lublinba repültem: amikor az Országos Nemzeti Tanácsban elhatároztuk Mickiewicz műveinek nemzeti kiadását, és törvényt hoztunk a közkönyvtárak létesítésének általános kötelezettségerői. Ma már két teljes Mickiewicz- kiadásunk van, minden községben könyvtár működik, 'és ezt a tényt már senki sem találja rendkívülinek A művelődési házak, klubok, olvasótermek és a háború óta létesült irodalmunkat szolgáló más intézmények tevékenysége mindennapi szellemi kenyerünkké vált, és ezen ma már senki sem csodálkozik. De az idősebb nemzedék szemében, amelynek emlékezete fél évszázaddal visszatekint, a kulturált Lengyelországnak ez a képe a költők és társadalmi harcosok csodálatosan beteljesült álmának tűnik. Amikor felemeltem a kezemet, megszavazva a könyvtárakról szóló törvényt, az volt az érzésem, hogy a lengyel kultúra alkotmánynának legfontosabb cikkelyét szavazzuk meg. a szabadságok valamiféle magna chartájával ajándékozzuk meg a lengyel irodalmat, s hogy ez magasztos pillanat, mert íme, száziegynéhány évvel Mickiewicz halála után megvalósítjuk álmát, amelyet, a Pan Tadeusz epilógusában kifejezett,” A párt álláspontját az írókkal kapcsolatban a kongresz- szuson Stefan Olszowski elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának titkára szögezte le. ,.Művelődéspolitikánk jellemzői: szeles körű esztétikai kritériumok, az újszerűség előmozdítása, gondoskodás arról, hogy mindaz, ami haladó és értékes a világ gondolkodásában és kultúrájában, hozzáférhet övé váljék a ljengyel közönség számára, gazdagítsa tudatát és fogékonyságát.*9 (Trybuna l&uEtt) JAN PALACHOT KÉNYSZERITETTÉK az Öngyilkosságra Mint Prágából jelentik, Jan Palach csehszlovák diák édesanyja január 20-án feljelentést tett a prágai, ügyészségen, azok ellen, akik vétkesek fia halálában. A feljelentésre azután került, soi% miután az anyát tájékoztatták a magukat „a halál ötös csoportjának” nevező prágai egyetemisták csoportja és egy vegyész kihallgatásának eredményeiről. Az említett csoport november 17-i diáksztrájk idején alakult Prágában A csoport rendkívüli eseményt — ha káli még az öngyilkosságot is — készített elo,_hogy felrázza ,,a nemzet lelkiismeretét”. Január 14- én, a CSKP Központi Bizottsága teljes ülésének előestéjén, elhatározták, hogy „élő fáklyával” fognak tiltakozni. Sorshúzással döntöttek, hogy Palach legyen az. ö azonban csak hosszas unszolás után áHt rá a dologra,- azzal az előzetes feltétellel, hogy megtartják adott szavukat, amely szerint a gyújtóanyag úgynevezett hideg lángot eredményező kémiai anyagokból fog állni. Ez nagyon csekély hőt fejlesztő láng. a vegyész kezeskedett azért j hogy a gyújtóanyag megfelelő összetételű lesz. Prága kriminalisztikai intézetének január 18-án megejtett vizsgálata szerint a gyújtóanyaghoz csak egészen kis mennyiségű hidegláng gerjesztésére alkalmas anyagot vegyítettek, ezért okozott halálos égési sebeket. | A diák szándékáról a rendelkezésre álló információk szerint a következő személyek tudtak: Pavel Kohout, Holecek, ! Ludek Fachmann, Skutina és Zátopek i Az ÄFP francia hírügynökség számára adott interjújában Novy, a CSKP Központi Bizottságának tagja és a cseh parlament képviselője kijelentette, hogy Jan Palach öngyilkossága „nyilvánvalóan bizonyos nyugati hatalmak mesterkedő- J seinek következménye, s azokat mindenekelőtt legközelebbi szomszédságunkból szervezték. Ez szervesen illeszkedik azon állandó tervükbe, amelynek célja, hogy Csehszlovákiában nyugtalanságot keltve akadályozta a normalizálódást.” I (Neues Echo) I V. sz. Feltevés K. József tamási lakos 1968. augusztus 10- én 16 órakor Iregszemcséről Tamási felé kerékpárral közlekedett. Útját az úttestre festett terelővonal közvetlen közelében folytatta. A kerékpárossal azonos irányban haladt F László személygépkocsijával. P. László úgy látta, hogy a kerékpárost jobbról meg tudja előzni, mert elég széles út állott rendelkezésére. Az előzést végrehajtani nem tudta, meri a helyszínrajzon feltüntetett helyen nekimen a kerékpár csomagtartóján kb. 60 cm oldalt kinyúló csöves kukoricával megrakott zsáknak. Az összeütközés következtében a kerékpáros kerékpárjával együtt az úttestre esett és kisebb sérülést szenvedett. A helyszínen megállapítást nyert, hogy a kerékpáros által a csomagtartón rögzített zsák menet közben teljesen jobbra csúszott, és a kerékpár nem volt felszerelve elől, illetve hátul lámpával. P. László által vezetett 403-as típusú Moszkvics gyártmányú személygépkocsiban a baleset idején 5 felnőtt személy foglalt helyet. Kérdés: Ki milyen KRESZ-szabályt sértett meg? A feltevést megfejtő személy a KRESZ megfelelő §-át, illetve a KRESZ Függelék megfelelő cikkelyének számát X-szel jelölje a szelvény számában. HElYSZiNRflíZ. Paragrafusok 17 7] |3 *r 5 e > y 8 9 10 ti 12 i 113 ft 15 K 5 17 18 19 20 21 221 23 Vt 25 2 6 27 28 29 30 31 32 B 33 3<t 353 6 37 38 39 *10*11 Hűl nvt *t5*i 6 *t7 *t8*i9 50 51 521 »5<i 55 5 6 57 58 59 60 61 621 63 6*1 65 6 667 68 69 70 71 72] 73 7*t 75 7 677 78 79 80 81 821 1 2 3 h 5 6 y 8 9 10 n 12 13 Vt 15 16 17 18 19 20 21 22 23 2*t 25 26 27 28 E 30 131 32 Függelék
