Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-19 / 65. szám
ETEKi* VILÁG PB 1A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcS A MEGYEI TANÁCS LfiPJfl"! XIX. évfolyam, 65. szám. ÁRA: 80 FILLÉR Szerda, 1969. március 19. A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása Európa országaihoz Mint jelentettük, Budapesten tartotta ülését a Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé. A politikai tanácskozó testület meghallgatta az egyesített fegyveres erők főparancsnokának jelentését azokról az intézkedésekről, amelyeket kormányaik jóváhagyásával a honvédelmi miniszterek - dolgoztak ki. Az ülésen a tagállamok részletesen megvizsgálták és egyöntetűen jóváhagyták a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek bizottságára vonatkozó határozatokat, az egyesített fegyveres erőkre és az egyesített parancsnokságra vonatkozó új határozatot és más okmányokat, amelyek célja a Varsói Szerződés. védelmi szervezete felépítésének és irányító szerveinek további tökéletesítése. Az egyesített fegyveres erők főparancsnokát megbízták, hogy a megállapított i’éndnek megfelelően biztosítsa az elfogadott határozatok megvalósítását. Az ülés részvevői kifejezték szilárd meggyőződésüket, hogy a jóváhagyott intézkedések hozzájárulnak a Varsói Szerződésben részt vevő szocialista országok védelmi erejének fokozásához, összhangban a szocializmus, a béke és a biztonság érdekeivel Európában és az egész világon. A Varsói Szerződés tagállamai, -folytatva a feszültség csökkentésére és a béke megszilárdítására irányuló erőfeszítéseiket, egyöntetűen elfogadták az összes európai országhoz intézett felhívást, amely az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet előkészítésére és megtartására vonatkozik. A politikai tanácskozó testület ülése barátság és az elvtársi együttműködés szellemében folyt le. Európa országaihoz A Varsói Szerződés tagállamai: a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — a Politikái Tanácskozó Testület ülésének résztvevői —- kifejezik óhajukat* hogy népeik békében és jószomszédi viszonyban kívánnak élni a többi európai néppel, továbbá azon EZ TÖRTÉNT Alig akadt kedden a világsajtónak olyan valamelyest is komoly orgánuma, amely ne ismertette volna a budapesti felhívást, ne foglalkozott volna a magyar fővárosban lezajlott „varsói csúccsal”. Az Agence France Press francia hírügynökség budapesti tudósítóje a többi között ezt írja: „A felhívás hivatalos szövege élénk figyelmet keltett azért is, mert vezérfonala három szóban foglalható össze: Európa, enyhülés és egymás mellett élés”. Az AFP úgy véli. hogy a budapesti felhívás egyúttal világos üzenetnek is tekinthető Nixon elnök számára amennyiben az USA elnökének, miként több ízben kijelentette, csakugyan szándéka a közeli jövőben magas szintű párbeszédet folytatni a szocialista világgal. Miközben fokozódik az érdeklődés a budapesti felhívás iránt — és bizonyos, hogy ez a téma még hosszú ideig foglalkoztatja majd a világsajtót és a nemzetközi közvéleményt —, nem lankadó érdeklődéssel és növekvő aggodalommal fordul a világ a távol-keleti események felé 1 s Úgy is mondhatjuk: a Damanszkij szigeten tartja szemét ma a világ és minden becsületes ember felháborodik az ott el követett kínai ha tár pro vr kációkon. Miközben elismeréssel ;k5 zik a világ a szovjet határőrök nagyszerű bátorságának és fegyelmezett nyugalmának, osztatlan elítélésben részesül a maoista klikk sorozatos provokációja N. K. Krisnán, az Indiai Kommunista Párt Központi Titkárságának tagja a kérdésről nyilatkozva hangoztatta: a kínai vezetők szándékos szovjetellenes hadjáratot folytatnak, hogy ezzel leplezzék azokat a belső nehézségeket, amelyeket a Mao-csoport politikája okozott. Krisnán rámutat: éppen most rendkívül fontos a kommunista és munkáspártok Moszkvában soron következő nemzetközi tanácskozása. Figyelemre (méltó a Brit Kommunista Párt központi lapjának, a Morning Starnak az állásfoglalása is. A lap rámutat: az imperializmus ma is hatalmában tart egy-két olyan kínai területet — például Tajvant, Hongkongot, Makaót, — amely kétségkívül kínai. Vajon mi okuk lehet a maoistáknak, hogy sokkal hevesebb nacionalista hisztériát korbácsoljanak fel a szovjet területekkel, mint az imperialisták által megszállt térségekkel kapcsolatban? Az imperializmus ellen gyesülniük kell a kom- . mmistáknak, bármilyen nézeteltéréseik legyenek is, ■i a Morning Star, s ezért téli az egységbontó kínai vezetőket. szilárd elhatározásukat, hogy közreműködnek kontinensünk biztonságának és az együttműködés légkörének kialakításában felhívással fordulnak valamennyi európai államhoz: egyesítsék erőfeszítéseiket az európai béke és biztonság megszilárdítás ára. Európa népeinek jelene és jövője elválaszthatatlan kontinensünk békéjének megőrzésétől és megszilárdításától. Az igazi biztonság és a szilárd béke akkor szavatolható, ha az európai államok szándékaikkal, tetteikkel és minden erejükkel a feszültség enyhítését szolgálják, á realitások figyelembevételével célul tűzik ki a megérett nemzetközi problémák megoldását, a sokoldalú együttműködés kialakítását összeurópai alapon. A jószomszédi viszonyhoz, a bizalom megteremtéséhez és az egymás megértéséhez vezető út valamennyi európai ország népeinek és kormányainak akaratától és erőfeszítéseitől függ. Napjaink Európája, ahogy a második világháború után kialakult több mint 30, nagy és kicsi, kül önböző társadalmi rendszerű, földrajzi elhelyezkedésű és érdekű országot jelent. A történelem akaratából azonban egymás mellett kell élniük, s ezen a tényen senki sem változtathat. Egyre több kormány, parlament, párt, politikai és társadalmi személyiség érzi át felelősségét a mai és az eljövendő nemzedék iránt azért, hogy ne kerülhessen sor újabb háborús konfliktusra Európában. Változatlanul hatnak azonban Európában olyan erők is, amelyek az európai fejlődéshez nem a vitás kérdések rendezésével és békés megállapodásokkal akarnak hozzájárulni, hanem ehelyett évtizedekre kidolgozott új katonai programok alapján, újabb hadosztályokat és rakétákat vonultatnak fel. Egy gyékényen árulnak velük azok is, akik nem vonták: le a kellő tanulságokat a második világháborúból, a német militarizmus és nácizmus szétzúzásából. Fondorlataik fokozzák a feszültséget, bonyodalmakat idéznek elő a nemzetközi kapcsolatokban, . Az ülésen részt vevő államok kötelességüknek tartják, hogy a jövőben is minden tőlük telhetőt megtegyenek annak érdekében, hogy Európát megóvják az új iiáborús konfliktusok veszélyétől és a békés egymás mellett élés elvei alapján tág teret nyissanak az összes európai országok közötti együttműködés fejlesztése előtt, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. Bármennyire bonyolultak is a még rendezetlen problémák, megoldásuk csak békés eszközökkel, tárgyalások útján, nem pedig erőszak, illetve erőszakkal való fenyegetés alkalmazásával történhet. Az európai helyzet elemzéséből kiindulva, a Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, megvan a reális lehetősége annak, hogy — Európa valamennyi államának és népének érdekeit szem előtt tartva — közös erőfeszítésekkel teremtsék fheg az európai biztonságot. A Varsói Szerződés tagállamai közel három évvel ezelőtt Bukarestben javaslatot tettek egy összeurópai értekezlet ösz- szehívására az európai biztonság és békés egvüttműködés kérdéseinek megvitatására. Az azóta létrejött személyes találkozók arról tanúskodnak, hogy egyetlen európai kormány sem emel szót az összeurópai értekezlet gondolata ellen, s hogy megtartására megvannak a reális lehetőségek. A második világháború után az európai államok még egyszer sem jöttek össze valamennyien, jóllehet egész sor kérdést kellene tárgyalóasztalnál megvizsgálniuk. Ha a béke megszilárdításának érdekeiből indulunk ki, semmilyen nyomós ok nem lehet az összeurópai értekezlet összehívásának halogatására. Egy ilyen értekezlet megfelelne valamennyi európai állam érdekeinek. Lehetőséget nyújtana ahhoz, hogy közösen találják meg azokat az utakat és módokat, amelyek elvezethetnének Európa katonai csoportosulások szerinti megosztottságának felszámolásához és az európai államok és népek békés együttműködéséhez. A világon azonban vannak olyan erők,' amelyek igyekeznek fenntartani kontinensünk megosztottságát, oly módon, hogy a feszültség fokozásának politikáját folytatják, elutasítják az államok és a népek békés • együttműködésének kialakítását, ellenzik egy ilyen érkoz'et összehívását és az eu- •• -.pai biztonság megerősítését " - egyéb intézkedéseket, (Folytatás a 3. oldalon.) üzenet Budapestről Tizennégy aláírás olvasható annak a történelmi jelentőségű felhívásnak alján, amelyet hét szocialista ország párt- és állami vezetői, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének budapesti ülése intézett öreg földrészünk népeihez* a sok háborút, megpróbáltatást megélt európai országok mai vezetőihez. Jogos örömmel tölt el mind- annyiunkat, hogy éppen hazánk fővárosa lehetett e világpolitikai fontosságú aktus színhelye, min- den bizonnyal ebben is tükröződik a magyar párt és a szocializmust építő magyar állam nemzetközi tekintélyének növekedése. Mielőtt a „Budapesti felhívás»* néven a történelembe bevonuló okmányt megszövegezték volna a politikai tanácskozó testület tagjai, intézkedéseket hoztak a Varsói Szerződés védelmi célú katonai erejének fokozására. Az új határozatok egyfelől a tagállamok honvédelmi minisztereinek bizottságára, másfelől az egyesített / fegyveres erőkre és az egyesített parancsnokságra vonatkoztak. Egyöntetűen jóváhagytak más, katonai természetű okmányokat is, amelyek a védelmi szervezet felépítését és irányító szerveinek működését tökéletesítik. Sokszor leírtuk, hogy a Varsói Szerződés — a béke szervezete. Idestova másfél évtizede, 1955. májusában — hat teljes esztendővel a NATO agresszív katonai koalíciójának megalakítása után! — mondotta ki ez a szerződés, hogy célja a béke védelme, a szocialista országok biztonságának megszilárdítása. Hogy katonai szervezet a békét szolgálja* ez egy pilanatig sem lehet ellentmondásos: a Varsói Szerződés ereje biztosította kontinensünkön a békét! A Varsói Szerződés békés feladatait a budapesti ülés még látványosabb módon bizonyította» a már említett felhívással. Enne* gondosan mérlegelt szövegéi végighúzódik az európai realitások felismerése: vannak veszélyek, vannak nyugtalanító tényezők, vannak ismételt provokációk, de megvan a valós lehetőség a továbblépésre a földrész békéje biztosításának útján. A helyzet felmérésekor jogosan hivatkoznak a hét szocialista ország párt- és állami vezetői arra» hogy Európában egymás mellett kell élniök a nagy és kicsiny» különböző társadalmi rendszerű» más-más érdekű, vagy éppenséggel eltérő földrajzi helyzetű országoknak. Éppen a szocialista országok kezdeményezéseinek hatására mind több kormány él és párt egyre számosabb pol^ tikusa vallja, hogy Európábas meg kell találni a módot egf újabb háborús konfliktus elkertí* lésére. A „Budapesti felhívás” szól emel az összeurópai konferencia megrendezéséért. Mint emlékez»' tes, ugyancsak a Varsói Szerző« dés országainak párt- és álland vezetői vetették fel ennek gondolatát, három esztendővel ezelőtt, a politikai tanácskozó testület bukaresti ülésén. Az azóta eltelt időben, számtalan kelet- nyugati, kétoldalú diplomáciai tárgyaláson bizonyosodott be, hogy — amint a mostani felhívás mondja —, „egyetlen európai kormány sem emel szót az összeurópai értekezlet gondolata ellen, s hogy megtartására megvannak a reális lehetőségek”. Ez a megfogalmazás nyilván magában foglalja a Német Szövetségi Köztársaság kormányát is. Ugyanakkor — éppen az európai valóság helyes felmérése folytán — figyelmeztetnek egyöntetű állásfoglalásukban a hét szocialista ország vezetői arra is, hogy Európa biztonságának alapvető előfeltétele a fennálló határok sérthetetlenségének kimondása, az NDK és az NSZK létének elismerése, a nyugatnémet „egyedüli képviselet” elvének feladása, az atomfegyverek birtokáról való bonni lemondás, Nyugat-Berlin különleges státusának elismerése és így tovább. Újra csak a pozitív lehetőségeket csillantja fel a „Budapesti felhívás”, amikor az európai együttműködésben akár az energetika, akár a közlekedésügy, akár — átfogóbban — az egész földrész lakosságának jóléte szempontjából szükséges és lehetséges közös cselekvésről szól. Minden bizonnyal nagy lesz a budapesti „csúcstalálkozó” világ- viszhangja. Elsősorban Európában mozgósíthat új erőket a békés egymás mellett élés jegyében a kontinens jövőjének formálására. Ez volt a célja. palfy József
