Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-18 / 64. szám
Művészeti szemée Faddon és Dombóváron A Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója tiszteletére hirdetett Tanács - köztársasági művészeti szemle újabb alkalmat adott a fiataloknak, hogy a különböző művészeti ágakban bebizonyíthassák tehetségüket. A Tanácsköztársasági művészeti szemle első bemutatóit tartották meg vasárnap Faddon és Dombóváron. A szak- zsűrik megállapítása szerint általában színvonalasak voltak a bemutatók, néhány művészeti ágban kiemelkedő produkciót is élvezhetett a közönség. Faddon vasárnap délután a szekszárdi járás községeinek fiataljai léptek színpadra — a gondatlan rendezés miatt sajnos egy órával később, nem éppen ideális körülmények között — összesen 24 produkciót mutattak be. Figyelemre- znéltóan jó vott a decsi irodalmi színpad, „A harcban nem szabad megállni” című műsora, s av. aranyfokozattal jutalmazottak között volt a Szekszárdi Állami Gazdaság sérpilisi néptáncegyüttese, Zvirzsina Mária szekszárdi versmondó, Bencz Echt, aki zongoraszólóval szerepeit, és a medinai tánczenekae. Dombóvárott két kiállítást is rendeztek a szemle alkalmával: a díszítőművész-szakkör és fotoszokkör legjobb munkáiból válogatást mutattak be. A szemlén négy község vett részt, három művészeti ágban szerepeltek a fiatalok: versmondás, irodalmi ■M-íTtpari és színjátszás. A zsűri értékelése alapján aranyfokozatot ért el Monori Melinda versmondó, a döbröközi irodalmi színpad, ugyancsak aranyfokozattal jutalmazták a díszítőművész-szakkört is. A járási művészeti szemlék legjobb produkciói — meghívásos alapon — a megyei bemutatón is részt vesznek. Rovatvezető: JÄNTNER JÄMOS Szarvasmarha-tenyésztésünk néhány jellemző vonása A szarvasmarhatenyésztés — és tartáson belül a vágómarha-termelés — nálunk is elérte a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országok színvonalát, azonban a tejtermelésünk elmaradt attól. Az egy tehénre jutó vágómarhatermelés (csontos húsban) az elmúlt években elérte az 1,7 mázsát, mely megegyezik a fejlett szarvasmarha-tenyésztő államok (Hollandia, Anglia) nagy üzemeinek fajlagos termelésével. Tehénállományunk. évi tejhozama ugyanakkor csak 60—70 százalékát'éri el a nyugat- és észák-európai nagyüzemekének és még jobban elmarad a fejlett állattenyésztéssel rendelkező országok termelésétől. Szarvasmarha-tenyésztésünk fejlesztése (létszámnövelés, terméshozamok növelése) fontos helyet foglal el a mezőgazdasági termelés növelésén belül, és ugyancsak súlyponti kérdésként szerepel a megye mezőgazdasági termelésének fejlesztésében is. A megye szarvasmarha-állományának fejlődése a mező- gazdaság átszervezése óta lassú, de növekvő tendenciát mutat. A nagyüzemi gazdaságok szarvasmarha-állománya — ezen belül a tehénállomány is — évről-évre növekedett és a háztáji állomány sokszor nagyarányú csökkenését ellensúlyozni tudta, sőt növekedést is biztosított. Igen kedvezően alakult az 1967. évi szarvasmarha-állomány fejlesztése. Termelőszövetkezeteink közös szarvasmarha-állománya 1967. végén az 1966. évihez viszonyítva 9,7 százalékkal, ezen belül a tehénállomány 10,8 százalékkal növekedett. 100 katasztrális hold szántóra jutó szarvasmarha elérte a 15,5 darabot, a tehénállomány az 5,3 darabot. Ez a növekedés jóval nagyobb volt a háztájiban jelentkező csökkenésnél, de a terület-egységre vetített állomány még messze van az adottságoknak megfelelő optimumtól, Igen kedvezően alakult 1967-ben a borjúszaporulat is, mely 14,2 százalékkal volt nagyobb az 1966. évi szaporulatnál. Az állomány növekedése mellett igen kedvezően alakult a hús- és a tejtermelés is. Az 1968. évi tenyésztési-tartási munka nem mondható olyan kedvezőnek, mint az 1967. évi. A kedvezőtlen jelenség nem is termelés területén jelentkezőt, inkább a létszám alakulása mutat kedvezőtlen képet Az 1969. év január 1-i reprezentatív állatszámlálás adatai szerint a megye szarvasmarha-állománya csupán 1 százalékos növekedést mutat, de ez a szám sem fejezi ki a reális helyzetet, mert nem számol a kész hízóállománnyal, mely a felvásárlás torlódása és egyéb okok miatt a felmérés időpontjában a gazdaságokban állt, de már 1968. évben kellett volna értékesíteni azokat. Ha ezt az állományt levesszük az összál- lományból, akkor csökkenést mutat a létszám alakulása. A tehénállomány alakulását vizsgálva csökkenést találunk. A termelőszövetkezetek tehén- állománya 1968. decemberében az 1967. évinek 99,8 százaléka volt, viszont az üzemtervekben betervezett létszámnak csak 92,5 százaléka. A háztáji és egyéni gazdaságok tehénlétszáma az előző évinek csak 86,5 százaléka, így a tanácsi szektorban a tehénállomány 5 százalékkal csökkent. 1968. évben probléma volt az üszők termékenyítésével is. Az első félévben 20 százalékkal kevesebb üszőt termékenyítettek meg a tanácsi szektorban, mint 1967. hasonló időszakában. Ez elsősorban az ez évi szaporulatra lesz kedvezőtlen hatással. Hz 50. évforduló ünnepségei Szekszárdon Ünnepi megemlékezések a munkahelyeken — Veteránok fogadása _ A 19-es mártír díszsírhelyre helyezése — Koszorúzások, kiállítás, látványosság — Fiatalok váltófutása, fáklyás felvonulása — Megyei díszünnepség Szekszárd városban, a megyeszékhelyen megkezdődött a Magyar Tanácsköztársaság fél évszázados jubileumi ünnepségének sorozata. A város ifjúságát tömörítő KISZ-szervezetek ünnepi taggyűléseiken emlékeznek meg a Tanácsköztársaság létrejöttének és a KISZ újjászületésének évfordulójáról. Az üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél és hivatalokban helyi ünnepségeket szerveznek. Leggazdagabb programja március 20-ának, s a nevezetes évforduló előestéjének tec? Március 20-án délelőtt kerül sor a 19-es veteránoknak a megyei pártbizottságon történő fogadásura és kitüntetésére. Délután 15 órakor áz alsóvárosi temetőben Boner Ferencnek, a Tanácsköztársaság szekszárdi direktóriurr mártírhalált.. hált tagjának ex • humálását és díszsírhelyre történő elhelyezését követően ugyanott megkoszorúzzák a 19-es mártírok sírját. Ennél az aktusnál közreműködik a pedagóguskórus. Ugyancsak 15 órakor bent a városban is elhelyezik a koszorúkat a munkásmozgalmi emlékműnél, ahol díszőrséget állítanak. A koszorúzások idején emeli az aktus ünnepélyességét és látványosságát a város felett transzparenssel megjelenő három repülőgép körözése és a munkásmozgalmi emlékmű koszorúzásakor elhangzó, 25 lövésből álló dísz- sortűz. A koszorúzással egyidejűleg az emlékműnél a váltófutás befejezésekor meggyújtják az ifjak a kandelá- ;art. Délután 16 órakor munkás- aozgalmi kiállítás nyílik a 3éri Balogh Ádám Múzeumán, melynek megnyitóját dr. Bentgáli Gyula, a megyei őrt-vb tagja mondja el. Az ünnep előestéjén, március 20-án este 19 órakor kezdődik a megyei díszünnepség, melyet a városi művelődési házban az MSZMP megyei és városi bizottsága, a tanácsok, az SZMT, s a Hazafias Népfront megyei, városi bizottsága közösen rendez. Az ünnepi est előadója K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára lesz. Ezt követően a résztvevők megtekinthetik a „133 nap napsütés” című irodalmi összeállítást. Az esten a műsort a művelődési központ irodalmi színpada, Husek Rezső zongora- játéka és a városi úttörőzenekar adja. A Tanácsköztársaság kikiáltásának napján, március 21- én este a városi KISZ- bizottság fáklyás felvonulást és ünnepséget rendez a város dolgozó és tanuló ifjúságának részvételével. Felvetődik a kérdés, hogy miért alakult ilyen kedvezőtlenül az 1968. évi szarvasmarha-létszám, egyáltalán reális-e az állomány növelésének célkitűzése. Azt hiszem, hogy a célkitűzés realitását nem kell bizonyítani, hiszen a hazai és exportigények növekedésének kielégítése csak nagyobb állománnyal érhető el. Azonban az állománynövekedést csak úgy lehet elérni, hogyha az a gazdaságoknak is érdekük — vagyis a tartás, a termelés gazdaságos. A csökkenés kizárólagos okaként nem hozható fel a gazdaságosság, illetve agaz- daságtalanság hatása. A csökkenésnél nagyban közrejátszott a gazdaságok „pillanatnyi” érdeke. A kedvezőtlen időjárás következtében a növénytermesztés kiesését a gazdaságok a szarvasmarha-értékesítés növelésén keresztül látták megoldhatónak. A kedvezőtlen szálastakarmány pozició szintén az állomány értékesítése felé hatott, elsősorban a háztájiban. Az előhasú üszőknél korábban nyújtott 5000 forintos támogatás eltörlése a szaporulat csökkenését eredményezte. Az állomány csökkenésének tehát több oka van. Az elmúlt év végén megjelent kormányrendelet, mely elsősorban a szaporulat, az állomány növelését támogatja, kedvező visszhangra talált az üzemeknél. Az állami intézkedések mellett azonban sok tennivaló van a gazdaságoknál is. Feltétlen szükség lenne a háztáji állomány csökkenésének megállítására vagy mérséklésére. Nagyon fontos az állattenyésztés gazdaságosságának üzemi oldalról való vizsgálata és a jelentkező problémák megoldásának keresése. Az önköltségen belül a legnagyobb volument a takarmányköltség képviseli. Vizsgáltuk egy pár gazdaságnál a könyvelés szerint a takarmányköltségek alakulását a tejtermelésnél. Az egy liter tej takarmányköltsége a vizsgált gazdaságoknál az 1,03 forint és 3,37 forint között szóródott. Felvetődik, hogy hói van a hiba, a takarmányozásnál-e, vagy a könyvelésnél. Bárhol van, a 3,37 forintos takarmányköltséggel nem lehet gazdaságosan termelni, viszont az ugyanolyan adottságokkal rendelkező gazdaság az 1,03 forintos takarmányköltséggel gazdaságosan termel. A helyes takarmányozás, vagy költségelszámolás is gazdaságon belül megoldható. Ugyancsak több gazdaságnál vizsgáltuk, hogy a költségelszámolás alapján felhasznált takarmány az élet- fenntartó szükségleten kívül mennyi tej előállítására elegendő, itt is megfelelő számokat kaptunk. A vizsgált 11 gazdaságnál keményítőből és fehérjéből is több mint a dupláját használták fel a szükségletnél egy liter tej előállítására. Az ilyen számok a termelés gazdaságtalanságát támasztják alá, mely a létszámfejlesztést is fékezi. A takarmányköltségek csökkentése, vagy reális értékelése mellett számos más tényező van még, amelyekkel a gazdaságosságot kedvező irányban lehet b-^B ásolni. BUCSI ELEK Hz adottságok A termelőszövetkezeti vezetők. többsége a nagy megvalósítható ötletek „tárháza”. Egy-egy beszélgetés során mindegyik elmondja, mi mindent valósíthatnának meg otthon a termelőszövetkezetükben, ha volna pénz. Számtalanszor az új hitelpolitikai elveket bírálják, márpedigi ezek az elvek népgazdasági szinten minden szempontból megfelelnek a társadalom érdekeinek. Az azonban tény» bogy a mezőgazdasági üzemekben az adottságok jobb, gyorsabb kihasználásához nemcsak elképzelésekre, nem csupán kitűnő ötletekre van szükség, hanem elsősorban forintra. S, ha egy közös gazdaság nem rendelkezik a szükséges pénzösszeggel, akkor kézenfekvő a megoldás: társuljon több tsz és közös vállalkozásban csinálják meg azt, amire egy üzem képtelen. Leegyszerűsítve a dolgokat, a közös vállalkozások végső soron meggyorsíthatják a szocialista nagyüzemekben rejlő határtalan adottságok feltárását, kihasználását. Ennek ismeretében bizony meglepő, hogy Tolna megyében nincs megfelelő érdeklődés, s hiányzik a célratörő kezdeményezés. Ez azért is furcsa, mert az ország más vidékein, a mezőgazdasági üzemek közös vállalkozásai a kezdeti nehézségek ellenére jól, eredményesen működtek. A_ megyei lápok beszámolóiból tu újuk, hogy a társulások, á közős vállalkozások tagszövetkezetei megtalálták számításaikat. A Mecsektej néven ismert Baranya megyei termelőszövetkezeti kooperációról tavaly sokan' tudni vélték, hogy ráfizet a boltra. Ezek a híresztelések nem helytállóak. A Mecsektej működése W68-ban jövedelmező vök. M inthogy Tolna megyében az érdeklődés enyhén szólva csekély,, örömmel ken üdvözölni a Hőgyészi Állami Gazdaság és a Kapos-Koppány Völgye Területi Tsz-szöveteég. kezdeményező lépését. A HŐ- gyészi Állami Gazdaság, amint arról egy rövid hírben beszámoltunk, hét tsz-szel a műtrágya tárolására szakszerűbb felhasználására óhajt társulni. Mindenképpen megtalálják a tagok ebben a társulási formában is, a gazdasági hasznot. Sok reményre jogosítja fel a Tamásiban működő területi tsz-szövetség ajánlása és javaslata is az érdekelt közös gazdaságot. Bíztatást és tánxo- gátást érdemelnek a kezdeményezők. Annál is inkább, mert a pénzügyi, a gazdasági, stb előnyök mellett az életképes kooperációk, a termelőszövetkezetekben jelentkező foglal? koztatottsági gondokat is nagy mértékben enyhítik« R uzsrts Tibor, a Bonyhádi Járási Tanács VB Mező- gazdasági és Élelmezésügyi osztályvezetője elmondotta, hogy az egyesült közös gazdaságokban a tagok mind gyakrabban teszik szóvá, hogy nincs biztosítva számukra a folyamatos munka. Ezekben a termelőszövetkezíetekben még több érv szól valamilyen közös vállalkozás létrehozása meöett. Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Szekszárd, Kese- lyűsi út, FELVESZ darab- és érabéres sesédmiDlittf. 44 órás munkahét, minden második szombat szabad. Üzemi konyha van, napi egyszeri étkezés térítés ellenében biztosítva. Jelentkezés a vállalat munkaügyi csoportjánál. (254)
