Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-16 / 63. szám
y A nőktől függ az állatok jövője Több száz állatfajtát kihalás fenyeget Az elmúlt 150 év alatt Földünkön 200 különféle emlős és madárfajta halt ki. Csak Amerikában mintegy 50 állatfajta veszett ki, és még százat fenyeget ez a veszély. A szociológusok szerint a közeljövőben ezer állatfajta szorul védelemre. — A nőktől függ az állatok jövője — mondja Herbert Mii- les. a zoológusok világszervezetének elnöke. — A jegesmedve bőrével hálószobájukat díszítik, a vadmacska, tigris, leopárd, hermelin, nyest és sok más állat bundáját magukra öltik, a krokodilok és alligátorok bőréből táskát és cipőt, a teknősök zsírjából szépségápoló szereket készítenek. Mi pedig észre sem vettük, hogy az állatállomány veszedelmesen megcsappant. A zoológusok világszervezete a vadállomány megmentését szorgalmazza. Legnagyobb veszélyben a vadmaeskafajták vannak. Afrikában, Ázsiában és Dél-Afrikában irgalom nélkül irtják a vadmacskát, leopárdot, tigrist és más macska- fajtákat. Évente sokkal többet elpusztítanak belőlük, mint amekkora a szaporulat. A szervezet védelmébe vette a sarki medvét, a ceyloni elefántot, a királysast, az orangutánt, az orrszarvút, a rozmárt, és sok más állatfajtát. A tengeri teknőst is nagy veszély fenyegeti. Nemcsak kozmetikai szereket és illóolajat gyártanak belőle, hanem bőréből táskát, cipőt készítenek, húsából pedig teknőclevest, az ínyencek kedvenc ételét. Az Amazon környékéről évente 300 000 különféle vadat szállítanak külföldre. — Sok fáradságba és pénzbe fog kerülni a szervezet munkája, de remélem, hogy eredményes lesz. Munkánkkal meggyőzzük majd az embereket, mily nagy hibát követnek el a világ vadállományának kíméletlen irtásával — mondja a zoológusok világszervezetének elnöke. IV. sz. Feltevés P. József szekszárdi lakos 1968. május 10én 24 órakor a tulajdonát képező motorkerékpárral Szekszárdim a Marx Károly utcában közlekedett. A pótülésen menyasszonya N; Mária bukósisak nélkül oldal üléssel foglalt helyet. Menet közben N. Mária közli vőlegényével hogy táskáját a Várköz presszóban hagyta. A motorkerékpár vezetője azonnal megfordult és igyekezett a Várköz presz- szóba, de a Kossuth Lajos utca és Marx Ká roly utca torkolatánál, a helyszínrajzon félte Wltüntetett helyen, összeütközött H. • Zoltán szekszárdi lakos által vezetett tehergépkocsival. A helyszínen megállapították, hogy a tehergépkocsi féklámpája nem működött, A motorkerékpár vezetője és utasa kisebb sérülést szenvedett. Kérdés: Ki milyen KRESZ-szabályt sértett \ meg? A feltevést megfejtő személy a KRESZ megfelelő §-át, illetve a KRESZ Függelék megfelelő cikkelyének számát X-szel jelölje a szelvény számában. I ? SzeKsxcfcfi, Macx ó. "V 4.' N . 'G ‘ 351 Cc f —jr E ui V-c i/i in O HELYSZÍNRRJZ '«STTT'T sTr_~ raragrarasoK < J E Z_ P 1 3 h 6 4 5|6 8 9 10 ti 12 jíS 5 6 ? & fi ti Mm •ff 18 19 20 21 n Í9 10 H n m a II 1 28 29 m 31 32 ■ i Yi 15 m ;is 3% asjstí 3* m m *■0 ¥1 HZ |w J8, 19 E3 Vi y%s W \m ¥3 50 51 51 in m i aj m 6i m 58 60 60 31 62 |lä j|6 27 pl Í33Í m?! M i MdS' & m ím ril|m gjj P 71 72 fe9 |3Ö 31 3 61821 Fiiüselék Szemelvények külföldi újságokból NÉGY ÚJSÁGÍRÓ AZ AMERIKAS ELNÖK SZOLGÁLATÁBAN — PÁTOSZ ÉS KÖLTÉSZET KÖZÖTT A jelenet a washingtoni National Frees Club televíziós termében játszódott le, ahol az újságírók és tudósítók nagy számban jelentek meg, hogy az új elnök beiktatáei beszédjét meghallgassak. Alig hogy a beszéd véget ért az egyik nagy Los Angeles-i lap munkatársa megkérdezte szomszJédját: „Mit gondol, ki írta a beszédet? Azt hisai, hogy egyedül Price? Egyes kitételek tipikusan Buchananra vallottak.” „Lehet, hogy igaza van,” felelte a szomszéd, ,,de tudja, minden ilyen beszédnél SafLre fürge tolla is szerepet kap” Majd egy harmadik is belevegyült a beszélgetésbe, és így vélekedett: ,,Természetesen valamennyien dolgoztak rajta, s nem utoflsó sorban Gavin is; ugyanis egyes mondatoknak kifejezetten intellektuális csengésük van.” Majd egy negyedik, Washingtonból érkezett újságíró kapcsolódott be a vitába és kijelentette: „Magától Price-től hallottam, hogy Nixon és valamennyi ghost writer”-« sokáig tanulmányozta az előző elnökök beiktatási beszédéi». Különösen Lincoln, Franklin dr. Roosevelt és Kennedy beszédei tetszettek: de úgy látszik, hogy Nixon különösen Wilson beiktatási beszédéért lelkesedett.” Jóllehet minden korábbi elnöknek megvoltak a maga hátterében meghúzódó „ghos writer-ei (anonim beszédíroi), akik alkalomadtán kidolgozták a beszédeket, elsősorban pedig jelszavakat és különös propagandamondatokat készítettek, úgy látszik, Nixon négy újságíróból és publicitás-szakemberből álló szilárd csapatot válogat össze, s ezek, már hosszöíoE idő óta, azaz legalábbis Nixon választási kőrútjai óta nemcsak előkészítik, hanem a végsőkig csiszolják minden bestédét. Persze Nixon a beszédvázlatokat előre átnézi, és azokhoz általánosságban hozzáfűzi gyakran igen bőséges kommentárjait és kiegészítéseit, amelyeket aztán természetesen bedolgoznak a beszédekbe. Előfordult azonban, hogy Nixon, elsősorban a lázas választási kampány idején, amikor is egy nap alatt gyakran fél tucat beszédet kellett mondania, nem rendelkezett annyi idővel, hogy a vázlatokat átnézze, mert a kész beszédeket egyszerűen lapról olvasta, tehát teljesen rábízta magát ,.ghost writer”-jeire. Ennek során persze alkalom- adtán defektek is előfordultak, mert négy tanácsadójának, politikai beállítottsága lényegesein különbözik egymástól. Közülük kettő, nevezetesen Price és Safire a liberális világnézet propagálója, míg a fiatalabbak, Buchanan és Gavin mint a „konzervatív párt” tagjai inkább a jobboldalon állnak, és beszédeik kidolgozásánál élesebb hangnemet szoktak megütni. Hogy a négyes csoport harmonikus együttműködését biztosítsák — egyébként az említett négy újságíró személy szerint jó barátságban van egymással — menedzsert is adtak melléjük, nevezetesen James Koeght, aki korábban a Time szerkesztője volt. (Frankfurter Rundschau) KIT SZOLGÁL A CIONIZMUS? 9 - ■A zsidó nép sohasem volt olyan, mint a többi Mindig egyedül volt a magja nemében. Mi valamivel többek vagyunk, mint a nép, mint vallás és civilizáció, mi mindezt együtt testesítjük meg, & ezért nincs még egy olyan nép, mint ez.” Ha e dicshimnusz elején a „zsidó nép” szavakat az ,,árja faj” szavakkal helyettesítenénk, akkor N. Goldmaamák, a nemzetközi cionista szervezet elnökének nyilatkozatát Adolf Hitler, a Führer is örömmel aláírná. s ebben nincs semmi meglepő. Mind a cionizmus, mind a fasizmus a burzsoázia zabolátlan nacionalizmusán. sovinizmusán alapul, amely az egyik nemzet különleges „jogait” saját érdekében annak révén érvényesíti, hogy lábbal tiporja más nemzetek jogait, gazdaságilag kizsákmányolja, politikailag elnyomja, sót olykor fizikailag is megsemmisíti (népirtás) azokat Bármennyire is eltérnek külsőleg a burzsoá nacionalizmus sokrétű formái, belsőleg egységesek maradnak, s mint ahogy Vlagyimir íljics Lenin mondotta, (igaz. némileg eltérő üggyel kapcsolatban) a marxisták számára a burzsoa ideológia küLönböző árnyalatai „csak annyira különböznek egymástól mint a sárga ördög a kék ördögtől”; a marxisták „mindenféle ördöggel és istennel szemben” fellépnék. A marxisták—leninisták felléptek és fellépnek mindenféle nacionalizmussal szemben, mert az mindig is elkerülhetetlenül oda vezet, hogy az egyik ember elnyomja és kizsákmányoljá a másikat, márpedig a marxizmus—lenin- izmus, mint ismeretes, az emberi egyenlőségért, minden kizsákmányolás megszüntetéséért folytatott harc tudománya. A világ még nem felejtette el (az ilyesmi évszázadokig nem megy feledésbe!), milyen borzalmas katasztrófába sodorta a népeket a fasizmus, mire vezetett az „árja faj” felsőbbrendűségének nacionalista propagálásra. Századunk harmincas éveiben náci elméletek a német imperialistákat és agresszív terveiket szolgálták. Napjainkban Izrael, a Közel- Keletnek ez a kicsi állama szintén magasba emeli a nacionalizmus zászlaját, a cionizmust. s ennek jegyében hajtja végre véres agresszióját. (Szovjetszkaja Rosszija) AZ EGYESÜLT Államokba vitték a „KÍNAI PHILBYT” Liao Ho-su volt hágai kínai ügyvivőt, aki januárban politikai menedékjogot kért Hollandiában, egy amerikai katonai repülőgépen az Egyesült Államokba vitték. A gép az Air Force támaszpontván szállt le. A kínai szuperként jelenleg „védőőrizet alatt van”, mint az amerikai külügyminisztérium rövid közleményéből kitűnik. Liao Ho-su január 24-én választotta a szabadságot. Hajnali négykor futva érkezett a rendőrségre. A hideg ellenére csak egy kék esőkabát volt rajta, és alatta pizsama. Halálra volt rémülve. — Könyörgöm, fogadjanak be — mondta. — Nem terhietek vissza Kínába Lelepleztek. Hűségvizsgálatnak vetnének alá Mao iránt. Végem lenne. Sok mindent tudok. Nem akármilyen diplomata Vagyok. A rendőrőrmester az útlevelét kérte. Liao azt felelte, hogy nem volt ideje magával hozni. Pizsamában menekült és hajszál híján elfogták A volt kínai ügyvivőt tíz napig a holland hatóságok tartották ismeretlen helyien őrizetben, majd átadták a CIA- naki A kommentárok Liao Ho-sut máris kinevezték a „kínai Philbynek” és< azt írják, hogy szökése a nyugati kémelhárítás nagy fogása. Liao olyan szuperkém. aki rendkívül érdekes híreket szolgáltathat Kínáról. Egy hírszerzőhálózat központjában állott Párizs, London, Stockholm, Haga és Bonn között. 1966-ban szerezte meg Peking teljes bizalmát, mikor leleplezte, hogy egy kínai mérnök, a lehallgató készülékek szakembere, aki nyolc kollégájával egy nemzetközi tudományos értekezletre jött Hollandiába. fontos dokumentumokkal együtt dezertálni szándékozik. A kínai hatóságok erélyesen intézkedtek: az ille- tő mérnököt, Hszu Csúcsait elgázolta egy nagy sebességgel haladó titokzatos gépkocsi a pekingi követség eiőtt. A kórházba szállított mérnök állapota _ súlyos volt, de nem reménytelen. Felépülhetett volna. De nagyon félt Ezt nyögte : — Ne hagyjanak egyedül, meg akarnak ölni! Sajnos, a hollandi orvosok nem vették komolyan szavait. Amikor néhány kínai „barátja ’ engedélyt kért meglátogatására, meijsngedték. A „barátok” megvárták, hogy egy percre egyedül hagyják őket, és elrabolták a beteget. A kö- vetség három nap múlva közölte, hogy a mérnök meghalt Li En-csu ügyvivő lakásán, a baleset következtében. Ezt az ügyvivőt ezután nem kívánatosnak nyilvánították, és az o helyére karült Liao. Liao szökése ismét arról tanúskodik, hogy Hollandia komoly kémközpont, olyan szerepet játszik, mint Casablanca es Lisszabon az elmúlt világháborúban, vagy Boriin a hidegháború idején (Europeo)
