Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-15 / 62. szám
Közéletünk A paksi járási tanács vb. pénteken reggel megtartott ülésén egy' fontos napirendi ponttal foglalkozott: Hos- nyánszky György mezőgazda- sági és. élelmezésügyi osztályvezető ,. beszámolója alapján értékelte a termelőszövetkezeti vezetőségi bizottságok munkáját, majd bejelentéseket tárgyalt. Ugyanezen a napon délelőtt ülésezett a paksi járási tanács is. A tanácsülés megtárgyalta a paksi járás kisipari ellátottságát, megvitatta azokat az intézkedéseket, amelyeket a tanács á lakosság szolgáltató .igényeinek jobb kielégítése érdekében tesz. Jendro- lovics Ferenc, a dunafoídvá- Tí községi tanács megbízott vb-elnöke beszámolt arról, hogy mit tettek az elmúlt éff- ben a jelölőgyűtásetoen elhangzott közérdekű javaslatok megvalósítása érdekében, majd bejelentés hangzott el a paksi járás tanácsainak 1968: évi költségvetési és fejlesztési étlapjának felhasználásáról. A tanácsülés ezt követően bejelentésekkel foglalkozott, és interpeUáeiokra került sor. Készülnek borsószezonra A: Bafcsá Konzervgyár az idén már az új, korszerű üzemiben kezdi a szezont. ‘Miközben új gyárban szerelik a gépeket, kidolgozták a szervezési tetézkndésékét, ú* környékbeli tsz-ekben, állami gazdaságokban vetik a borsót. A gyár 1739 hold zöldborsóra kötött szerződést. Már a vetést is úgy ütemezik, hogy a borsóidény alatt folyamatos legyen a nyersanyagellátás, ne érjen be egyszerre olyan mennyiség amivel a gyár se tudna megbirkózni. A vetést négy szakaszra ütemezték. Az első szakasz — 400 hold — elvetése a napokban fejeződött be. Vörös film a Tanáeshőstársaság alatt Bfagy sikerű idáilítást rentfesett a. ‘Tanácsköztársaság- kikiáltásának fél évszázados jubileuma tiszteleténél a megyei moziüzemi vállalat és a megyei tanács művelődésügyi osztálya „A vörös film a Tanácsköztársaság alatt” címmel A fényképekből, dokumentumokból álló kiállítást eddig több mint öt- aeáZM nézték meg, 0. m tervek szerint a megye több Községében is bemutatják, Előzetes Szekszárd város jubileumi ünnepségeiről Ünnepi megemlékezések a munkahelyeken — Veteránok fogadósa — A 19-es mártír díszsírhelyre helyezése — Koszorúzások, kiállítás, látványosság — Fiatalok váltófutésa, fáklyás felvonulása — Megyei diszünnepség Szekszárd városban, a megyeszékhelyen megkezdődött a Magyar TáQÚC.skpztársaság fél. évszázados' jubileum! ünnepségének sorozata. Ennek nyitánya a városi tanácsnak és a Hazafias Népfront városi bizottságának pénteken délelőtti, együttesen tartott ünnepi ülése. A város ifjúságát tömörítő KISZ-szervezetek ünnepi taggyűléseiken emlékeznek meg a Tanácsköztársaság létrejöttének és a KISZ újjászületésének évfordulójáról. Az üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél és hivatalokban helyi ünnepségeket szerveznek. Leggazdagabb programja március 20-ának, s a nevezetes Hírmagyarázónk írja: itiiiiimiiiiiiiiiimiiiimiiiiiiiiu A katonai szolgálati idő beszámítása - a folyamatos munkaviszonyba A napokban megjelent munkaügyi miniszteri rendelet szabályozza a katonai szolgálati idő beszámításit a folyamatos munkaviszonyba. Az 1965. előtti jogszabályok szerint az olyan dolgozónak, aki katonai szolgálatra, munkaszolgálatra vonult be, csak akkor számított folyamatosnak a tnunka viszonya, ba leszerelése — hadifogságból vagy deportálásból való visszatérése — után régi munkáltatójához lépett be. 1965. után annyiban módosult ez a jogszabály, hogy a dolgozónak a katonai szolgálat előtti munkaviszonya beszámított, ha utána újból munkát vállalt, de a katonaságnál, hadifogságban stb. töltött Ideje csak akkor, ha régi munkahelyére ment vissza. Több tízezer dolgozóra «■ sérelmes ez a rendelkezés, hiszen a háború után vállalatok szűntek meg, vagy nem «““k ismét alkalmazni volt dolgozójukat, akik különben is önhibájukon kívül estek ki a mun- Kából. A 2/1969. számú rendelet most orvosolja e panaszokat. Kimondja, hogy a tényleges, tartalékos katonai szolgálatra bevonult, munkaszolgálatra behívott, deportált, illetőleg hadifogságba esett és a felszabadulást követően onnan visszatért személynek nemcsak a bevonulás előtti, hanem ezt az idejét is munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni, ha a hazatérést követőem 6 hónapon belül bárhol munkaviszonyba lépett. • A hat hónap utáni munkába lépés is folyamatossá teszi a munkaviszonyt, ha az 1945 október Síig megtörtént. Ha a dolgozó azért nem tudott munkába lépni, mert beteg volt, (ezt korabeli orvosi bizonyítványnyal kell bizonyítani) a tűit hónapot felgyógyulása után keH számítani. A folyamatos munkaviszony több előnnyel jár, így a jubii- leumi jutalomnál, a fizetéses szabadságnál számításba vtt- szik. Akiket érint az új rendelkezés, a folyamatos munkaviszony alapján, több pétiszabadságot kaphatnak, Illetve előbb részesülhetnek jubtleoBti jutalomban. A rendelet 1969. január l-黫l lépett hatályba. Sokan azok Szül. akiknek a korábbi rendelkezések alapján munkavlzony-beszámításí igényüket . tgosan elutasították, most érvényesíthetik igényüket. W évforduló előestéjének lesz. Március 20-án délelőtt kerül sor a 19-es veteránoknak a megyei pártbizottságon történő fogadására és kitüntetésére. Délután 15 órakor az alsóvárosi temetőben Bencze Ferencnek, a Tanácsköztársaság szekszárdi direktóriuma mártírhalált halt tagjának exhumálását és dísz-sírhelyre törté-, nő elhelyezését követően ugyanott megkoszorúzzák a 19-es mártírok sírját. Ennél az aktusnál közreműködik a pedagóguskórus. Ugyancsak 15 órakor bent a városban is elhelyezik a koszorúkat a munkásmozgalmi emlékműnél, ahol díszőrséget állítanak. A koszorúzások idején emeli az aktus ünnepélyességét és látványosságát a város felett transzparenssel megjelenő három repülőgép körözése és á munkásmozgalmi emlékmű koszorúzásakor elhangzó, 25 lövésből álló díszsortűz. A koszorúzással egyidejűleg az emlékműnél a váltófutás befejezésekor meggyújtják az ifjak a kandelábert •v Derűién 16 órakor munkásmozgalmi kiállítás nyílik a Béri Balog Ádám múzeumban, mélynek megnyitóját dr. Szenegáli (Gyula, a megyei párt-vb. tagja mondja el. Az ünnep előestéjén, március 20-án este 19 órakor kezdődik a megyei díszünnepség, melyet a városi művelődési házban az MSZMP megyei és városi bizottsága, a tanácsok, az SZMT, s a Hazafias Népfront, megyei, városi bizottsága közösen rendez. Az ünnepi est előadója K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei -Bizottságának első titkára lesz. Ezt követően- a résztvevők megtekinthetik a „133 nap napsütés”, című irodalmi összeállítást. Az esten a műsort a: Művelődési Központ Irodalmi Színpada, Husek Rezső zongorajátéka és a városi út törő zenekar adja. A Tanácsköztársaság kikiáltásának napján, március 21-én este a városi KlSZ-bizottság fáklyás felvonulást és ünnepséget rendez s.' város dolgozó és tanulóifjúságának részvételével. A szövetkezet gyermeke Érdekes „örökbefogadást?’ vállaltak a Paksi Halászati Tsz tagjai és vezetői. Egy tolnai halász tanuló árva fiút, Baranyi Józsefet átvették a tolnai halászati szövetkezetr tőL Baranyi József együtt tanult az ország égy étién Halász szakmunkásképző iskolájában a paksi tanulókkal és annyira összebarátkoztak, hogy amikor az első év elméleti oktatásának ideje befejeződött, a tolnai fiú elment a paksi szövetkezet elnökéhez, s kérte, vegyék magukhoz. A tolnai halászati tsz-hez korábban leszerződött tanulót átengedték Paksra és a szekszárdi járási tanács gyámügyi hatósága ugyancsak átadta a felügyeleti jogot Paks hasonló hivatalának. Ezzel most már hivatalosan is ide tartozik Baranyi József. Számára mégis az a legfontosabb, hogy a halászati szövetkezet tagjai szinte családtagként fogadták be maguk közé. A télen elhívták disznótorokba és időnként vasárnap is a halászoknál ebédel családi . körben. A hétvége kivételéiül minden időt a halásztanyán tölt el a brigádjával, amíg tart a gyakorlati idő. A szövetkezettől, akárcsak’a többi halász szakmunkástanuló, az első évben havi 600 forintot kap. Gondoskodnak tehát anyagi helyzetéről is nemcsak a tanács segíti. , , A paksi halászati tsz-ben összesen 10 tanuló van jelenleg, és két év óta egyáltalán nem fordult elő lemor- ggűiódás» 'i ■jjjf,-■ ♦ft* •r.'sfc”. '•%L A korlátlan lehetőségek A termelőszövetkezetek; vezetőinek máris fő a fejük. A növényvédelmi kódex külöta- meghatározás, hogy 1970. márciusi- 31-é; után kizárólag ötti'éngédé*'; lyézhető- mérgező anyagok;, felhasználása növén/véde-* lemre, ahol az üzem- Ten-, * delkezik. megfelelően kép->- zett szakemberré!. S -a f&í fájásnak az . az . oka, högy több közös ■ gazdasághafp, még egyáltalán, nem. U4Ö7.,}., >>. ják, hogyan oldják ,! meg, pontosabban hogyan - hajt1-; ják végre á szigorú , rén-^ ^.-/s delkezést. .Némelyik, közös, gazdaságban, meghökkenye; tapasztalhatjuk, hogy több millió forint. forog kockán egy-egy termelési program,^ ;j, megvalósításakor, mégis , ít program, irányítója; veze- tője alig, vágy egyáltalánjly.í nem rendelkezik keHőké]air-í|y» zettséggeL Mégis rá merik bízni a feladatot, illetőleg rá kell bízni, meri nincs más helyette.. Számtalan példák soréi-; hatnánk annak bizonyítás sára, hogy a mezőgazdaság helyenként meghökkentő nagyvonalúsággal - nélkülözi a mérnököket, as szakmérnököket Amit egy ipari üzemben már Szintp szabotázsnak minősítene-: nek, tudniillik a mérnök hiányát felelős, posztokon!,’ azt ma még a, mezőgazda*. Ságban minden további nélkül tudomásul veszik. Joggal állíthatjuk tehát, hogy .teljesen helytálló. Vas Istvánnak, a Dalmandi Ál-, lamí ^ Gazdaság- • igazgatója-; náie/'á’véléSíénye: ;á-mézéé ixjt- gazdaság- a taiűilni yágy^j’^i '* ' törfekvp' emberek' ázárnára ', L'k má napjainkban a korláté - 2», lan lehetőségek hazával . B tanulni vágyó, a . tS- rekvő emberek számárai És ezen van a Hangsúly, másként ' fogalmazná, a fiatal szaktefchriikus&áfi,' vagy technikusban, 'ha kicsit is van élet feltétlenül „kifuthat”, egzisztenciát teremthet SzüÍlő: Bré- la állami gazdasági igazgató szerint: ma, egy ag-P * rármérnöknek nem' ‘az Ja- dolga, hogy. a határt járja; a sarat tapossa. Rég rtissz,'- ha munkája érre kórfétefc* k, zódik. mert az iparhoz' ‘ha-1'|1i sonlítva a • dolgokat, ez/áníjM' nyit . jelent miötKa‘áz portra termelő üzem nagy tudású- mérnöke riem •'Ä-•1 '• méletben;. dolgozná '%?■ >*• ’ tennivalókat, hanem-a gyáy*" korlatban mutatná * még;'1 kinek-kinék a tennivalóját; Ez á feladat a középyéáe-' tőkre vár, á mezőgazda Ságban is. Mégis, a termelőszövetkézétekben trftn- dennapos dole®, hogy az agrármérnök á ■ sarát .tar “-1 i possa, a határt járja.Szel lemi kincsemk pócséköTá sa, pazarlása ez, de egy-' úttal kényszerhelyzet' meiVf - még inkább' aláhúzza ahnáfc a helytállóságát, hogy1 á* termelőszövetkezetéftbén ‘ kevés a szakember. Számtalanszor- fordul elő, • hogy a mérnöknek kell elvégéZ-<f*^1: nie a brigádvezető helyett a telepvezető helyett, á technikusi, a szaktedsrii-' kusi feladatokat is. M illiókkal, tízmilbők- kal lenné egyik évről a másikra több a mezőgazdaság hozama-, súlyának megfelelően,^ kerülné előtérbe emberkérdés. A iíü Piá>1 - kft fk»‘ . !»<*£. Wte ífc*Vf'Y>%* lV «V >T' «; a »-ifi ‘ *■ 7}
