Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-15 / 62. szám

VILÁG PROLETÁR IÁI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG | a MAGYAR szocialista munkáspárt tolna megyei bizottsága Es a MEGYEI TftMACS LAPJA I XIX. évfolyam, 62. szám. ARA: 90 FILLÉR Szombat, 1969. március 15. ünnepség a szekszárdi direktórium megalakulásának 50. évfordulóján Pénteken délelőtt együttes gye székhelyén 50 évvel ez- ünnepi ülést tartott a Szék- előtt ugyanezen a napon és szárdi Városi Tanács és Ha- órában, vagyis még a Magyar zafias Népfrontbizottság an- Tanácsköztársaság kikiáltása nak emlékére, hogy Tolna me- előtt már egy héttel előbb Magyar államférfiak távirata román vezetőkhöz Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Nicolae ’ Cgausescut, a Román Szocialista Köztársa­ság államtanácsának elnökévé történt újraválasztása alkal­mával. Fock Jenő, a minisz­tertanács elnöke ugyancsak üd­vözlő táviratot intézett Ion Gheorghe Maurerhez, a Ro­mán Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnökévé történt újbóli megválasztása alkalmából. Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke Stefan Voitec-nek a nagy nemzetgyű­lés elnökévé történt újravá­lasztása alkalmából fejezte ki táviratban jókívánságait.­Március 15 emléke Március 15-e, a magyar sza­badságharc jelképévé vált: 1848. óta minden nemzedék úgy emlékezett arra az esős kora tavaszi napra, mint ami­kor sok évszázad után először csendült fel a magyar sza­badság dala: a pesti utcákon a szabad sajtó első termékét, a 12 pontot osztogatták, Pe- lőfi a Talpra magyart sza­valta, s mindenki úgy érezte, hogy a hosszú bécsi elnyomás után beérik Rákóczi, Marti­novics és a korábbi szabad­ságmozgalmak vetése. Jól tudjuk, nem így történt: a szövetkezett reakció könyör­telenül eltiporta a magyar sza­badság ügyét, s ezzel 1848 gazdag öröksége csak újabb feladatot jelentett a következő nemzedékeknek. A Tanácsköztársaság emelte ismét magasba a sárba tapo­sott 48-as zászlót, s diadalmas 183 napja alatt nemcsak a ré­gi eszmények váltak valóra, hanem azok is, amelyeket a megváltozott viszonyok dik­táltak, mert immáron a sza­badság, a nemzet független­sége mellett az idő megérett a szocialista forradalomra is. A Tanácsköztársaság újra a szövetkezett nemzetközi reált- _ cióval találta magát szemben, s ha el is kellett buknia, min­denkinek, tudnia kellett, högy , bukása csak időleges, hisz Horthy félfeuedális rendszere nem fordíthatta vissza a történe­lem kerekét. Még akkor sem. ha nehéz, s egyre nehezebb idők jöttek. A párt illegali­tásba kényszerült, s nemcsak nagy próbákat kellett kiállnia, de súlyos veszteségek is ér­ték. A német imperializmus hitleri gépezete egyre köze­lebbről fenyegette hazánkat is, majd pedig súlyos háborúba sodorta az egész világot. 48 eszméi ekkor sem vesz­tették el jelentőségüket. Ami­kor 1942-ben megalakult a KMP kezdeményezésére a Ma­gyar Történelmi Emlékbizott­ság, épp azt a célt- tűzte ma­ga elé, hogy történelmi em­lékeink megbecsülésével hív­jon harcba a jelenért, a jö­vőért. így került sor. 1942. március 15-én a budapesti tüntetésre, amely az anti­fasiszta harc nagyszabású de­monstrációjává vált. 48 gondolata csaknem száz esztendő elmúltával is mozgó­sító, eleven erővé tudott vál­ni. Ahogy ma is az. Mert mi­dőn a Tanácsköztársaság fél évszázados évfordulójára készü­lünk, úgy emlékezünk vissza 48 márciusára, mint előzmé­nyére. S midőn ünnepelünk, azt is tudjuk, hogy történel­münk e két dicső szakaszá­nak egyformán örökösei va­gyunk. Jogos büszkeséggel emlékezünk e két sorsdöntő évfordulóra, de azt sem sza­bad felednünk, hogy nem elég ünnepelnünk. Mert az ünnep kötelez is bennünket, hogy méltók legyünk azokhoz, akik vérükkel írták a magyar tör­ténelmet. megdöntötte, a régi államgé­pezetet a munkásság. Az emlékülést a történelmi fordulat bölcsőjében, a régi megyeháza dísztermében tar­tották. ugyanott, ahol fél év­századdal korábban megala­kult a szekszárdi direktórium. Az akkori népgyűlés a kor­mánybiztos főispánt megfosz­totta hatalmától, s öttagú direk­tóriumra bízta a város és a megye irányítását. S a március 14-i szekszárdi székfoglalást követően, március 15-én ha­sonlóan kezébe vette a hatal­mát a munkásság Tengelicen és Bonyhádon is. Az emlékülésen Rúzsa Já­nos, a Szekszárdi Városi Párt- bizottság első titkára köszön­tötte a megjelenteket, s az ötven évvel ezelőtti forradalmi események résztvevőit, vete­ránjait, majd . dr Nedók Pál. a városi tanács vb megbízott- elnöke ünnepi beszédében fel­idézte a proletariátusnak Szek- szárdon vívott fegyveres har­cait, s kegyelettel emlékezett meg a Szekszárdon és Tolna megyében vandálul gyilkolt fehérterror áldozatairól, a Ta­nácsköztársaság hős mártír­jairól. Az ünnepségen Dobro- volni Éva és Zwirzsina Mária, a Szekszárdi Művelődési Köz- pont ifjú • versmondqí szerepel­tek megérdemelt sikerrel. „Március üzenete“ Összehívták a Varsái Szerződéshez tartozó államek politikai tanácskozó testületét Moszkva (TASZSZ). Már cius 17-re, Budapestre össze­hívták a Varsói Szerződésben részt vevő államok politikai tanácskozó testületét — közölték hivatalosan Moszkvában. (MTI). Elutazott Budapestre a szovjet küldöttség Pénteken elutazott Budapestre a szovjet küldöttség, amely részt vesz a Varsói Szerződésben részt vevő álla­mok politikai tanácskozó testületének tanácskozásán. A küldöttséget Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára vezeti. A küldöttség többi tagja: Alekszej Koszigin, a minisztertanács elnöke, Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára. Andrej Grecsko marsall, honvédelmi miniszter, Andrej Gromiko külügyminiszter, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának osztályvezetője. Jelen volt Szipka József moszkvai magyar nagykövet is. Ugyanazon a vonaton utazott Budapestre Ivan Jaku- bovszkij marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, a szovjet honvédelmi miniszter első helyettese és Szergej Stemenko hadseregtábornok, az egyesí­tett fegyveres erők vezérkari főnöke is. EZ TÖRTÉNT A Szuezi-csatorna mentén sűrűsödnek a fegyveres össze­csapások és — mint az AFP francia hírügynökség megálla­pítja — a megfigyelők borúlá­tóak azzal kapcsolatban, hogy milyen lehetőségei vannak az enyhülésre. Az incidensek ugyanis to­vább mérgesítették az amúgy is súlyos helyzetet. A csatornaövezetből érkezett legfrissebb helyzetjelentés sze­rint ebben a térségben tetemes károk keletkeztek. Szuez város 40. kerületében, egy sűrűn la­kott munkásnegyedben például csak vasárnap és kedden 133 házat rongáltak meg az izraeli akna-becsapódások. Az egyiptomi hatóságok ál­tal a helyszínre meghívott nemzetközi újságíró-csoport — amelynek tagja volt a Magyar Távirati Iroda tudósítója is — megállapíthatta: sem a kerü­letben, sem a környéken sem­miféle katonai célpont nincs. A támadás oka — hangsúlyoz­ta az újságíró-csoport számára összehívott sajtókonferencián Hamed Mahmud, a közigazga­tási körzet kormányzója — nyilvánvalóan a lakosság meg­félemlítése, demoralizálása volt. A népesség zömét már korábban kitelepítették a ve­szélyesnek nyilvánított szuezi körzetből, de így is 50—60 ezer ember maradt itt. Ezek viszont — hangsúlyozta a kormányzó — olyan békés, polgári lako­sok, akikre Izrael a tűzszünet sorozatos megsértésével lő. Az állandósult lövöldözés nyomán a világsajtó mind több kommentátora jelenti ki, hogy a közel-keleti válság új szakaszba lépett. Az új elem és egyben a har­cok állandósulásának oka a következő: 18'hónapon keresz­tül a csatorna keleti partján mozgó, úgynevezett mobil erő­ket állomásoztattak az izrae­liek. Mint egyiptomi részről hangsúlyozták, természetesen ezt is törvénytelennek tekin­tették, de a mozgó jelleg leg­alább nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a jeruzsále- mi vezetés egy napon mégis visszavonja ezeket az erőket. Most azonban az izraeliek valóságos erődrendszert építet­tek ki a csatorna keleti part­ján és az nemcsak katonai, hanem látványos politikai lé­pés is: annak demonstrálása, hogy csapataikat hosszú távon, sőt véglegesen itt akarják tar­tani. Ez — hangsúlyozzák kai­rói körökben — kimeríti a jogtalan beke­belezés, az annexió fo­galmát. Míg a közel-keleti helyzet romlik, egyes jelek szerint a hosszan elhúzódó pakisztáni belpolitikai válság valamelyest enyhült a legutóbbi órákban. Az Ajub Khan elnök által ösz- szehívott kerekasztal-konfe- rencián elért eredményt ugyanis az ellenzéki vezetők többsége kielégítőnek tartja. A forradalmi ifjúsági napok megnyitója Győrül Három tavaszra: 1848. már­cius 15-re, 1919 március 21-re, és 1945. április 4-re emlékezik az ország ifjúsága az idei for­radalmi ifjúsági napokon. A nagyszabású rendezvénysoro­zat országos megnyitójára pén­teken Győrött, a Kisfaludy Színházban került sor. A me­gye, a város gyárainak, üze­meinek, termelőszövetkezetei­nek, valamint az iskolák fia­taljainak 600 képviselője fog­lalt helyet a nézőtéren. Jelen volt Méhes Lajos, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Kárpáti Sándor, Nádasdi József, Ribánszki Róbert, Vá­jó Péter, a KISZ Központi Bi­zottságának titkárai. Molnár György, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára üdvözölte a megjelenteket, majd ünnepi beszédet mondott Az ünnepi beszéd elhangzá­sa után ,,Március üzenete" címmel örsi Ferenc összeáll! tásában és összekötő szövegé­vel irodalmi műsor követke­zett. . A megnyitó után a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága és Győr-Sopron megyei Bizottsá­ga a Rába-szállóban fogadást adott a vendégek; a legjobb if­júmunkások tiszteletére.

Next

/
Thumbnails
Contents