Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-02 / 51. szám

Ötven évvel ezelőtt TOLNA, 1919 Farkas József katonaruhában, 22 esztendős korában. A fiatal hajókormányos, mint a tol­nai direktórium tagja, mártírhalált halt 3 fe­hérterror idején. r ÍI. Tisztelet a hősöknek, akik a legdrágábbat, életüket adták a nép felsza­badulásáért ví­vott harcban.A mártíroknak ke gyelettel adózó emléktáblán Farkas József neve az első. A tolnai községi tanácsház fa­lán 1959-ben el­helyezett már­ványtábla ava­tó ünnepségére meghívták a hős fiatal férfi özvegyét. Ötven évvel ezelőtt, 1919. augusztus 13- án, itt, a köz­ségháza előtt álltak gyilkos bosszút, kioltot­ták Farkas Jó­zsef és hét tár­sának életét. Kivágták az­óta a geszte­nyefákat, de az özvegy azóta is széles ívben el­kerüli a fáj­dalmas emlé­keket, az akasztást felidéző teret. Az utókor nem felejt­het. Farkas József neve arany- betűkkel vésetett rá a Tolna megyei mártírok szekszárdi emlékművére, személyi ada­tai ott láthatók a K. Balog János által írt, a Tanácsköz­társaság 45. évfordulójára ki­adott műben, a mártírok név­sorában. Huszonegy esztendős korá­ban maradt magára Kati né­ni, Farkas József özvegye. A 24 esztendős forradalmár hajókormányos ittmaradt há­zastársa négy és fél éven át ette a keserű özvegyi kenye­ret. Mások elmentek, ő ott­maradt a községben. Most a Béri Balogh Ádám utca 23-as számú házukban él második férjével, Baranyai Józseffel Néhány éve eladták a fél há­zat, annak maradványaiból pótolják a nyugdíjat. „Attól tartok, feléljük a házat. Nem sok kell két öregembernek, de mi mind a ketten betegek vagyunk, kicsiny nyugdíjat kapok és drága az élet” — mondja Baranyai József. (Be- , csületére válik, hogy néhány éve ő is rajta volt, hogy sír- - követ állítsanak a tolnai te­metőben nyugvó első férj, a mártír emlékének áldozva). Öt-hat féle gyógyszer az éj­jeliszekrényeken, szerény bú­torzat. A szoba-konyhás kis lakás nagyobbik helyiségében sok a fénykép a falakon. Va­lamennyit uralja az ötvenegy esztendővel ezelőtt kötött első házasság megnagyíttatott eskü­vői képe. Fájnak, elevenen égnek ma is a begyógyulatlan sebek, de egy-‘értésével felidézzük a Ta­nácsköztársaság időszakát. — Mondja el, Kati néni, milyen ember volt Farkas Jó­zsef? ­Előszedegeti a fényképeket a sublótfiókból. Mutatja. . — Okos, derék, szép ember volt. Jó lelkű, neki nem volt haragosa. Mindenkihez jó volt, mint egy falat kenyér. És mennyire ragaszkodott az új rendszerhez! Ha ma is élhet­ne. .. Amikor kitört a forra­dalom, tüdőlövéstől már 75 százalékos hadirokkant volt. Előtte, a temesvári szuper­viziten kapta meg róla az írást. — Hogyan kapcsolódott be a férje a forradalomba? — A tolnai direktórium el­nöke, az Appelshoffer Ádi ré­vén került be. (Az Ádi el tu­dott menekülni a- bukás után Jugoszláviába, úgy élte túl). Jó fejű ember volt az uram, tudott jól fogalmazni, írni, ol­vasni, direktóriumi tag lett. Aztán odatették a postára el­lenőrnek, mondták, hogy ott nagyon kell a jó proletár, a megbízható ember. — Mire emlékszik az otta­ni tevékenységéről? az összes telefonhuzalt. Jól néztek volna ki, ha hagyja... — Visszatartotta, vagy küld­te akkor dolgozni a férjét, Kati néni? — Mikor egy éjszaka kiesett a browning a zsebéből, meg­ijedtem, hogy fegyvere is van. Gondoltam, az én emberem veszélyes poszton állhat. At­tól kezdve óvtam, inkább visszatartottam volna. De nem lehetett őt lebeszélni! Fűtötte a hév, meg a lelkiismeret. Hiába mondtam neki, nem akarom, hogy odajárjon. Egy­szer ittjárt a fővárosban, jobb módban élő fivérem, ö is mondta neki: „Lépj ki sógo­rom, baj lesz ebből.” Jól meg­felelt : néki az uram. Ezt mondta: „Mi a nép érdeké­ben cselekszünk. Könnyebben beszél az, akinek nem üres a zsebe.” — Kati néni többször abbahagyja a beszédet, mert meg kell kissé nyugodnia. Be is fejeznénk, de ő még folytatni akarja: — Hogyan értesült... ? — Keddi nap volt augusz­tus 12-e, sose felejtem el. Ép­pen az ebédet - főztem.- amikor két fegyveres kereste az ura­mat. Alig mondtam ki, hogy elment az anyjához (dehogy oda ment,, csak tudtam, érez­tem, hogy el kell kerülni á találkozást), vesztére megérke­zett.; Elvitték, rabságba vetet­ték. Másnap, szerdán reggel elmentem az Öreglaktanyába (most ez a gimnázium), sült tojást vittem szegénykémnek ebédre. Jóízűen megette, majd hazaküldte velem a szalvétát, meg a lábast, mert úgy tudta, hogy kihallgatásra viszik. Utána el kellett mennem Bo- gyiszlóra élelemért. Déltájban jövünk haza, és a révnél fel- indultan mondják az asszo­nyok: „Maguk nem is tudják, mi történt... A községháza előtt három embert felakasz­tottak.” Rohantam a laktanyá­hoz, kérdem a posztot, itt van-e az én jó uram. „Men­jen csak a községházához jó­asszony, ott megtalálja.” Be­szélték, hiába verték bika- csökkel, nem akart a Józsi vallani. Amikor azt csinálták vele, kapott még az ághoz is... Ott megtaláltam, de ho­gyan. Megátkoztam én akkor azokat, akik ezt tették ezzel a tiszta szívű emberrel — mondja, most már csendesen. „Lebeszélni nem lehetett“ — Alig egyéves házasság után rabolták el az uramat a gyilkosok. „Akit a kígyó meg­mar, a gyíktól is fél”. A föl- szabaduláskor, 1945-ben azt mondtam a mostani férjemnek: ne menj, Józsi, nehogy aztán te is úgy járj. Dehogyis. En­nek ellenére ment, amíg kel­lett, sokáig tolmácskodott. Azóta szívbeteg Farkas Jó­zsef özvegye, mióta elvették tőle fiatal férjét. Talán ez kis­sé érthetővé is teszi az előb­bieket, bár ő is vitatkozik ön­magával. — A bátorságával, a tettei­vel, meg a hűségével nem di­csekedett nekem az uram, má­sok mondták el. Mindig ment a gyűlésekre, sok volt nagyon a dolguk. Éjszakánként les­tem, vártam, hogy hazatérjen, addig nem tudtam sose el­aludni. Mai szóval. élve, le­váltották az akkori postames­tert, akit Dobrik Gézának hív­tak. Másoktól hallottam meg, hogy az én uram — híven a megbízatásához —, hogyan akadályozta meg, hogy a pos­ta padlásán a postamester,— a Giziké lányával, meg annak a vőlegényével — elvagdossa Időnként látogatókat fogad. Alig két hete járt nála a köz­ségi párttitkár, be-bekopognak ajtaján a forradalmi emléke­ket gyűjtögető úttörők és KISZ-esek is. Az idő, a távolság itt sem­mit nem fakított meg. Az öt­ven esztendő távlatában is új­ra meg újra átéli az idős asszony a történelmi időszak megelevenedett, szívet melen­gető és fájdalmas, de rész­leteiben is híven ápolt emlé­keit. SOMI BENJAM1NNÉ Pályázati felhívás! Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem 1969/70-es tanévére. Az oktatás két tagozaton folyik: A hároméves tagozaton az első évben filozófiát, a második­ban politikai gazdaságtant, a harmadik évben a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történetét tanulják a hallga­tók. A kétéves szakosított tagozaton a marxizmus—leninizmus egy-egy szakágát tanulmányozzák a hallgatók, és tanulmá­nyaik végén államvizsgát tehetnek a tanulmányozott tárgy­ból. A sikeresen letett államvizsga feljogosít a többi tárgyból is megfelelő felkészülés után államvizsga letételére. A) A hároméves tagozatra felvételt nyerhetnek azok, akik: 1. Érettségivel, ennek megfelelő általános műveltséggel (tan­folyamok, akadémiák stb.) vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. 2. 5 hónapos pártiskolát, marxista—leninista középiskolát vé­geztek, vagy ennek megfelelő politikai képzettséggel rendel­keznek 3. Más iskolának nem hallgatói és a tanulmányok folyta­tását engedélyező munkaadói és orvosi igazolással rendet- kéznek. 4. Sikeres felvételi vizsgát tesznek (követelmény a marxista- leninista esti középfokú iskola anyagának ismeretei. B) A szakosított tagozaton a következő szakok indulnak: 1. Filozófia. 2. Politikai gazdaságtan. 3. Tudományos szocializmus. A kétéves szakosított tagozat hallgatói lehetnek azok, akik: 1. Elvégezték az esti egyetem hároméves tagozatát, vagy a központi egyéves pártiskolát, és azok, akik ezeknek meg­felelő előképzettséggel rendelkeznek. (Egyetemen öt évnél nem régebben államvizsgáztak marxizmusból.) 2. Más iskolának nem hallgatói, és a tanulmányok folytatá­sát engedélyező munkaadói és orvosi igazolással rendelkez­nek. ; 3. Sikeres felvételi. vizsgát tesznek (követelmény: az esti egyetem hároméves tagozat anyagának jó ismerete). Az esti egyetem és szakis ó törvényes elismerését, valamint a hallgatók tanulmányi kedvezményeit (tanulmányi szabad­ság, végzettség elismerése stb.) a Minisztertanács és a mun- káiigyi miniszter rendeletéi, valamint a különböző kormány- szervek á!iásfo"lalásai biztosítják. A tanulmányi idő évente 10 hónap. 4. hallgatók hetente egyszer háromórás kötelező foglalkozáson vesznek részt. Ne­gyedévenként beszámolót, félévenként vizsgát tesznek a ta­nult anyagból. A hallgatók tandíjat fizetnek, melyet az oktatási év során két részletben k£l! törleszteniök. A pályázathoz szükséges kérdőív beszerezhető a járási-vá­rosi oártbizottcé"r*k es'i ('"'"•itemi tagozatvezetőinél. A kitöl­tött és megfelelő javaslatokk 1 ellátott kérdőívet, önélet­rajzot, orvosi bizonyítványt és két 6x4-es fényképet április 2f»-íg kell eljuttatni a munkahely szerint illetékes Pártbizott­ság esti egyetemi tagozatvezetőjéhez. A később érkezett je­lentkezéseket figyelembe venni nem tudjuk. A hároméves tagozatnak minden járási székhelyen kihelye­zett osztályai vannak, a kétéves szakosított tagozat csak Szekszárdon indít osztályokat, de erre a vidékiek is jelent­kezhetnek. A pályázók kérdőívükkel együtt megkapják a felvételi vizsgához szükséges útmutatásokat is. A felvételi vizsgákra mindkét tagozaton máius első felében kerül sor. A felvételről való döntésről a jelentkezőket legkésőbb június , végéig ér+cs'tonl fofrtuk. Az esti egyetemre való felvételt pártönk ívüllek is kérhetik. , , 1 MSZMP Tolna megyei Bizottsága Hírmagyarázónk í\ Az országgyűlés 1961-ben al­kotta meg a földvédelmi tör­vényt, hogy — mint elnevezésé­ben is van — ilyen magas szin­tű jogszabály gondoskodjon a termőföld indokolatlan csökken­tésének megakadályozásáról, il­letve arról, hogy a népgazdasági érdekeknek megfelelően minden művelhető területen a rendelte­tésének megfelelő művelés való­suljon meg. A törvény hatályba lépése óta eltelt idő gyakorlati tapasztalatai szükségessé tették a jogszabály felülvizsgálását, korszerűsítését. Az eddigi, csupán adminisztra­tív intézkedések helyett és mel­leit olyan ösztönzők szerepelnek, amelyek az üzemeket érdekeltté teszik a földhasználatban, illetve abban, hogy a beruházások cél­jaira csak a tényleges szükség­letnek megfelelően vonjanak ki földet a mezőgazdasági terme­lésből. Ezért jelent meg a közel­múltban törvényerejű rendelet és kormányrendelei a korábbi jog­szabály kiegészítéséről és módo­sításáról. Korábban a mezőgazdasági rendeltetésű földek művelési ágának 1 még Változtatásához min­den esetben külön kellett en­gedélyt kérni, még abban az esetben is, ha a művelési ág azért változott meg, mert az illetékes szervek szőlőtelepítést engedélyeztek, avagy erdősítést. Az új jogszabályok*szerint nem kell külön engedély, ha szőlő, vagy gyümölcs telepítését a tele­pítési engedély kiadására illeté­kes szerv engedélyezte, mert az engedély egyben a művelési ág megváltoztatására vonatkozó en­gedélyt is magában foglalja. Ak­kor sem kell külön engedély, ha beruházás, vagy más létesítmény céljaira vonnak ki földet a me­zőgazdasági művelésből, és ehhez a járási földhivatal hozzájárul. Nem kell kérni engedélyt ezen­kívül, ha az érintett terület a földnyilvántartás szabályai sze­rint meghatározott legkisebb te­rület mértékét nem haladja meg. A fenti esetektől eltekintve, a földek művelési ágát megváltoz­tatni csak engedéllyel szabad. Ugyanakkor a korábbi szabályo­zástól eltér az engedélyezési el­járás. Az engedélyezést szak­hatósági feladattá teszi és men­tesíti a végrehajtó bizottságokat az eddigi, adminisztratív jellegű lésok törvénybeli tevékenységtől. A végrehajtó bi­zottságok ellenőrzése ugyanak­kor továbbra is érvényesül. Ha beruházás, vagy létesít­mény megvalósítása teszi szük­ségessé a föld igénybevételét, az építési hatóság, vagy a beruházó köteles megszerezni a szakható­sági hozzájárulást, ezt a Járást földhivatal adja meg. A Hozzá­járuláshoz a megyei földhivatal előzetes engedélyét kgll kérni, ha az igényelt terület 10 hektár­nál nagyobb, de a 30 hektárt nem haladja meg. A 30 hektárt meghaladó terület igénybevéte­léhez előzetes miniszteri enge­dély megszerzése kötelező. Az újabb szabályozás kiterjed a belterületen levő, mezőgazda­ságilag hasznosított földek ter­melésből történő kivonására is. Az újabb rendelkezés meg­szünteti az üzemi szőlő- és gyü­mölcstelepítésre, erdősítésre, ipa­ri és egyéb beruházásokra fel­használni tervezett területek elő­zetes kijelölését. Ugyanakkor fenntartja azt a rendelkezést, hogy beruházást elsősorban me­zőgazdasági művelésre alkalmat­lan területen kell megvalósítani; ha ilyen területen a beruházás ésszerűen nem valósítható meg, vagy ilyen terület nincs, akkor gyenge termőképességű földeket kell elsősorban felhasználni: az igénybevételt a lehető legkisebb területre kell korlátozni. BI. Közéletünk Tegnap délelőtt ülést tartott a Szekszárdi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága Kemény István vb-elnök vezetésével. A tanácsi költségvetési üzemek létrehozásáról és feladatairól számolt be a vb-nek Jankó Sándor pénzügyi osztályvezető és Egyed István tervcsoport­vezető. Ezután a földtörvény végrehajtásának tapasztalatai­ról Rutkai Lajos hivatalvezető tartott tájékoztatót. A későb­bekben a vb a különböző be­öntések dolgában intézke­dett.

Next

/
Thumbnails
Contents