Tolna Megyei Népújság, 1969. március (19. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-12 / 59. szám

Rovatvezető: CSUPOR TIBOR Nőnap a hetedik osztályban Reggel az iskolába jövet a fiúk izgatottan lestek bennün­ket. Míg mi az isii óla folyo­sóján várakoztunk, ők megle­Figyelem! A megyei tanulmányi ver­seny döntője március 13-án Szekszárdon a 4-es számi! is­kolában lesz. petést készítettek elő. Amikor beléptünk az osztályba, majd földbe gyökerezett a lábunk. A lányok padján egy egy kis csomag feküdt. Figyelmessé­gük nagyon jól esett nekünk. Ez a nap boldogan telt el. Az újságban szertnénk köszönetét, mondani a fiúknak, és nagyon köszönjük az ajándékot.. Szeretettel: a teveli hetedik osztályos lányok. Zongoraesi Március 3-án, este hat óra­kor a járási művelődési ház egyik földszinti terméből mu­zsikaszó hallatszott. Husek Re­zső, a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola igazgatója tartott önálló zongoraestet. A terem zsúfolásig megtelt. Alsóbb és felsőbb osztályos növendékek javarészének már csak pótszék jutott, mert helyüket átadták a szülőknek. Mindezért azon­ban kárpótolták őket a felejt­hetetlen előadásban felcsendü­lő mesterművek. l A másfél órás hangverse­nyen Beethoven, Chopin és Liszt egy-egy műve hangzott fiel. Ez az est sokáig emlékezetes marad mindenki számára. Csizmadia Mariann úttörőn porter Dombóvár ŰTTÖRÖPARLAMENT SZEKSZÁRDON: A pajtások fő kérése volt a játszótér és a közlekedési park. Könyvismertetés Kaverin: Két kapitány A regény a főhős gyermekkorá­val kezdődik. A kisfiú szegénye­sen él édesanyjával, apjával és nővérével. Később súlyos csapás éri őket: apját elviszik a csend­őrök. A fiú, Szanya, édesanyja azonban új férjet hoz a házhoz. Szanya nem szerette ezt az em­bert, sőt utálta, sorsa igen keserű volt. Később mostohaapja meg­szökik, s anyja meghal és Szanya teljes árvaságra jut. Mivel írni, olvasni még tízéves korában sem tud. Moszkvában kezd iskolába járni. Megismerkedik az igazgató nevelt lányával, akitől nagyon sok könyvet kapott kölcsön. Katya (így hívják a kislányt) édesapja, aki sarki utazó volt, egyik útjáról nem tért vissza. Mikor Szanya repülőiskolába jelentkezett, s fel­vették. kutatni kezdett Katya apja után. Eszébe jutott, hogy kölyök- korában faluja mellett kanyargó folyó kivetett egy levéllel teli postástáskát a partra, ö ezeket a leveleket szóról szóra megtanulta. Ekkor felrémlett neki egy levél, melyben (úgy emlékezett), a levél­író, Katya nagybátyját vádolta, hogy romlott élelmiszerekkel sze­relték fel azt a hajót, melyen Katya apja elutazott. Szanya ezt a felfedezést elmondta a lánynak, majd a nagybátynak is szemére hányta. A komor bácsi azonban kidobta Őket. Szanya nem adta fel a harcot. Topább kutatott, ke­reste a maga igazát. De hogy megtalálta-e és mesbűnhődött-o valaki miatla. ezf már olvassátok el a könyvben. Jó szórakozást kívánunk! Szilvás?. Saroltr úttörőriporter REJTVÉNY I—Bamnei———■ öi-ültünk a sok ügyes meg­fejtésnek. Volt aki szellemes, Atékos szöveget írt, sőt olyan is akadt, aki a megoldást versbe faragta. Az e heti fel­adványok is változatosak, ta­lán kicsit nehezebbek lesznek. U. forduló 1. Ismeritek-e az eszperente nyelvet? A magyar nyelv ér­dekes sajátsága, hogy rengeteg e-hangot tartalmaz, s hosszú leveleket írhatnánk úgy, hogy csak e-t (és természetesen é-t) használnánk magánhangzóul. Ez az eszperente. Rengeteg viccet, tréfát, sőt rejtvényt ké­szítettek már eszperente nyel­ven. Példa: Karinthy Frigyes írja az ágyróíl eszperentéül: Emelt hely, melyben elszende- redsz, esetleg betegen fekszel, melyben tested egyszer meg­merevedhet. Orbán Ádám sze­rint a macska az „egerek es­perese". Feladat: írjátok le egy napotok történetét eszperente nyelven! (Vigyázzatok! Sok minden elfér itt, de nem kell Innen—onnan — Hőgvészen megrendezték a hagyományos úttörőjelmez­bált — írja a riporterőrs. El­ső díjat a „Megnyílt a hőgyészi strand" című jelmez nyerte. A medencét teknő, a zuhanyt ön­tözőkanna helyettesítette. „Ta­láló iróniával fejezték ki Hő- vyész fürdőző lehetőségeit” — írják a szemfüles riporterek. — Kulturális csapatbemuta­minden áron belevenni', ami nehezen megy!) 2. Egy töredékes verset mu­tatunk be. Annyit elárulok róla, hogy szótagszáma nyolc, kétsoros, a sorvégi rímek: -ban és van. írjátok meg ti ezt a kis versikét, tetszés szerint, csaik az elmondottakra ügyel­jetek! 3. Fehérlófia. Ennek a nagy­szerű mesehősnek a nevét idézzük. Hangjaiból képezze­tek új, önálló értelmes szava­kat! Egy-egy hangot egy szó képzésénél csak annyiszor használhattok fel, ahányszor az alapszóban szerepel. Beküldési határidő: március 19. A borítékra írjátok rá: „Gyerekek” rovat. tókat tartottak Bonyhádon. Legnagyobb sikert az ötödi­kes Czéh Éva pajtás saját ver­seivel érte'1 el, aki az így írunk mi, a rádió irodalmi pályázatának első helyezettje. (Neumüller Márta és Tarcsay Tamás úttörőriporterek). — Ugyancsak erről tudósí­tanak a paksi pajtások is. S egyúttal értesítik a dombóvári Csupaszem őrsöt, hogy szeret­nék velük felvenni á kapcsola­tot. (Paks. I. számú iskola.) — Én is szeretnék legalább egy napig így élni. mint, ezek — sóhajtott fel Anderson. — Miért ne? Miért ne térnénk be egy étterembe? — mondta Byers, és a zsebébe nyúlt. — Megenged­hetjük magunknak, telik a pénzünkből, az öreg mexi­kóitól egészen szép összeget hoztam el. Egy mellékutcába kanyarodtak, s megálltak egy hosszú, lapos épület előtt. Egyik végén keskeny torony emelkedett a magasba, tetején csillogó aranykakas­sal, a Howard—Johnson vendéglőkonszem jelképével. A konszernnek az USA maid minden városában vannak éttermei, s ezek arról nevezetesek, hogy az év bármely szakában 24-féle fagylaltot szolgálnak fel. Délután négyre járt az idő, ebben az időben megle­hetősen kevesen tartózkodtak az étteremben. A három szökött fegyenc helyet foglalt egy asztal­nál az ajtó közelében. Sültet, salátát és fagylaltot — 265 — rendeltek. A pincérnő felvette a rendelést, azután egy kancsó jeges vizet és három poharat állított elébük az asztalra. — Messze van a mosdó? — kérdezte Christie. A pincérnő a terem másik végén levő ajtóra muta­tott. Rejtett hangszórókból kellemes könnyű zene hallat­szott. Christie felállt az asztaltól, és a mosdó felé indult. Ha véletlenül kipillant az ablakon, látta volna, hogy az étterem előtti parkolóhelyen rendőrök vizsgálgatják kocsijukat, az ócska Fordot. A két rendőr belépett az étterembe. Néhány halk szót váltottak a pincérnővel, azután egyenesen ahhoz az asztalhoz mentek, ahol Byers és Anderson ült. Christie éppen a csap alatt tartotta a fejét, amikor három lövést hallott az étterem felől. Ugyanabban a pillanatban, mintha a földből buk- kant volna fel, a pincérnő állt előtte. — El kell tűnnie, gyorsan! — mondta halkan. — Nem arra, erre...! Megragadta a kezét, és egy másik kijáraton az ud­varra vezette. — Fusson ahhoz a lakókocsihoz. Menjen be, az ajta­ja nyitva van. — Miért, mi történt? — Később. Majd később elmondom. Most siessen. Vagy azt akarja, hogy magát is elvigyék a rendőrök? Christie végre megértette, hogy mi történt. A lakókocsihoz futott. Egy pillanatig az volt a szán­déka, hogy kimegy az épület kapuján, mégis meg­gondolta magát. Megfogta a kilincset s mielőtt benyitott, hátrafor­dult és körülnézett. Nem látott senkit, őt sem látta senki. A pincérnő közben visszament az étterembe. — 266 — A lakókocsiban félrehúzta a függönyt és óvatosan kikémlelt a kicsiny ablakon. A hirtelen és váratlan fordulat után csak most volt képes újra megfontoltan gondolkodni. Mi történt? Miért segített rajta ez a vadidegen nő? Nem követetne el végzetes hibát azzal, hogy ösztöné­nek engedelmeskedve vakon megbízott benne. Az utca felől rendőrkocsik szirénájának búgását és izgatott kiáltozást hallott, de nem látott semmit, mert az étterem épülete elzárta előle a kilátást. Lassanként elcsendesedett az utca, de Christie meg mindig nem merte elhagyni rejtekhelyét. Maradjon-e vagy menjen? Ezt fontolgatta éppen a lakókocsi ablakánál állva, amikor megpillantotta a közeledő pincérnőt. Megismerte zöld ruhájáról, feher kötényéről; semmitmondó, sem szép, sem csúnya ar­cát nem jegyezte meg. ■ Csak most nézte meg jobban, ahogyan a lakókocsi­hoz közeledett: meglehetősen duma arcvonások, rikí­tóan sárga haj, fakó kék szem, jóindulati kifejezés. Becslése szerint legalább tíz évvel idősebb lehet mint ő. Mihelyt benyitott, Christie megrohanta kérdések­kel: — Mi történt? . . A nő ajkára tette mutatóujját, csendre intette, s behúzta maga mögött az ajtót. * — A rendőrök elkapták barátait. Az egyik lőtt. közben golyót kapott. Nem sebesült meg veszélyesen, a golvó csak horzsolta a vállát. A másik, a szemüve­ges nem ellenkezett, mindjárt megadta magát. A rend­őrök elvitték őket. De ne aggódjon, hallottam beszél­getésüket, harmadik emberről nem volt szó. Maradjon a lakókocsiban itt biztonságban van. Legalábbis egye­lőre. — 267 —

Next

/
Thumbnails
Contents