Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-09 / 33. szám

Munkanélküli, aki másokat okol

Az ügy bizonyos mértékig lezártnak tekinthető. A panaszt, aminek ' élőterjesztője Szondi Nándor állattenyésztési szaktechnikus volt, megvizsgálták. Panaszában azt adta elő, hogy őt gáládul a munkanélküliség állapotába kergették felelős beosztású emberek, először Lux Sándor, az Állami Biztosító igazgatója, majd a Járási pártbizottság, járási tanács vezetői, mindenekelőtt Kemény István vb-el- nök. A „ludasok” listája hosszabb annál, mint amit idézni lehet. Mint mondottuk, a panasz sorsa alapos oknyomozás lett, s a vizsgálat eredményeként a megvádoltak mentesültek a vád alól, mert megállapítást nyert, hogy Szondi Nándor saját hibájából lett munkanélküli.

A panasz előterjesztője írásban megkapta a választ, ám nyugalmát nem nyerte vissza, hiszen nyilván abban reménykedett, hogy enyhén szólva legalább dorgálást kapnak azok, akik egy bizonyos időszakban támogatták, megfeledkezve mintegy arról, hogy párt-, állami és gazdasági vezető beosztásuk nem kötelezi őket munkaközvetítésre. A Szon- cli-ügy kapcsán valószínű levonták a kötelező tanulságokat azok, akiknek bármi szerep jutott az ügyben. De nevüktől változatlanul visszhangzik Szondi Nándor lakóhelye, Bátaszék, mert Szondi Nándor csakugyan munka nélkül van. S a jóhiszemű emberekkel könnyű elhitetni, hogy mások hibájából. Csak a közelmúltban is, telefonhívás érkezett a nőtanács megyei titkárától, Takács Mi- hálynétól, aki készpénznek véve Szondi panaszának minden szavát, nem is kis felindultsággal kért szerkesztőségünktől segítséget, elmondva, hogy ennek az embernek a boldogulását „megakadályozza előbbi munkaadója, a városi-járási földhivatal”... „telefonon, — hogy ne lehessen dokumentálni, — olyan véleményt adnak felőle, hogy nem meri foglalkoztatni senki”. E vádak sokkal súlyosabbak annál, semmint el lehetne mellettük menni közömbösen. Ritka holló manapság nálunk a munkanélküli. Többnyire azok kerülnek tartósan ilyen helyzetbe, akik ahogy ezt mondani szokás, akár mindennap elmennének a munka temetésére.

Mindenki más felelős

De nézzük csak, mi az igazság! Az ügy kárvallottjáról, aki saját felelősségét még most sem látja sorsának alakulásában: tizenI

nyolc év óta dolgozik, képesített állattenyésztési - szaktechnikus,' ennek ellenére többnyire adminisztratív munkakörben dolgozott, majd hét évet töltött kárbecslőként az Állami Biztosítónál. Ha nem fogadja személye elleni merényletként azt, hogy 1967 végén, amikor a biztosító új igazgatója átszervezést hajtott végre, áthelyezte Szondit a dombóvári kirendeltségre. Nem került volna ilyen helyzetbe Szondi Nándor, aki nem hogy nem fogadta el az áthelyezést, de felmondott munkaadójának mielőtt még tisztázta volna, hogy hova megy dolgozni. Történt, hogy évekkel ezelőtt lakóhelyének termelőszövetkezete hívta őt haza Bátaszékre, eszébe jutott ez a hívás és revansként felmondott a biztosítónál. Nem kutattam annak okát, miért állt el a termelő- szövetkezet az annak idején csalogatott szakember alkalmazásának szándékától, de úgy vélem, nem követett el semminemű jog- tiprást. Szondi Nándor jelentkezett ezután néhány Bátaszék környéki termelőszövetkezetnél, nem volt szerencséje. Közben mind meggyalázottabb embernek érezte magát, s azért füstölgött a mérge, hogy nem volt semmilyen fegyelmi ügye, az Állami Biztosító igazgatójának nem volt joga _ őt áthelyezni. Sok idő telt el azóta, hogy az ügynek ez az előzménye zajlott, de most is úgy néz ki, hogy a „pör” a biztosító ellen irányul leginkább, no és a földhivatal ellen, ahova egyéb megoldások hiányában a járási tanács vezetőinek segítségével került átmenetileg.

Szandi Nándor felesége községi tanácstag és tagja a járási tanácsnak is. Funkcióját becsülettel és választóinak megelégedésére látja el. Végül is ő folyamodott segítségért, az ő szavára feledkeztek meg a járási tanács vezetői arról, bogy nem hivataluk munkaközvetítéssel foglalkozni, hogy Szondi Nándor épkézláb ember, s ha nem hagyatkozik protektorokra, akkor is el tud helyezkedni. El-e? Mint kiderült, nem, mivel olyan munkahelyet keresett, ami lehetőleg helyben van, s ahol a fizetési igényeit sem kell* redukálnia. így a protektorok vállalása igen nehéz volt De ideiglenesen, szerződésesként fölvették a földhivatal igazgatási csoportvezetőjének betegség, majd haláleset miatt megüresedett helyére. Kikötve a szerződésben, hogy Szondi Nándor kötelességének tekinti, hogy állandó munkahelyet keres, mivel az igazgatási csoport vezetője a vonatkozó rendeletéit szerint — ha ismét állandó betöltésre kerül — csak jogvégzett személy lehet. Erre hamarabb került sor, mint erre Szondi Nándor támo- j gatói számítottak, a vele kötött szerződést felbontották. Ez a második sérelem, ami miatt S2ondi vádakat emel, pedig nem történt semmi törvényellenes és semmi olyasmi, amivel nem kellett volna számolnia. 1968. szeptember elsejével szűnt meg a szerződéses alkalmazása a földhivatalnál. Akkor, hogy mégse kerüljön az utcára, szintén szerződésesként alkalmazta a járási tanács egészségügyi osztálya egészségőrként E minőségben a munkát megtagadta, a szerződést felbontotta, méltatlannak érezve feladatkörének ellátását. Ezt megelőzően és ezt követően is ajánlottak számára megoldásokat de egyik tálcán hozott munka sem nyerte el tetszését Még átmenetileg sem, inkább megírta azt a súlyosan kompromittáló panaszlevelet, amit hangzatosán azzal zár, felsorolva érdemeit, hogy „...ezért én 1968-ra azt a köszönetét kaptam, hogy pontosan Alkotmány ünnepére félrerúgtak, azért, mert állítólag egy vállalati igazgatót megsértettem”.

így néz ki az cláztatás

Szondi Nándort a megyei nőtanács jószándékú titkárának közbenjárására azért kerestem föl, hogy kibogozzam igazát, ha van igaza. Sajnálatomra, állítólagos „ellenségei” közé kellett lépnem, mert azt kellett látnom, hogy egy egészséges, munkaképes fiatalember úgy viseli magát, mintha se keze, se lába nem lenne. Tálcán kéri a sültgalambot. Olvastam a válaszokat, amelyeket azoktól a vállalatoktól, intézményektől kapott, amelyeknél munkavállalóként jelentkezett és megértettem, miért hivatkozik az „utána nyúlásra”, az „eláztató véleményezésre”. Mint mondottam, képesítése, állattenyésztési szaktechnikus. Jelentkezett munka- és bérügyi előadónak, áruforgalmi irányítónak, hogy egyebet ne idézzek. Nagyon természetesnek találom, hogy a megkeresett vállalatok az adott helyekre olyan dolgozókat vettek föl, akik szakmai ismeretekkel rendelkeznek és nem vállalkoznak kísérletezésre, hogy az alkalmazott dolgozó „majd beletanul, addig meg ahogy esik, úgy puffan, ellátja valahogy a munkakörét”.

TÉLI TÄ.I

Fotó: Bakó

Szondi Nándornak nem erőssége az objektivitás, a megkeres sett vállalatoknak nem arra a jogára gondol, hogy kiválaszthatják a legalkalmasabb embert, hanem azt hangoztatja, hogy „akadályozzák, elfűrészelik".

Ha egyik szomszéd a másikra becsületbevágó rágalmakat szór, a sértettnek joga, módja van a törvény védelmére. Ha egy embertársunk, akit kényelmessége, önállótlansága, az emberekben való bízni tudás tartós hiánya a dolgozók társadalmának perifériájára sodor és ezért vezetőket rágalmaz, az csupán egy levelet kap, amit természetesen nem publikál, mert tovább nem hárítaná a felelősséget másokra.

■íme, így - néz ki a munkanélküliség: SzorldrNándort nem vonja, felelősségre senki, hogy becsületükben jószándékú embereket: sértett meg és sért tovább.

S végül hadd jegyezzem meg. hogy történetünk hőse nem jutott volna a tartós munkanélküliség állapotába, ha ügyét a protekto- rok félreteszik az első "olyan al-' kálómmal, amikor visszautasította a felajánlott állást. Aki dolgozni akar nálunk, az dolgo-hat. S szerencsére azok vannak többen, akik saját sorsuknak kovácsolását maguk vállalják, Emberül állják az esetleges kudarcok kockázatát is, nem mentegetik magukat olyan árpn. ami mások hitelét ingatja rp”3'

— ti —

b'tlIllllllltlIllllllltlIIIIIIIIIIIIIIMIIIIItHIMItlIIMIIIIIIIIIHHIIIIIIIMIIIIIIUIIMIIIIHIIIItlIllllllimillimimiHllllllllillllllllllllllltlIlllllllllllllltlIlllllltlIIIIIIIIMmillfIMimimilllllllllllllllllimílSzemelvények

külföldi

újságokból

FRANCIAORSZÁG 12 000 TONNA SERTÉSHÚST VÁSÁROL KÍNÁTÓL

Franciaország sertéshúst importál Kínából. Az első szállítmányok már meg is érkeztek az átvételre jogosult francia importőrökhöz. Nyolcezer tonnát az élelmiszertartósító csoportok importálnak közvetlenül, 4000 tonnát pedig export-import cégek. Kicsontozott és fagyasztott sertéshúsról van szó, amelyet — egészségügyi okokból — felvágottá, konzervvé dolgoznak fel.

A továbbiakban a Le Monde ezt írja:

A kínai sertéshús-ügy — noha kivételesnek tüntetik fel (de vajon az is lesz-e?) — majdnem karikatúraszerűen illusztrálja hazánk gyengén fejlett mezőgazda- sági helyzetét. Franciaország, amely nem hajlandó saját területén a gabonafélék és a tömegesen gyártott tejpor helyett az állattenyésztésre áttérni, feleslegeit, igen magas szubvenció mellett, inkább exportálja. így adódik aztán elő, hogy sertéshúst és egyéb húsféleségeket vásárol olyan országoktól, amelyeknek ő adott lehetőséget az állattenyésztés fejlesztésére és kereskedelmi előnyeinek kiaknázására.

(Le Monde, Párizs)

BOTANIKUS LABORATÓRIUM A PAMIRON

A tadzsik botanikusok a Pa- mir-hegység zord éghajlati viszonyait arra használják fel, hogy tanulmány ózzák a növények életét — szélsőséges körülmények között...

Biológiai telepüket a gleccserek mellett, a téngerszint felett 4760 méter magasan építették fel, s tréfából .,kankalin palotának'* nevezik. Úgy tűnik, mintha az örök fagy, a ritka levegő, a metsző-Csípős szelek elpusztítanának minden élőt. A kankalin, a boglárka és egyéb virágok azonban bámulatba ejtő kitartással és alkalmazkodóképességgel dacolnak a Pamir éghajlatával.

A tudósok megállapították, hogy a növények életben maradását a szokatlanul intenzív pamiri napsugárzást felhasználó fotoszintézis szervük sajátosságai segítik elő. Kialakult ezenkívül a növények sajátságos anabiózis képessége is: a kemény hideg beálltával élet- tevékenységük úgyszólván a minimumra csökken.

A kutatások célja a földfnüvelés meghonosítása a kopár fennsíkon. Tanulmányozzák egyebek között az ibolyántúli napsugárzás hatását is, mivel ez a Pamir-hegyvfdéken mintegy másfélszerese a szokásosnak.

Az ibolyántúli sugarak mutáló (öröklésváltoztató) hatása például a növények „gigantizmusában” nyilvánul meg. A Pamiron termelt burgonyagumó súlya néha eléri a két kilogrammot is l

A kísérletek meghozták az első gyakorlati eredményeket. Sikerült kidolgozni a magas hegyvidéki árpa termesztésének agrotechnikáját, és kiválasztották azokat a vadon termő fűfajokat, amelyekkel a Pamir keleti lejtőin levő gyér legelőket felfrissíthetik.

(TASZSZ, Moszkva)

JUGOSZLÁVIA MEZŐGAZDASÁGI KÜLKERESKEDELME

A mezőgazdasági termékek kivitele jelentős tétel Jugoszlávia összkivitelében. 1968-ban az össz- kivitel mintegy egyötödét a mezőgazdasági termékek adták. A mezőgazdasági termékek exportját számos objektív és szubjektív tényező határozza meg. többek között a termelés terjedelme és struktúrája, a kínálat alakulása a világpiacon, az importáló országok részéről támasztott különböző megkötések stb. Ebből következnek azok a jelentős ingadozások, amelyek Jugoszlávia mezőgazdasági kivitelében tapasztalhatók.

1966. év első félévének mezőgazdasági kivitelét tekintve megállapítható, hogy az mintegy 72 százaléka volt az előző év hasonló időszaka kivitelének. Egyes termékféleségek viszonylatában elemezve a kivitelt, kitűnik, hogy a kivitel dinamikája erősen csökkent. A növénytermelési termékek kivitele 35,4 százalékos, az állati termékek kivitele 28 százalékos, a halászati termékek kivitele pedig 15,4 százalékos csökkenést, a kertészeti termékek kivitele 161 százalékos és a háziipari termékek kivitele 1 százalékos növekedést mutat. Mivel a kertészeti és háziipari termékek mennyisbe az összkivítelben viszonylag alacsony, ezért 1968 első féléve az előző évvel összehasonlítva 28,1 százalékos kivitelcsökkenést mutat.

(Ekonomika Poljoprivrede, Belgrad)

A TÖRÖKORSZÁGI AGRÁRPROGRAM

A török kormány programot dolgozott ki a mezőgazdasági termelés és az élelmiszerexport növelése érdekében. A program többek közt előirányozza 10, egyenként körülbelül évi 25 ezer tonna kapacitású zöldség- és gyümölcs- feldolgozó vállalat építését. E vállalatok termelésének mintegy 80 százalékát exportra szánják. A terv megvalósításába bevonják, a külföldi tőkét.

Ezenkívül regionális vállalatokat létesítenek az exportáruk szabványosításának és csomagolásának ellenőrzésére. Számos takarmánygyár is épül.

Az állami tervhivatal elnöke a szóban forgó terveket már benyújtotta a Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Banknak, abból a célból, hogy a bank nyújtson kölcsönt e tervek finanszíro zására. A .programban szereplő tervek költségelőirányzata együtt véve 50 millió dollár.

(BIKI, Moszkva)

A VILÁG MÉH Ál.LOM ÁNY A

1968. évi adatok szerint a világ méhállománya 41 millió méhcsaládra tehető. Az országok szerinti megoszlásban az első helyen a Szovjetunió áll 10,6 millió méhcsaláddal, utána az USA következik, 5,52 millió méhcsaláddal, majd a Kínai Népköztársaság 3 millió méhcsaláddal, Etiópia 1,5 millió méhcsaláddal és Spanyolország 1,4 millió méhcsaláddal. A . hatodik helytől kezdődően a Sorrend a következő: Törökország 1,38 millió méhcsalád, Románia 1,31 millió méhcsalád, NSZK 1,2 millió méhcsalád, Franciaország 1,2 millió méhcsalád, Lengyeloivszág 1,2 millió méhcsalád, Csehszlovákia 950 000 méhcsalád. Jugoszlávia 800 000 méhcsalád. Olaszország 720 000 méhcsalád, Argentína 710 000 méhcsalád, Görögország . 700 000 méhcsalád. Bulgária 680 00O méhcsalád, EAK 600 000 méhcsalád, NDK 580 000 méhcsalád, Magyarország 550 000 méhcsalád, Mexikó 500 000 méhcsalád, Portugália 470 000 méhcsalád, Ausztrália 450 000 méhcsalád, Ausztria 440 000 méhcsalád, Kanada 330 000 méhcsalád, Marokkó 310 000 méhcsalád, Svájc 280 000’ méhcsalád. Dánia 270 000 méhcsalád, Nagy-Britannia 220 000 méhcsalád, Japán 210 000 méhcsalád, Uj-Zéland 200 ooo méhcsalád, Írország 185 000 méhcsalád. Dominikai Köztársaság 172 oon méhcsalád, Kuba 123 000 méhcsalád, Guatemala 118 000 méhcsalád. Svédország 100 000 méhcsalád. Tn- dja 100 000 méhcsalád.

A legnagyobb mézexportáló or- >z.ágok nem a táblázat első he- * :yén állók közül kerülnek ki. Ugyanis a mézpiacon főként Ausztrália. Argentína, Mexikó és Kanada jelentkezik tetemes meny- nyisággel.

(V celarstvi. Pro h a)

£ auuiiiiiiiiiittiiiiiiiuiiUimiiuiiiiiaiiiiiiiitiimiuuuimiiimuuiuiiMMiiuiUHiiuuHiiuuiiimiiiiimHniimiiiimiuiiiiiiiimimmiiiiuiiiiiiiiiiiiiMiHiiiiiutitiimmiiitMmittiimimiiiMiiiiiiM

iiiiffiHiiiiiiiiéiiiiiiiiiiiiiifiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiitiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHimiiiiiiüiimi