Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-07 / 31. szám

rOLNA MB **.aa moter/aan ecnstiuETn'. NÉPÚJSÁG A magyar szocialista MUNKÁSPÁRT tolna megyei bizottsága és a megyei tanAcs lapja XIX. évfolyom, 31. szám ARA: 8« FILLÉR Péntek, 1969. február 1. Fock Jenő fogadta a jugoszláv miniszterelnököt Fock Jenő. a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke csütörtökön délelőtt hivatalában fogadta Mika Spiljakot, a jugo­szláv szövetségi végrehajtó tanács elnökét. A baráti eszmecserénél jelen volt Púja Frigyes, a külügy­miniszter első helyettese, Marjai József. Magyarország belgrádi nagykövete, valamint Géza Tik- vicki, Jugoszlávia budapesti nagy­követe. A minisztertanács iiése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A minisztertanács csütörtökön ülést tartott: Apró Antal, a kor­mány elnökhelyettese tájékozta­tót adott a KGST XXII. ülés­szakáról és a KGST-vb 38. ülé- sérőL A művelődésügyi minisz­ter a Szovjetunióban járt kultu­rális delegáció útjáról, a belke­reskedelmi miniszter romániai és bulgáriai tárgyalásairól számolt be. A minisztertanács a tájé­koztatót és a jelentéseket jóvá­hagyólag tudomásul vette. A minisztertanács meghallgatta és tudomásul vette a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnö­kének jelentését az iparban dol­gozó nők munkahelyi és otthoni körülményeivel kapcsolatban végzett vizsgálat tapasztalatai­ról. E napirendi pont megvitatá­sában részt vett Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke is. A pénzügyminiszter és 3z igaz­ságügy-miniszter előterjesztést tett az állami és szövetkezeti szervek egymás közötti forgal­mában felszámítható késedelmi kamat mértékének szabályozásá­ra. Az építésügyi és városfejlesz­tési, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi és a pénzügyminisz­ter az állami ingatlanok keze­lésének új szabályozására tett ja­vaslatot. A kormány az előter­jesztéseket elfogadta és határoza­tokat hozott. A minisztertanács határozatot hozott az április 4-ével kapcso­latos munkaidő-beosztásról és megbízta a munkaügyi minisz­tert, hogy erről részletes köz­leményt jelentessen meg. A kor­mány ezután egyéb ügyeket tár­gyalt. (MTI* A látogatást követően megbe­szélések kezdődtek a két ország kapcsolatát érintő, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kér­déseiről. A megbeszélésen magyar részről jelen volt Fock Jenő, a minisztertanács elnöke, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, V ályi Péter pénzügyminiszter, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Zágor György nagykövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Marjai József, a Magyar Népköztársaság belg­rádi nagykövete. Jugoszláv rész­ről: Mika Spiljak miniszterelnök, Nagy Ferenc, a jugoszláv kormány tagja, Milorad Pesics külügymi­niszter-helyettes, Aleksandar Drljacsa külkereskedelmi minisz­terhelyettes. s Géza Tikvicki, Ju- terelnöki kabinet tanácsosa és goszlávia budapesti nagykövete, Marko Milasin, a külügyi állam- Branko Mikasinovics, a minisz- titkárság tanácsosa. jugoszláv lapok Spiljak látogatásáról A belgrádi Borba különtudó- sítója szerint a magyar—jugo­szláv megbeszéléseken a két or­szág közötti kapcsolatok és egyéb kérdések is felmerülnek. Az újvidéki Dnevnik hangoz­tatja, hogy a nemzetközi élet problémái közül a Közel-Kelet, Vietnam és általában az európai helyzet bizonyára napirendre ke­rül. A lap tudósítója kiemeli, hogy a látogatás munkajellegű és a program fő részét meg­beszélések képezik. A Magyar Szó tudósítója buda­pesti beszámolójában hangoztat­ja, hogy a magyarországi fogad­tatás szívélyes volt és a „buda­pesti látogatás eredményét, a to­vábbi együttműködés elmélyíté­sét a jugoszláv közvélemény, de különösen a Magyarországgal határos köztársaságok közvéle­ménye élénk érdeklődéssel vár­ja, annál is inkább, mert a két szocialista ország kapcsolatait eddig is a kölcsönös megértés és a jószomszédi viszony szel­leme hatotta át”. Félméteres hó két nap alatt Állnak az autóbuszok — Személyvonat a hóakadályban — Az E'PFU kocsijai sem dolgoznak Dunaföldvár—Paks között nincs vonatköziekedés Példátlan hóvihar zúdult Tolna megyére. Több mint két napon keresztül esett a hó. Az utak, a közúti igazgatóság embereinek ál­dozatos munkája ellenére is jár­hatatlanak, illetve egy-két úton csak terepjáró kocsikkal lehet közlekedni. Pályaudvarokban az autábuszok A 11-es AKÖV autóbuszjáratai szerdán legtöbb esetben nem tud­tak célállomásukhoz érni, illetve nagy késésekkel közlekedtek. Szerdán este és csütörtökön nem volt autóbusz-közlekedés Siófok— Szekszárd között. A veszprémi autóbusz csak Iregszemcséig ért el. Bonyhád—Pécs között járha­tatlan az út, Bonyhád és Szek­szárd között csütörtökön nehezen lehetett közlekedni. Bátaszék kör­nyékén járhatatlanok az utak, így autóbusz-forgalom sincs. Gyönk—Simontomya és Gyönk— Hogy ész között nem mentek az autóbuszok. Az szinte „természe­tes”, hogy Miszla most is el van zárva, talán szombat éjszaka, esetleg vasárnap reggelre lehet csak járhatóvá tenni ezt az utat. A budapesti autóbuszokat el sem indították, úgyszintén a főváros felől sem volt közlekedés. Nem járnak a kocsik Tolna és Fadd térségéből. Nem közlekedtek az jai is leállnak. Szerdán igen gyor san — központi utasításra — te­lephelyre vonultak a fuvarozó gépkocsik, így a szekszárdi kiren­deltségnek csak két kocsija ma radt kint. A mintegy félszáz te­hergépkocsi negyedrészének tud­tak csak tegnap munkát adni: az állomásra érkezett árut szállítot­ták a vállalatokhoz. autóbuszok Pécsvárad, Nagydo- ... rog és Németkér községek térsé- fjgg’QI)] yflngj g llŰOflII gében sem. Tegnap délután járható volt az út Szekszárdtól Zombáig, és Bony- hádig, ide elindították a társas- gépkocsikat. Szerdán este, mikor Zomba községből az AKÖV egyik vezetője nem engedte az autó­buszt továbbhaladni a hóakadály, a közlekedési dugó felé — az uta­sok életveszélyesen megfenyeget­ték az intézkedő AKÖV-vezetőt. Alinak az fPFU-kocsik Akkor már valóban rosszak az útviszonyok, ba az ÉPFU kocsi­.... - .•:• . A szekszárdi pályafenntartási főnökség hóügyeletétől nem kap­tunk információt Pécsett az igaz­gatóság központi hóügyeletét aján­lották; csak ott tudják, milyen információt lehet kiadni, mert nem valószínű, hogy a hóakadá lyok miatti események jó fényt vetnek a vasút munkájára. Más információs úton megtud­tuk, hogy a vasúti közlekedésben súlyos a helyzet. Dunaföldvár és Paks között például nem közle­kedtek tegnap a vonatok. A leg­kritikusabb helyzet, mint annyi évben, most is a Bátaszék—Pécs közötti szakaszon van. Itt egy személyvonat rekedt a hóban azonnal elindult a vonat kimenté­sére egy nagy teljesítményű hó­eltakarító vonat. Ez is a hófúvás­ban maradt. Ezután egy emberek­kel rakott szerelvényt indítottak a két vonat kimentésére. De ez a második segélyszerelvény is el­akadt a hóban. Lapzártakor még nem sikerült megtudni, hogy mi lett a három vonat sorsa. Ezen a vonalszákaszon, Báta, Feked, Véménd térségében 1,5—3 méter magas összefüggő hóakadályok borítják a vasúti pályatestet. A brigádok bizonyítanak Immáir ötödik esztendeje bi­zonyítják a komplex növényter­mesztési brigádok a Szekszárdi Állami Gazdaságban, a Bátaszéki Búzakalász Tsz-ben, a tengelici Petőfi Tsz-ben és még több me­zőgazdasági üzemben fölényüket* életképességüket, a hagyományos munkaszervezetekkel szemben. A -régit, az újjal egy napon még csak említeni sem lehet. Ezt mu­tatja a tengelici Petőfi Tsz-ben működő komplex növénytermesz­tési brigád tavalyi munkája* pontosabban annak értékelése. Két évvel ezelőtt alakították a tengelici közös gazdaságban az önálló komplex növénytermesz­tési brigádot, 12 fővel. Ez a 13 ember tavaly, 1968-ban ismét re­mek termelési eredményeket ért eL A 12 ember 1746 holdon búzái, takarmánygabonát, kukoricát, ta­karmánykeveréket és egyéb ta­karmányféleséget termelt. A pár nappal ezelőtt elkészült értéke­lés kimutatja, hogy kenyérgabo­nából, pontosabban búzából a tervezettel szemben 2,15 méter­mázsával többet, tehát 17,15 mé­termázsás átlagtermést értek el* 917 holdon. Takarmánygabonából 416 holdon, a 15 mázsás tervezet­tel szemben 20,9 métermázsás át­lagtermést értek el. Kukoricából az elmúlt évi aszályt figyelembe véve, a 24 métermázsás holdan­ként! tervezett termésátlagot 23,7 métermázsái'a teljesítették. El­enyésző, valósággal elhanyagol­ható, annyira jelentéktelen ki­esés. Akkor igazolódik be különös­képpen a komplex brigádok fö­lénye, ha az egy főre eső terme­lési értéket vizsgáljuk. A tenge­lici Petőfi Tsz komplex brigád­ján belül egy főre 704 893 forint termelési érték jut. Ilyen ered­ményt a hagyományos munka­szervezet, semmilyen körülmé­nyek között sem képes felmutat­ni. A komplex növénytermesztési brigádok fölénye egyébként köz­ismert. Senki nem vitatja, senld nem tagadja. Az is tudott dolog, hogy ennek az új munkaszerve­zetnék Magyarországon éppen Tolna megyében, Szekszárdon „ringott a bölcsője”. Hazánk más tájairól gyakran, szinte hetenként érkeznek mezőgazdasági küldött­ségek Szekszárdra, az állami gaz­daságba, és Bátaszékre a terme­lőszövetkezetbe, tanulmányozni a komplex brigádok munkáját, mű­ködését. Az sem titok, hogy ma már számtalan mezőgazdasági üzem rendelkezik azokkal a sze­mélyi és tárgyi feltételekkel, amelyek nélkül ezt az új munka­szervezetet ütőképessé tenni le­hetetlen. Mindezek ismeretében különös és természetellenes, hogy Tolna megyében a termelőszövetkeze­tekben nem terjednek a kívána­tos mértékben a növénytermesz­tési komplex brigádok. Ennek valószínűleg az az egyetlen ma­gyarázata, hogy ha megalakul a komplex brigád, akkor esetleg az adott termelőszövetkezetben to­vább nőnek a foglalkoztatottsági gondok. Ebből a szempontból aa idegenkedés érthető. Ha azonban a termelőszövetkezetekben a komplex brigádok működésének előnyeit nézik, akkor az idegen­kedés inkább konzervativizmus­nak nevezhető. Annál is inkább annak, mert a foglalkoztatottsági gondok megszüntetése, és a komplex brigádok életrehívása között kibékíthetetlen ellentmon­dás nincs. Ezt éppen azok a mezőgazdasági üzemek bizonyít­ják, amelyek évek óta működ­tetnek komplex brigádot. . f d

Next

/
Thumbnails
Contents