Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-06 / 30. szám

fi piaci szemléletnek kell érvényre jutni Kommunista aktíva értékelte a múlt év termelését a gépjavító vállalatnál Látszatra nem könnyű a jelen­ben egy gépjavító vállalat tevé­kenységét elemezni, mérlegre ten­ni, amelyet felszínesen szemlélve egyre gyengébb szálak fűznek a mezőgazdasághoz. Két évtizeddel ezelőtt azzal a gazdasági-politikai céllal hozták létre, hogy segítsék a mezőgazdaságot, a falunak ne csupán gazdasági, hanem politi­kai tényezői is legyenek. Végül is. húsz év után a tizenhat Tolna me­gyei gépállomásból, egy javító vál­lalatból egy évvel ezelőtt létre­jött egy megyei vállalat, amely­nek teljesítményét, gazdálkodási eredményét ma már nem normál­holdakban, hanem millió forin­tokban mérik. De azért sem köny- nyŰ a gépjavító vállalat helyzete, mert a hagyományos értelemben vett gépjavítási tevékenység is egyre szőkébb területre korláto­zódik. A mezőgazdaság szolgálatában... Ezek után sokan kérdik: van-e létjogosultsága még a mezőgaz­dasági gépjavító vállalatnak? A Tolna megyei példa erre úgy ad­ja meg a választ: igen, van. Mert ma már nem szántanak, nem arat­nak a termelőszövetkezeteknek, munkájuk zöme, nagy százaléka mégis a mezőgazdasághoz kap­csolódik: magasabb színvonalú ja­vításban, alkatrészgyártásban, és új termékek, új mezőgazdasági gé­pek előállításában. A vállalat kommunista aktíváján az elmúlt év értékelése fölényes biztonság­gal igazolta a létjogosultságot, és a mezőgazdasághoz fűződő kap­csolatok szükségességét, eredmé­nyességét. A megyei gépjavító vállalat el­múlt évi, 228 millió forintos össz- termelési értékéből 73 millió fo­rint a mezőgazdaság részére vég­zett javítás és szolgáltatás értéke. De ma már nem csupán ez az ér­tékmérő, hanem a mezőgazdasá­got szolgáló gyártási tevékenység is amely újabb. 84 millió forintot tett ki. Tehát a vállalat munká­jának több, mint hetven százalé­ka — közvetlenül, vagy közvet­ve — a mezőgazdaságot szol­gálta. Igaz, a vállalat tevékenysége átformálódott, arányaiban a gyár­tás felé tolódott el, de éppen ez lehet a kiinduló alap — és a me­zőgazdasági üzemeknek a biztosí­ték —, hogy a gépjavító vállalat hasznos — és elsősorban piacké­pes — gépeket, berendezéseket gyárt a jövőben. Az alap már megvan. A műszaki fejlesztés ke­retében kidolgozott 12 témából négynek a nullszériája elkészül, az idén. A másik rész —- a piaci igényekhez igazod­va 1970-ben kerülhet gyár­tásra. A gyártmányfejlesztést szolgálta, hogy a gépjaví­tó vállalat az elmúlt évben 11 tu­dományos, és tervező intézettel állt kapcsolatban, és 3,5 millió fo­rintot fox-dított műszaki fejlesz­tésre. De az elmúlt évi tevékenység nem csupán sok ágazatra kiter­jedő, hanem gazdaságos is volt. Az elmúlt évi eredmény a terve­zett 9,3 millió forintot jóval meghaladva, 11,209 millió volt. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy a mezőgazdasági szolgál­tatás tekintetében 1,2 millió fo­rintos árengedményt adott a vál­lalat. Hasonlóan jók a vállalat egyéb gazdasági mutatói is. Az eredmények értékét még csak növeli, hogy az elmúlt év­ben egészen rendkívüli felada­tokat kellett megoldani. Év ele­jén még alig volt igény — de néhány hónap múlva a fél or­szágot el kellett látni öntözőcső­vel. És nem is annyira a gyár­tás volt nehéz, mint a nyers­anyag-beszerzés. Ez tetemes fel­árral járt, még akkor is, ha a kapott anyag húsz százaléka se­lejtes volt. 44 órás munkahét... Az elmúlt év más tanulsággal is szolgált, hiszen közben mecha­nizmust is kellett tanulni. A mezőgazdasági szolgáltatások ér­tékének alakulása jórészt a me­zőgazdasági piackutatók munká­ján múlott. Nagyobb teret ka­pott a vállalaton belüli koope­ráció, egységes MEO-hálózat épült ki — és mindezeken kívül nagyobb teret kapott az üzemi demokrácia is. Ugyancsak az el­múlt év eredményeihez sorol­ható a szekszárdi, központi tele­pen a 44 órás munkahét bevezetése — és erre az intéz­kedésre valószíhű, még ebben az évben sor kerül néhány ja- vítóállomáson, esetleg Várdom­bon, Bonyhádon, Gyönkön is. Az elmúlt év — a nyereség- részesedés részarányában is le­mérhető eredmény mellett — részben megteremtette az ala­pokat az idei eredményes mun­kához is. Pedig az idei felada­tok még magasabb mércét ál­lítanak a megyei gépjavító vál­lalat kollektívája elé. Kétségkí­vül jobb helyzetben van a vál­lalat gazdaságilag, politikailag, és üzemszervezés tekintetében, mint egy évvel ezelőtt. De az idei eredménynél legalább há­rommillió forinttal többet kell „hozni'’, az időközben jelentke­ző plusz terhek kiegyenlítése érdekében. A jobb, hatékonyabb gazdálkodás érdekében máris születtek szervezeti intézkedések. Az eddig főkönyvelői irányí­ts alá tartozó anyag- és árufor­galmi osztályt különválasztot­ták. Az önálló anyagosztály ter­melési irányítás alá került, az önálló kereskedelmi osztály pe­dig a késztermékek értékesítését végzi, állandóan elemezve, hogy mit, mikor, milyen feltételek mel­lett, és milyen áron lehet, vagy mikor nem lehet értékesí­teni. Ugyancsak az eredményes gaz­dálkodás egyik tényezője lehet az a szerződési rendszer, ame­lyet a vállalat a területi tsz- szövetségekkel egyetértésben dol­gozott ki, és amelynek lényege a kétoldalú kereskedelmi kap­csolat. Ennek egyik új vonása, hogy az eddig olvan sok kifo­gást, vitát szülő garanciális hi­baelhárítást a vállalat átadta a megrendelőknek, a javítási idő elhúzódása esetén eszmei köt­bért fizet a vállalat. A gépjavítási, szolgáltatási, és gyártási igények alapján meg­kötött megállapodások szerint a vállalat kapacitásának több, mint nyolcvan százalékát le­kötötte. A még szabad kapaci­tással úgy számolnak, hogy fenn­tartják a mezőgazdasági idény­munkák esetén elvégzendő sür­gős javításokra. Az külön figyelemre méltó, hogy — a már jelzett eredmé­nyesség érdekében — a terme­lékenység, hét százalékot meg­haladó növelése is az év fel­adata. * A Tolna megyei Gépjavító Vállalat kommunista aktívája előtt Zsigovics Ferenc igazgató számolt be az elmúlt év ered­ményeiről. Az aktíván részt vet* és felszólalt György József, a megyei pártbizottság mezőgaz­dasági osztályának vezetője, és Horváth Géza, a MEDOSZ me­gyei bizottságának titkára. BI. Vállalatok, szövetkezetek! Azonnal raktárról történő szállításra vásárolhatnak alábbi boltjainkban : VI. Szondi u. 46. 110—675 lószerszámveretek, és bőrönd­vasalások. VII. Baross u. 117. 139—230 csavaráru, szegecs. III. Csemete u. l/c. 889—329 csavaráru, szegecs. rx. Üllői u. 61. 144—460 műszaki áru, műszaki gumiáru, munkavédelmi cikkek. IX. Üllői u. 61. 141—409 kézi és forgácsolószerszámok, szerszámgépek, csiszolókorongok és szemcsék. VIII. Népszínház u. 30. 141—274 épület és bútorvásárlás, zár lakat. V. Bajcsy-Zsilinszky u. 62. 310—657 műszaki műanyag áru. XIII. Váci u. 49. 409—233 fonat, fémszövet, ereszcsatorna, mezőgazdasági szeráru, létra, talicska, hengerelt és húzottáru. XI. Sehőnherz Z. u. 29. 459—095 üveg, porcelán és háztartási mű ­anyagáru, evőeszközök, XIII. Thälmann u. 23. 208—072 zománc, alu. és csiszolt edények, háztartási kisgépek és eszközök, evőeszközök faáru. V. Tolbuhin krt. 12. 389—100 borászati és pincegazdasági fel­szerelések, növényvédő szerek, mezőgazdasági kisgépek, kert­gazdasági szerszámok, VII. Lévay Oszkár u. 7. 130—611 táblaüveg, (öntött és húzott üveg). *11. József krt. 59/61. 136—730 Aladin petróleum-, gázlámpák, főzök és alkatrészei, gázkészü­lékek, olaj kályhák. TT. Rákóczi «. 19. 130—703 kályha, tűzhely, tüzelési cikkek, samottáruk és gázkészülé­kek, olajkályhák, VII. Majakovszkij u. 49. 221—847 cső, és szerelvényáru, fürdő­szoba-berendezések, szivattyúk. VII. Garay u. 1. 225—904 egészségügyi porcelánáru (mos­dó, WC stb.) POSTÁN BEKÜLDÖTT R ----^«EKRE UTÁNVÉTTEL I S SZÁLLÍTUNK. ’ írosi vas- és edénybolt vállalat, BUDAPEST. (100) Színház Kisvejkén A Hegedűs Gyula színjátszónapok keretében kedden este nagy sikerrel szerepeltek Kisvejkén a Tolnai Kulturális Intézmények Szakmaközi Egyesülésének „Kiváló Együttes” címmel kitünteteti színjátszói. Négy egyfelvonásos népi bohózattal léptek fel. melye­ket. méltán tapsolt meg a lelkes kisvejkei közönség. Foto: Bakó Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents