Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-04 / 28. szám

Új i regszemcse I takarmányborsók Uj takarmányborsó fajtajelölte­ket jelentett be az Országos Me­zőgazdasági Fajtaminősítő Ta­nácsnál az iregszemcsei közpon­tú Délkelet-dunántúli Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet. Az ireg­szemcsei intézetben nemesített I. P. 2-es és I. P. 3-as takarmány­borsó fajtát nemrégiben minősí­tették államilag elismertnek a ter­melői választék bővítésére; közü­lük az I. P. 2-es jelzésű az eddi­ginél több nyers fehérjét tartalmaz, a levél- és termésbetegségekkel szemben ellenálló, magasabb szá­ra és gyorsabb kezdeti fejlődése folytán a gyomok nehezen növik túl, s alkalmasabb gépi betakarí­tásra; az I. P. 3-as az előzőéhez hasonló jó tulajdonságokat mutat, de annál korábbi érésű és a ta­valyi rendkívül száraz évben a legtöbb hozamú volt. Az idén mindkét fajtát száz holdon sza­porítják, és 10—12 vagon vetőmag termésre számítanak belőlük, ez pedig jövőre már 800 holdra elegendő vetőmagot ad. 1971. nya­rán vagy őszén — hozzávetőlege­sen — 5000 holdat vethetnek be az új fajtákból, ami 400 vagon ta­karmányozásra alkalmas borsót terem, a becslések szerint. A most bejelentett I. P. 4-es és I. P. 5-ös új fajtajelöltek kine­mesítését 1955-ben kezdték meg az iregi sárga és a Violetta német borsófajta keresztezéséből, nem magtermés céljára, hanem zöld­takarmánynak, főleg a borsós­napraforgó takarmánykeverékek termesztéséhez. Az eddigiekhez képest előnyük az, hogy rövidebb a tenyészidejűk, biztosabb és na­gyobb magtermést adnak, keve­sebb vetőmag szükséges vetésük­höz a takarmánykeverékekben. Az új faj táj elöltek legalább két évig kis parcellás, azután pedig nagy­üzemi kísérletekben „vizsgáznak”, s ha beválnak, akkor minősíthetik fajtának és szaporíthatják köz­termesztésre. B. L. A cipók minősége Amit kifogásol a fogyasztó — és amit nem ismer A vasárnapi lapokban megje­lent jó néhány válasz azokra a kérdésekre, amelyek a tv Fóru­mához érkeztek az elmúlt hetek­ben és a Fórum — időhiány mi­att — nem tudott azonnal vála­szolni. A cipők minőségével két illetékes — Nagy Józsefné köny- nyűipari miniszter és dr. Cserny Ferenc, a KERMI igazgjatója — is foglalkozott Mindketten elis­merték, hogy az uttóbbi időben romlott a cipőáruk minősége. A KERMI igazgatója szerint a vásárlói kifogások száma 1968-ban nyolcszor annyi volt, mint 1962-ben és ma már eléri az egy százalékot A szakemberek az egyszázalékos arányt világviszonylatban olyan határértéknek tekintik, amely már határozott gyártásközi intéz­kedéseket követel. Nálunk ez az arány jóval alat- gyermekcipőknél fordul elő) cipőt a raktár „kirakatába” — zel a cipővel hóban-sárban sé- a mintapolcra tettek, hogy az táltatták. A talp átázott, majd áruért jövő kiskereskedelmi bolt- otthon a központi fűtés radiáto- vezetők így választhassanak a rára tették száradni. Valósággal készletből. A polcra kirakott ci- elégett a talp. A hirtelen fejlődő pő sarka és orra — az orrmere- gőz szétroncsolta a talpbőr rost- vítőre is ragasztják a felsőbőrt jait. ezért következett be a tö­_ megsárgult. Utána kitettek rés. Mégis visszavették. m ég tíz párat, néhány nap múl- Vannak — a vásárlói jogokat va ezek is megváltoztatták szí- nem ismerőknél jóval keveseb- nűket. ben — akik nagyon is jó|l isme­Szigorú előírás, hogy ilyenkor rik a szabályokat é$ visszaélnek az egész szállítmányt vissza kell velük. Aki ügyes, hónapokig jár- küldeni a feladónak. Eltérően hat ingyen cipőben. Ha elszakad, az általános gyakorlattól, amikor visszaviszi, a boltos nem akar a minőségi hiba miatt visszaho- rossz fiú lenni a vevővel szem­zőit cipőt a boltból — jegyző- ben („A vevőnek mindig iglaza könyv kíséretében — visszakül- van”) és megcsinálja a jegyző- dik a nagykereskedelmi vállalat- könyvet, kicseréli a lábbelit, nak, a vállalat a bizományi bol- " Érdekes példány a nagykeres- ton keresztül értékesíti, „vissza- kedelmi lerakathoz visszakerült számolják” a forgalmi adót, vagy barna női marhaboksz pums cipő. dotációt (ez utóbbi általában a Teljesen szét van taposva, vé­kony műanyag talna oldalt fel­ta marad az egy százaléknak, en­nek alig egyharmada. Nem azért, a termelői árból fennmaradó hajlik, a felsőbőr szélén repedés, összegen pedig „osztozik” a nagy- Amikor .utánanéztek, kiderült, mintha Tolna megye különleges kereskedelmi vállalat és a gyártó bogy viselőjének ez már a har­I 1 ,1 1 , . . < 1 . . „. .. . ,, , TV» A «inni _ helyzetben lenne, itt jobb cipők kerülnek forgalomba, mint az or­szág más részein. Inkább felté­telezhető, hogy a vásárlók nem azonban — amikor rossz ragasz- ismarik jogaikat íme. egy pél­da: A szekszárdi nagykereskedel­mi lerakathoz visszaküldték va- ta cipőből tavaly kereken két­száz párat kapott a pécsi Kos­suth Ktsz-től a szekszárdi lera­kat valamennyi eljutott az üzle­tekbe és bizonyára el is kelt. Ha egynek megsárgult a sarka, csak­üzem. A kár 20 százaléka a madik pár ilyen cipője, nagykert, 80 százaléka az üze- A boltos röstellte megmonda­met terheli. Az ilyen esetben n*> a vevőnek, hogy nézze asszonyom, ez a könnyű cipő tóanyag miatt elszíneződés tör- nem önnek való. tént — a kár teljes összege az Nyolcvan-egynehány kilójával és üzemet terheli. Nos. ebből a faj- széles lábfejével hetek alatt szét­lamelyik vidéki boltból egy pár drappszínű női törpesarkú mar­haboksz pums cipőt A pántja sza­kadt efl, valószínű, hogy a vá­sáró ezt kifogásolta. A szakem­ber azonban többet is észrevett A cipő ugyanis felemás színű. A sarkai sárgák. Az egyik ke­vésbé. a másik erősebben sztae- ződött el. Típushiba. Ha ugyanis a fa­sarokra egy bizonyos fajta ragasz­tóval erősítik fel a bőrbevoma- tot, az üzemben nem venni ész­re semmit. Ha azonban a cipőt pár napig fény éri, a ragasztó- anyag olyan vegyi reakcióba lép a bőr festőanyagával, hogy a bőr színe megváltozik. Volt már példa arra is. hogy tapossa Vásároljon inkább vala­mi erősebb, magas szárú cipőt. Hat hét múlva visszajött az asszony, hogy rossz a cipő. A boltban kicserélték — ugyan­olyanra. Amikor két hónap múl- nem száz százalékig biztos, hogy va fz^ visszahozta — kidudo- a többi százkilencvenkilenc páré rudasok jelzik az ujjak és a is elszíneződött Mégis, csak ez az egy pár ke­rült vissza a nagykereskede­lemhez és jut vissza az üzem­be. Fehér-fekete felső részű lakk gyermekcipőt mutat a lerakat vezetője. Vissza lehetett volna hozni lakklepergés miatt is. (bi­zonyára a széria többi „tagjá­nál” is előfordult), ennél azon­ban azt kifogásolta a vevő, hogy a talpa kettétört. Ez pedig nem megérkezett a szállítmány, egy gyártási hiba. A kisgyereket ez­Sertéstartás terén az ország­ban elsőnek dolgozta ki az AGROTERV két nagyüzem, teljesen gépesített sertéstelep komplett kiviteli tervdoku­mentációját. Az AGROTERV tevékenysége és ajánlásai Két évtized a mezőgazdaság szolgálatában — Növényházak sorozatgyártásban — Az igazgató tájékoztatója Dr. Schusztar Zoltán, az Ez egyben azt jelenti, hogy a AGROTERV igazgatója a válla- kialakult versenyben a mezőgaz- lat munkájáról, működéséről tá- dasági üzemek nagyobb válasz- jékoztatta a sajtó képviselőit Te- tékban, többféle tervmegoldáshoz kin tettel arra, hogy Tolna megye jutnak. Megállapíthatjuk, hogy termelőszövetkezetei nagyarányú Tolna megyében a tsz-ek és az beruházási programokat valósi- állami gazdaságok élnek is a tanak meg, célszerű részleteseb- többféle választás lehetőségével. Az egyik a pincehelyi 5500 hí- ben is ismertetni a szövetkezeti Esetenként bírálják az AGRO- zót bocsát ki évenként Az AG- Sazdakkal és vezetőkkel az TERV tevékenységét, mert a ter- ROTERV 1969-re a pavilonos és ■I ,JT-RV tevékenységét és vezés nem mindig tart lépést a tömbös elrendezésű korszerű ajánlásait az idei, 1969-es évre. követelményekkel, a távolabbi sertéstartási létesítményeket épü- A vallalat tevékenységének alap- perspektívákkal. Ebből a szem- leteket, gépi berendezéseket ját a Mezőgazdasági és Élelme- pontból javulásra számíthatnak a ajánlja. Ezek megismertetése zésügyi Minisztérium programja, termelőszövetkezetek, mert az céljából kidolgozták a sertéstele- ezen belül a Mezőgazdasági Mu- AGROTERV igazgatója közölte, pék tervgyűjteményét amelyet szaki Fejlesztési Főosztály irá- vállalatának az a törekvése, ezer példányban bocsátottak a nyitása szabja meg. Figyelmet hogy az eddiginél is jobban el- mezőgazdaság rendelkezésére, érdemel, hogy a mezőgazdaságban mélyítse kapcsolatát a Termelő- Külön filmet készítettek e térná- nincs még egy tervezővállalat, szövetkezetek Országos Tanácsú- hoz. Továbbá felajánlották az amely annyi létesítményt mond- val és a megyék mezőgazdasági AGROTRÖSZT-nek, 1969. évi hat magáénak mint az AGRO- szakirányítási szerveivel. szállításra, 100 szerelhető^ vas­TERV. Az állami gazdaságokban . ieazgató metóllanítot+a- vázas, faforgács-paneles, kiváló es a termelőszövetkezetekben elő- „ íolStf83 - megállapította, hőszigeteléssel rendelkező léte­állított sertés- marha és barom „Figyelembe veve a mezőgazda- noszi0exeiessei íenaeiKezo lete­amiou seines , maina- es Darom- . üzemek és i nénuazriasát» sitmenyek terveit, a szükséges fihus, tej es tojás túlnyomó re- , a nepgazdasa0 ieefontosabb elemekkel eevütt sze azokból a létesítményekből teherbíró képesseget, tevekenyse- legfontosabb elemekkel együtt. kerül ki amelyek az AGROTERV x° irányát egyrészt uj, ige- Részletesen tájékoztatta az bütyök helyét — már nem ka­pott ilyet, a boltvezető meg­mondta, hogy inkább visszaad­ja a 276 forintot, de ilyen cipő most nincs raktáron. (Diploma­tikus válasz a nyílt beszéd he­lyett). Becslés szerint a vásárlói ki­fogásoknak mintegy négyötöde jogos. A többi olyan, hogy a hi­ba nem gyártási mulasztásból adódik. Ezért hívja fel a figyel met a Belkereskedelmi Minisz­térium kollégiuma arra. hogy nemcsak a minőséget kell meg­javítani. hanem elejét kell ven­ni a jogtalan fogyasztói reklamá­cióknak) is. Ezt azonban a kifogások taté- zésének jelenlegi rendszere nem biztosíthatja. JANTNER JÁNOS Holnapi számunkban: Hogyan jut el a reklamáció a gyárba? Tanulmányok a megye forradalmi múltjából Tolna megyében az 1918—19-i forradalmi események új kutatá­sainak eredményeit hozzák rövi­desen nyilvánosságra. Kolta László gimnáziumi igazgató meg­írta a bonyhádi gimnázium 1918 —19. tanévének történetét. K. Ba­log János, a Tolna megyei párt- bizottság archívumának vezetője Részletek Tolna megye 1918—19. évi történetéből című tanulmá­nyában feltárta a polgári demok­ratikus forradalom időszakának munkás- és parasztmozgalmait, továbbá képet fest az átmeneti jellegű hatalmi és közigazgatási szervekről, valamint az államha­talmi szervek megalakításáról a Magyar Tanácsköztársaság idején. A szerző ismerteti a szocialista termelési viszonyok kialakítását, a szocialista intézkedéseket az ellenforradalmi kísérletek tükré­ben is, végül a tanácshatalom megdöntése utáni időszak fehér- terrorját leplezi le. Művét eredeti dokumentumokkal, így például a szolgabíróknak a nép zendülései­ről hírt adó, az alispánhoz, vagy a főispánhoz küldött távirati je­lentéseivel, valamint korabeli hirdetményekkel, plakátokkal is alátámasztja. (-* -ó) Varga Imre sohasem volt a TOT elnökségének tagja A Tolna megye! Népújság 1968. de­cember 24-i számában a „Sikkasz­tás nagyban” című írásban, sajnála­tos módon az a téves megállapítás szerepel, hogy Varga Imrét, a szak- csi termelőszövetkezet volt elnökét beválasztották a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa Elnökségébe. Varga Imre sohasem volt a Ter­melőszövetkezetek Országos Taná­csa Elnökségének tagja. Mivel a té­ves közlés alkalmas lehet a ter­melőszövetkezetek országos érdekkép­viseleti szerve iránti bizalom csökken­tésére és így közérdeket sérthet, ké­rem, hogy azt a 26/1959 (V. E) Korm. számú rendelet 13. 8 (*•) beit- értel­mében helyreigazítani szíveskedjenek. Dr. K. Nagy Sándor, Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa főtitkára f ywm Wm [ ' ' ■&' , f ■ 39SH : : 1. MÄ': $£.;• tervei alapján épültek. a sajtótájékoztató alkalmával el mondta: nyes, korszerű telepek és létesít- AGROTERW igazgatója az újság- mények tervezése képezi. Emel- írókat a szarvasmarhatartásban, Dr. Schuszter Zoltán igazgató lett igen fontos feladatnak tart- a baromfitartásban, a juhtenyész­juk, a meglevő mezőgazdasági te- tésbem alkalmazható telepek' ter- lepek és épületek korszerűsítését, veiről. Érdemes megemlíteni, hogy valamint egyszerűbb építési és az AGROTERV tervei alapján technológiai megoldású épületek kezdi meg a Szekszárdi Gépja- kialakítását. Ilyen meggondolás- v,te Vállalat, valamint az Élel- .. , , .. rmszenpan Gépgyár két, kulor bol dolgoztuk ki es adtuk közié növényház sorozatgyártás-' korszerűsítési irányterv-katalógu- amelyet az AGROTRÖSZT út sunkat.” ján lehet majd beszerezni. a mezőgazdasági tervezés te­rén nincs monopolhelyzetük, mert számos más tervező- intézet végez hasonló irányú tevékenységet. ESŐS ESTE Foto: Bakó Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents