Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-04 / 28. szám

Tolna megyei* ' *rm PBOtETARTAL EGYES0UCTE8J EPUJSAG A MAGYAR SZOCIALISTA MU NKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTS Aga és a megyei tanács lapja | XIX. évfolyam, 28. szám ÄRA: 80 FILLÉR Kedd, 1969. február t MAI SZAMUNKBAN A cipők minősége 3» «, Lottógyorslista Í flb Felavatták a paksi áruházat Hétfőn reggel feüavaittálk Pak­son Tolna megye legnagyobb, legkorszerűbb áruházát. Az ér­deklődésre jellemző, hogy a nagy tömeg miatt körülbelül negyed órát késett a kezdés. Ennyi idő­be tellett ugyanis, amíg a „pro­tokoll” átvergődött a tömegen, s eljutott a bejáradhoz. Mintegy ezren vettek részt az ünnepélyen, s a közönség előrenyomott egy kéményseprőt, hogy a szalag el­vágása után ő lépjen elsőnek az áruházba. Ég „csak” azért nem volt nagyobb tömeg, mert sza­porán esett az eső, s hétfő nem piaqi nap. Az avatásom jelem volt K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára. Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke, Somi Benjamin a megyei pártbizottság titkára, Kálmán Gyula, a MÉSZÖV elnöke, Rigócaky Ist­ván, a járási pártbizottság első titkára. Varga István, a járási tanács vb-elnöke és sok más társadalmi, gazdasági szerv kép­viselője. Az avatóbeszédet Sza­bópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke mondta. — A kereskedelmi hálózat fej­lettsége, kulturáltsága jelentős mértékben . befolyásolja a lakos­ság életkörülményeit — hangsú­lyozta a többi közt — Ezért minden egyes új kereskedel­mi létesítmény hozzájárul a lakosság életkörülményeinek a javításához. EZ TÖRTÉRT Több mint egy esztendő után most első ízben mondott ismét nyugati újságnak nyilatkozatot Nasszer elnök. Még pedig az Egye­sült Államok egyik legfontosabb politikai hetilapjának, a New- sweek-nek. Ugyanakkor az EAK elnöke elküldte válaszát Leonyid Brezsnyev hozzá intézett üzenetére is. Noha sem Brezsnyevnek Nasz- szerhez intézett levelét, sem a vá­laszt egyenlőre még nem hozták nyilvánosságra, feltehető, hogy a Newsweek-nek adott Nasszer-in- terjú bizonyos mértékig egyezik a Brezsnyevnek küldött levéllel. Az egyiptomi elnök nyilatko­zata néhány fontos és érdekes pontot tartalmaz. Olyan enged­ményeket helyez kilátásba, ame­lyek elmozdíthatnák a közel-ke­leti krízist jelenlegi holtpontjá­ról, amennyiben az ellenfél, Izra­el is hajlamos lenne ennek nyo­mán a rugalmasabb magatartásra. Nasszer ugyanis kilátásba helyez­te a háborús szándékról való le­mondás nyilatkozatát, minden or­szág ama jogának elismerését, hogy békében élhessen, az összes közel-keleti ország, köztük Izrael területi sérthetetlenségének elis­merését és a hajózás szabadságát a nemzetközi víziutakon. Ez a Nasszer-nyilatkozat tűnik eddig a legmesszebbmenőnek a konfliktus békés rendezésének útján. Az egész világ fellélegezne, ha végre Izraelben is így ér­tékelnék és hajlandók lenné­nek félúton elébe menni az arab kezdeményezéseknek. Ennek megoldására mindkét fél részéről a Szovjetunió és Fran­ciaország által javasolt négyha­talmi megbeszélés lenne a leg­jobb közbülső megoldás. S a je­lek arra vallanak, hogy ezt im­máron nemcsak Párizsban és Moszkvában, sőt az utóbbi idő­ben Londonban is látják így, hanem úgy tetszik, lassanként Washingtonban is. Az MTI washingtoni tudósító­ja ugyanis hétfői jelentésében azt közli, hogy hír szerint már Nixon is egyetért azzal, hogy a Szovjetunió, az USA, Nagy- Britauma és Franciaország képviselői folytassanak tár­gyalásokat és tegyenek közös lépéseket a Közel-Kelet béké­jének megteremtésére. Hír szerint a nemzetbiztonsági tanács tagjai, akikkel az elnök e kérdésről hosszasan tanácsko­zott, ezt javasolták Nixonnak, s a Fehér Ház ura állítólag már ezen a héten pozitív választ ad Moszkvának és Párizsnak kez­deményezésükre. Úgy tudják, Ni­xon a héten fíasszer hozzá inté­zett levelére is válaszol. Kiszivár­gott, hogy e válaszban Nixon ál­lást foglal az USA és az EAK diplomáciai kapcsolatainak hely­reállítása mellett. A további washingtoni hírek arról tudnak, hogy a hallgatás és tájékozódás első nixoni korszaka vége felé jár, az elnök rövide­sen aktivizálja magát és állító­lag már a kora tavasszal euró­pai körútra indul. A francia Ely- sée palotában úgy tudják, hogy első útja Párizsba vezet majd. Elképzelhető, hogy a hírből va­lóság lesz, egyrészt, mert vala­mennyi nyugati szövetségese kö­zül Franciaországgal romlott meg leginkább az USA viszonya a Johnson-érában, másrészt^ mert De Gaulle elnök tavaly no­vemberben, a Humprey— Nixon versengésben Nixon mellett állt ki. Meglehet tehát, hogy a francia elnök is javítani kíván az USÄ- val elhidegült kapcsolatain. Har­madsorban pedig: Párizsban foly­nak a vietnami négyes tárgya­lások, amelyeknek esetleg új lendületet adhatna, ha a francia fővárosban Nixon személyesen is megjelenik. Nixon újabb, s komolyabb pár­beszédre készül a Szovjetunió­val Is, és nemcsak az akut kö­zel-keleti konfliktus megoldásá­nak kérdésében. Mielőtt azonban ezeket a tárgyalásokat megkezde­nék, az Egyesült Államok elnöke többi nyugati szövetségesével is tanácskozni kíván. Ezért van reális magja annak, hogy nem­csak Párizsban, de Londonban, Rómában és Bonnban is Nixon közeli látogatására számítanak. Az elismerés hangján kell szólni arról, hogy az eredmény fokozá­sára való törekvés közben a paksi fmsz közei 7 millió fo­rintot fordított a működési kör­zetéhez tartozó kis községek, puszták kereskedelmi hálózatának fejlesztésére, korszerűsítésére, ezúttal pedig ezzel a korszerű áruházzal kívánja javítani Paks község és környékének áruellá­tását. A paksi itatsz eredményes munkát végez, több kitüntetés­ben volt része, s jó munkájának eredményeként mindig jelentős nyereséggel zárja az évet. Ez tet­te lehetővé, hogy hálózatának fejlesztésére is sok pénzt fordít­son. A továbbiakban elmondotta Szabópál Antal, hogy a paksi áruház rekordidő alatt készült el, mindössze 13 hónapot vett igény­be a kivitelezés, s ezért dicséret illeti p Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállala­tot. Az áruházat jóval a ter­vezett határidő előtt adták át rendeltetésének. A paksi áruház avatása egyéb­ként egy sorozatnak a nyitánya: legközelebb Bonyhádon avatnak áruházat, majd pedig újabbak következnek. A paksi fmsz nevében Sebes­tyén Zsigmond. az igazgatóság elpöke köszöntötte a vendégeket. Az áruházat néhány perc alatt elözönlötte a közönség, az el­adók alig győzték a sok munkát. Jellemző, hogy délre már a 200 000 forintot is meghaladta a forgalom. B. F. Csehszlovák küldöttség Moszkvában Wm E. Erban, a Csehszlovák Nem­zeti Front Központi Bizottságá­nak elnöke Moszkvába érkezett. A repülőtéren K. F. Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára fogadta a csehszlovák küldöttséget. A delegáció hétfőn látogatást tett a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsánál. A vendégeket Ivan Szpiridonov, a Legfelső Tanács Szövetségi Tanácsának elnöke üd­vözölte. A beszélgetésben részi vettek Konsztantyin Katusev és Fjodor Kulakov, az SZKP KB titkára is. A szovjet békebizottság meg­hívására vasárnap Moszkvába érkezett a csehszlovák békehar­cosok delegációja is. A küldött­séget Jiri Stepanovsky, a cseh­szlovák országos békebizottság eínöke és Dalibor Kmo, a szlo­vák béketanács elnöke vezeti. De Gaulle bejelentette: A tavasszal népszavazás Franciaorszáelan (AFP) De Gaulle elnök három­napos Bretagne-i utazásának utol­só állomásán, Quimperben va­sárnap nagymisén vett részt a város székesegyházában. Az elő­ző napokhoz hasonlóan itt is volt némi incidens, Brétagne-i tüntetők a templomba érkező francia elnököt „Bretagne gyar­mat” kiáltásokkal fogadták. De Gaulle a mise után be­szédet mondott. Bejelentette, hogy idén tavasszal népszavazást tartanak Fran­ciaországban a regionális re­formról és a szenátus reform­járól. Hangsúlyozta, hogy az államha­talom szervezetének mélyreható reformjáról van szó, amely maga után vonja az alkotmány revízió­ját. Ehhez azért választotta a népszavazás eszközét a parla­menti út helyett, hogy a nép „szuverén” módon hozhasson döntést Beszéde közben breton nyelven négy sort idézett egy versből, amelyet nagybátyja, a XIX. szá­zadban élt lelkes breton nacio­J0* nalista, Charles de Gaulle írt, Ezzel is azt akarta mutatni, hogy elismeri a „regionális problémát”. Az elnök nem mondott köze­lebbi dátumot, de megfigyelők — írja az AFP — a népszavazás legvalószínűbb időpontjának már­cius 23-át tartják. Általában jelentős tényként könyvelik el, ha De, Gaulle éppen az elég erélyesen elégedetlenkedő Bretagne-t választotta a népsza­vazás bejelentésének helyéül, s ezzel kifejezésre juttatta, milyen nagy fontosságot tu­lajdonít a közigazgatás regio­nálissá tételének. A francia elnök beszédének el­hangzása alatt a rendőrség kö­rülbelül 20 embert őrizetbe vett, amikor éppen tüntetést akartak kezdeni. A gyűlés színhelyéről rendőrautókban szállították el őket. Háromnapos látogatásának be­fejeztével De Gaulle vasárnap a késő délutáni órákban visszatért Párizsba. Két év óta ez volt az első vidéki körútja. Noha a népszavazás témáját elsősorban a reformok alkotják; az egyben bizalmi szavazásnak is tekinthető a 78 éves elnök . iránt, s a Reuter megállapítása szerint logikus folytatása De Gaulle múlt havi határozott ki­jelentésének, hogy meg kívánja tartani az elnöki tisztséget 1972- ig. megbízatásának lejártáig. Megfigyelők véleményét idézve a Reuter azt írja, hogy De Gaulle nem ' lehet túlságosan elégedett azzal a fogadtatással sem, amely­ben Quimperben részesítették, ahol mintegy háromezer fős tö­meg várakozott érkezésére. A franciaországi kerékpárversenyein nagyobb számú nézőközönség je­lenik meg — mondották. Azokkal az incidensekkel kapcsolatban, amelyek De Gaulle ellen irányul­tak Rennes-ben és Brestben, a brit hírügynökség megjegyzi, hogy a tömegekben az elnököt támogatók voltak többségben, en­nek ellenére politikai jelentősé­get lehet tulajdonítani annak a ténynek, hogy diákcsoportok szemtől szembe merték sérteget­ni az elnököt.

Next

/
Thumbnails
Contents