Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-26 / 47. szám
Környezettanulmányon Izzad a fal, befagy a víz Szakközépiskola lesz Palánkon Az országban három ilyent szerveznek — Érettségi és technikusi oklevél — Nagy beruházások Paksi olvasónk, Dani Csaba Ady Endre utcai lakásán jártunk. A község 137 lakásigénylője között házigazdánk a 134. Lakás- körülményeiről nemrég hosszadalmas levélben számolt be: 2,5x2 méteres, verandarészből kialakított szobában él feleségével és két apró gyermekével. A zsúfoltságon túl a helyiség egészségtelen, mert a vert falú ház szomjasabban szívja magába a vizet, mint az itatós, kifűthetet- len a helyiség, akkor is befagy reggelig a vödörben hagyott víz, ha reggeltől késő estig fűtenek. Szerkesztőségünk továbbította a levelet a járási tanács igazgatási osztályának, munkatársunk pedig elébe ment a válasznak. Eny- nyi az előzménye a váratlan látogatásnak. Válaszra várva mondom, hogy Dani Csaba többek között arról is írt, hogy a szoba, amiben öt év óta lakik családjával, életveszélyes, időnként leszakadozik a mennyezet Az ügyben intézkedő és a megkeresésre válaszolni köteles igazgatási előadó Humm Ferenc nem tud e körülményekről, jóllehet ha valóban fennáll az életveszélyesség, Daniék lakásügye soronkívüliséget érdemel a rendelkezések szerint. Kiderül, hogy a községi tanács fiatal lakásügyi előadója, Jantner Julianna sem tud a családról és a szóban forgó „lakásról’' semmit A hivatalos válasz piszkozatban elkészült — ismételten környezettanulmány nélkül. Az öregek másként gondolkodnak! És most itt vagyunk. A fiatal- asszony nemrég jött haza a ktsz anyagtelepéről, próbálkoztak eddig a vashúzással, de annyira hideg van, hogy hazaküldték őket. Mohón habzsolja a tüzelőt a termetes kalorkályha, mégsem jut eszünkbe kabátot gombolni, a helyfoglalásból, ami udvariasságból elhangzik, nem lehet semmi. Kabátban álldogálunk, sok néznivaló nincs. Topogok a ce- mentpadlózatú szobában és egyre a gyerekekre téved a szemem. Otthoniasan vannak öltöztetve. Láttukra is fázik az ember. Egészségesek a kicsinyek? — Ebben az évben még nem volt velük semmi baj, de tavaly annál több. A környezettanulmányt hivatalosan végzők egyike megkönnyebbülten szögezi le, hogy itt életveszélyről nincs szó, mert ugyebár, ha hullik is a vakolat, az nem olyan nagy dolog. Vályogépítményeknél, kivált ha ilyen idősek, mint ez is, előfordul ilyesmi. A fiatalasszony édesanyja, aki a gyerekeknek odaadta ezt a lakrészt, ami kamrának inkább megfelel, háromszor is nekifohászkodik elkanyarítani panaszát a termelőszövetkezetre. Nehezen érti. hogy nem sok okuk van a panaszra, hiszen az öreg tsz- nyugdíjas, mint ilyen, élvez minden nyugdíjasoknak kijáró juttatást ók, a szoba-konyhát lakják. Méghozzá a legnagyobb lelki nyugalommal. Holott a felnőtteket is erőteljes próbának teszi ki ez a lakás itt, amelyben egy ágy fér el és egy gyermekágy, amit a kisfiú lassan kinő. Az ágyban hárman alusznak. Apa, anya s a nagyobbik gyermek, a kislány. A szülők egy fallal arrébb. S nyilván jó a lelkiismeretűk, mert azért a „semminél a kamra is több” — lakásként Kísérőim azt firtatják, miért nem engedik be az öregek a fiatalokat a szobába lakni? Érzik, hogy itt valóban gyors megoldásra lenne szükség, mert 134. lakásigénylőként Daniék nem remélhetnek gyorsaságot. A szülők parasztemberek. Az enyém, tS- ed-et kegyetlenül tisztelők fajtájából, akik kimondatlanul is úgy érzik, hogy a fiatalok az 6 nyakukon élő&ködnek. A kézenfekvő megoldás lehetetlennek bizonyait Házon belül nincs megoldás. — Tetszik tudni, ők, az öregek másként gondolkodnak, mint mi. Néhány negyedórával később csak ennyit tudok kihúzni a fiatal családfőből, akivel ekkor már a járási tanács egyik szobájában beszélgetünk. Majd ezt: —- Négy év óta járok a tanácsra, mindig ugyanezért. Lakás- igénylésemet el sem fogadták 1968 őszéig. Nem magyarázták, miért. Közben láttam, hogy nálam kedvezőbb körülmények között élő emberek kapnak lakást. Na, nem azt mondom, hogyköny- nyen. De ki gondol azzal? Mások kaptak és ez joggal fáj azoknak, akikkel még szóba is nehezen állnak. Dunaújvárosba jártam át dolgozni, aztán idejöttem a készhez. Kellett a kazánkezelő. — Munkahelyén soha nem kérdezték, milyen körülmények között él? Nemleges a válasz. Korábban már elmondották a tanácsi dolgozók, hogy ha egyszer igazán kellene készíteni egy felmérést, nem állna meg ötszázig sem a lakást jogosan igénylők száma. Sok az elavult épület, az alapozás nélkül épített vert falú ház. S igen szűk a keresztmetszet, állami lakásépítésre alig van pénz. A magánerős építés sem valami lázas ütemű. Társasház épült és épül is, de annyi ez mint Dunába néhány csepp víz. A vállalatok nem mozdulnak, vagy alig élnek azzal a lehetőséggel, ami adott: hozzájárulhatnak dolgozóik lakásproblémáinak enyhítéséhez. Kivételt képez a konzervgyár, bár még ez. a gyorsan növekvő üzem sem képes csodákra dolgozói érdekében. Hol kezdődik az életveszély? A 434. lakásigénylő távozása után tovább folyik a beszélgetés. Már most csak az érdekelne, hogy a 137 lakásigénylő közül hánynál jártak kint környezettanulmányon, mert lám Dániáknál sem voltak, sőt úgy indult volna el a hivatalos válasz, hogy most sem mennek ki. Elismerik, hogy ez mulasztás, helyrehozták. „Hála istennek nem életveszélyes a lakás, amit láttunk”. Az firtatom, vajon csak az jelent-e életveszélyt, ha valakire rázuhan a gerenda, szerencsésebb esetben „csak” úgy, hogy utána egy hétig rázza a félelem? Nem jelent-e ugyanolyan súlyos veszélyt, hogy két, élete, munkaereje virágában lévő ember halálos nyavalyákat szed össze egy ilyen odúban, nem beszélve a leendő emberekről, a két gyermekről, akik ez évben még nem voltak betegek, de tavaly bezzeg!? Ha Pakson bárki a lakáshelyzetről kezd beszélni, néhány perc leforgása alatt lemérheti, hogy e téma milyen feszültségeket hordoz. Vadító hírek szál- longanak, akik nem a magukéban laknak, azok menten idegesekké válnak és gyanakvókká. A reális lehetőségek ismeretében Amikor a látszat csal Szakíró—olvasó találkozó Alsótengelicen Érdekes kukoricatermesztési ankétot rendeztek az Alsótenge- 1 ici Kísérleti Gazdaságban. A Mezőgazdasági Könyvhónap szakíró—olvasó találkozóinak sorozatában dr. Isó István, az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetének tudományos fő- munkatársa tartott előadást, s adott időszerű szaktanácsokat a gazdaság vezetőinek és kukorica- termesztőinek. Egyebek közt szólt arról is, hogy sokan elsősorban a jobb hibrid kukoricafajtáknak tulajdonítják a magasabb termés befolyásolását, holott az nagyobb részben a jó agrotechnikától függ, s csupán 30—35 százalékban befolyásolják a hozamot a jobb fajták. Ehhez kapcsolódva, Krizsán Imre főagronómus-helyettes megemlítette, hogy egyik munkatársa egy másik gazdaságból jókora jugoszláv hibridcsövet hozott mutatóba, mire 6 még annál is nagyobb martonvásári kukoricacsövekkel válaszolt, azokat a saját tábláiról törte le. Az igen mutatós nagy cső azonban a helytelen agrotechnika el- árulója is lehet, azt tanúsíthatja, hogy löszül választották meg a növényszámot. Bizony, előfordulhat, hogy az óriás csöveket érlelő kukoricások összességükben jóval kevesebbet teremnek, mint a szaporább, de kisebb csövűek. Dr. Isó István óvott a látványos látszateredményektől, amelyek hamis illúziót kelthetnek. A jobb agrotechnikát külön kell választani a jobb hibridfajtáktól, ezt a kettőt nem szabad összekeverni — hangsúlyozta. A kutató a tavaszi jó vetőágy és a korai vetés termésnövelő jelentőségére hívta fel a figyelmet. Az intézetben tíz éve folytatott kísérletek szerint az tanácsolta: amikor eljön az ideje, jobb, ha mielőbb a földbe teszik a kukorica vetőmagját. Választ kapott kérdéseire Pet- rits István termelésirányító ag- ronómus és Hermann Károly állattenyésztési telepvezető is. Befejezésül Krizsán Imre ismertette a gazdaság eredményeit. A mostani tanácsokat is hasznosítják, s az idén a tavalyinál majd- em 6 mázsányival több, 40 mára kukorica átlagtermést tűztek i célul. BALLABAS LASZLÖ álljon itt a következő: nem dus- kálkodik anyagi eszközökben ez a járási székhely. A közeli és távlati tervek megvalósítása csak araszolva haladhat, messze az igények mögött. Node, ha ez az igazság, így kell erről beszélni és mindjárt enyhül a föntebb említett feszültség. A dolgozó kisember, aki forintjait nem szánhatja gépkocsira, víkendház- ra és egyebekre, mindjárt nem érzi azt, amit Dani Csaba és azok, akik hasonló körülmények között várnak segítségre. Könnyen lehet, hogy a hivatali ügyintézés rendje szerint műszaki szakemberek is kilátogatnak Dániákhoz. Azt fogják jegyzőkönyvbe foglalni, amit mi is láttunk, nem életveszélyes a lakásnak nevezett verandatoldalék. Ám, ha magukkal hívnak egy egészségügyi szakembert is, a vizsgálat summázata nem lesz már olyan, ami elodázhatja a sürgős intézkedéseket. Egy ilyen ember bevonása a környezettanulmányt végzők csoportjába — jobb híján — esetleg olyan javaslatot eredményezhet, hogy a gyerekeket az egészséges fejlődést veszélyeztető körülmények miatt állami gondozásba kell helyezni. Bár kétlem, hogy a szülők ebbe belenyugodnának, hiszen nem is ez egy mur.káscsa- lád problémájának elintézési módja. LÁSZLÓ IBOLYA Palánkon megszűnik a mező- gazdasági technikum, és helyette mezőgazdasági szakközépiskolát alakítanak ki. A változás csak látszólag jelent visszafejlődést (nem lesz felsőfokú technikum sem), valójában szép jövő előtt áll az oktatási intézmény. Dr. Sándor András, a felsőfokú technikum igazgatóhelyettese tájékoztatásként elmondta, egész Dél- Dunántúlra kiterjedő igényt fog kielégíteni Palánk. Elsősorban természetesen Tolnából és Baranyából várhatók jelentkezők mind a nappali tagozaton, mind a levelező oktatásban. Az érdeklődés már most igen nagy a levelező úton való tanulás iránt is. Dr. Sándor András utalt arra, hogy Szekszárd mint jóhírűi iskolaközpont érdemelte ki a palánk! intézet fejlesztését. Az országban összesen csak három ilyen mezőgazdasági szakközép- iskola lesz. A megvalósítás érdekében sokat tett a megyei párt- bizottság, a megyei tanács és a MÉM szakoktatási központja egyaránt. Az előkészítés, a tárgyalás már tavaly júniusban megtörtént. A közelmúltban arról is döntöttek, milyen szakon történik képzés a palánki szakközép- iskolában: általános, tehát növénytermesztési és állatenyésztési szakon, gépészeti, valamint általános kertészeti szakon. Valamennyi oktatási forma érettségi bizonyítványt ad, elég sokat tanulnak a növendékek a közismereti tárgyakból is (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, kémia). Lényegesen különbözik tehát ez az oktatás a régi mezőgazdasági technikumtól, lóval. Tavaly ősszel egy osztály már megkezdte a tanulást, és ebben az évben újabb két osztályt, iskoláznak be szeptemberre. A tantestület kialakításához a döntő személyi feltételek adottak, a régi középfokú és felsőfokú technikum oktatói fogják végezni a szakmai oktatást. Ezenkívül szükség lesz két gépészmérnökre és a közismereti tárgyak tanításához újabb tanárokra. Ezeknek az állásoknak a betöltéséről a megyei tanács gondoskodik. Hasonlóképpen a megyei pártbizottság és a megyei tanács aktív közreműködése teszi lehetővé, hogy 1970 augusztusaira, gyakorlatilag jóformán csak egy év alatt elkészüljön egy új épület Palánkon, hatmillió forint beruházással. Folyamatban van egy 150 ezer forint költséggel épülő tanműhely elkészítése is, ez már az idei őszre megvalósul. Az előzetes tervek szerint 1970. után új kollégiumot kap az iskola, amelyben 120 személy elhelyezése lehetséges. Rendkívül nagy előnyt jelent, hogy a jelenleg még meglevő felsőfokú technikum egész felszerelését a leendő szakközép- iskola kapja meg. Óriási érték ez: hat és fél millió forintot érő gépi felszerelés, három és fél millió forintra becsülhető a laboratóriumi és szertári felszerelés. Az ősz óta van egy 60 személyes autóbusza a palánki iskolának, ezzel a jövőben nagy országjáró utazásokat akarnak tenni. A mindennapi használatban ez a busz és egy személyszállításra is alkalmas tehergépkocsi a gyakorló gazdaságokba történő utazásokat szolgálja. Foglalkozás a biológiaszertár bau. hiszen általános műveltségből többet ad, és egyúttal jogalapot is az összes egyetemre való felvételhez. Ez az egyik előnye a régi technikummal szemben. A másik pedig az, hogy akik meg akarják szerezni a mezőgazdasági technikusi oklevelet az érettségi után, az iskolából kikerülve, a gyakorlati idő eltöltése alapján technikusi vizsgát tehetnek, amennyiben az illető gazdaság, ahol gyakorlatukat végezték, erre javaslatot tesz. Nyilvánvalóan megmutatkozik a gyakorlat idején, hogy valóban fogékony-e a mezőgazdasági szakma iránt a tanuló és őszintén érdeklődik, vagy pedig sosem lesz belőle jó gyakorlati szakember. Másrészt a szövetkezetben eltöltött egy, vagy két év gyakorlat, ha az sikeres, nagy előnyt jelent a technikusi vizsgára való felkészülésben és biztosítékot is, hogy az illető megfelelő állást kap. Rendszerint ugyanis azok a gazdaságok, ahol megkedvelték az illető szakközépiskolát végzett gyakornokot, visszavárják, alkalmazni fogják. A teljes beiskolázással tizenkét osztály lesz az új rendszerű intézetben, körülbelül 350 tanuDr. Sándor András igazgatóhelyettes végül elmondta: a levelező oktatás is megkezdődik szeptemberben, egyelőre csak általános mezőgazdasági és gépészeti szakon. A tsz-szövetségek és a tanácsi szervek egyaránt sok jelentkezőt ígértek, az eddigi tájékoztatás szerint. G. J. • Foto: BAKÓ JENŐ Fiatal festimázolls szakmunkást FELVESZÜNK. Tamási i örzeti Sütőipari Vállalat (316)
