Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-25 / 46. szám
} Interjú Jobban adjanak a dolgozók véleményére Az új gazdasági mechanizm üzemekben hogyan nőtt a dóig A részesedési alap felosztása so két? Javult-e az együttműködés zott? Elegendő-e csak az anya erről a szocialista brigádok veze E kérdésekre kértünk vála MB-titkárától. — A MEDOSZ ismeri-e, Horváth elvtárs, azokat a kérdéseket, amelyek az új gazdasági mechanizmus második évében első helyen foglalkoztatják a mezőgazdasági üzemekben a dolgozókat? — Rengeteg lehetőségünk van ahhoz, hogy a dolgozókat foglalkoztató kérdéseket megismerjük. Most éppen ezekben a napokban a szakszervezeti vezetőségválasztó taggyűlések is előtérbe hozzák mind a jó, mind a rossz dolgokat. A részesedési alap elosztása, pontosabban szólva, az I-es, IX-es és a III-as kategória például változatlanul téma. A dolgozók egy része még ma sem tud a kategorizálásba belenyugodni. Egy dolgot nem hajlandók megérteni, azt, hogy hiába szállítanák le például az I-es és a II-es kategóriák részesedési arányát, -ez összességében nem növelné jelentősen a III. kategóriában lévő dolgozók részesedését. Pillanatnyilag a mostani rendszer látszik tehát legigazságosabbnak, — Horváth elvtárs, mi a véleménye ez a rendszer szent és sért- hetetlea, őrük és megváltoztathatatlan? — Nem merev rendszer. Nem hiszem, hogy ez így fog maradni örökké. Minden azon múlik, miképp váltja be a hozzá fűzött reményeket. us első évében a mezőgazdasági ozók érdekeltsége a termelésben? rán mi foglalkoztatja az embere- a vezetők és a beosztottak kö- gi megbecsülés? Mit mondtak tői? azt Horváth Gézátél, a MEDOSZ ként egyszerűen, közérthető nyelven szólva az a lényege: oda kell jutattni a bért, ahol megalapozható az év végi sikeresebb nye- reségosztás. — ügy véti tehát, hogy ezen a területen a differenciálódás tovább tart, a jó, a jobb és a legjobb munkát még inkább megkülönböztetik? — Még jobban kifejezésre juttatják az üzemek már év közben is a mozgó bérrendszer tökéletesítésével úgy, ahogyan azt a munka minősége és mennyisége diktálja. És amikor szerintem ez az elv „bejáródik”, akkor ezzel a szocialista brigádok tagjai, az üzemi dolgozók többsége egyet fog érteni. Itt akarom még elmondani, hogy a részesedési alap felosztásának módszere tökéletesíthető, de ne feledjük, a III. kategóriában lévő dolgozók semmiféle garanciát nem vállalnak. Bérüket ők minden körülmények között megkapják. Ezzel szemben az I-es és II-es kategóriában lévő dolgozók garaciákat kötelesek vállalni, s előfordulhat, hogy bérükből vissza kell fizetniök. Az nem csupán a szerencse dolga, hogy erre az idén Tolna megye mezőgazdasági üzemeiben nem kerül sor. — Tavaly ősz óta, Horváth elvtárs, gyakran kerül szóba a mezőgazdaságban is a szabad szombat, a 250« órára való áttérés, ami tulajdonképpen a napi nyolcórás munkaidőt jelenti. egyegy elismerő szót. Mióta a kisebb munkáskollektívák döntenek a kitüntetések, stb. odaítéléséről, azóta ezen a téren nagyot léptünk ugyan előre, de más vonatkozásban még sok a tennivaló. — Horváth eivtárs, az erkölcsi megbecsülés még csak pénzbe se kerül, miért fukarkodnak vele tehát a gazdasági vezetők? — Talán idejét múlt dolognak tartják. Vagy talán túl nagy az elfoglaltságuk. Az erkölcsi megbecsülés fogalomkörébe tartozik szerintem az is, ha a vezetők kielégítik a dolgozók érdeklődését és rendszeresen tájékoztatják őket az üzem menetéről, eredményeiről, nehézségeiről, egyszóval mindenről. Mi azt tapasztaljuk, hogy ez érdekli az embereket. Elvárják, hogy informálják, tájékoztassák őket az üzem belső életéről. — Aki ismeri a vezetés művészetét, annak már nem kell mondani, hogy ez a legjobban kamatozó befektetés. — Igen, szerintem is az okos vezető sokat ad a dolgozók tájékoztatási igényeinek kielégítésére. De tovább megyek, az ilyen vezető nem intézi el sértő kézlegyintéssel a fizikai dolgozók javaslatait, hanem minden esetben megköszöni a javaslatokat. Nos, ezen a területen még távol vagyunk attól, hogy elégedettek lehessünk. — Köszönjük 3 beszélgetést, Horváth elvtárs! SZEKULITY PÉTER jemsx'iiitw ipv Titvs »» Babonás” tavasz Szemelvények népi idojárás- jóslásokbóL babonákból Napsütést talált a medve bar- lángjából kibújva gyertyaszentelőkor, azaz február másodikén. El is szomorodtunk, mert a népi babona szerint ez annyit jelent, hogy hosszú télre számíthatunk még. Itt volt a „Jégtörő Mátyás” napja is, akinek tegnap, február 24-én volt névnapja. Ha talál jeget, megtöri, ha nem, hoz, tartja a hiedelem. Se szeri, se száma az időjárásjóslásokkal foglalkozó népi megfigyeléseknek, mert valameny- nyire nem légy inthetünk, hogy ugyan, ez csal: ixiborwl Évszázados tapasztalatokra támaszkodó népi jóslatainknak, szólásainknak sokszor van igaz magja. Bőven akad köztük tréfás bölcsesség is, amelynek a mulatta- táson kívül nincs egyéb szándéka. Gazdag népi szóláskincsünkből, hazánk különböző tájain feljegyzett babonákból gyűjtöttünk kisebb csokorra valót, az időjárással foglalkozót vegyítve a tavaszt váró szerelmi babonáklca.l, pusztán olva sóink kedvéért., mríkfttaíásáBakonyi babonák Ha tavasszal a gólya szennyesen érkezik meg, bő zabtermés leszen. Húshagyókedden az első fánkot a tyúkoknak kell adni, és jó tojók lesznek-, Mile or az ég tavuss?:<& eéoször dörög, hömbölögni (henteregni) kell a földön, s egész évben egészséges lesz QZ ember. Jászberényi néphit András-nap estéjén az eladó lányok párnájuk alá férfinadrágot, vagy gatyát tesznek, akivel almodnak, az lesz a férjük. Asztal sarkára nem szabad a lánynak ülni, mert aklcor nem. megy férjhez. A hajtű, ha kiáll a lány hajéból, akkor a kedves rá gondol. Az új házasok köz iil, ctfci az es- ketés alatt rálép a másiknak a lábára, az lesz az ár a házasságban. Márciusi hóban mosakodni szeplő ellen jó. József-nap előtt, h>a dörög az ég. jó bortermés lesz. Paléc babonák, szólások Ha vízkereszt vizet ereszt, a tél $oha ki nem ereszt. Gergely napja ritka, ha jó, hideg, szeles, ritkán van hó. Ha mosolyog Vince, tele lesz a pince. Végül, egy Bánfalván gyűjtött igen kedves palóc babonát idézünk, amelyet, ha megfogadnának, még a férfiak is Örülnének, u virágok ültetésének: ,,A viola, hogy teljes legyen, meztelenül vesse el a lány, vagy a menyecske, jókor hajnalba ..." 1908-as, 1020-as, 1926-os. 1928-as Ethnographia alapján. — En most zavarba jönnék, ba arra kellene válaszolni, hogy beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket, — Én, mint a MEDOSZ titkára, valamivel talán könnyebb helyzetben vagyok, mert tárgyi bizonyítékokkal rendelkezem arra vonatkozóan, hogy a bíráló megjegyzések ellenére is a részesedési alap felosztásának a mostani rendje, ha nem is tökéletes, de jobb, mint a régi. Nagyobb a húzó hatása. Sőt, még számtalan olyan lehetőség rejlik benne, amit eddig nem használtak ki aa üzemekben kellőképpen. — mire gondol, Horváth elvtárs? — Először is arra, hogy ösz- zességében az idén lényegesen löbbet osztanak Tolna megyében i mezőgazdasági üzemekben, mint bármikor máskor. Csak most készülnek ugyan a mér- egek, de máris bizonyos, hogy röbbet tudnak osztani a gazdaságokban, mint az elmúlt években. S ha ez így alakul, akkor iem tagadhatjuk, a vezetők nagyobb érdekeltsége félreérthetet- enül kimutatható. Ezen túl meglőtt a középvezetők érdekeltsége és felelőssége is. De a dolgozók is tudomásul vették, sőt jrömmel vették tudomásul, hogy iki többet és jobban dolgozik, a kategórián belül magasabb irányban részesedik. Tavaly, az áj gazdasági mechanizmus első ivében a mezőgazdasági üzemekben a dolgozók örömmel tapasz- alhatták, hogy az egyes embe- ek, vagy a kollektívák minél lagyobb eredményt, teljesítményt érnek el, annál nagyobb a rájuk eső bértömeg is. Az idén a szakszervezeti bizottságok köz- -eműködésével a mezőgazdasági üzemekben tovább tökéletesítik i mozgó bérrendszerben meg- évő, a jobb munkát jobban fizető lehetőségeket, Ennek egyéb— Ez most a választások során ismét felvetődik. El szeretném mondani, 1970. év végéig valamennyi gazdaságban bevezetik a nyolcórás munkaidőt, illetőleg ahol lehetséges, a szabad szombatot. Lesznek üzemek azonban, ahol ezt már hamarabb is meg tudják csinálni. Legfontosabb feltétel, hogy a kereset ne csökkenjen, ennek viszont van egy olyan oldala, hogy a bértöbbletet végeredményben a dolgozóknak kell előállítaniok, jobb, intenzívebb munkávaL — A jobh, intenzívebb munkához viszont gondolom, az eddiginél is jobb együttműködésre van szükség a vezetők és a beosztottak között. — Az új gazdasági mechanizmus javára írhatjuk: a dolgozók elmondják, tavaly a szokottnál is jobban érezték, hogy a vezetők keresik a lehetőségeket, jobban támaszkodnak a dolgozókra, mint korábban. De a dolgozók részéről is megnőtt az az igény, hogy ismerjék az üzem működését, szóval, hogy belelássanak a dolgokba. Jellemző erre, hogy tavaly két esetben éppen a dolgozók kérték a MEDOSZ-t: tájékoztassuk őket a termelés helyzetéről, arról, amit a helyi vezetők elmulasztottak megtenni. — fin is úgy vagyok ezzel, Horváth elvtárs, hogy nem minden az anyagi megbecsülés. Az ember igényt tart az erkölcsi megbecsülésre is, és rosszul esik, ha nem kapja meg. — Erről beszéltek a múlt héten a MEDOSZ-központban a szocialista brigádok vezetői is. A szocialista brigádvezetők országos tanácskozásán 10-en kép viselték Tolna megyét. Elmondták, úgy érzik, az anyag.' megbecsülés rendjén van. De az erkölcsi megbecsülés kevés. Ritkán kannak a kiemelkedő munkát végző emberek dicséretei, I Meggondolatlan szülők, kallódó gyerekek... Beszélgetés a bonyhádi járás gyámügyesével Február húszadika, a negyven- harmadik munkanap ez évben. A Bonyhádi Járási Tanács gyámügyi csoportjánál ezen a napon a 203-as számú ügyiratnál tartanak. Év elején 1-es sorszámmal indultak, bár sok ezekben az iratokban a múlt évről már ismeri ügy. Dr. Juhász Pállal, a gyáni- iigyessel beszélgetek. Kérésemre elmondja, hogy évenként mintegy 90—100-ra tehető az állami gondozásba vett gyerekek száma, a járásban. Az esetek többségében, ha a szülő ellenzi is, a gyermek érdeke kívánja ezt. Ilyen a legutóbbi gon- dozásbavétel is a Mándics testvéreké. Az ő esetükben az anya miatt keltett a két és fél, a hat és nyolc éves gyerekeket elvenni az édesapától. Az anya jelenleg Bács-Kiskun megyében, egy állami gazdaságban dolgozik. Tavaly hagyta el a férjét és a kicsinyeit. Az ember öngyilkosságot kísérelt meg. A kórházban helyrehozták, de felépülése után is nagy teher lett volna három apróság nevelése. Bármennyire sajnálja is az édesapa, a gyermekeknek biztonságosabb lesz állami nevelőotthonban. Ottjártunkkor éppen egy házasságkötési kérelmet engedélyezett a gyámügyes. Ez a fiatal pár másodízben járt itt, hasonló kéréssel. Először, a lány még' tizenötödik évét sem töltötte be. ezért elutasították ő'-’et. A cigány származású kislány ennek ellenére összeköltözött a jövendőbelivel és most már a születendő verek érdeke kíván ín a házasságot Megbánták az engedélyt Kette'“'1' bővül csak n jövendő férj dolgozik. Ennek az esetnek a kapcsán említi meg dr. Juhász Pál, hogy az utóbbi időben sajnálatos módon nőtt a fiatalkorúak házasságkötési kérelme Évenként általában. 70—80 engedélyt adnak ki, indokolt esetben. Különösen farsang táján, ősszel, és nagyobb bálok után akarnak meggondolatlanul házasodni a fiatalok. A lányiaknál alapvető feltétel a tizenhatódik életév betöltése, a fiatalembereknél szükséges, hogy dolgozzanak és megközelítsék a húsz évet. Meddig tartanak ezek a „nagy szerelemből" kötött házasságok? Szomorú tapasztalataikról sokszor értesül a gyámügyes is, mert itt kérelmezik az elvált szülők gyermekeik látását Hivatalos néven „láthatási ké- relem”-ként tartják nyilván, amikor az apa, vagy az anya látni kívánja gyermekét, akit válásukkor a másik fél kapott meg nevelésre: Sokszor előfordul, hogy a gyerek csak ürügy, az elvált házastárs bosszantására. Erre példa a legutóbbi kérés is. Jelenleg Szek- szárdon él és dolgozik Dallos István, gyermeke csak augusztusban tölti be a második évét. A férfi megnősült, a volt feleség Cikón egyedül neveli a kicsit, aki most beteg is. Az apa nem restellné a télben Bátaszékre, Hidasra. vagy Szekszárdra kényszeríteni az anyát a kicsivel. ..mert úgy vágyódik, hogy lássa". Erre az eljárásra mondaná mindenki egyértelműen. hogy ..lelketlenség", de vajon milyen szó felel nie> akkor, amikor ; '■ édesanya látni sem aknria lánvái. mert házasságon kívül szült’ gyereket. és idegeneknél kell meghúzódnia? Vagy milyen jelzővel illessük az ifjú apákat, akik felelőtlenül alakítanak ki kapcsolatot egy lánnyal, s ha az gyereket szül tőlük, az esetek »5 százalékában nem vállalják az apaságot? Persze akadnak nők, akik kétheti ismeretség után már kapcsolatot létesítenek és az ilyen felelőtlen viszony után megszülik a gyereket. Abban reménykednek, hogy így elveszi őket a férfi. Bármelyik eset forogjon is fenn legtöbbször a nem kívánt gyermek látja kárát. A bonyhádi tárásban például nőtt a házasságon kívüli születések száma Égy idő múlva sajnos, igyekszik megszabadulni a szülő az ilyen kicsitől, és megpróbál kitérni az állami gondozásba vétel után fizetési kötelezettségei alól. Tavaly ősszel hat „notórius hátralékos" ellen indult bűnvádi eljárás. Tehát hat olyan szülőt jelentettek fel, aki még egy-kétszáz forintot sem hajlandó téríteni, gyermeke gondozásáért. Taraszár Lászlóné két okból nem fizet: nem dolgozik, és már a második gyereket várja . . . Sümegi Ferenc pécsváradi lakos három gyerek után nem fizet semmit. Amint az idézett példákból is kitűnik, bőven akad tennivalóin a bonyhádi Tárás gvámüevi • előadójának. Államunk csal ■'•d védelmi intézkedései óvják a születendő gyermekeket, de törvényeink elés enyhén bánnak -t felelőtlen szülőkkel. B. MOLDOVÁN IBOLYA
