Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-23 / 45. szám
MAI SZAMUNKBAN: TOLNA MEGYE! mÄGmavnKsm- ECYEstmnTs; NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 45. szám ÁRA: 1 FORINT Vasárnap, 1969. február 23. Munkaerőmérleg az Orionban 3. o. Család—otthon 4. o. Az első felvonás 5. o. Vihar Se Gaulle kijelentései miatt Koszorúzási ünnepség a szovjet hadsereg Párizs (MTI). Párizsban nagy izgalommal várják, hogyan reagálnak a nyugat-európai országok és az Egyesült Államok De Gaulle tábornok Londonban nyilvánosságra hozott szenzációt keltő terveire. Politikai megfigyelők összefüggésbe hozzak a nyugat-európai unió jelenlegi válságát azzal, hogy Anglia február 12-én elutasította a tábornok február 4-én Anglia nagykövete előtt körvonalazott terveit Európa jövőjéről, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Anglia véleménye szerint az európai integráció legjobb kerete továbbra is a közös piac, amelynek Anglia tagja akar lenni. London nem ért egyet továbbá De Gaullenak a Washingtonnal való viszonyt és a NATO jövőjét illető terveivel sem. Párizsi politikai- megfigyelők szerint a két egymást követő válság nyomán az angol—francia kapcsolatok mélypontra zuhanhatnak. A szombat reggeli angol lapok elsőoldalas szalagcímekben közlik a francia elnök javaslatait és azok hatását a közvéleményre : „Vihar De Gaulle' javaslata körül” „De Gaulle megdöbbentő ajánlata” „Európában válság Nixon látogatásának előestéjén” „A közös piac a felbomlás réme előtt”. Diplomáciai körök úgy vélik, hogy az egyébként is egyhelyben topogó közös piac nehezen funkcionálhat tovább jelenlegi formájában, miután nyilvánosságra került, hogy De Gaulle nemigen bízik a szervezet jövőjében. Kiesinger nyugatnémet kancellár pénteken fogadta Nagy-Brir tannia bonni nagykövetét és körülbelül egyórás megbeszélést folytatott vele. Kiszivárgott értesülések szerint a nagykövet kérésére létrejött találkozón a nyugat-európai unió válságáról volt szó, főleg arról a nyugatnémet kívánságról, hogy az állandó tanács legközelebbi ülését február 26-ról helyezzék át március 5-re. Washingtonban nem nyilatkoztak hivatalosan, De Gaulle elnöknek a NATO-t és Európa jövőjét érintő terveiről, az amerikai külpolitika azonban az angol állásponttal egybehangzóan a NATO megerősítésére törekszik. Debré rádiónyilatkozata álom után az olvadás és nagyobb mozgás felé tart”. Az olasz politikus aláhúzta, hogy országa javaslatának megfelelően helyesnek tartaná a nyugat-európai unión belül az állandó konzultációt a hatok és Anglia között. Lord Chalfont, az európai ügyekkel megbízott brit miniszter, az olasz II Messaggeronak adott nyilatkozatában Stewart- hqz hasonlóan védelmébe vette az Egyesült Államokkal való szoros kapcsolatot és kifejezte azt a véleményét, hogy e kapcsolatok még hatékonyabbá válhatnának. ha Európa erősebb és egységesebb lenne. Az angol miniszter kívánatosnak mondotta, hogy a hatok részéről pozitív lépés történjék a Közös Piac kibővítésére. A belga külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Anglia, nagykövetén keresztül, már február 12-én tájékoztatta Harmel külügyminisztert a De Gaulle elnök által bizalmasan felvázolt európai tervekről. Mint mondotta, kormánya, még tanulmányozza a nagyjelentőségű javaslatokat. addig nem nyilvánít róluk hivatalosan véleményt. Diplomáciai körökben azonban úgy vélik, hogy Belgium határozottan kitart a Közös Piac fennállása mellett. megalakulásának évfordulóján A szovjet hadsereg megalakulásának 51. évfordulója alkalmából szombaton délelőtt koszorúzási ünnepség volt a Gellérthegyen, hazánk felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet hősök emlékművénél. A szovjet és a magyar Himnusz hangjai után a magyar fegyveres erők nevében Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke, Rácz Sándor belügyminiszterhelyettes és Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka koszorúzott. A Szovjetunió budapesti nagykövetségének képviseletében F. J. Tyitov nagykövet és V, K. Gvozd altábornagy, katonai és légügyi attasé helyezett el koszorút az emlékműre. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség részéről Molnár György, a KISZ KB titkára és Sándor György alezredes, a KISZ KB tagja helyezte el a kegyelet virágait. A szocialista országok Budapesten akkreditált katonai és légügyi attaséinak koszorúját Hong Há Guan főezredes, a koreai Népi Demokratikus Köztársaság katonai, tengerészeti és légügyi attaséja, Emílián Birlea ezredes, a Román Szocialista Köztársaság katonai és légügyi attaséja és Andjelko Gerovski ezredes, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság katonai és légügyi attaséja helyezte el. A szovjet hadsereg képviseletében K. I. Provalov vezérezredes, P. M. Petrenko vezérőrnagy és F. K. Maruscsak altábornagy koszorúzott. Az ünnepség, — amelyen a magyar néphadsereg tábornoki és parancsnoki karának számos tagja, a társ fegyveres testületek több vezetője, valamint a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa is részt vett, az Internacionálé hangjaival ért véget. Az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapátok parancsnoksága ugyancsak szombaton a Kerepesi-temetőben nyugvó szovjet hősök sírjainál rendezett koszorúzási ünnepséget, ahol a magyar néphadsereg képviselői is elhelyezték a' kegyelet virágait. Óebré francia külügyminiszter szombaton reggel nyilatkozott a francia rádiónak és kifejtette Franciaország álláspontját De Gaulle elnök pénteken Londonban nyilvánosságra hozott terveivel kapcsolatban. A külügyminiszter elmondotta, hogy De Gaulle február 4-én „elég hosz- sza&an” elbeszélgetett Christopher Soames brit nagykövettel, a találkozó során azonban semmi olyant nem mondott, ami alapvetően új volna Franciaország Európa-politikájában. Ezzel kapcsolatban Debré élesen elítélte azt a szenzációhaj hászó módot, ahogyan Londonban közzétették a megbeszélés tartalmát. A francia elnök — mondotta Debré — nem beszélt olyan tervekről, hogy titkos tanácskozásokat akar kezdeményezni Franciaország és Anglia között. A közös piacot illetően Debré így nyilatkozott: „Nem állunk a változás útjába, ha mindenki változást akar. Nem is tudnánk feltartani ezt a változást, de őszintén szólva tudnunk kell, merre tartunk és ehhez hosszas tanácskozások szükségesek. Ebből természetesen az következik, ha a megbeszélések kudarcot vallanak, megmaradunk annál, ami van”. A külügyminiszter Franciaország Európa-koncepcióját körvonalazva rámutatott: „Az »Európa« és »európai« szavak azt jelentik, ha az európai nemzetek valóban egyesülni akarnak, az egyesülést független formában kell megvalósítaniok, független iparral, független politikával, figyelembe véve azt, hogy az európai nemzetek uniója csupán a függetlenség révén játszhat szerepet a világban” — mondotta végül a francia külügyminiszter. B brit kiiliigym'niszter De Gaulle ellen Michael Stewart brit külügyminiszter szombaton beszédet mondott a fábiánus-társaság szemináriumán és ebben de Gaulle elgondolásaival szembehelyezkedve védelmében vette a NATO-t, és az angol-amerikai kapcsolatokat. Kijelentette: „nem fogadhatjuk el De Gaulle tábornoknak azt a tézisét, hogy Amerikával való barátság és szövetség szükségképpen függőséget jelent”. Az angol külügyminiszter az Egyesült Államokat az egyetlen demokratikus nagyhatalomnak nevezte és ezért az ostobaság tetejének mondotta, ha „a szabadságuk megőrzésére szövetségbe tömörült nyugat-európai nemzetek nem vennék figyelembe, hogy van egy nagyhatalom, amelyiknek azonosak a célkitűzései”. Utalt arra, hogy az Egyesült Ál lamok és Anglia az a két állam amely állandó tagja a Biztonsági Tanácsnak és részt vesz a NATO katonai tervezésében, ennélfogva véleménye szerint természetes, hogy a két ország között különleges viszony van. Saragat köztársasági elnök a szakmai képzésről rendezétt első európai kongresszus résztvevői előtt rövid beszédet mondott, amelyben állást foglalt a nyugat-európai nemzetek egysége mellett. Mario Zagari olasz külügyminiszter-helyettes világosabb- és lesebb szavakkal fejezte ki a véleményét, amikor kijelentette, bogy „a Franciaország által makacsul követett bilaterális politika válságponthoz ért” és „az európai politika a hosszú téli Malik levele az ENSZ-közgyölés elnökéhez Malik, a Szovjetunió állandó vehet a világszervezet egyik fon- ENSZ-képviselője a világszerve- tos szervének tevékenységében. zet úgynevezett második fejlesztési évtizedét előkészítő bízott- képviselője kijelenti: ilyen kö- ság létrehozásával kapcsolatban levelet intézett a közgyűlés 23. ülésszakának elnökéhez. mány nem tartja lehetőnek, hogy képviselői részt vegyenek a A Szovjetunió állandó ENSZ- fent emlftett előkészít3 bizott. rülmények között a szovjet kor- munkájában. A lengyel külügyminiszter befelezte csehszlovákiai látogatását A szovjet ENSZ-delegátus levelében rámutatott, hogy a szovjet küldöttség a kérdéses bizottság megalakításáról szóló határozattervezet elfogadása ellen szavazott. Ebben a következő elképzelések vezérelték: az előterjesztett javaslat, először is — az alapokmány megkerülésével — törvényellenesen egészítené ki új tagokkal a világszervezet egyik fontos szervét, a gazdasági és szociális tanácsot, lehetővé tenné, hogy a tagállamokkal egyenlő alapokon a szervezetbe nem tartozó államok is részt vegyenek munkájában, másodszor, ösztönzi azokat a köröket, amelyek megkülönböztető politikát folytatnak a szocialista államokkal, különösképpen az NDK-val szemben. Malik levelében megjegyezte, hogy a legutóbbi események bebizonyították a szovjet küldöttség állásfoglalásának teljes megalapozottságát. Nyugati országok egy csoportjának sürgető követeléseire az előkészítő bizottságba felvették a Német Szövetségi Köztársaságot. Ennek eredményeként egy állam, amely nem tagja az Prága (PAP). Prágában szombaton közleményt adtak ki Stefan Jedrychowski lengyel külügyminiszter csehszlovákiai látogatásáról. Jan Marko csehszlovák külügyminiszter meghívására Jedrychowski február 19-től 21-ig tartózkodott az országban. A látogatás során a két külügyminiszter véleménycserét folytatott a lengyel—csehszlovák kapcsolatokról, valamint a kölcsönös együttműködés további fejlesztésével és erősítésével kapcsolatos konkrét kérdéseket vitatták meg. A két miniszter teljes egyetértését hangoztatta annak szükségességéről, hogy tovább kell erősíteni a szocialista közösség országainak egységét és együttműködését. A jelenlegi nemzetközi helyzetben, amikor fokozódik az imperializmus erőinek agresszív tevékenysége, Lengyel- ország és Csehszlovákia elengedhetetlennek tartja, hogy a többi szocialista országgal együtt hozzájáruljon a Varsói Szerződéshez tartozó országok védelmi szövetségének erősítéséhez. Hangsúlyozták, hogy a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő szövetség Lengyel- ország, Csehszlovákia és az egész szocialista közösség biztonságának szilárd garanciája. , Lengyelország és Csehszlovákia tevékenyen törekszik arra, hogy a KGST keretein belül állandóan mélyüljön és szélesedjék az együttműködés. Mindkét fél ismét megerősítette készségét, hogy az 1966-os budapesti értekezlet döntéseinek szellemében és a Karlovy Varyban, az európai kommunista és munkáspártok 1967-es értekezletén hozott következtetésekkel összhangban együttműködjék az európai biztonsági rendszer megteremtése érdekében.
