Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-21 / 43. szám

Kettős feladat — kedvező mérleg

A z eltelt három év, s benne ■*"*' az utóbbi tizenkét hónap tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a kettős feladatot, amelyet az MSZMP IX. kongresszusának határozata a következőkben fogalmazott meg: „Gazdasági feladataink a következő időszakban alapvetően a harmadik ötéves terv céljainak megvalósítására és ezzel egyidejűleg a gazdasági irányítás új mechanizmusának kidolgozására és bevezetésére irányulnak” — tehát a harmadik ötéves terv időarányos célkitűzéseit, a gazdaságirányítási reform zavartalan bevezetését sikerült teljesíteni. Egy év kibontakozó gazdasági tendenciák egyértelmű megítéléséhez nem elég. Mégis, azt mondhatjuk (és ehhez a rendelkezésre álló tapasztalatok bőségesen elégségesek), hogy a gazdaságirányítás új rendszere életképes, alkalmas eszköznek bizonyult gazdasági célkitűzéseink megvalósításához, a gyakorlatban is beváltotta a hozzáfűzött reményeket.

Gazdasági fejlődésünk 1968-ban is folyamatos és a harmadik ötéves tervben előirányzottnál gyorsabb ütemű volt. Az új irányítási rendszerre való áttérés még átmeneti megtorpanást sem okozott a gazdasági életben, a termelés és forgalom zavartalanul alakult. Az elmúlt év azonban más szempontból is átmeneti esztendőnek, sajátos arculatú gazdasági évnek számít. Nemcsak a reform hatását mérhetjük le gazdasági eredményeiben, hanem a harmadik ötéves terv gazdasági célkitűzéseinek megvalósítását is. Az első három év gazdasági fejlődését elemezve és összegezve, átlépte az ötéves időszak láthatatlan felezővonalát, egyben arra is választ kaphatunk, hol tartunk az első félidő után? Mennyiben valósulnak meg a IX. kongresszusnak a népgazdaság fejlesztésére hozott határozatai?

A gazdasági növekedés üteme a második ötéves tervhez, de a harmadik ötéves terv előirányzataihoz képes is lényegesen meggyorsult. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem az utóbbi három évben átlagosan 7 százalékkal emelkedett, a megelőző ötéves tervidőszak átlagos 4 százalékos növekedésével szemben.

Az elmúlt három évben megvalósult gyorsabb gazdasági növekedés tényezői egyrészt visszanyúlnak a harmadik ötéves terv sikeres előkészítéséhez, másrészt szorosan kapcsolódnak a kedvező belföldi és külföldi, főként szocialista piaci lehetőségekhez; különösen hozzájárultak a gazdasági fellendüléshez az új gazdasági mechanizmus bevezetését megelőző intézkedések, a vállalatok felkészülése az új feladatokra. A pozitív hatások mellett azt sem szabad elhallgatnunk, hogy az előkészítés a gazdasági élet néhány fontos területén az átlagosnál jobban igénybe vette a népgazdaság teherbíróképességét. Az előkészítésben fontos szerepet játszó 1967-es évben például jelentősen megnőttek a beruházások, a készletek, bővült a tőkés import, 1968-ban, tudatosan törekedve az ország lehetőségeinek racionálisabb kihasználására, a kedvezőbb gazdasági egyensúly megteremtésére, ezzel a reform bevezetésének gazdasági megalapozására, a gazdasági növekedés üteme mérséklődött.

A nemzeti jövedelem gyor- " sabb növekedését az ipari, az építőipari és a mezőgazda- sági termelésnek a tervezettnél nagyobb mértékű fejlődése biztosította. Erre utal, hogy amíg az ipar teljes termelésének növekedési üteme az 1961—1964-es évek szintjén maradt, addig hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez ennél nagyobb arányú volt. Az ipar leggyorsabban fejlődő ágazata továbbra is a vegyipar maradt, amely három év leforgása alatt csaknem 40 százalékkal növelte termelését. Nem sokkal maradt el ettől az építőanyag- ipar, amely a növekedés ütemét tekintve a második helyre lépett elő. Ugyancsak az átlagosnál gyorsabban növekedett a gépipar termelése.

Az elmúlt három év fontos tényezője volt, az építőipar teljesítményének az egész ipar átlagát meghaladó emelkedése. Amíg az ipari termelés évi átlagban 8 százalékkal emelkedett, addig az építőiparé 10 százalék körül volt és a szóban forgó három év alatti növekedése mintegy 30 százalék, több, mint a második ötéves terv egész időszakában.

A mezőgazdaság fejlődése is kedvező. Nemcsak brutto termelése nőtt számottevő mértékben — három év alatt 8—10 százalékkal — hanem a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez is előnyösen változott. A korábbi tervidőszakkal szemben, amikor a mezőgazdaság netto termelése nemhogy növekedett

Ritka lelet a Tolna megyei Levéltárban

Feledésbe merült, ötven évvel ezelőtti, szociális szemléletű pedagógusfolyóiratra bukkantak a Tolna megyei Levéltárban. A „Tolnamegyei Tanügy” című folyóirat 1919. február 15-i példánya bűnjelként szerepelt a Tolna vármegyei Közigazgatási Bizottság iratai között. Ugyanis, a megyei általános tanítóegyesület, s a vármegyei tanfelügyelő hivatalos közlönyeként havonta kétszer megjelenő szaklap felelős

f

A Vízügyi Igazgatóság Bor- révl gátőrház telepén és a Szomfovai erdei rakodón

vásárolható

kemény tűzifa 144,— Ft, erdei űrméter lágy tűzifa 88,— Ft, erdei űrméter.

Befizetés, Szekszárd. Beze- rédj u. 14. alatt.

Szállítható: kedden és pénteken.

(252)

szerkesztője, Máté Károly tolnai állami iskolaigazgató ellen, haladó politikai állásfoglalásáért eljárást indítottak a Horthy-kor- szakban. A szerkesztő tanfelügyelőt állásában áthelyezésre ítélték; az ügyész azonban súlyosbítást, elbocsátást követelt. így került az ügy a vármegyei közigazgatási bizottság elé, amely az első határozatot, az áthelyezést • erősítette meg.

Amint azt fejléce tanúsítja, a szakfolyóiratnak ez már a negyedik évfolyamú 4. száma volt. s a tolnai állami elemi iskolában szerkesztették. Benne tartalmas cikket közöltek a népoktatásügy reformjáról is, Bállá Sándor tanító tollából.

A „Tolnamegyei Tanügy” fenti példányának előkerülésével kapcsolatban továbbítjuk a Tolna megyei Levéltár és az 50. évfordulók alkalmából alakult rendezőbizottság felhívását is olvasóinkhoz: kérik azokat, főleg a pedagóguscsaládokat, akiknek maradt még fenn ilyen folyóiratuk — a fiókok mélyén, vagy a padlásokon —, hozzák a levéltár tudomására, esetleg azért is, hogy fotómásolatot készíthessenek róluk. '8. L.)

volna, hanem évi átlagban mintegy 1,7 százalékkal csökkent, az elmúlt három évben mintegy öt százalékkal növekedett.

Az elmúlt három év gazdasági fejlődésében jelentős szerepet játszottak a beruházások. Az 1961—1965-ös évek átlagos öt százalékos növekedési ‘ütemével szemben a harmadik ötéves terv első három évében mintegy 35— 36 százalékkal emelkedett a beruházások összege, ami több, mint a kétszerese az előző öt év átlagos növekedésének és lényegesen magasabb, mint a tervelőirányzat A beruházások a kereslet oldaláról kedvező lehetőséget teremtettek az ipari és az építőipari vállalatok termelése számára, de ugyanakkor az egyik évek óta tartó gazdasági erőfeszítésünk középpontjában álló gazdaságpolitikai problémánkban a felhalmozás hatékonyságának fokozásában, szerkezetének javításában nem értünk el még kellő eredményt.

A külkereskedelmi forgalom összességében lépést tartott a termeléssel. Az 1967-es átmeneti visszaesés után gazdasági helyzetünk lényegesen javult a nemzetközi piacokon. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünk dinamikusan fejlődött és minden oldalról megvannak a bővítés lehetőségei. Emellett 1968-ban javulás következett be a tőkés országokkal folytatott külkereskedelmünkben is.

ároméves gazdasági fejlődésünknek ez a vázlatos összegezése is arra enged következtetni, hogy a harmadik ötéves tervet több fontos területen túlteljesítettük. Sőt, egyes előirányzatai, mint például a nemzeti jövedelem növekedése, s ennek eredményeképpen a fogyasztás és felhalmozás emelkedése, már az első három évben megvalósultak. Mindez azt bizonyítja, hogy népgazdaságunk a IX. kongresszuson meghatározott irányba fejlődik, hogy helyes gazdaságpolitikánk a gyakorlatban is megvalósul.

DR. DANKOVITS LÁSZLÓ

H‘

Metszik

Sok

a szőlőt a fagyás Elöhaitatás

A Szekszárdi Állami Gazdaság szőlészetében december óta metszik a szőlőt. Először az oltványkészítéshez szükséges vesz- szőt szedték össze, de utána hozzáláttak a teljes metszéshez is. Fagyban, hóban egyaránt dolgoznak. 1000 holdból 300 hold szőlőt már megmetszettek. Ahhoz, hogy kellő időben tudjanak végezni ezzel a fontos munkával, a mostani időt is ki kell használni. Mínusz 15—20 fokos hidegben éppúgy dolgoztak, mint most, amikor már’ enyhébb az idő, és olvad a hó.

A napokban általános felmérés kezdődött: ellenőrzik, hogy a téli fagy milyen kárt okozott. Pataki László főkertész csütörtökön Sötétvölgyben végzett ellenőrzést. Feltűnően sok fagyott.

elhalt rügyet talált. A közvetlenül a hóréteg feletti rügyek közt különösen sok az elhalt. Százalékos arányról egyelőre még korai beszélni, mert az általános felmérés még nem fejeződött be. Annyi azonban bizonyos, hogy az idei termés tervezésénél nagyon figyelembe kell venril a fagykárt.

Több helyen végeznek előhajtatást: a szőlővesszőt vízbe rakják, melegen tartják, s így ugyancsak tudják ellenőrizni, hogy melyik az egészséges szem és melyik az elhalt.

Metszik a sötét völgyi barackost is. Itt kisebb a fagykár, de nagyon érezhető a tavalyi aszály hatása: a kívántnál kisebb a termésfelrakódás.

Téli pihenőben

(MTI foto — Kovács Sándor felvétele.)

Az ember: igazság

Mensáros-est Szekszárdon

U ét óra Mensárossal. Nem Mensáros Lászlóval, „A Mensáros”-sál. Szerdán este fél nyolckor már 15C-en várták szorongva előadása kezdetét Szekszárdon, a városi művelődési központban.

Fekete drapériával borított emelvény mögül magasodott ki a művész alakja. Elöljáróban közvetlenül mondta el:

„Három évvel ezelőtt ugyanezzel a műsorral jártam Szekszárdon. Most nem kértek tőlem újat, és reménykedem, hogy akik már egyszer hallották, megbocsájtják nekem az ismétlést.”

Zúgó taps fogadta a bejelentést. Ezt követően már a csendbe ivódtak bele Alfred Nobel végrendeletének szavai. Néhány másodperc múlva halljuk:

„Tudatos tetteken te uralkodsz csak, elme.”

Verhaeeren: Lelkesedés című verse magával ragadja a hallgatóságot. Aztán Gorkij, aztán Thomas Mann, aztán Rilke és Eliot, Voznyeszensz- kij és Apollinaire. •

A hazai költők is tudatosan válogatva: Babits, Ady, Juhász, Kosztolányi, József Attila, Vass István és Radnóti.

Az élő Radnóti. Itt áll előttünk, egy fekete drapéria mögött, a tekintet megbűvölve követi a kezét, amint „araszolva, mint a hernyó” fut a képzeletbeli papíron, a sötétben. Látjuk a barakk nedves, pinceszerű falait, bőrünkön érezzük a „bolhák megújuló rohamát”, és együtt fojtjuk vissza a sóhajtást a költővel:

„ ... Nem jön már az álom, az enyhet adó, mert nem tudok én meghalni se. élni se nélküled!”

Radnóti, az ember, és Sza- tyin, az ember. Miért él az ember? „Az ember a jobbért születik. A jobb emberért élnek az emberek. Az ember mindenért maga fizet, ezért az ember szabad."

Az „Éjjeli menedékhely” szavai izzó parázsként vibrálnak, de ott ég az ember igazsága az auschwitzi kemencék mélyén is. Topf, és társai erfurti cégének döbbenetes üzleti levelében, amely „Heil Hitler!” búcsúszóval küldi tűzbe a „hullarakományt”:

Mensáros László vállalkozott arra, hogy két óra szűkre szabott határai közt felébreszti bennünk a szépséget, és a tiszta emberséget.

Ennek a célnak a szolgálatába állította a próza és a költészet remek művelőit, nagy elméket, frappáns gondolatokat. Legtöbben először halljuk általa Derkovits Gyulának Budapest székesfőváros testületéhez intézett ösztöndíj- kérelmét, Puccini sorait, és megismerjük Bartók Béla egy levelét, amely vádirat a fasizmus ellen, és bátor kiállás az ember jogaiért, de találkozunk napjaink haladást sürgető emberével is.

A tiszta szépre, igazságra szomjazó emberrel találkozunk Mensáros László előadásában, aki Pilinszki János szerint:*

„Harmadnapra legyőzte a halált...”

Mensáros pedig, két óra alatt bebizonyította, hogy egy művészi előadóestnek, amelyet átgondoltan szerkesztettek, nem árt az érlelés. Inkább halljunk másodízben egy irodalmi összeállítást, ha azt olyan színvonalon produkálják, ahogyan szerdán este szerzett örömet a művész kisszámú, lelkes hallgatóságának.

B. MOLDOVÁN IBOLYA

i