Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-20 / 42. szám

TOLNA MEGYE It VB.'<3 PROtETÄJtm EGYESUUETHi A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA. XIX. évfolyam. 42. szám. ÄRA: 80 FILLÉR Csütörtök, 1969. február 20. Tanácskoznak a belkereskedelmi KGST-országok miniszterei Szerda délelőtt Budapesten a A plenáris ülés megnyitóján A szocialista országok gazda- beszélt. Utalt arra, hogy milyen Gellért-száiló teaszalonjában meg- részt vett Apró Antal, a minisz- sági kapcsolataiban a fogyasz- hasznos az országhatárok mentén kezdődött a KGST-országok bel- tertanács elnökhelyettese, Ligeti tási cikkek cseréjének fő csator- fekvő területek közvetlen árucse­kereskedelmi miniszterei első László, a Kereskedelmi, Pénzügyi nája a külkereskedelem, s vár­értekezletének plenáris ülése. és Vendéglátóipari Dolgozók hatóan az lesz még hosszú ideig. Az ülésen részt vevő bolgár, Szakszervezetének főtitkára, to- A tanácskozás résztvevői azonban csehszlovák, lengyel, magyar, vábbá a magyar társminisztériu- tanúsíthatják, hogy mongol, NDK-beli, román és rnok és hatóságok több képvise- szovjet delegációt Peko Takov, ... Frantisek Barbirek, Edward Je' Sznajder, Szurdi István, Zandan- Az ülést, mint házigazda Szurdi gijn Ganzsurzsav, Günter Sieber, István nyitotta meg, majd Apró ion Patan és A l Sztrujev mi- Antaj üdvözülte a belkereskedel- mszterek vezetik. Jelen volt Mi­hail Anijanc, a KGST-titkárság miniszterek első értekezletet, üyen ámcsere.forgalma képviselője. a plenáris ülés résztvevőit. 1964-ben 13,4 millió rubel, tavaly már 66 millió rubel volt, s ez Apró Antal felszólalása lakosság választékosabb áruellá­tásában. A tapasztalatok azt A KGST Végrehajtó Bízott- gét eddig is támogatta és a jö- llogy lgJ 'an ez dinamikusan fejlődnek a be­szerzés kiegészítő forrásai, például a belkereskedelmi minisztériumok közvetlen árucseréje. A magyar belkereskedelem re-forgalma, amely e területeken javítja az áruellátást. Magyaror­szág és Jugoszlávia között pél­dául az elmúlt évben elérte a négymillió dollárt a közvetlen határmenti forgalom. Ilyen meg­állapodásokról tárgyalunk Cseh­szlovákiával és Romániával is. Ezután arról szólt, hogy a bel­kereskedelem miként mozdíthat­ja intenzívebben elő a fogyasztá­si cikkek hazai gyártását, azok minőségének javítását, korsze­rűbb cikkek előállítását. A továbbiakban a termelési kapacitások cseréjének kedvező tapasztalatairól beszélt, követen­— n liuoi vesiuiajiu jdizou- get euuig is uhuogaiia co a _____ . *----------------------- ,, . ­s ága múlt év szeptemberében vőben is támogatja, —• mondotta , . " as országok- dő példaként említve a cipó-, a __..... . . . . ... . , , i , , Ucill IS. J___-IM n L/itnuirM-if töhh lr07. m egtartott 36. ülésén hozott ha- Apró Antal, majd elmondotta, tározatábam célszerűnek tartotta hogy ma a KGST-hez tartozó e tanácskozás rendszeres meg- szocialista országok biztosítják a szervezését. világ ipari termelésének mintegy — Úgy gondoljuk, ez a szer- 31 százalékát és összességükben vezeti forma alkalmas arra, hogy mintegy 356 milliós fogyasztási a KGST tagállamok belkereske- piacot jelentenek. Ezzel össze- delmi miniszterei időszakonként függésben érdemes e számokat megvitassák az együttműködésük összevetni a közös piac adatai- továbbfejlesztésével kapcsolatos val, amely mintegy 180 milliós kérdéseket és a kölcsönös érdé- fogyasztási területet jelent és ré- keltség alapján megállapodjanak szesedése a világ ipari termelé- a szükséges tennivalókban. Mind- sében nem egészen 20 százalékot ez feltétlen elő fogja segíteni országainkban a közszükség­leti cikkek áruforgalmának bővítését és a lakosság jobb, választékosabb áruellátását. A magyar kormány a KGST-or­szágok ilyen irányú tevékenysé­Szurdi István: Az ellátás további javítása ér­dekében törekedni kell a tradicioná­lis cserecikkek körének bő­vítésére, textil- és a bútoripar több kez­deményezését. Magyarország az NDK-val, Csehszlovákiával, Len­gyelországgal és a Szovjetunióval épített ki kapacitáscserét, ami valamennyi ország lakossága számára hasznos. A miniszter ja- újabb termékek bevezetésére, a vasoita, hogy hozzanak létre több kölcsönös árubemutatók és a szakértői munkacsoportot, majd próbavásárlások szélesítésére, a szervezeti kérdésekről, a KGST két- és hároméves választékosé- és a belkereskedelmi miniszterek tesz kfm A^^KGST-taSlTamok re"megállapodásokra, valamint a tanácskozásának jogi kapcsolatai­, , '., . , „ . °. . , rugalmasabb, korszerűbb bonyo- heszélt kiemelve, hogy olyan onasi felvevő piacot jelen- “ . ’ J ro1 oeszexv, “«ucivc, litasi formákra. tenek, amely páratlan a világon és már ez a körülmény is ön- ~ E1 kel1 érnünk “ hangsú- magában új lehetőségeket rejt a fr®** a miniszter hogy bel- belkereskedelem terén kialakuló sö piacainkat szélesebbre nyi^ssuk szorosabb együttműködésre. Újabb lehetőségek az együttműködésben A miniszter bevezetőben össze- ségleteik szerinti fogyasztási ja- foglalta a KGST-országok bel- vakat. A lakosság növekvő,^ és kereskedelmi minisztériumai kö- összetételében állandóan fejlődő, zötti együttműködés eddigi ered- változó igényeinek kielégítésében ményeit, fejlődését. Elmondta nagy szerepe és felelőssége van egyebek között, hogy a kapcso- a kereskedelemnek, latokat jobbára a kétoldalú — A belkereskedelemnek a együttműködések jellemzik. szocialista társadalomban nem A belkereskedelmi miniszterek lehet csak az a hivatása — hang­egymás fogyasztási cikkei előtt, s hogy a szocialista országokban gyártott korszerű termékek va­lamennyi szocialista ország pia­cán ismertek legyenek. a KGST-országok belkeres­kedelmi minisztereinek szer­vezete elősegíti a tagországok rugalmas, operatív gyakorla­ti együttműködését. Megjegyezte, hogy tágabb lehe­tőségeket kell nyújtani és mi- és megtalálhatók nél kevesebb kötöttséget előír­ni a közös munkához. A miniszter ezután a fo- Szurdi István megnyitó előadá- gyasztási cikkek cseréjének új sa után a külföldi delegációk ve- formáiról, azok tapasztalatairól zetői szólaltak fel. Íz történt Még ha felnagyítva és kihe­gyezve is, sok mindent elmond a dolgok lényegéről egy-egy si­került politikái karikatúra. Pél­dául a Frankfurter Rundschau- ban megjelent gúnyrajz. Kies-in­ger tárgyal Wilsonnal, s kette­jük között a falon hatalmas De Gaulle-portré lóg. A rajz aláírá­sa: „Milyen kár, hogy soha nem. tudunk négyszemközt társalogni”. Igen, a nyugat-európai unión belül kirobbant mins-válság jel­lemzője, hogy Franciaország a szervezet boj­kottálását jelentette be, amennyiben nem térnek vissza a Ny-Eu alapszabályaihoz. Ez a hirtelen kirobbant nyugat­európai válság a lehető legrosszabbkor jön Nixonnak. Az USA új elnöke éppen most készül első külföldi kőrútjára, február 23-tól kezdve járja a Washington számára legfonto­sabb nyugat-európai országokat. Eredetileg azzal a céllal, hogy az USA és nyugat-európai szövetsé­gesei között a kapcsolatokat szo­rosabbra fűzze, az akcióprogra­mot, politikai és katonai elkép­zeléseiket összehangolja. Ehelyett pedig — úgy tűnik —, elsősor­ban a békéltető szerepét kell el­játszania, egyfelől Párizs' és Lon­don, másfelől Franciaország és a nyugat-európai unió többi tag­állama között. Ráadásul nemcsak európai, de ázsiai frontján is újabb váratlan helyzetbe került a washingtoni kormány. A több mint egy éve szünetelő amerikai—kínai dip­lomáciai érintkezést — Kína kez­deményezésére — csütörtökön vették volna fel újra Varsóban, s már kezdődtek is kibontakozni a körvonalai az Egyesült Álla­mok valamiféle módosult kínai politikájának. Legalábbis ezt je­lentette az USA fővárosából minden politikai tudósító és meg­figyelő. S ekkor, szinte az utol­só pillanatban, kedden este, Pe­king lemondta a csütörtökre ki­tűzött yarsói tanácskozást. Az amerikai külügyminiszter azon­nal reagált, kijelentve, .hogy saj- málja a kínai lépést. Peking az ország volt hágai ügyvivőjének disszidálásában, il­letve az USA ezzel kapcsolatos szerepében jelölte meg a lemon­dás okát. Ám pekingi diplomá­ciai megfigyelők más tényezőket látnak a lemondás mögött. Egy­felől úgy vélik, Nixonék sem rea­gáltak eléggé pozitiven erre a pekingi kezdeményezésre, másfe­lől, ha vége van is a „kulturális forradalom” szakaszának, a kínai belpolitikai erőviszonyok még mindig nem eléggé tisztázottak ahhoz, hogy határozottan kiala­kult volna az álláspont: tulajdon­képpen mit is akarnak mondani az Egyesült Államoknak? mostani értekezlete újabb lehetőségeket nyit az együttműködésben, az újszerű kapcsolatok további feltétele­it, formáit, módszereit terem­ti meg. Az együttműködés sokféle lehe­tősége közül a fogyasztási cikkek belkereskedelmi cseréje, annak szélesítése az egyik legfontosabb terület, annál is inkább, mert az érintett országokban azonosak a belkereskedelem alapvető felada­tai: a lakosság ellátása megfele­lő mennyiségű, minőségű és kor­szerű fogyasztási termékkel. A szocializmus építésével együtt­jár az életszínvonal rendszeres emelkedése, a vásárlóerő, a fi­zetőképes kereslet növekedése. Népeink joggal, várják el, hogy munkájuk ellenértékeként meg­vásárolhassák az igényeik, szük­súlyozta a miniszter —, hogy a rendelkezésére bocsátott áruala- pokat elossza; kötelessége a ma­ga sajátos eszközeivel, lehető­ségeivel hozzájárulni a lakossági keresletnek mennyiségében és összetételében megfelelő árualap biztosításához is. Országainkban a kereskedelem sajátos eszközei — az alapvető elvek azonosságán túl —, némileg eltérnek egy­mástól, s így a lehetőségek is különbözők. A lakosság ellátásá­nak azonban mindenképpen az egyik fontos eszköze az orszá­gaink közötti választékcsere. Ezután az import- és export- forgalom szerepét, hazai fejlődé­sét ismertette a miniszter, majd arról beszélt, hogy a nemzetközi munkamegosztás kézenfekvő je­lentős előnyeit a KGST-országok még nem használják ki megfele­lően. A megyei KISZ-vb. ülése fl KISZ tevékenysége a közép- és szakmunkásképző iskolákban Szerdán délelőtt Szekszárdon a párt megyei bizottságának kis­termében ülést tartott a KISZ Tolna megyei Bizottságának Vég­rehajtó Bizottsága. Az ülés első napirendi pontja: László Péter, a KISZ bonyhádi járási bizottsága titkárának be­számolója volt azokról a tapasz­talatokról, amelyek a járás kö­zép- és szakmunkásképző isko­lái KISZ-tevékenységének Vizs­gálata közben kerültek felszínre. Ez a kérdés azért is jelentős, mert a bonyhádi járásban az Ösz- szes KISZ-tagoknak több mint fele közép- vagy szakmunkás- képző iskolában tanul. László, Péter ismertetésében részletesen foglalkozott a „kri­tikus korosztály” gondjaival, problémáival, a KISZ-szervezetek munkájával, s feltárt néhány za­varó ellentmondást. A vb tagjai pontosan tájékozódtak a járás diákfiataljainak, középiskolás KISZ-szervezeteinek helyzetéről, javaslatokat tettek többek között a bejáró diákok problémájának megoldására, a szervezeti élet ön­állóbbá tételére. Tegnapi ülésen foglalkozott a megyei KISZ-vb. a tagösszeírás és a tagkönyv-érvényesítés ta­pasztalataival. A tagösszeírás során minden ifjúkommunistá­val elbeszélgettek, meghallgatták véleményüket. A beszámoló eze­ket a javaslatokat összegezte, S Hohmann József, a KISZ megyei bizottságának titkára ismertette az ebből adódó fontosabb felada­tokat is. A vb-ülésen elhangzottak fel­dolgozására. egy-egy téma rész­letesebb elemzésére márciusban induló „Ifjúság” című rovatunk­ban nyílik majd lehetőség.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents