Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-19 / 41. szám
i úl nagy volt a hátrány Sz. Garay Gimnázium— Bp. Piarista Gimnázium 60:47 (26:16) Az országos középiskolás-bajnokságban a Tolna megyei középiskolás kosárlabdasportot képviselő Garay gimnázium fiúcsapata a legjobb 32 között mindjárt a budapesti bajnokság második helyezettjét kapta ellenfélül, amelytől az első mérkőzésen 23 pontos vereséget szenvedett. A visszavágón helyenként biztatóan játszott a szekszárdi csapat, de túl nagy volt a hátrány ahhoz, hogy a szekszárdiak harcolhatták volna ki a továbbjutást. A mérkőzés a következőképpen zajlott le. A budapestiek szempontjából rosszul kezdődött a mérkőzés. A szekszárdi együttes a 4. percben 5:0-ra vezetett. A csapat formás támadások után szép kosarakat dobott és a 10. percben már 19:5 volt az eredmény a szekszárdiak javára. Ezután azonban megtört a csapat lendülete és csak io pontos vezetéssel zárhatták az I. félidőt. A II. félidőben már jobbak voltak a pestiek. Magassági fölényben levő csapatuk mindig tudott válaszolni a szekszárdi kosarakra. A szekszárdi védelem különöse^ a 14-es számot viselő Nagyot volt kénytelen tartani, így aztán a 10. percben is csak 10 pontos volt az előny. A Piarista Gimnázium ekkor már csak arra törekedett, hogy a szekszárdiak lendületét feltartsa és jól időzített kosaraival megakadályozza azt, hogy behozhassák 23 pontos hátrányukat. Ebben közrejátszott az' is, hogy a hazai játékosok sok személyit hagytak kihasználatlanul. Négy perccel a befejezés előtt 15 pont volt a Garay Gimnázium előnye. Még egyszer megpróbálták a lehetetlent és amikor már nyilvánvaló volt a pestiek továbbjutása, akkor Mozolai edző a fiataloknak is lehetőséget adott a szereplésre. I.egjobb kosárdobók: Elmauer 22, Zsigmond és Körösi 10—10 voltak a szekszárdi csapatban, míg a budapesti csapat legjobbjának Nagy bizonyult 24 ponttal. Ezzel a mérkőzés- eredménnyel io pontos előnnyel a pestiek jutottak a legjobb 16 csapat közé. Nem érdekli okét A Tolna megyei Tekeszövetség még január utolsó napjaiban értesítette a sportköröket, hogy február 15-én, szombaton a bajnoksággal kapcsolatban megbeszélést tartanak Szekszárdon. A vidéki sportkörök vezetőinek többsége ott volt a megbeszélésen, viszont hiányzott a Szekszárdi Spartacus képviselője. A szövetség vezetőit ez különösképpen nem lepte meg, mert egy éve a bajnokság rajtja előtti megbeszélésen sem képviseltette magát a Spartacus. Mint érdekességet említjük: a Spartacus nyerte 1968-ban a megyebajnokságot, és a bajnoki érmeket is szombaton kellett volna átadni. A szövetség vezetői nem találtak más választást, mint a bajnoki érmeket (az 1967. évit is, mert azt sem vették még át) átadták a városi TS- nek, hogy juttassa el a sportkörhöz. A jelekből ítélve a Spartacusnál nincs túl nagy becsülete a bajnoki éremnek, bár a szakosztályvezetés körül is lehetnek ,,kisebb” problé- UV&. ................. .... N incs akadály A játékvezetőket a szabály ismeretén kívül a gyors helyzet- felismerés és nem utolsó sorban a talpraesettség jellemzi. Egy ilyen eseménynek voltunk tanúi vasárnap reggel Szekszárdon. Szervezési hiba miatt a kézilabdajátékvezető jelöltek nem tudtak bemenni az iskolába, ahol az előadás lett volna. Néhány percnyi töprengés után azonban döntöttek: — irány a cukrászda. A Várköz-presszóban kora reggel gyér a forgalom, így a 12 játékvezető-jelölt helyet foglalt, majd Ambrus Péter, a kézilabdaszövetség elnöke megkezdte előadását. Másfél órán át tanultak, jegyzeteltek és mire a presz- szóban megindult a forgalom, már befejezték az előadást. Legfrissebb jelentésünk... Tegnap délelőtt a következő jelentéseket kaptuk: A Dombóvári Spartacus pályáját még hó borította, de mint Gálosi János edző elmondta, Zádor István szakosztályvezető ígéretet tett, hogy kedd estig a pályát megszabadítják a hótól. A Dombóvári Vasút labdarúgó- pályája hétfőn délután szabadult meg a nagy tömegű hótól. így a Mágocs elleni mérkőzést már Dombó várott játsszák. Legnagyobb gondban Bonyhád van, hiszen a hétfőn délután tomboló hóvihar akadályozta a munkát, így a községi tanács a zománcgyár, valamint a bonyhádi Petőfi Tsz dolgozói hiába akarták a felszerelést kiszabadítani a hó alól. Mint Losonczi István edző elmondotta, a gyár vezetősége megértéssel fogadta kérésüket, így az elkövetkező hetekben a gyárban öltözhetnek a játékosok és az üzemi fürdőt használhatják edzések után. Az edzésre az országutat használják, egyelőre szó sem lehet hazai edzőmérkőzésről. A bonyhádiak remélik, hogy az idő javulásával hozzáfoghatnak az összedőlt öltöző ideiglenes rendbetételéhez. Az edző szerint még „szeren- cse’’, hogy első bajnoki mérkőzésüket Dorabóvárott kell játszani, így talán a második mérkőzés idejére már olyan állapotban lesz az öltöző, hogy a vendégcsapatokat fogadni tudják. A Bonyhádi Vasas kopioly felszerelési gondokkal is küzd, nem beszélve a pályaproblémáról. Vasárnap a bonyhádiak kénytelenek ismét az Sz. Dózsa elleni mérkőzést Szekszárdon lejátszani. Innen—onnan Az utánpótlás vizsgázott a területi ifjúsági ökölvívó-bajnokságon. Az a tény, hogy a 8 egyesület mindössze 40 versenyzőt küldött szorítóba, nem a legbiztatóbb képet festi az utánpótlás helyzetéről. Volt súlycsoport, ahol az éremszerzéshez már a szorítóba lépés is elegendő volt. Sőt, két súlycsoportban ellenfél nélkül nyertek bajnokságot — írja a Dunántúli Napló. * Egerben rendezték az országos vidéki ifjúsági és serdülő asztaliteniszbajnokságok küzdelmeit. A bajnoki versenyen a Szekszárdi Vasas versenyzői is részt vettek, de a legjobbak közé nem sikerült kerülniök. Legjobban Handler Ildikó szerepelt, aki a legjobb 8 közé «»küzdötte fel magát. A bajnokságokon rekordszámú versenyző indult: 542. • Az NB III küzdelmeire készülődő pécsi csapatok kupamérkőzéseket játszanak a bajnoki rajtig, a Dunántúli Napló serlegéért. Érdekesebb eredmények: Pécsi Bányász—P. Volán 4:0 (3:0), Pécsi VSK—Pécsi Helyiipar 2:1 (0:1), Pécsi Bányász—Steinmetz 5:0 (1:0). * A fornádi labdarúgókat is kellemetlenül érinti az időjárás. Pályájukat 60 centiméteres hó fedi, így edzéseiket az országúton tartják. A felkészülésben — az eredeti tervtől — eléggé lemaradtak, eddig mindössze 6 alkalommal volt edzés. • Bajnokot avattak a járási női ifjúsági sakkversenyen — Bonyhádon, 7— Strigens Erika mázai tanuló személyében. Második helyen Sántha Ilona, míg harmadik helyen Zádori Éva végzett. Móka Klára negyedik lett. • Március 23-a helyett március 22-én lesz a pihenőnap. Ezért az MLSZ úgy rendelkezett, hogy a 23-ra kiírt mérkőzéseket 22-én kell lejátszani. Minthogy 21-e is ünnep lesz (a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója), ezen a napon is lehet játszani bajnoki mérkőzéseket. * Vasárnap, február 23-án nemzetközi labdarúgó-mérkőzésre kerül sor Szászvárott. A Máza-Szászvári Bányász NB Il-es csapata egy lengyel csapatot, Katowice együttesét fogad- 1a. • A Tolna megyei Atlétikai Szövetség megküldte a sportköröknek a megyei mezei futóba.inokság verseny- kiírását. Ezek szerint a megyei versenyre március 30-án, 11.30-kor Szekszárdon, a Dózsa-sporttelepen kerül sor. A Szekszárdi Járási Kézilabda Szövetség kidolgozta az idei bajnokság tervezetét. A tavaszi forduló április 13-án kezdődik és június elején fejeződik be. Az őszi forduló kezdete augusztus 31. befejezése október közepe. Nevezési határidő március 20. Sportműsor Ma délután a máza-szászvári csapat 13 órakor játszik Komló tartalékcsapatával. A Szekszárdi Dózsa gárdája Nagy mány okot fogadja Szekszárdon, 14.30-kor. A Dombóvári .VSE Mágocs csapatát fogadja 15 órakor. A Dombóvári Spartacus Kaposvárott, a Vasút ellen mérkőzik. t dvö/h\ az _v : -ból. Az NDK-ban dolgozó Tolna megyei fiataloknak egy csoportja Ob T.vie«cntlial-ban, a sízők paradicsomában víkendezett hét végén, onnan küldték a képeslapon üdvözletüket« I Hordozható atomelem Nem tranzisztoros rádiókész liléket, hanem újfajta, különleges áramforrást tart kezében a kép en látható férfi. Szovjet kutatók készítették az izotópok felhaszn álásának 20 éves jubileuma tiszteletére. A kis fémdobozban lévő plu tóműm—238 Izotóp-energiaforrás utántöltés és bármilyen külső be avatkozás nélkül 5—10 évig üzemben tart egy hordozható rá diót, vagy mérőkészüléket. Teljesítménye ugyan kicsi, mindöss ze 1 watt, hatásfoka is csak 5 százalékos, gyakorlati haszna az ónban még így is óriási. Az izotópgenerátorok műkő dési ideje a kiválasztott radioaktív izotóptól függ, mely bőm lása közben hőt fejleszt. Ezt a hőt szilicium-germánium félvezetők segítségével közvetlenül elektromos energiává alakítják át. II hódara, az ónos esd és társaik Az ónos eső, a hó, a ködszitá- azonban ezek is zavarhatják, külás és társaik gyakran visszatérő fogalmai mostanában az időjárásjelentéseknek. Mivoltuk és keletkezésük azonban még mindig nem közismert. Például mi a hódara? A daraszemek eredetileg közönséges esőcseppek voltak, amelyeket valamilyen felszálló légáramlás egy magasban lépő, fagypontnál hidegebb levegórétegbe rántott fel, ahonnan már megfagyva, 2—5 milliméteres, gömbölyű szemcsék formájában hullottak vissza. Két fajtájuk van. A fehér, a fagyott talajról labda- szerűen visszapattanó hódara és az átlátszó, igen aprószemű jégdara. Azokat az esőcseppeket viszont, amelyek a fagypontnál melegebb rétegekben keletkezve, lehullás közben szelnek át valami hideg réteget, s abban fagynak meg, úgy, hogy a földre már kemény gömböcskék formájában érkeznek, a meteorológusok fagyott esőként emlegetik. Ezzel szemben az ónos, vagy ólmos eső cseppjei folyékony halmazállapotban érkeznek le, egészen a földig és csak itt fagynak meg a hideg talajon, vagy különböző tárgyakon. Ezt a fajtáját az esőnek úgynevezett „túl- hült”, vagyis olyan víz alkotja, amelynek hőmérséklete alacsonyabb 0 foknál és csak a felhők világában uralkodó, különleges fizikai tényezők tartják meg folyékony halmazállapotban. A legapróbb alkatrészekből a tél csapadékai közül a ködszitá- lás áll. Szabad szemmel sokszor nem is látható szemcséi vagy a ködből keletkeznek, vagy néhány száz méter magasan vonuló felhőből ereszkednek alá, de olyan lassan, mintha a gravitáció nem is hatna rájuk. A közlekedést lönösen ha ónos formájukban változtatják jégpályává az utakat. Talán nem is kellene megemlíteni a zúzmarát és a dért, mert ezek nem csapadékok. A levegő páratartalmából keletkeznek, szublimáció útján, vagyis a folyékony halmazállapot átugrá- sával, egyenesen jutva el a szilárd halmazállapotba. Ugyanilyen jéggé fagyott pára az ablakok jégvirága is. Ha a fagyott kristályok a talajra rakódnak le, dérről, ha a fákra, a bokrokra, a kerítésre, stb., akkor- zúzmaráról beszélünk. Japánban „tudomány városát” építenek 36 kutatóintézet, egyetemek, laboratóriumok és kormányhivatalok költöznek 1970-ben Tokióból egy új városba, amelynek a Kenkyu Gakuen *1 oshi nevet adták. Az új város Tokiótól hatvan kilométernyire északra épül, s mire elkészül, 160 ezer tudós, mérnök, technikus, kutató és oktató fogja lakni. ötezer hektárnyi területen megkezdődött az új város építése; ez lesz egyben Japán első modell-városa, amelynek önálló zöld övezete, köz, kulturális és egészségügyi intézményei lesznek, de ipari létesítmények nem lesznek még a közelben sem. Legnagyobb létesítménye a Tokió Egyetemi lesz: ide költöznek azonkívül olyan nagy intézmények is, mint az orvosi és fogorvosi egyetem. A ,,tudomány városát” hatsávos 'V.tóút és vasútvonal köti össze Tokióval.
