Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-18 / 40. szám

I 'iiiiiiiiHiiiiiiHHiiiiHHHiuuiiuuniirmimiHiHnníuirniitiiiimnniniiDHiiii A koalíciós kormány (január 11-én Berinkey Dénes vezeté­sével alakult) tévéki.nysége . mindinkább a kommunisták üldözésére irányult és szabad­jára engedte az ellenforradal- márok szervezkedését. A Nép- szava-székház előtti munka­nélküli-tüntetés során február 20-án elkövetett provokáció ürügyén letartóztatták a Kom­munisták Magyarországi Párt­jának vezetőit és brutálisan bántalmazták őket. A kom­munisták üldözésével azonban nem szilárdította meg hatal­mát a polgári szociáldemokra­ta koalíció. A széles tömegek egyre aktívabban és öntudato- sabban léptek fel, az üzemi ta­nácsok sok helyen kezükbe vették a vállalatok irányítását, az ország több vidékén a me­zőgazdasági munkások és a szegényparasztok öntevéke­nyen hozzákezdtek a nagybir­tokok felszámolásához. iiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiMi Földosztás — népcsalás . Lesz hát föld, nemcsak a temetőben jut majd saját földhöz a szegény ember. Lesz föld, máris elkezdi* osztani. Adja a népkormány! Nemsokára megjelennek a földkóstolók, föld­mérők. Jut ám, mert jut is, marad is. Jut a paraszt­nak tíz hold, marad az úrnak ötszáz, a papnak is kétszáz. Dehát — azt mondják — földosztás lesz. Nemsokára ki is indítják a földosztókat, bizott­ságokat csinálnak. Megélénkül a falu. jönnek a földmérők. Most a földmérők, a parcellázok, azután meg a végrehajtó és a dobosa. így volt ez mindig s így lesz mindaddig, amíg a földesuraknak, ban­károknak, bérlőknek megfizetik a földet, amit felparcelláznak. Földet kapott azelőtt is a föld- mívesszegénység, de aztán rá is fizette még a tehénkéiét, de még a párnáját is. A földet megfizeti az állam az uraknak meg papoknak, s ezt az árat valamiből elő kell te­remteni. De miből? Hát az adóból, amit az fizet, aki kapta a tíz holdat. Azt mondják, hogy ingyen osztják a földet. Hazugság ez, mert aki kapja, kétszer is, három­szor is megfizeti az árát... Már meg is fizette vére hullásával, megrok­kanásával, a felesége, az öreg szülői könnye fo­lyásával a hosszú háború alatt. De újból meg­fizettetik vele az adóval, melyből a megváltás árát fizetik a föld bitorlóinak. Aztán meg ha föld lesz is, hol a lábasjó­szág, az eke, borona, a vetőmag? Azt is meg kell venni, ingyen nem adja a földesúri Énei­kül pedig csak a temetőbe való a föld. Népcsalás hát a földosztás! Semmi egyéb.. (KMP Földmunkáslapja, 1919. február Ití.i * Levéltári adatok között mindössze két levél található, amely a föld felparcellázásába is be­leegyezik, de ez is csali bérbeadás formájában Bischitz Salamon és fia február 15-én azt írta a főispánnak, hogy Regölyben 420, Pince­helyen 450, Nagykónviban 60, Szántón (Köp-, pányszántóról van szó) ^200 holdat átenged szét- parcellázásra, de „ami a bérbeadás módozatait illeti, a birtok tulajdonosa, Eszterházy Miklós őhercegsége nyilatkozhat csupán, mivel a bér­lőnek bérszerződés értelmében albérletbe adásra joga nincs.” Azt tálán felesleges is leírni, hogy „őhei - cegsége” nem nyilatkozott. Egyedülálló az alábbi levél, amely a föld fi i parcellázását jelentette: „A méltányosság legszigorúbb szemmel tar tása mellett Szakály és Gyula.i községek had­ból visszatért és szegénysorsú lakóival történi megegyezés folytán feles megművelésre 300 kai- tasztrális hold szántóföldet és 50 katasztráli? hold rétet engedtem át nekik”. — Péter Lajos, az ürgevári gazdaság bérlőié válaszolt így a fő­ispánnak. (Részlet K. Balog János Tolna megye a Ma - gyár Tanácsköztársaság időszakában r köny­véből.) 11 képviselőtestületi jegyzőkönyvekből Eseménynaptár Bonyhád, 1-én: Egy korábbi váltó- és kötvénykölcsön kama­tainak kiegyenlítése érdekében újabb váltókölcsön felvételébe beleegyeznek. Mözs, 14-én: Kimondják, hogy „éjjeli őrszolgálatot kivétel nél­kül minden háztulajdonos tarto­zik állítani, ha a házban férfi nincs, úgy a háztulajdonos nő tartozik egy férfit a soros napra éjjel; őrnek felfogadni”. Apar, 15-én: Harminc koronát szavaznak meg a Vakokat Gyá- molító Országos Egyesület segé­lyezésére. Bátaszék, 23-án: A helybeli szerb katonaság ellátásának költ­ségeire újabb 100 ezer korona kölcsönt vesznek fel. Dunakömlőd, 20-án: Visszauta­sítják a határozatot, mely szerint Bauer Károly jegyzőt jutalomban kell részesíteni, mert „a jegyző a forradalom napján minden ala­posabb ok nélkül a községből el- hurcolkodott, a községet kifosz­tásából eredő károkért perrel fe­nyegeti. az elöljáróságot pedig ,az ügyészséghez feljelentette, miál­tal a községnek felesleges kiadá­sokat okozott.” Ugyanezen., a na­pon utasítják el Bauer Károly kérelmét, melyben különböző fel­tételeket szab, kártalanítása ér­II tiszadobi dekében, cserébe ígéri, hogy pe­res szándéka mellől eláll. A kép­viselőtestület „nem hajlandó sem­minemű egyezségbe, vagy kárté­rítésbe bocsátkozni és a jegyző ilyen kéréseit a jövőben tárgyal­ni nem fogja, mert már többször kijelentette, hogy a fosztogatás­ból eredő károkat nem fizeti és az ilyen terhet és felelősséget magára nem vállalja.” 22-én: A testület úgy határoz, hogy Bauer Károly többé nem térhet vissza a községbe. Pári, 24-én: Az Eszterházy-ura- dalom egy részének parcellázásá­ra bejelentette a község igényét. Hetvenheteit őrizetben A magyarországi kommunista párt vezetősége ellen folyamatba tett nyomozás tárgyában tiszte­lettel a következőket jelentem: ... Eddig összesen 77 egyént vett a rendőrség őrizetbe, akik közül folyó hó 23-án délig 32-t helyezett a rendőrség előzetes le­tartóztatásba. A letartóztatottakat a következő napon kiszállítják az Országos Gyűjtőfogházba... A nyomozás eddigi anyaga fe­lületes áttekintéséből megállapít­ható, hogy a hazai kommunista mozgalom Oroszországból indul ki és az orosz fogságban volt... egyének szervezték, akik i tthon kellő számban találtak egyéne­ket. akik az agitációban segítsé­gükre voltak. borzalmak Az agitáció célja már az eddigi adatokból megállapíthatólag is az volt, hogy a fennálló népköztár­sasági államforma helyébe az úgynevezett tanács- (szovjet) köz­társasági államformát tegyék. E törekvés eszköze a proletárdik­tatúra, a proletárság felfegyver­zése, az elveikben nem osztozó többi társadalmi osztályok lefegy­verzése és a fegyveres erőszak. Ezt a főbb vezetők beismerik. 1919. február 24. dr. Váry Albert (Ügyészi jelentés a KMP ve­zetőinek az 1919. február 20-i provokáció utáni letartóztató.iá­ról.» Fegyverek Lengyelországba .. .Decemberben a falu nélkülöző lakossága, a helybeli helyeUes 16 szolgabíró biztatására vadászni kezdett a grófi vadaskert vadjaira... Erre., katonaságot rendeltek a faluba, éspedig egy század gépfegy­veres gyalogságot. Szentgály főhadnagy vezetése alatt. A katonák, sáp- kiíjukon fehér szalagon büszkén vi sélik a „Szentgaly-kulomtmeny ne­vet. .. Megkezdődött a borzalmak borzalma, a legvadabb hajtovadaszat a parasztok ellen. A bérlő úr pontos jegyzéket adott át mindazokról, akik nélkül mertek vadászni a grófi vadakra. Szentgály főhadnagy a szerencsétleneket mind összefogatta és a községháza fogdajzba Ugyanakkor parancsot adott századának, hogy szedjek össze a pót. hajtsák a piactérre, ahonnan nem maradhat el senki, különben Halállal büntetik... A templom mellett, szemben a paplakással, akasztófát állítottak fel, s egy derest is felállítottak.. • A főhadnagy parancsára ezután a katonák egyesével kivezették a börtönből a letartóztatottakat, akiket négy kiválasztott markos Pribék lu'npadra húzott, lefogták kezét-lábát, egy ötödik pribék pedig osszefont bikacsökkel, amelynek ólomgomb volt a végén, a főhadnagy ur tetszese szerint, az áldozatok meztelen testére 25—25 korbacsutést vert. A fájdalomtól félörülten üvöltő emberek testéről cafatokban szaka­dozott le a hús, mialatt a .főhadnagy úr, a jegyző jelenlétében állandóan faggatta őket, hogy kik vettek részt a vadászatokon?... Az undorító borzalmasságok azonban még fokozódtak, midőn Szendi János napszámost vezették az akasztófa alá. A főhadnagy parancsot adott, hogy Szcndit húzzák fel az akasztó­fára. Szendi nyakába vasláncból hurkot vetettek és néhány pillanatra föl­húzták. amíg el nem vesztette eszméletét. Ekkor hirtelen lebocsátot- <ák, úgy, hogy a zuhanástól a földön összetörte magát. Mindez nem volt elég. Vederszámla öntötték rá a vizet, amig ma- iához tért. Ekkor a katonák tüzes! tett bajonettekkel szurkálták, mert szendi János még mindig nem vallott eleget. E borzalmak után az ász- monyok és gyerekek közül többen elájultak. De Szentgály főhadnagy és részeg pribékjei még mindig nem teltek be a gyönyörűséggel. Kínpadra vonszolták a 72 éves Zsóri Gábor napszámost és 25 kor­bácsütést kapott, mert a fia, ifj. Zsóri Gábor, aki szintén részt vett a- dánt vadásza ton. megszökött a faluból. Az aggastyán félholtan került le a deresről, úgy, hogy kórházba kellett szállítani. .. Az emberevő fenevadak százada még mindig Tiszadobon garázdálko­dik és egyelőre remény sincs arra, hogy hamarosan megszabadulnának tőié. .. (Vörös Újság. MB. február «). „Az oroszországi kommunisták közelebb állnak hozzánk, mint a világ burzsoáziája”, mondotta jezsuita szemforgatással Weltner Jakab a szociáldemokrata párt tegnapi kongresszusán, de ugyan­akkor Garami Ernő szociálde­mokrata kereskedelemügyi mi­niszter soron kívüli sürgősséggel fegyvereket szállíttat az orosz proletariátus szovjethatalma el­len harcoló lengyel ellenforra­dalmi bandának. íme az ezt bizonyító okirat: „Miniszteri fegyverszüneti bi­zottság. Államvasutak Igazgatóságának Vernier francia százados érte­sítése alapján a magyar kormány minden vagon német fegyverze­tért, mely az országból a lengye­leknek kimegy, nyolc vagon sze­net kap. Lengyelországba kimenő német fegyverzetet tartalmazó vagonok ily ér-telemben francia szövegű feliratokkal fognak el­láttatni. Kérjük az értesítés szíves tudo­másul vételét.. .v Hogy a magyar demokrata nép­kormány szociáldemokrata mi­nisztereinek mennyire szívén fek­szik a forradalmi orosz proleta­riátus sorsa, ez a rendelet bizo­nyítja a legjobban. (Vörös Újság, 1.919. február U j februárban történt VILÁGTÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK 3-tói 10-ig: A szociáldemokrata kormányok konferenciája Berlinben. 5-én: A Vörös Hadsereg bevonul Kijevbe. 16 án: Vála sztások Ausztriában, MAGYARORSZÁGI ESEMÉNYEK 3-án: A rendőrség megszállja a Visegrádi utcai párthelyiséget és a Nívó Nyomdát, ahol az Ifjú Prole­tár-! nyomják. A KMP röpiratban közli, hogy másnap nem jelenik meg a Vörös Újság. 7-én: A Katonatanács ülésezik. 11-écu Budapest M pontján ren­deznek gyűléseket, amelyeken & kommunisták követelik, hogy a munkásság szerezzen fegyvert. 15- én: A Nemzeti Egyesülés Páll­ja megalakulása, Bethlen István ve­zetésével. 16- án: A földreform törvény meg jelenése. 20-án: A Kommunisták Magyar- országi Pártja vezetőinek letartózta­tása. 23-án: A kálkápolnai földosztás. Szamuely Tibor vezetésével ismét megjelenik a Vörös Újság. 27-én: Bátaszék en váratlanul vas­utassztrájk robban ki, melyet a megszálló csapatok hónapokon lie resztül sem tudnak letörni» Dunaföldvár pénzügyeiből — Bezerédj-emlékszobor felállí­tásához 200 koronával járul a község — Csíkszereda város segélye­zésére 1000 koronát szavaznak meg. — a nyolcadik magyar királyi hadikölcsönre közel 600 ezer ko­ronát fizetnek be — a községi szegényházi sze­gények napi ápolási díját fejen­ként 4—4 koronában a!lapították meg — a DunaföJdvári jSIőegylet ha­diárvák részére 6756 korona 30 fillért osztott szét: 213 hadiárra 30—30 korona, 22 hadiárva 10— 20 koronás összeget kapott, — 300 pár munkásbakancsot és 100 pár gyerekcipőt vásárolt a községi elöljáróság, ezeket a sze­gények között osztották szét.

Next

/
Thumbnails
Contents