Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-16 / 39. szám

a

z fmsi-í mozgalomban is széles demokratizálási folyamatnak lehetünk tanúi. Tavaly hozzáláttak az új alapszabályok elkészítéséhez. Ez önmagában is azt a célt szolgálta, hogy az fmsz-ek minél jobban tudjanak alkalmazkodni az új gazdasági mechanizmus követelményeihez. Az új koncepciók egyik fő tétele ugyanis az önállóság kiszélesítése, s ez egyben a demokratizálódást is feltételezi. Csakhogy időközben nagy szovétkezetelméleti vita kerekedett, folyamatban volt még számos központi rendelet kidolgozása, és ésszerűnek mutatkozott az új alapszabályt egy évvel későbbi időpontra halasztani. Éppen a demokratizmus még szélesebb körű érvényesülése érdekében. Erről a nagy demokratizálódási folyamatról Kálmán Gyula MESZOV-elnökkel beszélgettünk.

lovai a demokratizálódás Htján

Kálmán Gyula MÉSZÖV-elnök nyilatkozata

I

— Az elméleti vita milyen eredménnyel járt az imsz-i mozgalmat illetően?

— Tisztázott és rögzített számos alapvető kérdést. Az előző években is, de különösen az új gazdasági mechanizmus kapcsán vetődött fel sok probléma, s ezeket először elméleti szinten kellett, tisztázni. Most sikerült megteremteni a szövetkezeti szabadság legtágabb értelmezését. Elmondhatjuk a világ nagyon széles körű, szerteágazó szövetkezeti mozgalmait értékelve, hogy a mi szövetkezeti szabadságunk a „leg”-ek közé tartozik. Tisztázódott az a nagy kérdés, hogy tulajdonképpen hol is a szövetkezetek helye a szocializmusban, Korábban a következetes, nem következetes szektor sémáját vettük alapul, s a nem következetes kategóriába sorolással néha hátrányos megkülönböztetésben volt részük a szövetkezeteknek. Az elméleti viták — természetesen a gyakorlati tapasztalatokból és szükségletekből kiindulva — úgy rögzítették e kérdést, hogy azt a szektort kell következetesebbnek tekinteni, amelyik jobban megoldja a maga területén ráháruló feladatokat. A két tulajdonforma közt nincs minőségi különbség. Ez a jövőt illetően is nagyon lényeges, mert eldöntötte azt a kérdést is, hogy fejlődésünk jelenlegi szakaszán egyáltalában szükség van-e a különféle szövetkezeti formákra. Szükség van, s belátható ideig szükség is lesz.

— Egy kicsit részletezzük a szövetkezési szabadság gondolatát!

— A szövetkezeteket kettősség jellemzi. Egy részről az állam befolyásoló szerepe, más részről pedig a legteljesebb önigazgatás. Az állam befolyásoló szerepe mindenütt jelen van. Nálunk ezen keresztül testesül meg az össznépi érdek. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az állam nem a régi mechanikus rendelkezéseken keresztül érvényesíti az össznépi érdekeket, hanem az új gazdasági mechanizmus elveinek megfelelően az értékviszonyok, pénzforgalmi törvényszerűségek hatásával. Ebből következik, hogy az állami befolyásolás nagyon is összhangban van a csoport, tehát a szövetkezeti közösség érdekeivel. Maga az a tény, hogy az fmsz- ek is saját maguk alkotják meg alapszabályukat, mutatja, hogy minden tekintetben a szövetkezeti érdek kerül előtérbe A szövetkezeteket senki nem utasíthatja, mint eddig. Azok a széles körű tagság érdekeiből kiindulva működnek, a különféle

R udnay-kiállítás készül

A Magyar Nemzeti Galéria folyamatosan felkutatja és kiállításain a közönséggel megismerteti a kiemelkedő jelentőségű nagy magyar festők életművét. A közeljövőben Rudnay-kiállítást rendez a Galéria. Az intézmény ezért felkéri mindazokat, akiknek birtokában Rudnay Gyula bármilyen műve található, hogy ezt írásban jelezzék a Magyar Nemzeti Galéria. Bp., V. Kossuth tér címén. A levélben tüntessék fel a Rudnay-mű tárgyát, a kép méretét, valamint azt. hogy hol és mikor tekinthető meg.

ügyekben maga a tagság jogosult dönteni, abba nem szólhat bele senki. Mivel a lakosság zöme tagsági viszonyban áll a szövetkezetekkel, működési területükön a lakosság zömének az érdekegyesítéséről van szó.

— A szervezeti felépítés módosítása hogyan tükrözi a demokratizálódást?

— Eddig a felsőbb szervek — MÉSZÖV, SZÖVOSZ — különféle hatósági feladatokkal is rendelkeztek, utasítottak, határozataik kötelező érvényűek voltak az alsóbb szervekre. A felsőbb szerveket ugyanis ilyen jogkörrel ruházta fel az állam. Most nincs ilyen jogkör, a felsőbb szervek az alsóbbak egyesülése, megbízatása alapján működnek. A MÉSZÖV feladatát például így ' foglalhatnám össze:

1. az fmsz-ek érdekképviselete,

2. az fmsz-ek tevékenységének segítése különféle szolgáltatásokkal, 3. a szövetkezetek mozgalmi, társadalmi tevékenységének előmozdítása. Ennek jegyében szorgalmazzuk a különféle társulásokat, összefogásokat, vagy a múltkor eljártunk az egyik megyei szervnél az fmsz-ek érdek- védelme érdekében, és meg is született a számunkra kedvező határozat. A szolgáltatáson pedig a többi közt olyan dolgokat kell érteni, mint a revíziós szolgálat. Megfelelő szakembercsoporttal rendelkezünk, s ha azt felkéri valamelyik felügyelő bizottság, akkor elvégzi a szükséges vizsgálatot. Vagy az információs szolgálatunk! Minden szövetkezet külön-külön képtelen lenne beszerezni a különféle információkat, márpedig az önálló gazdálkodás minden eddiginél több információt igényel. A kereskedelmi beszerzési források felkutatásával ugyancsak jelentős segítséget tudunk nyújtani. Vállaljuk a beruházások megszervezését, lebonyolítását. A különféle szolgáltatásainkat igénylik is a szövetkezetek.

— A minap valaki megkérdezte az egyik takarékszövetkezeti közgyűlésen, hogy miért kell fegyelmi bizottságot választani, amikor eddig sem volt..,

— Ez is a demokratizálódás - sál, illetve a megváltozott szervezeti viszonyunkkal kapcsolatos. Eddig a MÉSZÖV-elnököt illette meg sok esetben a fegyelmi döntés joga. Például a szövetkezetek függetlenített vezetői hozzátartoztak. Most a demokratikusan választott helyi fegyelmi bizottság jogköre lett ez is.

— A mozgalomhoz tartozó szövetkezetek demokratizmusa azt jelenti, hogy például az alapszabályok elkészitésénél, illetve a működésnél nincs is semmiféle központi kötöttség?

— Nem, mert ez esetenként éppen a demokratizmus érvényesülését akadályozná. Adott a szövetkezeti törvény, mint általános működési elv, s adott több olyan általános vonatkozás, amelyik megakadályozza a demokratizmussal ellentétes tendenciák érvényesülését. Nyilván nem készíthetnek sehol sem olyan alapszabályt, amelyik mellőzné mondjuk a felügyelő bizottság jogkörét vagy háttérbe szorítaná a közgyűlések szerepét. Eddig nem volt titkos szavazási rendszer, az új irányelvekben ez is szerepel. A vezetőket és küldötteket például titkosan kell megválasztani, s titkos szavazással kell dönteni néhány más kérdésben is.

— Az elnökök titkos választásával kapcsolatban sok aggály is felvetődött. Véleményem szerint nem is alaptalanul. Az egyik oldalról nem lehet vitatkozni azon, hogy szükséges a lehető legszélesebb körű demokratizmus, de ebben a konkrét esetben előfordulhat az a visszás helyzet, hogy az elnök nem tesz mindenkinek a kedvére, mert arra egyszerűen nincs lehetőség, s néhány demagóg hang alapján könnyen kibuktatják.

— Az az alapelv, hogy az elnök a munkájával érdemelje ki a tagság bizalmát, minden intézkedése mögött legyen ott a tagság akarata, s akkor ilyen nem fordulhat elő.

— Ez mind rendben van, de képzeljük el a működési terület szerteágazójából fakadó visszás helyzetet. Egy-egy fmsz körzete rendszerint jó néhány község. A választók, szavazók is ennek arányában oszlanak meg. Az ésszerűség az erők koncentrálását követeli meg a bolthálózat fejlesztésében is, másban is. Ha a centrum-helyen épül valami arra feltétlenül azt mondják a többi község választói, hogy miért nem nálunk, miért mindent oda. Legalábbis az esetek jó részében így szokoí lenni. Márpedig a vezető helyzete ilyenkor nagyon hajszálon függ.

— Igaz, csakhogy a demokratizmus eiveiből nem szabad engedni. Ahol jól gazdálkodnak, minden községnek tudnak valamit juttatni, s az erők koncentrálásának elve azt nem is zárja ki. Minden községben nagyszámú fmsz-tag él, valamennyivel törődni kell, s amelyik elnök ezt teszi, élvezni fogja a tagság bizalmát — fejezte be nyilatkozatát Kálmán Gyula.

BODA FERENC |

Á kémény magassága i 320 méter

A Doiiycc-medoncében most épülő uglegorszki hőerőműhöz 320 méteres acélcső-kéményt terveznek. A torony magasabb, mint a párizsi rj££el-torony.

A kéményhez négy, egyenként ŐOO ezer kilowattos és egy nyolcszázezer kilowattos egység csatlakozik majd. A kéményt tartó acélszerkezet, amely négyoldalú prizmához hasonlít, 312 méter magas lesz. Mindegyik élének acél „lábát” 12 méter mélyen elhelyezett vasbeton alapba ágyazzák.

Az acéltorony belsejében három, egyenként 320 méter magas hengeres acélcső vezet felfelé. Kettő átmérője 6,tí méter, mindegyikhez két- két 300 ezer kilowattos egység csatlakozik. A 7,8 méter átmérőjű '- r- madik cső vezeii el a 800 ezer kilo- watlos egység füstjét.

_iliiiiMiiiililiiiiiiiiiilliliiiiiiiiiiiiiiiiiliililiiiiiiimiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiliiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiiiiiiniii tr

A rák elleni küzdelem

Magyarországon

A rák kutatásának leglényegesebb kérdéseiről beszélgettünk dr. Csalay Lászlóval, a Budapesti Orvostudományi

Egyetem docensével.

— Egyre több adat szól amellett, hogy a daganatok keletkezése nem vezethető visz- szak egységes okra — mondotta bevezetőül. — Rákkeltő anyagok, sugárzás, vírusok, a hormonális egyensúly zavara, a csirasejtekben történő változások egyaránt vezetnek a rákra, vérképző szervi megbetegedésre. Ugyanazon daganatképzésben egyszer az egyik, máskor a másik tényező játssza a döntő szerepet.

— A daganat elleni küzdelem egyik alapfeltétele a daganat keletkezésében szerepet játszó tényezők megismerése. Régóta ismeretes, hogy a nagyvárosok levegőjében, a cigaretta füstjében, a

műanyag- és vegyiparban, sőt az emberi szervezetben is képződnek olyan vegyi anyagok, amelyek rákkeltőek. Sokat ígérőek azok az újabb kutatások, amelyek az anyagok kémiai szerkezete és a daganatkeltő hatás közötti összefüggést igyekeznek kideríteni. Ezek ismeretében sokkal eredményesebben lehetne a fáradságos, hosszadalmas, nagy anyagi áldozatokat kívánó állatkísérleteket végrehajtani és a káros anyagok ellen küzdeni, illetve azokat a forgalomból kivonni.

— A daganatok keletkezésében a vírusok szerepe az újabb kutatások alapján új ra az érdeklődés középpontjába került. Egyes emberi daganatokban sikerült vírust kimutatni és ezek kivonatával állatokban daganatot létrehozni. Tetszetős, de kellően még nem bizonyított az a felfogás, hogy a rákkeltő anyagok, su:/

gárzás, hormonok, táplálkozási változások, az emberi sejtekben megbúvó vírusokat aktivizálná és ez vezetne a daganat kialakulására. Ennek az elképzelésnek a beigazolódása természetesen nem azt jelentené, hogy a rákos beteg fertőző, hiszen a vírus továbbvitele csak bonyolult körülmények között lehetséges.

— A sugárzás, mint rákkeltő tényező, sajnos egyre inkább égető kérdéssé válik. Leggyakoribb a sugárhatásra létrejött fehérvérűség, de bár melyik szervben okozhat da ganatot. Már igen kis sugármennyiség is veszélyes Jts a betegség a sugárzás után" még hosszú idő múltán is jelent- , kezhet. Az atombomba-támadások színhelyén még most is jelentkeznek sugárbetegségek, oly sok idő eltelte után is.

— A legutóbbi időben egy re több adat szól amellett, hogy a ráksejteket a szervezet idegen szövetnek tekinti, és vele szemben ellenanyagokat termel. Ezek kimutatása diagnosztikai szempontból és esetleges gyógyítási felhasználása miatt igen nagy lehetőségeket rejt magában.

— A ráksejtek — fokozoü és bizonyos mértékben a nor mális szervezettől eltérő — anyagcseréjéhez szükséges

tápanyagokat a környező nor- málszövetekbő!, illetve a bélből szerzik. A gazdag szervezet anyagcseréjének megváltozása, — például hiányos táplálkozással —, befolyásolj s a daganat növekedését, illetve az áttét képződését. A daganatellenes gyógyszerek egy része is azon alapszik, hogy meggátolnak olyan anyagcsere-folyamatokat, amelyek a normál szervezetnek kevésbé szükségesek, mint a daganatos sejteknek.

— A daganatellenes gyógyszerek száma egyre nő. Kezd tisztázódni a kémiai szerkezet és a daganatellenes hatás közötti összefüggés. Ezen a téren hazánk igen előkelő helyet foglal el a nemzetközi kutatásban. A gyógyszeripar által előállított mustárnitrogén, illetve cukorszármazékok is jelentős lépést jelentenek.

— Az utóbbi idők világ- viszonylatban egyik legnagyobb felfedezése az élő fehérje képződésének és szabályozásának beható megismerése. Ennek felhasználása a daganatkutatásban talán a legperspektí- vikusabb út — mai ismereteink szerint —, melyen keresztül a daganatképződés módja megismerhető — fejezte be nyilatkozatát dr. Csalay László docens.

HALÄCS1 DEZSŐ

iiimiiiiiiiimiiiuiiiiiuiiuiiuiuumiHiiiiiHiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiii ....................................... siimiiiiiiiiii=