Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-16 / 39. szám

Egy hét a világpolitikában A kommunista világmozgaiom fontos eseményei ____________________ A z NDK jegyzéke a nyugati hatalmakhoz Nixon úti előkészületei____________ Diplomáciai és katonai küzdelem Vietnamüan Az elmúlt hét nemzetközi ese­ményeiről szóló összefoglalónkat jogos magyar vonatkozású ese­ménnyel kell kezdeni: Kádár Já­nosnak, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának moszk­vai útja nagy figyelmet keltett világszerte. Az érdeklődést tük­rözte, hogy a világsajtó a moszk­vai eszmecseréről sok tudósítást, kommentárt közölt, számos lap idézte Kádár Jánosnak Budapes­ten a magyar sajtó képviselői előtt tett nyilatkozatát. .Ha már a nemzetközi kommu­nista- és munkásmozgalom ese­ményéinél tartunk, említést kelt tennünk arról, hogy ezen a héten ért véget az Olasz Kommunista Párt kongresszusa, Bolognában, ebben a kommunista városvezetés alatt álló nagyvárosban. Az OKP feladatainak meghatározásán túl. a pártkongresszus azzal is magá­ra vonta a közfigyelmet, hogy szónoki emelvényén az egyes testvérpártok küldöttei kifejezés­re juttathatták nézeteiket a kom­munista világmozgaiom előtt álló teendőkről. A felszólalók nagy többsége főként az antiirhpéfjá- lista akcióegység és a békehafc szükségességét hangoztatta. A magyar pártküldöttség-' - vezetője. Nyers Rezső ugyancsak azt emel­te ki. hogy a kommunisták első­rendű feladata ma az antiimpe- rialista egységfront megteremtése. Eladó Moszkvics 407 típusú személy- gépkocsi jó állapotban. „TITÁN" Kereskedelmi Vállalat szekszárdi raktárháza. Szekszárd, Keselyűsi út. Ügyintéző : Grábics István Telefon : 122—92 (2C9 Az európai szocialista országok közösségének nyugati védőbástyá­ja, a Német Demokratikus Köz­társaság. Ezért méltán minősít­hetjük az egész szocialista tábor elleni kihívásnak azt a bonni el­határozást, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság elnökének meg­választását Nyugat-Berlinben bo­nyolítják le. Az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britanniá és Francia- ország mindeddig hivatalosan és jogilag nem fogadta el azt a nyu­gatnémet állítást, hogy Nyugat- Berlin a Német Szövetségi Köz­társasághoz tartoznék. Az NDK kormánya a potsdami szerződés­ből folyó kötelezettségeikre hi­vatkozva most a három nyugati nagyhatalomhoz fordult, hogy akadályozzák meg a március 5-re kitűzött aktust. Azonban Nagy-Britannia kor­mányfője. Wilson, a héten Bonn­ban tett hivatalps látogatása so­rán gyakorlatilag támogatta a nyugatnémet provokációt. A !a- bourista miniszterelnököt termé­szetesen saját szempontjai ve­zették: az angol nagyhatalmi helyzetén a korábbi csorbák mel­lett újat üthet az á lehetőség, hogy az új amerikai kormány­zat S' jelek szerint már-nem so­kat ad az USA és Anglia ko­rábbi „különleges” szövetségére. Talán fölösleges is emlékeztetni a londoni kormány évek óta meg-megismétlődő panaszára: De Gaulle tábornok zárva tartja a Közös Piac kapuját a bebocsát- tatást hiába kérő angolok előtt. Wilson mostani bonni (és nyugat- berlini!) látogatása arra a követ­keztetésre juttatta a külpolitikai megfigyelőket, hogy Londonban a nyugatnémetekkel való szövet­ségest viszony szorosabbra fűzé­sét szeretnék elérni, 1— főleg Franciaországgal szemben. A nyugat-európai diplomáciai sakktáblán új helyzetet idézhet elő Nixon amerikai elnök küszö­bönálló körútja, amely mint is­meretes, február 23-án Brüsszel­ben, a NATO központjában te­endő látogatással kezdődik, de amelynek a legfontosabb és leg­érdekesebb állomása Párizs lesz. Az amerikai diplomáciai gépezet most lázas tevékenységgel ké­szíti elő az új elnök első, lát­ványos látogatássorozatát. A hé­ten egész sor jelentés szolgált jelzéssel arra, hogy De Gaulle tá­bornok Nixonnal szemben ko­rántsem kíván olyan módon fel­lépni, ahogyan annak elődjével, Johnsonnaí tette. ugyanakkor mind az amerikai, mine) a fran­cia fővárosban sokan bocsátkoz­nak olyan jóslásokba, hogy a két elnök kölcsönös engedményeket tesz majd egymásnak .. . Nixon nyugat-európai utazásá­nak előkészületei háttérbe szorít­ják azokat a spekulációkat, ame­lyeket az előző hetekben a hír- magyarázók arról szőttek, hogy az új elnök módosítani fogja, vagy kívánja, elődjének közel-ke­leti politikáját. Ugyanekkor a for­rongó és változatlan feszültség­ben lévő közel-keleti térségben két. viszonylag új jelenség ta­pasztalható. Egyre nagyobb és az események alakulására ható súly- lyal. Az egyik az izraeli vezető körök állásfoglalásainak megke- ményedése. A héten Eskol minisz. terelnök az amerikai Newsweek című hetilapnak adott nyilatko­zatában — mintegy a hetilap ha­sábjain egy héttel azelőtt megje­lent Nasszer-nyilatkozatra válasz­ként — Izrael területi követelé­seinek adott hangot. Eskol szavai az egyiptomi elnök békülékeny kijelentéseivel szembeállítva vi­lágosan mutatják, hogy Tel Aviv- ban és Jeruzsálemben e pillanat­ban a hajthatatlanság politikáját tették magukévá a vezetők. Ugyanakkor a közel-keleti problémák másik új elemeként határozták meg a külpolitikai megfigyelők, hogy a Palesztinái arab felszabadító mozgalmak szemmel láthatóan erősödnek és a gerillaháború módszereit alkal­mazzák. Ez ellen pedig a bármily modern amerikai fegyverekkel felszerelt izraeli hadsereg is ha­tástalannak bizonyulhat. A terror csupán terrort szülhet, a megfi­gyelők máris az erőszak eszkalá­ciójáról beszélnek és bizonyíték­ként arra utalnak^ hogy az Iraki kivégzések után — Izraelben — a bagdadi rádió jelentése szerint — hasonló számú arab kivégzé­sére került sor. Az eszkaláció kifejezés említése természetes gondolattársítással emlékeztet minden újságolvasói Vietnamra. A jjárizsi kerekasztal mellett az amerikai küldöttség katonai részletproblémáknak a napirendbe erőszakolásaval pró­bálkozik. holott a vietnami prob­léma jellegzetesen politikai prob­léma, s a párizsi egykori Majes- tic-szálló szalonjában a tárgyalá­sokon a politikai kérdésekre kell majd feleletet találni. Az ameri­kai időhúzás visszájára fordulhat, mert mint ez napjainkban is tör­ténik, a dél-vietnami belső erje­dés — a Thieu—Ky rendszer to­vábbi tekintélyvesztése, egy béke­kormány megalakításának igénye — ellenük dolgozik. A Pravda írta Hz Izraeli KP kongresszusáról Moszkva (TASZSZ). A Pravda szombati számában cikk jelent meg az izraeli kommunisták kongresszusáról, amelyet január 30-tól február 1-ig tartottak meg Tel Aviv-ban. A kongresszus munkájában 376 zsidó és arab küldött vett részt. Jelen voltak az SZKP, a NSZEP, a Bolgár Kommunista Part. a francia és az olasz kommunista pártok delegációi. A mongol és a magyar testvérpártok küldöttsé­geitől az izraeli hatóságok meg­tagadták a vízumot. M. Vilner, a Központi Bizott­ság beszámolójában rámutatott, hogy az izraeli párt elsőrendű feladatának tekinti az újabb kö­zel-keleti háború megakadályozá­sát, s a válság politikai rendezé­sének minden lehetséges módon Való elősegítését. Az izraeli nép­nek csak két útja van: vagy foly­tatja a háborút és a rombolást, ennek összes rendkívüli veszélyes következményeivel, vagy véget vet a területrabló, annexiós politiká­nak, s arra törekszik, hogy telje­sítse a Biztonsági Tanács hatá­rozatát, amely megfelel vala­mennyi nép érdekeinek, beleértve Izrael népét is. Vilner beszámo­lójában megemlítette, hogy a Szovjetunió nagy erőfeszítéseket tesz a szilárd és igazságos közel- keleti béke megteremtésére, s ezek az erőfeszítések semmikép­pen sem Izrael-ellenesek, vagy antiszemiták, amint azt az izraeli kormánykörök és propagandaesz­közeik állítják. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a párt üdvözölte a Szovjetunió és a többi szocialista országok intézkedéseit a szocializmus meg­véd el mezősére a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságban. Az iz­raeli kommunisták továbbra is aktívan részt kívánnak venni a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi értekezleté­nek előkészítésében. A beszámolót követő vitában negyvenöt küldött szólalt fel. A záróülésen megválasztották a központi bizottság huszonegy tag­ját és két póttagját, valamint a politikai bizottságot. Az Izraeli KP főtitkárává iaitiét Meir Vilnert választották meg. Cselt vezetők az ország belpolitikai helyzetéről Prága (MTI). A Cseh Szocia­lista Köztársáság kormánya pén­teki ülésén megvitatta a szocia­lista vállalatról szóló törvény tervezetét. Ezenkívül foglalkozott a cseh kormány a belső piac helyzetével, az árak és a mun­kabérek alakulásával. (Stanis­lav ftazl cseh kormányfő később két helyettese, részt vett a cseh vasipari szakszervezet központi bizottságának ülésén. Felszólalá­sában méltatta a dolgozók ta- ynácsának szerepét. A cseh kormányfő a további­akban kijelentette, hogy az or­szág gazdasági helyzete igen sú­lyos, a szakszervezetek kongresz- szusain — mondotta — több íz­ben is elhangzottak a munkabé­rek emelésére vonatkozó követe­lések. Ha ezeket a követeléseket teljes mértékben teljesítenék, ez körülbelül húszmilliárd koro­nával terhelné meg az állam­háztartást. Ez viszont a gazda­sági élet aláaknázásához vezetne. Gustav Husak, a Szlovák Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára pénteken részt vett a pozsonyi Komensky- egyetem filozófiai karának párt­gyűlésén. Felszólalásában a Szlo­vák Kommunista Párt első titká­ra nagy jelentőségűnek nevez­te a CSKP Központi Bizottsá­gának novemberi plénumán el­fogadott határozatot, amely nem­csak elemezte a január utáni viharos fejlődést, hanem a párt­egység alapját is megteremtette. Husak biztosította a filozófiai kar kommunistáit arról, hogy a párt és az állam vezetői készek együttműködni az értelmiség kü­lönböző csoportjaival. A Szekszárdi Kórház felvé­telre keres magasnyomású kazánfűtői vizsgával rendel­kező fűtőket. Alapfizetés 1700,— Ft, melyhez 5 szol­gálati événként két száza­lék korpótlék, megfelelő munkavégzés esetén havi 200,— Ft céljutalom járul. Jelentkezni lehet a kórház munkaügyi csoportjánál. (226) A Szekszárdi Vasipari Vál­lalat felvesz 3 karbantartó kőművest. 1 szerszámkészítő eszter­gályost. 5 segédmunkást Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi csoportjánál. Fi ­zetés megegyezés' szerint Vidékieknek az útiköltség térítéséhez hozzájárulunk. (169) Kaposvárott — Tolna megyéről Lányok iskolája Szénből gyémántot... — A férfi is nehezen boldogul Évről évre kevesebb Tolna me­gyei fiatal tanul a Kaposvári Ta­nítóképző Intézetben: az idén vég­ző hallgatók 19-en vannak, jövőre már csak 16 tanítót ad „vissza” az intézet, két év múlva pedig mindössze 13 Tolna megyei veszi át a diplomáját. Merő László, az igazgató azt mondja, részükről szó sincs rossz- indulatról, vagy indokolatlan lo­kálpatriotizmusról. A Tolna me­gyei hallgatók számának lassú, de figyelemre méltó csökkenése első­sorban nem rajtuk múlik. Keve­sebben jelentkeznek a megyéből tanítóképzőbe, ez még nem lenne nagy baj, — de évről évre észre­vehetőbb a színvonal csökkenése Is. Merő Lászlónak az az érzése, hogy a megye középiskolái nem fordítanak elegendő gondot a ki­választásra. Magyarán szólva, sok­szor azokat küldik tanítóképzőbe, akik más felsőoktatási intézmény­ben nem nagyon állnák meg a helyüket. Márpedig a gyengén produkáló fiatalokra nekik sincs Szükségük, hiszen arra töreked­nek, hogy az intézetből kikerülő; fiatal tanítók becsülettel megáll­ják a helyüket. Engedményeket sajnos így is kell tenni, — egy bizonyos alap­szint megkövetelésével — mert ta­nítókra szükség van. s szükség van Tolna megyében is. „Szénből mi sem tudunk gyémántot csinál­ni”, — mondta Merő László. Vagy­is ha közepes vagy gyenge képes­ségű, tanulmányi eredményű fia­talt küldenek hozzánk, mi három év múlva ilyen „minőséget” is szolgáltatunk vissza. Ez pedig egé­szen egyszerűen annyit jelent, hogy elsősorban a megye érdeke a válogatás, mert az itt végzett hallgatók túlnyomó többsége a megyébe kerül vissza. Az pedig egyáltalán nem mindegy, hogy mi­lyen felkészültséggel rendelkező nevelők kerülnek az alsó tagoza­tos osztályokba. Félreértés ne essék, az elmon­dottak nem azt jelentik, hogy az intézetben gyenge képességű diá­kok tanulnak. Egy bizonyos pont­szám elérése nélkül senkit sem vesznek fel, viszont nagyon sokan jelentkeznek, majd meglátjuk ala­pon. Tolna megye „évi kerete" 25 fő. tehát huszonöt érettségizett fiatalt tudnak évről évre felvenni. Ez persze nem azt jelenti, hogy ha törik, ha szakad, felveszik azt a 25 embert, legyen az bármilyen gyenge képességű. Tulajdonkép­pen ez is verseny: amelyik megye több jól képzett diákot küld, nyil­vánvalóan többet is vesznek fel belőle, más megyék rovására. Egy másik, egyáltalán nem el­hanyagolandó szempont: pillanat­nyilag. s a perspektívákat ismer­ve, a jövőben egyre inkább a ki­sebb településeken, „eldugott” fal­vakban kapnak helyet a frissen végzett tanítók. Érthető; és sok szempontból elfogadható, hogy a fiatalok nem «szívesen mennek más vidékre, lakóhelyüktől na­gyon távol eső, szinte megközelít­hetetlen településekre. Általában mindenki azt a községet részesíti c'őnyben. ahová való. Énnek tu­datában jó lenne időben differen- c;álni. A tanítóképző vezetői arra gondoltak, hogy már az általános

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents