Tolna Megyei Népújság, 1969. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-02 / 27. szám
Ä cipók minősége Mi az oka a minőség romlásának? Az utóbbi időben megszaporodtak a panaszok a cipők minőségére. Leválik, a talp, felszakad a varrás, lepereg a lakk, átázik a cipő. A Déldunántúli Cipő-nagykereskedelmi Vállalat szekszárdi le- rakatához — fogyasztói reklamáció következtében — 1967-ben 939 pár cipő, papucs és csizma került vissza. Tavaly — jóllehet, nyolcmillió forinttel alacsonyabb forgalmat bonyolítottak le — a félmillió pár cipőből már 1448 párat vittek vissza az üzletekbe és a boltokból továbbítottak Szek- szárdra. Kilószámra jönnek a jegyzőkönyvek, mind mind arról tanúskodik, hogy a vevő visszavitte a boltba a cipőt, a boltban helyt adtak a reklamációnak, a vásárlót kártalanították valamilyen formában. A reklamációk számának növekedése folyamatos. Míg öt évvel ezelőtt alig volt panasz — negyedévenként negyven-ötven pár lábbeli minőségét kifogásolták a vásárlók — 1968 első negyedévében a forgalomba hozott 110 ezer pár cipővel szemben 182 pár került vissza a nagykerhez. A második negyedév adata: 160 ezer pár cipő — 496 fogyasztói reklamáció. A harmadik negyedévben 117 ezer párból 320, a negyedik negyedév „rekorderedménye”: 130 ezer párat adtak el, visszakerült 450 pár. Meg kell mondani, hogy a reklamációk száma, aránya korántsem tükrözi a valóságos helyzetet, inkább a folyamat szemléltetésére alkalmas, mármint arra, hogy állandóan emelkedik a minőségileg jogosan kifogásolt lábbelik aránya A vásárlók túlnyomó többsége ugyanis tájékozatlan, ha pár heti viselés után kiderül, hogy a cipő gyári hibás, bosszankodik, de nem viszi vissza, mivel nem ismeri a lehetőségeket. (Persze, vannak ügyeskedők is, akik visszaélnek a reklamálás lehetőségével, azzal a kereskedői szemlélettel, hogy a vevőnek mindig igaza van.) A Belkereskedelmi Minisztérium Kollégiuma a közelmúltban foglalkozott a cipőáruk minőségével. Megállapította többek közt, hogy a vásárlói kifogások száma évről évre emelkedik és jelenleg már országosan eléri, a fővárosban pedig meghaladja a forgalomba hozott bőrlábbeli mennyiségének egy százalékát. Bizonyos, hogy Tolna megyében sem kedvezőbb a helyzet és ha itt a múlt évben „csak” 0,28 százalék ez az arány, ez azzal magyarázható, hogy a megye lakossága nem él oly mértékben reklamációval, mint a budapestiek. Még az egy százalékos arány sem tükrözi a valóságot, hiszen nem minden gyári hibás, használhatatlan, vagy idő előtt tönkrement cipőt visznek vissza a boltba A szakemberek szerint a fogyasztói kifogások szaporodásának objektív oka is van. Az utóbbi időben a kereslet erősen eltolódott a könnyű, ragasztott talpú cipők irányába A tartós, főleg varrott eljárással készülő lábbelik aránya folyamatosan csökken, míg a könnyű, „divatosabb” cipők forgalma évről évre emelkedik. Ezek a lábbelik mutatósabbak, ugyanakkor nem lehet megkövetelni tőlük azt a tartósságot, vízzel, sárral szembeni ellenállóképességet, mint a goyser, vastagabb talpú cipőktől. Kétségtelen, hogy ebben sok az igazság. Egy-két évvel ezelőtt sok vita volt a divatcsizmák minőségéről. Sokan méltatlankodtak, hogy milyen csizma az, amelyik átereszti a vizet Nos, a vékony bőrből, vagy műbőrből készülő, vékony, ragasztott talpú csizma nem arra való, hogy hóban, latyakban járjanak vele. A minőségi szabványok sem támasztanak ilyen követelményt Kirándulásra, őszi, téli strapára a durábelba- kancs, a vikszos csizma, az erős marhaboksz cipő, vagy csizma való. Ezeknél szigorú előírás — a meó- zásnál ezt is figyelembe veszik, hiszen elő van írva, — hogy két, vagy három órai vízben áztatás után se engedje át a vizet Ezek a lábbelik azonban fokozatosan kimennek a divatból. A kereskedők panaszkodnak, hogy nem lehet eladni a gumiból készült hócipőt, hócsizmát, senkinek sem kell a kiváló minőségű, csehszlovák importból származó ka- locsni, még ha negyven-ötven százalékos árengedménnyel is kínálják, akkor sem fogy. Nem kell a vastag, mikropórusos gumitalpú cipő sem, pedig ez a talp sokkal jobban ellenáll, sőt teljes mértékben véd az átázástól — mint a könnyű, pár milliméteres ragasztott talp. A könnyű cipőktől sehol a világon nem követelik meg, hogy vízben, sárban is lehessen járni velük (kivétel az ugyancsak könnyű, fröccsöntött gumi- vagy műanyag lábbeli). Tavaly láthattunk a kirakatokban olasz és spanyol női cipőket, csizmákat Szépek, formásak, de ha viselőjük fél órát jár vizes úton, talán még hamarabb átáznak, mint a hasonló hazai lábbelik. A bundacipő is védi a lábat a hidegtől, de hosszabb idő alatt átázik. A vásárlók jó része nem tudja ezt, egyszerűen, senki sem figyelmezteti őket. Nem tudják meg az árból sem, hogy a könnyebb, ragasztott talpú cipő kevésbé tartós, nem három-négy éves használatra gyártották. Egy pár „nehéz”, férfi goyser duplatalpas cipő ára 400 forint körül van. A hasonló, de könnyebb, keresztülvarrott talpú cipő — a talpvastagság csak negyede az előbbiének — 340—350 forintba kerül. Ugyanakkor tartóssága talán fele a másiknak. Ha az ára is fele lenne, senki sem követelhetné, hogy ugyanannyi ideig lehessen hordani. A minőségi hibák legtöbbje azonban a gyártásnál keletkezik. Rossz minőségű anyagot használnak fel, gondatlan munkát végeznek sok esetben. Ha a műbőr szárú, ragasztott gumitalpú csizmával a gazdája két órát sétál a vizes, sáros járdán és a lába is nedves lesz, ne reklamáljon. De ha a talp leválik, jogosan viszi vissza a boltba. Márpedig a vásárlói kifogások tekintélyes része talpleválás miatt történik. Ha gondos munkát végeznek a gyárban, nem szabad a varrásnak felfeslenie. A szekszárdi, 32-es cipőbolt a Szombathelyi Cipőgyár által gyártott tizenkét pár lábbelit volt kénytelen visszavenni,— kicserélni, vagy az árat visz- szafizetni — a vásárlóktól. A tizenkettőből hét esetben talp- leválás, kettőnél lakkrepedés, egynél tűzésfeslés, egy esetben felsőrész-kitörés, egy pár cipőnél pedig varrásszakadás volt a hiba Hasonló a helyzet a Duna és a Tisza Cipőgyár termékeivel is. A negyedik negyedévi négyszázötven reklamációból mintegy 30—30 százalék a Duna és a szombathelyi gyár termékeire vonatkozott, 25 százalék a Tisza Cipőgyárat érintette. A többin „osztoznak” a lerakat kisebb szállítói. A nagykereskedelemnek a nagyobb gyárakban minőségi bevizsgálói vannak, ott veszik át az árut, a kisebb üzemek szállítmányainak átvizsgálása a nagykereskedelmi vállalatnál történik. A fogyasztói reklamációk tehát már emiatt sem tükrözik teljesen a gyártásnál keletkezett hibákat, hiszen ami felismerhető, ki sem kerülhet a gyárból. A kisebb szállítók — helyi iparvállalatok, szövetkezetek — 1968-ban 111602 pár lábbelit adtak el a szekszárdi lerakatnak. Az itteni minőségi vizsgálat több, mint tizenkétezer párnál talált gyártási hibát, ennyit kellett vagy alacsonyabb kategóriába, minőségi osztályba sorolni, vagy visszaküldeni a feladónak. A cipők minőségére tehát egyre több a panasz, sürgős intézkedésre van szükség ahhoz, hogy a helyzet, amit a reklamációk aránya nem tükröz — javuljon. Szigorúbb mércét kellene alkalmazni az átvételnél, jobban kellene ismerniük a vásárlóknak is jogai- keit JANTNER JÁNOS (Keddi számunkban: Amit kifogásol — és amit nem is- mer a fogyasztó.) Hírmagyarázónk írja: flz új szabálysértési törvény gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai Kedvező tapasztalatokat hoztak a tanácsoknál az új szabálysértési törvény gyakorlati alkalmazásának első hónapjai. Az új törvény nagy feladatot rótt az államigazgatási szervekre, s köztük is elsősorban a községi tanácsokra. Ezek összesen 38 fajta szabálysértési cselekmény elbírálására kaptak új jogkört 1968. október 1-én, s ma már a tanácsokhoz tartozó szabálysértési ügyek mintegy 80 százalékában járnak el. Magas követelményeknek kell megfelelniük, hiszen évente 150—160 ezer feljelentés érkezett szabálysértések miatt a tanácsokhoz, s átlagosan százezer embert érintettek a kiszabott bírságok. A tanácsok jól felkészültek megnövekedett teendőikre. Mintegy 2500 községben szabálysértési bizottságot alakítottak, s általában a tulajdon elleni szabály- sértéseket, az orgazdaságot, a vásárlók megkárosítását, az időleges munkakötelezettség megtagadását bízzák rájuk. Tehát azokat az ügyeket utalták eléjük, amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik a társadalomra. Eddigi tájékozódásaink és tapasztalataink egyértelműen arról tanúskodnak, hogy az új szabálysértési törvény életbe lépése óta eltelt négy hónapban gyorsabbá vált az .ügyek elbírálása, továbbá szilárdult a törvényesség, és körülbelül a felére csökkent a fellebbezések száma ahhoz az időszakhoz képest, amikor a járási tanácsok foglalkoztak a szabály- sértésekkel. Érdemes volt tehat azokra a szervekre bízni a döntéseket, amelyek a legjobban ismerik a körülményeket. Differenciáltabbá vált a büntetések kiszabása. Van, amikor beérik a figyelmeztetéssel, mert úgy ítélik meg, hogy ez is eredményt hoz. Azon is lemérhetjük a szabálysértési eljárás új formájának növekvő nevelő hatását, hogy sokan határidő előtt megfizetik a bírságot. Községi tanácsaink azt is felismerték, hogy csak akkor lehet súlya, tekintélye döntéseiknek, ha mindegyiket szigorúan és következetesen végrehajtják Különösen Somogy megye községei tűntek ki az elmúlt hónapokban az új szabálysértési törvény lelkiismeretes alkalmazásában, ugyanígy elismerést érdemel Szolnok megyében Tószeg község tanácsa, ahol egyetlen hátralékos ügyet sem találtunk. Elvétve ugyan, de bizonytalanság, határozatlanság, vagy indokolatlan liberális, illetve túl szigorú bírságolás is előfordul a szabálysértési ügyek intézésénél. Jó figyelmeztetés ez arra hogy a járási tanácsok szakigazgatási szerveinek rendszeres segítséget kell nyújtaniuk a községi tanácsok számára a szabálysértési törvény alkalmazásához. (MTI) Napi 30 000 tojás Hátáról Harmadik éve üzemel a hátai No vember 7. Termelőszövetkezet baromfiüzeme. Tavaly 10 000 000 tojás került ki a telepről. A hatalmas telepen mindössze huszonötén dolgoznak, látják el a közel 40 000-res Dekalb állományt. Az egész telepet korszerű beton utak hálózzák be, (ökéiccs rend és tisztaság uralkodik a megye legkorszerűbb ilyen jellegű telepén. Foto: Bakó Jenő. A baracsi Kossuth Mg. Tsz traktorosokat vesz fel, tagnak vagy alkalmazottnak. Jelentkezni a tsz-irodában. Templomos Baracson. (3) Honvédségtől leszerelt, érettségizett, motorkerékpározni tudó, szekszárdi lakos, fiatal férfi munkaerőt alkalmazunk szervezői munkakörbe, azonnali belép ésseL Jelentkezni önéletrajzzal együtt a kiadóban, 8—12-ig. A Budapesti Lakásépítő Vállalat (Bp. X. Pongrác u. 21.) felvesz nyolc általánost végzett fiúkat — kollégiumi elhelyezéssel — kőműves, ács, állványozó, épületüvegező, épületburkoló, fapadlózó, müanyag- burkoló, lágyfedő és szigetelő, tapétázó cs épületasztalos szakmákra. Teljes ellátás, ösztöndíjat, munkaruhát biztosítunk. Jelentkezéseket a fenti címre kérjük megküldeni! ____________________________________ (8) A Sárköz—Völgységi Vízitársulat Bonyhád, u. 1. Tel.: 19. Somogyi D—4—KB 6 hengeres traktort elad, vagy elcserél 350-es, vagy 450-es Csepel tehergépkocsira. (37)
