Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-16 / 12. szám
A KISZ-megyebizottság ülése Ifjúkommunisták „zárszámadása u Szerdán délelőtt Szekszárdon a párt megyei bizottságának nagytermében ülést. tartott a KISZ Tolna megyei Bizottsága, amelyen részt vett Molnár György, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Varga István, a KISZ KB munkatársa. A KISZ-megyebizottság a szerdai ülésen tulajdonképpen „zárszámadást” . készített: az elmúlt évi akcióprogramban meghatározott feladatok végrehajtásáról, az 1968-ban elért eredményekről egy esztendei munka pozitív és negatív tapasztalatairól tárgyaltak. Az elmúlt évben az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése sajátos feladatokat szabott az üzemi és termelőszövetkezeti KISZ-alapszervezetek részére. Amint a beszámoló is megállapította, a KISZ-szervezetek eredményesen tevékenykedtek a fiatalok felvilágosítása és meggyőzése érdekében, döntő többségük megértette az új gazdaságirányitási rendszer lényegét, szükségességét és nagy odaadással tevékenykedett e célok megvalósítása érdekében. A KISZ-oktatáts és a tömegpropaganda segítségével a fiatalok megismerték a párt IX. és a KISZ VII. kongresszusának határozataiból adódó legfontosabb feladatokat. Az 1967—68-as KISZ- oktatási évben 250 oktatási körben több mint nyolcezer fiatal ismerkedett meg a marxizmus— leninizmus alapjaival. A KISZ- ok tatásnak nagy szerepe volt abban is, hogy a fiatalok tömegei foglalkoztak a napi kül- és belpolitikai kérdések Iegfonto- sabbjaival. A célkitűzések megvalósítását segítették az elmúlt évben megrendezett sikeres politikai akciók, rendezvények. A fiatalok ezrei vettek részt a forradalmi ifjúsági napok politikai, kulturális és sport- eseményein, mindenütt méltóképpen megünnepelték hazánk nagy történelmi évfordulóit. jó érzelmi hatást keltett az április 4-i ünnepélyes KISZ-fogadalomtétel. Színvonalasak voltak a „Ki mit tud?” különböző szintű rendezvényei, s a fiatalok részére kiírt pályázatok iránt is nagy volt az érdeklődés. Sok emlékezetes rendezvényt tartottak az ifjúkommunisták a IX. világifjúsági találkozót megelőző időszakban és a VIT alatt. Tavaly első ízben rendezték meg a Duna menti falusi fiatalok találkozóját, országjáró diákok találkozóját, méltóképpen ünnepelték meg KISZ-eseink a testvérszervezet, a Komszomol megalakulásának 50. évfordulóját. Gazdag programmal köszöntötték a fél évszázados Magyiar Kommunista Pártot, s a Kommunista Ifjúsági Szervezetet. Munkaversenyekkel, a VIT, a KISZ és a KMP megalakulásának 59. évfordulója tiszteletére tett felajánlásokkal eredményesen segítették a fiatalok a megye előtt álló gazdasági feladatok megoldását. A megyében 117 ifjúsági brigád versenyez a szocialista brigád címért és a szakmai tudás növelése érdekében rendezett „Ki minek a mestere?” versenyben 178 fiatal szakmunkás vett részt. Jubileumi munkaversenyeken kívül a védnökség vállalások, különböző szakmai versenyek és vetélkedők is hozzájárultak a termelési feladatok sikeres megoldásához. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok a gépesítés, növénytermesztés, állattenyésztés és a kertészet területén tettek vállalásokat. Az elmúlt évben a mezőgazdaságban dolgozó KISZ- fiatalok elsősorban helyi versenyeken szerepeltek, de néhány megyei szintű verseny is bizonyítja aktivitásukat: az alapszervezetek közötti versenybe 34 KISZ-alapszervezet 910 tagja nevezett be. 214 ifjú traktoros mérte össze tudását és 56 kom- bájnos küzdött a legjobb helyért. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szakmai továbbképzése érdekében hirdetett „Szakma ifjú mestere” mozgalom is eredményesen zárult, önkéntes nyári építőtáborokban több mint 1100 fiatal segített a mezőgazdaságnak, 1400 diák pedig a Szekszárdi Állami Gazdaságnak a szüreteléskor nyújtott jelentős segítséget. Eredményes volt a megye úttörőcsapatainak munkája: az életkori sajátosságoknak megfelelően szervezett színes, tartalmas akciók, szaktárgyi versenyek, a kisdiákok körében roppant népszerű úttörő honvédelmi versenyek és különböző szintű sport- és kulturális rendezvények bizonyítják, hogy a fiatalabb korosztály sem tétlenkedett az elmúlt évben. Az elért eredményekben jelentős szerepe van a pártnak is. A pártszervezetek egész évben figyelemmel kísérték, ellenőrizték és segítették a KISZ-szervezetek munkáját. Nőtt a KISZ-szervezetek párttagajánló tevékenysége is, egyre inkább élnek a megtisztelő lehetőséggel: az elmúlt évben például az újonnan felvett párttagok felének a KISZ-taggyűlés volt az ajánlója. A Kommunista Ifjús/gi Szövetség taglétszáma tovább emelkedett, a fiatalok a tagkönyvcsere és érvényesítés során hitet tettek a KISZ mellett. A színvonalasan megtartott érzelmi és értelmi hatásokban gazdag politikai, kulturális és sportrendezvények is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy tovább erősödjék a KISZ kommunista és tömegszervezeti jellege. Az elmúlt évi munka értékelése után a megye. KlSZ-bizott- ságainak és KlSZ-alapszerveze- teinek 1969. évi főbb feladatait a következőkben határozták meg: „a KISZ VII. kongresszusa határozatainak végrehajtása érdekében mozgalmainkat és akcióinkat fokozottabban az ifjúság marxizmus—leninizmus szellemében való nevelésének szolgálatába állítjuk. Az új gazdaságirányítási rendszer második évében termelést segítő tevékenységünk eredményesen járuljon hozzá a termelési tervek teljesítéséhez és túlteljesítéséhez.” „A Kommunisták Magyarországi Pártja és a KIMSZ megalakulásának 50. ^évfordulója alkalmából indított ünnepségsorozatot a Tanácsköztársaság fél évszázados jubileumi ünnepségeivel folytatjuk. A Tanácsköztársaság történelmi eseményeire emlékezve rendezzük meg a Forradalmi Ifjúsági Napokat.” „A forradalmi hagyományok ápolásával, a szocializmus teljes felépítéséért mozgósítva megyénk if júsága méltóképpen készüljön hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára”. „A Vádoljuk az imperializmust politikai akció keretében elítéljük az USA vietnami agresszióját, küzdünk az emberiség békéjét, boldogságát, szabadságát veszélyeztető imperialista ko- lonializmus és neokolonializmus ellen.” Szabó Géza, a KISZ megyebizottság első titkára vitaindítójában külön is felhívta a figyelmet néhány — főként a további munka szempontjából jelentős — kérdésre, s az eredményesebb tevékenység érdekében tettek hasznos javaslatokat a hozzászólok is. Felszólalt az ülésen Molnár György, a KISZ KB titkára, aki többek között a KISZ-munka tartalmi részének javításáról és a különböző akciók kiszélesítésének szükségességéről beszélt. Villáminterjú Fellendülőben a tamási Orion-üzem Az elmúlt év volt az első igazi próba a tamási Orion-üzemben. Tulajdonképpen most lehet csak reálisan felmérni az elért eredmények alapján az üzem jelenét és jövőjét. Erről beszélgettünk Mihályi István gyáregységvezetővel. — Az üzem, az előre betervezett feladatát teljesítette. Tulajdonképpen az év végére az üzem fejlesztésének első üteme lezárult. Jelenleg kétszázan dolgozunk, s ez telítettséget jelent. — És a második ütem? — Az építkezés a tervek szerint ez év őszére befejeződik, ami azt jelenti, hogy 1970 közepére ebben az egységben is újabb kétszáz, elsősorban nő dolgozót tudunk foglalkoztatni. — Biztosítottak-e a szükséges gépi berendezések? — Az építkezés befejezése után azonnal megkezdjük a gépi berendezések szállítását, mivel ebben az esetben csak áttelepítésről van szó. hiszen valamennyi szükséges felszerelés, berendezés az anyavállalat tulajdonában van. Végeredményben 1970 második felétől már teljes kapacitással négyszáz dolgozóval termel gyáregységünk. _A tervek szerint milyen új e gységek kerülnek beépítésre a most még épülő üzemcsarnok ba? — Tulajdonképpen a jelenlegi technológia bővítését jelöltük meg elsődleges feladatként. így például növelni kívánjuk az alkatrészgyártást és a közbe eső szerelvénykészítést, kiszélesítjük a transzformátorgyártást, bővítjük a hidegsajtolás és a műanyagsaj- tolás kapacitását. — Napjainkban egyre több vállalat, üzem tér át a csökkentett munkaidőre, a 44 órás munkahétre. Van-e ezzel kapcsolatban elképzelése, terve gyáregységvezetésnek? — Minket is foglalkoztat a gondolat, sőt már gyakorlatban is megkezdtük a felkészülést. A felmérések és a szükséges feladatok összegezésére még az első negyedévben sor kerül. Magának a 44 órás munkahétnek a bevezetését 1969. július 1-től tervezzük, — mondta befeiezésül Mihályi István .'gyáregységvezető. (szigetvári) A társadalmi bíróságok H armincegy fegyelmi határozatot hoztak nyolc hónap alatt a Bonyhádi Zománcgyár fegyelmi joggal felruházott vezetői. Ugyanez időszakban a gyár társadalmi bírósága mindössze egy ügyet tárgyalt. A Tolna megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál ez az arány 25:2, a Paksi Konzervgyárban 21 fegyelmi és négy kártérítési ügy volt, ezzel szemben a vállalatnál működő társadalmi bíróság mindössze két ügyet tárgyalt. Lehetne folytatni a sort, hiszen van — nem is kevés — olyan társadalmi bíróság, amelyik éveken át mióta megválasztották, tétlen. Az összehasonlítás azért indokolt, mert az üzemekben előforduló fegyelemsértéseik tekintélyes része olyan, hogy elbírálásuk nevelő hatása sókkal nagyobb lenne, ha az üzemi kollektíva előtt történne meg, mintha csak egy „síma” fegyelmivel intézi el az igazgató. Tizenhárom évvel ezelőtt, 1956. tavaszán hozták létre a társadalmi bíróságok rendszerét, majd az 1962-ben hozott 24. számú törvényerejű rendelet fejlesztette tovább. Szociálisba fejlődésünk fontos vonása, hogy egyre több olyan funkciót, amit korábban állami szervek láttak el. fokozatosan átvesznek a tömegszervezetek. társadalmi szervek. E folyamat része a társadalmi bíróságok intézményének létrehozása és továbbfejlesztése is. Nem kétséges, hogy azokat, akik semmibe veszik a társadalmi együttélés szabályait, kárt okoznak, felelősségre kell vonni. B z eseteik tekintélyes részénél azonban szükségtelen bíróság elé állítani őket, hiszen többnyire megtévedt emberekről van szó, akiknél a figyelmeztetés is elegendő, hogy további szabálybananságot ne kövessenek el. A közvetlen munkatársak kollektívája gyakran sokkal’nagyobb hatással van rájuk, mint a bírósági eljárás. A társadalmi bíróság tagjait a dolgozók választják, ők is hívják vissza azt, aki méltatlanná válik a megbízatásra. A társadalmi bíróság tárgyalásai nyilvánosak, azokon bárki megjelenhet, felszólalhat, javaslatot tehet. A jól előkészített társadalmi bírósági eljárás nevelő hatása igen nagy nemcsak az „érdekelt”-re, hanem az egész üzemi kollektívára is. Á Szakszervezetek Megyei Tanácsának jogügyi aikció- bizottsága nemrég megvizsgálta a megyében szervezett 59 közül 25 társadalmi bíróság működését és arra a következtetésre jutott, hogy — a pozitív tapasztalatok ellenére — e bíróságok jelentős része nem tölti be megfelelően szerepét. A huszonöt közül tizenegy a nyolc hónap alatt egyáltalán nem tárgyalt, a többi pedig mindössze 57 üggyel foglalkozott. Ezek közül is 31 a Dalmandi Állami Gazdaságnál és a Szekszárdi AKÖV-nél fordult elő, a többi csupán egykét-há- rom ügyet tárgyalt. A bizottság mindenütt átnézte a fegyelmi ügyeket is és számos olyan példát talált, amelyeknél sokkal hatásosabban lehetett volna eljárni, ha az üzemi kollektíva jelenlétében, társadalmi bíróság foglalkozik az ügygyei. H Bonyhádi Zománcgyárban például több munkaközbeni szeszesital-fogyasztás, valamint igazolatlan mulasztás miatti fegyelmi eljárás alkalmas lett volna arra, hogy társadalmi bíróság elé vigyék. A szekszárdi bőrdíszmű-üzemben az egyik dolgozó fegyelmit kapott, mert az öltözőben munkatársával verekedést kezdeményezett. Egy brigádvezetőt azért büntetett meg az igazgató, mert selejtet gyártott és a selejt kijavítására vonatkozó utasítást megtagadta. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat raktárosa elmulasztotta figyelmeztetni a szállítószalag beindítása előtt az ott dolgozó munkatársát és ezért baleset következett be. Az egyik dolgozó több esetben ittasan jelent meg munkahelyén és ilyenkor beosztottait tettlegesen bántalmazta. Nyilvánvaló, hogyha az ilyen eseteket a munkahely kollektívája előtt tárgyalják meg, a nevelő hatás sokkal nagyobb, mintha csak egy egyszerű fegyelmivel intézik el az ügyet. A társadalmi bíróság elé tartozó ügyek gyakran azért nem kerülnek ide, mert a fegyelmi eljárás sokkal egyszerűbb, nem szükséges olyan alaposan előkészíteni. Néha a gazdasági vezető a fegyelmi jogát véli csorbítani azáltal, ha társadalmi bíróság foglalkozik a fegyelemsértéssel. Pedig a végső döntés joga így is a kezében van. Az ügyek előkészítésének hiányosságaira mutat az is, hogy a tárgyalásokon néha kevés az érdeklődő. Pedig bizonyos, hogyha, kimutatják: a selejtgyártó, vagy az üzemi szarka milyen mértékben károsította meg az üzemet, hogyan hatott ez ki a vállalati nyereségre a részesedésre, hallatnák szavukat az érdekeltek is. Nem ártana a munkahely bírósága elé állítani azt a vezetőt sem, aki hanyagságával, helytelen intézkedéseivel károsítja meg vállalatát. U agyobb nyilvánosságot kellene biztosítani — a tárgya- láson kívül is — a társadalmi bíróságok munkájának. Többnyire megelégednek azzal, hogy a társadalmi bírósági határozatot kifüggesztik a faliújságra. Néhány vállalatnál már kialakult az a helyes és követendő gyakorlat, hogy a termelési tanácskozásokon ismertetik e határozatokat. A társadalmi bíróság — a nevelés fontos eszköze. E lehetőseget azonban az eddiginél jobban ki lehetne használni. J. J.
