Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-04 / 2. szám

Tolná megyéíi VILÁG raoiCTABTAI. EGYEStJlJCTESl NÉP ÚJSÁG BBS­sz ÍSpiE ALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA ,GA ÉS A ME GYEI.TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 2. szám ÄRA: 80 FILLÉR Szombat, 1969. január 4. MAI SZÁMUNKBAN: Made in Dunaföidvár 3. o. Rádiómelléklet 5. a Minden út járható a megyében Az úttisztítók szezonja — Egész nap dolgoztak az országutakon Itt a tél, legkézenfekvőbb bizonyítéka, hogy az országutak ki­ürültek. Munkába álltak a téli hótakarításra specializált szervek, megkezdték a munkát a narancssárga színű autókkal. Híreink, kis riportunk a csúszós, jeges utakról készültek, illetve az ezzel kapcsolatos eseményekről számolnak be. zás azt jelenti, hogy órákig, el­gémberedett lábakkal, karokkal kapaszkodnak az oszlopon, ke­resik a hibát, javítják a távbe­szélővonalakat. A íelsőnánai bejárónál ismét sárga autók, úttisztító munkások. Hőgyészen még ól­mos eső fagy a szélvédőre, de Kurdon már jobb az idő. Aztán itt is esni kezd. Úttisztító mun­kások ketten, hárman gépko­csikkal járják itt is az utat. Ahol kell, salakot szórnak, másutt meg leengedik a hótoló lapot, és tisz­títják az utat. Mert erre már a hóekékre is szükség van. Egész délelőtt esett a • hó. ... Este, visszafelé ugyanezen az úton hajtani már nagyobb bátorság kell, mert mintha spor­tot űznének az autóbuszok ve­zetői a veszett reflektorozásból, mintha néhány Wartburg-, meg Trabant-vezető nem is tudná, hogy most síkosak az utak, hét­szeresen' veszélyesebb, mint nyá­ron ... A Sió-csárda körül ismét sárga viliódzó lámpák. A deltánál lévő jelzőtáblán, megnyugtató, szöveg; minden út hóakadálymentes. Tegnap több mint Száz trak­toros, útőr, technikus, dolgozott a Tolna megyei országutakon ...- Pj ­Sózzák a fő közlekedési ufakat A Közúti Igazgatóság szekszár­di kirendeltségének ügyeletén teg­nap már a hajnali órákban el­hangzott az utasítás: valamennyi fő közlekedési utat sózni, ho­mokozni kell, mert rendkívül sí­kossá váltak az utak. Az időben történt intézkedés eredményeként délelőttre, szinte már valamennyi fő közlekedési úton megtörtént a sózás, illetve a homokozás. Csak 5—10 perces késések A MÁVAUT-állomásra a 6-os fő közlekedési út felől érkező autóbuszjáratok pontosan érkez­tek. Dombóvár és Tamási térségé­ből érkezett járatok is csak 5— 10 percet késtek. A rendkívül síkos és ennek következtében veszélyes útszaka­szok ellenére is, valamennyi já­rat megérkezett. Baleset nem tör­út —, Harc előtt két Trabant lélegzetelállító sebességgel szá­guld tova. Pedig még az autó­buszok is figyelmesebben, las­sabban közlekednek most... Ismét sárga autó kocog előt­tünk. Jelzőtáblákat visz. Kell ilyenkor is állandóan karban­tartani, felügyelni a közúti jel­zésekre. Mert Zombán áthaladva is síkos az út, a kétyi lejtőnél pedig most különösen figyelni kell, hisz a tehergépkocsik csak lépésben tudnak hajtani, s le­felé sem ajánlatos gyorsabban menni. Hőgyészig különös dolog nem köti le az utas figyelmét. Ha csak az nem; hogy Kétyen, ki tudja már mióta behavazottan áll egy autóbusz, minden bizonnyal na­pokkal ezelőtt elromlott. A Té­véi és Murga közötti útszakaszon néhány postást látunk csak, „szárítkoznak az oszlopon” vic­celődik sofőrünk. S a szárítko­Három lábförés Bár a mentők a tegnapi nap folyamán egyetlen esetben sem szállítottak be töréses beteget, mégis szomorú a statisztika: teg­napelőtt három lábtörés is tör­tént. „Szerencsére” egyik sem nyílt törés és így a gipszelés után a sérültek hazatérhetnek. Elsősorban az elhanyagolt, ta- karítatlan járdák jelentik a fő veszélyt a gyalogosokra. fiz úton A város központjában a tábla jó hírrel enged bennünket útra: hóakadálymentes minden Tolna megyei út. A városon meglátszik a kettősség, sőt hármasság. Itt még volna dolga hótakarító, út- sözó gépeknek, de csak néhány tucat ember, a „standseprők” te­vékenykednek. A városon kívül már a ködön áttör a sárga viliódzó jelzőlámpa. Traktorvontatta műtrágyaszóró gépek ezúttal a hatos utat sóz­zák. Az egyik tehergépkocsi le­lassít a sózógép mellett, és a ra­kodómunkás átkiált a sózókho- ' — Nem sózzák el? Tudják mer - nyit kell beletenni? Azután sorra találkozunk a tehergépkocsikkal, viliódzó lám­páik előre figyelmeztetnek min­denkit. M^gis — hiába a síkos l vasuíak munkája is sokkal nehezebb lett ezekben a napokban. Az eljegesedés és a hó sok gondot okoz. Foto; Bakó Jenő Mim a legfontosabb nemzetközi kerítésekről Moszkva (TASZSZ) Alekszej Kotizigin, a Szovjetunió^minisz­tertanácsának elnöke a Mainicsi című japán lapnak adott inter­jújában elmondotta: Napjaink­ban egy új háború kirobbanásá­nak veszélyét úgy lehet elhárí­tani, ha felszámolják a világ leg­veszélyesebb tűzfészkeit. Ezt elő­segítené az Egyesült Államok ag­resszív vietnami háborújának beszüntetése, az izraeli agresz- szió közel-keleti következményei­nek felszámolása, Európában az együttműködés légkörének meg­teremtése, valamint további in­tézkedések foganatosítása az általános leszerelés területén. A vietnami kérdés politikai rendezése elhárítaná a békét fe­nyegető egyik legsúlyosabU ve­szélyt. Koszigin hangsúlyozta, hogy a közel-keleti válság fel­számolása csak a Biztonsági Ta­nács 1967, november 22-i hatá­rozata alapján oldható meg. Az európai helyzet kiéleződése az Egyesült Államok, Anglia, vahimint az NSZK azon törek­vésével kapcsolatos, hogy aktivi­zálják a NATO tevékenységét. Soha nem látott méreteket öl­töttek az imperialista államok- által az európai szocialista orszá­gok ellen intézett ellenséges ak­ciók. Ezt legszemléletesebben Csehszlovákia példája bizonyítja. Az európai biztonság megte­remtése nem a háborús készü­lődésekkel vagy a szocialista or­szágok elleni aknamunka foko­zásával érhető el, hanem a kol­lektív euróoai biztonság rend­szerének létrehozásával, a kü­lönböző politikai rendszerű or­szágok közötti együttműködés fejlesztésével. Az atomstop-szerződést, ame­lyet már több mint 80 állam írt alá, Koszigin a leszerelés hí­veinek jelentős győzelmeként ér­tékelte. Hangsúlyozta: megértek a feltételek arra, hogy megoldjuk az atomfegyverek alkalmazásá­nak betiltását, a föld alatti atom- robbantások betiltását, az idegen területeken lévő katonai támasz­pontok felszámolásának kérdését. A szovjet—japán kapcsolatokról szólva Koszigin elmondotta, hogy a szovjet kormány kész anra, hogy továbbra is a kapcsolatok szélesítésén és elmélyítésén mun­kálkodjék. A szovjet—kínai kapcsolatokra vonatkozólag Koszigin elmondot­ta: „Kína népe és kommunista pártja történelmének kritikus szakaszát éli át. Véleményünk szerint a két ország kapcsolatai­nak. megromlását mesterségesen idézték elő, s e kapcsolatok meg­romlása nem a mi hibánk. Né­peink igazi érdekei azt kívánják, hogy a kínai nép elfoglalja he- ‘ lyét a szocialista népek sorában. A Szovjetunió, mint korábban, a továbbiakban is a kínai néphez fűződő barátságának megerősíté­sét célzó politikát folytat. Meg vagyunk győződve arról, hogy előbb-utóbb a szovjet—kínai ba­rátság ügye diadalmaskodni fog” — mondotta Koszigin szovjet miniszterelnök a Mainicsinete adóit nyilatkozatában. EZ TÖRTÉNT Világszerte nagy visszhangot váltott ki az az interjú, amit Koszigin miniszterelnök adott az új esztendő második napján a Mainicsi című japán lapnak. A szovjet kormányfő a világbékét veszélyeztető nemzetközi feszült­ségről, pontosabban arról a pa­rancsoló szükségességről szólt, hogy ezt a feszültséget enyhíteni kell. „Napjainkban — jelentette ki a többi között — egy új vi­lágháború kirobbanásának ve­szélyét úgy lehet elhárítani, hogy felszámoljuk a világ leg­veszélyesebb tűzfészkeit.” Most már nemcsak izraeli— jordániai, hanem izraeli—libano­ni tűzpárbaj is jelzi a közel-keleti tűzfészek veszélyességét. Világ­szerte tért hódít a meggyőződés, hogy a nagyobb robbanás meg­akadályozására valamit tenni kell ebben a térségben. Nyilván­valóan ennek a felismerésnek a jegyében fogadta el Nasszer el­nök Husszein jordániai király­nak azt a javaslatát, hogy hívják össze az arab állam- és kormányfők csúcstalál­kozóját. „Nincs más út, mint a közös arab cselekvés útja” — hang­súlyozza válaszában Nasszer. A nyugati fővárosokból is élénk diplomáciai tevékenységről ér­keznek hírek. Londonban beje­lentették, hogy Roberts brit kül­ügyminiszter-helyettes rövidesen, Kairóba utazik. Egyes kommen­tátorok a döntést összefüggésbe hozzák azzal az eszmecserével, amelyet Stewart angol külügymi­niszter folytatott Szmimovszkij londoni szovjet nagykövettel. Ez a kombináció persze lehet meg­alapozatlan is, annyi azonban bi­zonyos, hogy Stewart és Szmimovszkij ta­nácskozásának témája a kö­zel-keleti feszültség volt. A távol-keleti tűzfészek, Viet­nam körül is sok minden tör­tént az elmúlt órákban mind po­litikai mind katonai értelemben. Bár a harcok hevessége viszony­lag csökkent, Dál-Vietnam szá­mos összecsapás színhelye volts Párizsban pedig négyórás meg­beszélésre került sor a négyes konferencia előkészítésével fog­lalkozó tárgyalásokon. Továbbra is a tárgyalóasztal körül folyt a vita — a valóságban azonban természetesen ennél sokkal több­ről van szó, Politikai kérdésről, arról, ho°v már a formai ele­meknek is tükrözniük kell a kon- ferencai szigorúan négyes jelle­gét. Ugyanakkor a Washington- saigoni megbízottak szeretnék kétségbe vonni a DNFF önálló státuszát.

Next

/
Thumbnails
Contents