Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-12 / 9. szám

Helyességé!, életképességét mage az élet bizonyítja A mérleg kedvező: a néptömegek hasznára válik a reform Ex évi első tanácskozásán az MSZMP Tolna megyei Bizottsága a Központi Bizottság 1968. december 4.-i ülése alapján tűzte napirendre a: 1968- as esztendő gazdasági fejlődésének megvi­tatását, hogy az országos számvetéshez kapcso­lódva, vele szoros egységben vizsgálja a Tolna megyében végbement fejlődést és megjelölje az 1969- es esztendő főbb gazdasági és politikai te­endőit. A megyei pártbizottság a Központi Bizottság iránymutatásának tükrében, a Politikai Bizottság 1965-ben adott távlatokra érvényes irányelveit figyelembevéve, csütörtöki ülésén azt elemez­A közoktatás és az egészségügyi feltételek javulásának ismerteté­se után rátért az előadó a Köz­ponti Bizottság december 4-i ülé­sének állásfoglalása alapján az ez évi országos és megyei célkitűzé­sek ismertetésére. Mindenkinek elsősorban a maga területén kell ismernie, hogy mit kell tennie az éve«s gazdasági terv végrehaj­tása érdekében. A megyei párt- bizottság politikai határozatokba foglalja a megyei feladatokat, al­sóbb pártszervein és szervezetein keresztül őrködik a különböző társadalmi, állami szervek, üze­mek és intézmények működése, a népgazdasági érdekeket figye­lembe vevő helyi tervek össze­függő kialakítása és maradékta­lan végrehajtása felett. Koncentrált fellesztésre törekszünk — A Politikai Bizottság által 1965. december 21-én elfogadott fejlesztési elképzelések szerint to­vább fejlődött Tolna megye ál­lami, tanácsi ipara és építőipara. Mezőgazdasági üzemeinkben nö­vekedtek a hozamok, javult az erózióvédelem, folyamatban van a szekszárdi történelmi borvidék rekonstrukciója. Ha nem is a kívánt ütemben, de javult a me­gye úthálózata, napirendre került a vasúthálózat korszerűsítése, készülnek a dombóvári vasúti csomópont tervei. Javult a me­gye egészségügyi ellátottsága, fejlődtek, újakkal bővültek kul­turális létesítményeink. Az öt évre tervezett állami lakásokat három év alatt felépítettük. Annak ellenére, hogy a megye továbbfejlesztésére kidolgozott irányelvek alkalmasak, alapot adnak, szükséges a fejlesztési el­képzelések pontosítása. Különös gondot kell fordítani a neffvedik ötéves terv iparfejlesztésének előkészítésére, a már megkezdett ipartelepítési tárgvalások tovább folytatására, az új lehetőségek feltárására, miután a korábbi konkrét elképzelések nagy része megvalósult. A jövőben egyre inkább a kon­centrált fejlesztésre kell töreked­ni, éppen ezért nem lehet al­kalmazni a szétszórt kisüzemi ipartelepítés módszereit. Az ipar- fejlesztésben figyelembe kell ven­ni, hogy fölös munkaerő szórvá­nyosan van ugyan a megyében, de nincsen már nagyobb számú munkaerőfelesleg. Az állami ipar továbfejlesztése mellett nagyobb gondot kell fordítani a helyi ipar fejlesztésére. Az ellátás javítása érdekében a szükségletekhez gyorsabban igazodó termelés megvalósítására kell törekedni. A megye építő­iparában változatlanul a korsze­rűséget, a kapacitás növelését kell szem előtt tartani. Építő­anyag-iparunk fejletlensége miatt jelenleg a szállítási távolságok nagysága drágítja a beruházásokat. Téglagyáraink egy része kimerült és korszerűtlen. Számolva a jö­vőbeni feladatokkal, a hagyomá­nyos építési mód fejlesztése mel­lett meg kell oldani az előre­gyártó kapacitás (panelos) létre­hozását. Jól mutatkozott be a reform Az előadó bevezetőben a Köz­ponti Bizottság december 4-i ülé­sének legfontosabb országos cél­kitűzéseiről, a XII. ötéves terv céljairól és a megvalósítás leg­hatékonyabb eszközéről, az új mechanizmusról beszélt. Ez az év már eléggé biztonságosan megmutatja, hogy az ötéves terv teljesítésében mire lehet számí­tani. De választ ad arra a kér­désre is, hogy életképes-e a gaz­daságirányítás új rendszere, hogy sikerült-e zökkenőmentesen át­állni. Miután foglalkozott a nem­zeti jövedelem, az ipari terme­lés növekedése, a beruházások, a termelékenység, az építőipar teljesítménye, az ipari foglalkoz­tatottság kérdéseivel, megállapí­totta, hogy a múlt év során be­vezetett közgazdasági szabályo­zás — a nyereségérdekeltségi rendszer — ösztönözte a vállala­tokat termelő kapacitásaik jobb kihasználására. A lakosság fo­gyasztásáról adott értékelés után az előadó rátért Tolna megye elmúlt évi fejlődésére. — Kedvező képet mutat me­gyénk fejlődése. Az iparilag el­maradott területeknek adott ál­lami támogatás lehetővé tette Tolna megye ipari fejlesztésének folytatását. Az elmúlt évben lé­nyegében befejeződött a Simon- tornyai Bőrgyár rekonstrukciója, a Paksi Konzervgyár bővítéses felújítása. Az állami építőipari vállalat központi épületeinek, irodaházának elkészültével gya­korlatilag befejezést nyert Kom­lóról való áttelepülése, ponto­sabban egy új állami építőipar jött létre Tolna megyében. Mun­kájával bizonyítja a vállalat, hogy országosan is kezd felzár­kózni a jó építőipari vállalatok közé. Tovább fejlődött a Bony­hádi Zománcgyár és a Tolna megyei Gépjavító Vállalat. Lét­rejött a Fővárösi Óra- és Ékszer Vállalat szekszárdi részlege. Üze­mel a Pécsi Kesztyűgyár dombó­vári telepe és az Orion gyáregy­sége Tamásiban. Folyamatban van a Bonyhádi Cipőgyár és a Tolnai Selyemgyár rekonstruk­ciója. Tervezik a tolnai textil és a szekszárdi bőrdíszmű bőví­tését. Mint ismeretes, a NIM jóváhagyta a paksi atomerőmű műszaki tervét, mely a negye­dik ötéves terv idején kerül meg­valósításra. Megkezdődött az atomerőmű előföldmunkáit vég­ző vállalat felvonulása, idén kez­dik a tereprendezést. Eredményesen gazdálkodtak az üzemek — A számvetést nehezíti, hogy Tolna megyében az állami vál­lalatoknak nincsenek megyei központjai, azok elsősorban a fővárosban működnek. így az ipari termelés alakulását az ál­lami iparnál nehéz nyomon kö­vetni. Az eddig rendelkezésre álló adatok bizonyítják, hogy üzemeink eredményesen gazdál­kodtak 1968-ban. A szocialista ipar termelése az előző évhez képest mintegy 14—15 százalék­kal nőtt, ezen belül különösen a tanácsi és szövetkezeti ipar fej­lődése jelentős. (Utóbbi meg­haladja a 20 százalékot). A me­gye építőipara az össz-iparnál valamivel nagyobb értéknöveke­dést ért el. Sok panasz, észrevétel hangzik el az építőipari vállalatokkal szemben a munkálatok elhúzó­dása miatt. Ezek többnyire jo­gosak. Mi sem akarjuk építő­ipari vállalatainkat a jogos ész­revételektől megvédeni, azonban számolni kell azzal, hogy ver­seny folyik a beruházási piacon is. Mindent nem tudnak elvál­lalni, az alvállalatoknál is vál­tozik menet közben a kivitelezé­si sorrend, és jelentősen hátrál­tat a létszámhiány is. A piaci viszonyok érvényesülése előre­láthatólag a jövőben is hasonlót fog előidézni, azonban az építő­ipar vezetői sokat tehetnek még az építési kapacitások növelése, a szervezettség javítása, a kivite­lezés gyorsítása és a költségek csökkentése érdekében. A nem végleges adatok alap­ján, veszteséges vállalatunk nem lesz. A szövetkezeti iparban 70— 80 millió forint nyereségre szá­mítanak, ami 150 százalékkal magasabb az 1967-es nyereség­nél. Kedvező a minisztériumi iparhoz tartozó vállalataink helyzete is, bár egy-két helyen értékesítési probléma jelentkezik. Éppen ezért újabb piacok fel­kutatására, a vevőkör bővítésére van szükség. A tanácsi ipar mintegy 20—25 millió forint nye­reséget hoz 1968-ban. Foglalkoztatottság — Tolna megyében — különö­sen 1960-tól kezdődően — növe­kedett a foglalkoztatottság. Az iparban évenként 1100, az építő­iparban 200, a közlekedésben 100, a kereskedelemben 150, a nem termelő ágazatokban pedig évenként 800 főnyi növekedés ta­pasztalható. Az elmúlt évben az állami és helyi iparban, az épí­tőipari válalatoknál 2000 fővel gyarapodott a foglalkoztatottak száma. Az állami támogatás fel- használásával és a vállalati hoz­zájárulásokkal megvetettük az alapját az elmúlt évben további, mintegy 2500 főt foglalkoztató új ipari munkahely megteremtésé­nek. Ezt követően a megyei első tit­kár részletesen foglalkozott a mezőgazdaság terméseredményei­vel, a hozamok alakulásával, majd rátért a mezőgazdaság anyagi, technikai bázisának nö­vekedésére. A korábbi szétszórt beruházásokat fokozatosan fel­váltja a komplett szarvasmarha-, illetve sertéstenyésztő- és hizlaló­telepek létrehozása. Tizenöt ter­melőszövetkezet kérte az ilyen szarvasmarhatelep létesítését, míg sertéstelepet nyolc szövetke­zet kíván építtetni. Időbeni le­bonyolításukat akadályozza a ter­vek kései elkészítése, a pénzügyi fedezet vontatott elrendeződése, ebből következően időt veszíte­nek a kiviteli szerződések meg­kötése és az építkezés megkez­dése dolgában. Jól gazdálkodó nagyüzemekké váltak Mezőgazdasági üzemeinkben tovább kell folytatni a talaj- javítási munkát — ahol lehet­séges — szorgalmazni kell a sa­ját erő felhasználását is. Mező- gazdaságunkban a múlt évben kezdődött el a termelőszövetke­zetek használatában lévő földek tulajdonjogi felülvizsgálása, a földtörvény végrehajtása. Ebben az évben fontos szakasszal foly­tatódik, elbírálják a földhaszná­lati és mentesítési kérelmeket, döntenek a megváltás dolgában. Pártszerveink és alapszerveze­teink őrködjenek, hogy az ille­tékes állami szervek és termelő- szövetkezeteink megfelelő körül­tekintéssel végezzék és embersé­gesen bonyolítsák le ezt a nagy­fontosságú munkát. Tolna megye termelőszövetke­zeteinek túlnyomó többsége meg­szilárdult és jól gazdálkodó nagy­üzemmé vált. Vezetői ritka kivé­teltől eltekintve köztiszteletben álló, minden elismerést megér­demlő tisztségviselők. Néhány esetben kényszermegoldások is születtek. Káderpolitikánk liberá­lis alkalmazása folytán bűnöző, vagy bűnözésre hajlamos sze­mély is fontos vezető poszthoz juthatott a szövetkezetben. Is­meretes a sajtóból is — a Nép- szabadságban megjelent cikk alapján országosan is elrettentő példa lett — a szakcsi termelő- szövetkezet volt elnökének bűnö­zése. Szerintünk osztozniok kell a felelősségben a megyében mindazoknak, akik részesei vol­tak e káros mulasztásnak. Poli­tikai teendőink közé tartozik, nem engedhetjük meg, hogy szö­vetkezeti vezetőink nagy többsé­gét néhány lebukott bűnöző, vagy a tagság előtt méltatlanná vált vezető miatt alaptalan gvanúsít- gatásokkal és rosszindulatú vá­daskodással illessék. Meggyőző­désünk, hogy szövetkezeti veze­tőink túlnyomó többsége tisztes­séges ember, akiket nem enged­hetünk bemocskolni. Bármilyen kellemetlen is egy bűnöző, vagy bűnözővé vált termelőszövetke­zeti vezető leleplezése, tisztulási folyamatként fogható fel, me­lyet kötelességünk elősegíteni. Osztassuk el a tévhitet Népgazdaságunk 1968. évi fej­lődése, a terv sikeres teljesítése az új mechanizmus körülményei között jó társadalompolitikai ha­tást váltott ki. A politikai közhangulat kedve­ző alakulása, az aktivitás növe­kedése nemcsak a gazdasági ered­ményekkel függ össze. Nagy sze­repe volt és van a párttagság, a párt-, tömegszervezeti-, az álla­mi szervekben, a tömegmozgal­makban és a társadalmi szerve­zetekben dolgozók agilis, aktív politikai munkájának. A Központi Bizottság értékelése rámutat arra, hogy néhány fontos kérdésben nem tudott átütő erejű hatást gyakorolni politikai és agi- tációs munkánk. A reform beve­zetésével összefüggő kérdések álla­mi rendeletek magyarázása mel­lett másodlagos helyre szorult an­nak megértése, hogy nőnek a kö­vetelmények a reform további ki­bontakozásának útján. A tavalyi jó vállalati eredmények azt a hiedelmet kelthetik, hogy na­gyobb erőfeszítések és a terme­lési szerkezet jelentősebb válto­zása nélkül is teljesíthetők a kö­vetelmények. A reform első évé­ben alkalmazott gyakorlat alap- ián boidetgződhet az a tévhit, hogy egy vállalat vagy üzem kri­tikus helyzetbe jutásakor az állam — politikai okokból — mindig türelmes lesz. Akad olyan válla­lat is, ahol nagyobb erőt fejte­nek ki az állami támogatások és kedvezmények megtartására, mint a költségszínvonal csökkentése és a termelékenység emelése érdeké­ben. A reform megítélésével, mi­nősítésével kapcsolatban olyan túlzásokkal is találkozhatunk, hogy társadalmunk valamennyi prob­lémáját az új mechanizmusra há­rítják. Minden fáradozás ellenére meg kell állapítani, hogy a politikai munkában egyelőre nincs még elég lendület a belső mechaniz­mus tökéletesítése dolgában, a szervezetlenség, a munkafegye­lem és a felelősségvállalás laza­ságainak leküzdése érdekében. Ezt követően több olyan gaz­dasági és társadalompolitikai kér­désre is felhívta a figyelmet, me­lyek foglalkoztatják a lakossá­got és politikai feladatot jelente­nek a párt számára. Ezek a gon­dok alapvetően nem a politikai munka gyen vésőseivel magyaráz­hatók közülük egyesek régebbi keletűek, mint a reform, de az új helyzetben élesebben merül­n€jjc fei A reform helyességét és életre­valóságát bebizonyította az élet. Ma már nem szükséges a gaz­dasági élet egészéből kiragadva állandóan bizonyítja ez a po­litikát. Viszont továbbra is na­gyon fontos a reform céljainak* a megvalósulás eszközeinek, a folyton növekvő feladatoknak az isimertetése. A pártszervezetek tá­mogassák a gazdasági hatékony­ság gyorsabb javulására, a reform érvényesítésére irányuló vállalati kezdeményezéseket. A politikai munkában számolni kell azzal, hogy az önálló vállalati döntés felelősséggel és kockázattal jár, viszont a gazdasági haladás nem nélkülözheti a cselekvésnek utat nyitó, megalapozott, merész elha­tározásokat Igényeljék — bátorítsák». A munkások körében a vállalati vezetőség által kidolgozott prog­ram és az ahhoz kapcsolódó anya­gi-erkölcsi ösztönzés útján kell elősegíteni az aktivitás növeke­dését. A kommunisták, a párt- szervezetek, a tömegszervezetek, és tömegmozgalmak segítsenek megmagyarázni, hogy az elért eredmények megtartását és javí­tását a vállalati kollektíva al­kotó munkáján kívül seki sem garantálhatja. A társadalmi igaz­ságosság megköveteli az olyan állami támogatások és kedvezmé­nyek csökkentését vagy mgszünte- tését, amelyek kalkulációs hibá­ból erednek, vagy egyéb ok miatt nincs rá indok. Minden szinten érvényesüljön a hosszabb távon tervezés, en­nek érdekében az intézkedések kidolgozása, az efajta szemlélet. Nagy lendületet ad a tényleges munkával arányban álló diffe­renciált bér, prémium, jutalom, év végi részesedés és a dolgozók szociális ügyeivel való fokozot­tabb törődés. Az ilyen törekvé­seket támogassák a pártszerveze­tek és a szakszervezetekben dol­gozó kommunisták. Építve a párt iránti bizalomra, a kommunis­ták mindenütt igényeljék és bá­torítsák a dolgozók aktivitását a gazdasági élet egész területén. Bátorítsák a közügyekben felszó­lalókat. védjék a bírálat jogát, ezzel is segítsék a közérdekű ja­vaslatok megvalósulását. A Központi Bizottság állásfog­lalása alpjain végül nyomatéko­san hangsúlyozta az előadó, hogy a párt munkájában mai harcá­ban, a szocia’i«*'* tetenlegi szabas^b-n döntő a gazdasági, a gazdaságpolitikai n.unka. Min­den párttag és párton kívüli dol­gozó odaadó munkával segítse kp- zös gazdasági céljaink, a n*pg dasági tervek és Tolna ­tpl résfthh m^izval réí táoá* te, hogy mely területen, miként kell gyorsítani, mennyiben kell javítani a gazdaságpolitikai munka, a tömegfel világosi tás, a szemléletbeli té­vedések eloszlatása terén. A számvetés egybe­fonódott a gazdasági reform első évének értéke­lésével. Olvasóink, a lakosság tájékoztatása céljából, az alábbiakban részletesen ismertetjük az 1968- as év gazdasági fejlődésével, az idei gazdasági munka fő irányával és a megyei feladatokkal foglalkozó tanácskozást. A beszámolót K. Papp József a pártbizottság első titkára terjesztette elő.

Next

/
Thumbnails
Contents