Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-07 / 4. szám

Tolna megyei'w *UAG PROLETÁRJAI EGYESÜLTETEK t XIX. évfolyam, 4. szám ÁRA: 80 FILLÉR Kedd, 1969. január 7. dául a Mars tanulmányozására vonatkozó tervek. A vörös boly­gó irányába a következő hóna­pokban két Mariner mesterséges holdat bocsátanak faL MAI SZÁMUNKBAN: Éjszakai őrjárat 3. ft Hunyadi és Kossuth nyomában Bulgáriában 4- a 20000 olajkályha az idén 5. oldal Lottó-gyorslista 8. O, Hetivásár Meglepően nagy a forgalom az újesztendő első pécsi autóvásá­rán. A rendezők, úgy látszik, számítottak erre, vagy hat-nyolc karszalagos férfi irányítja az egymás után érkező kocsikat a „placcra”. Délelőtt tíz óra van, de már a harmadik sor végére „kalauzolják” a most érkezett Moszkvicsot. — Fél méterrel hátrább tes­sék. .. Úgy lesz egyenes a sor. Az újonnan érkezőt szinte megrohanják. Oten-hatan is ér­deklődnek. — Eladó? — Különben miért jöttem vol­na? — Mi az ára? — Nem tudom, először majd körülnézek. A moszkvicsos bezárja a Ica- csit, kérdezősködik itt is, ott is, és máris döntött: negyvennyolc­ezer. A vevőjelöltek azonban most már az újonnan érkezett Re­nault—16-ost gusztálják. Még itt sem tudja a tulajdonos az „in­dulóárat”. Fél óra is eltelik, mire az első kocsi elindul, próbaútra. Külön­ben semmi jele annak, horri/ már gazdát cserélt volna néhány ko­csi. Mintha mindenki csak kö­rülnézni jött volna, természete­sen az autótulajdonosokon kívül. Ök bizonyára eladási szándékkal kocsikáztak ki ebben a csikorgó hidegben. Egy borízű hang: Volt képe ötvenezret kérni ezért a céennes Trabantért. Azt mondtam, hogy ha a feleségit is vele adja, bun­dástul, lehet szó róla... Csoportosulás a sötétzöld 408- as Moszkvicsnál. — Mennyit ment ez a kocsi? — Láthatja, huszonnyolcezret mutat az óra. — Nem az órát, a gumit kell nézni. Egyik sem eredeti. A másiknál a forgalmi enge­délyt kéri az egyik érdeklődő. — Ezt nem újonnan vette. Ma­ga a második gazdája már... — Attól még lehetnék ötödik is, de ez úgy volt, hogy az unoka. öcsémtnevére igényeltük. El sem adnám, de a múlt hónapban nyertem egy Wartburgot. Az eladók közül egyiknek sem sürgős, senki sem azért adja el, mert valami hibája van a kocsi­nak. Mindenki valami más ma­gyarázatot ad. Skodák. Moszkvicsok, Traban­tok, itt-ott é<$y nyugati kocsi is. A trabantosok tartják & leg­magasabbra az árat. Egy-két éves kocsiért némelyik az új árat akar­ja elérni, de van, aki még ke­resni is akar rajta pár ezer fo­rintot. Hatvanegyes sárga Opel- Rekord, ablakában kis cédula: 70 000 Ft. Meg se nézik. Viszont a Renault—16-ost már viszik is. Huszonhatezerért kínálják az erősen lestrapált, de „műszaki­zott” Skoda-Feliciát. Ez sem kell senkinek. Itt is^ ott is beindítják a mo­tort. Milyen a hangja, erről von­nak le következtetést a vásárlók. Az egyik volkswagenes az ötö­dik indítás után kitör: — Ezután csak egy húszasért indítom be! Úgy látszik, nem kapott hú­szast, mert a vásár régén is ott állt még a kocsijával, Tizenegy után megélénkül et forgalom. Egymás után indulnak a kocsik. Próbaútra. Vissza azon­ban egy sem jön. Az eladók és a vevők megegyeztek. Trabantból csak néhányat ad­tak el, Skodát és Moszkvicsai annál többet. Egy CE-s piros Ok- távia elkélt 42 ezerért, az egyet­len Moszkvics 403-ast 46 ezerért vitték el. Gazdát cserélt egy-két nyugati kocsi is, de a fehér Ford Consul — amiért kerek száz­ezer forintot kért a gazdája —j ott állt még 12 óra után is. Nyolcvan-száz kocsit hoztak él a vásárra Baranyából, Tolnából, Somogybái, Rácsból, de tálán még távolabbról is. Közülük körül­belül a fele cserélt gazdát. Az idei első pécsi autóvásár jól si­került. (J) fi Szovjetunió széles fronton Makuztatja ki a világűr ostromát 250 millió kilométer után sima leszállást terveznek a Hajnalcsillagon Tanácskozik a szovjet—francia „nagykizoHsao“ Párizs (MTI). A rövid hétvégi pihenő után, amelyet a szovjet küldöttség tagjai, élükön Kirillin miniszterelnök-helyettessel a fes­tői Korzika-szigetének megtekin­tésével töltöttek el, hétfőn dél­előtt folytatódott a szovjet—fran­cia együttműködési állandó ve­gyesbizottság, az úgynevezett nagybizottság ülésszaka. Az ülés­szak munkája igen kedvező lég­körben folyik, ezt tanúsítja az a két pohárköszöntő is, amely szom­baton délben hangzott el azon az ebéden, amelyet a Quai d’Orsay-n Michel Debré francia külügymi­niszter adott vendégei tiszteletére. Debré a többi között kijelen­te, hogy elégedett a két ország közötti kapcsolatok fejlődésével, amely az utóbbi években aprán­ként, a nehézségek ellenére is végbement. Nagy műbe kezdtünk — mondotta —, amely egyik épí­tőköve lesz az öreg európai kon­tinens békéjének. Ennek az erő­feszítésnek példát kell mutatnia. í Válaszbeszédében Kirillin szov­jet miniszterelnök-helyettes is ki­emelte, hogy a francia—szovjet együttműködés sikeresen fejlődik. Vannak persze nehézségek is, — mondotta — ezeket azonban le tudjuk küzdeni. A nagybizottság mostani ülésszaka sokban járul hozzá, hogy szorosabbá tegye az együttműködést Franciaország és a Szovjetunió között. Kedden délben De Gaulle tábornok négyszemközti meg­beszélésen fogadja a szovjet küldöttség vezetőjét. Vlagyimir Kirillin miniszterelnök-helyet­test. majd az Elysée-paiotában ebéden látja vendégül a nagy- bizottság szovjet és francia ta& iáét felbocsátása a folytatását jelenti a Földhöz legközelebb levő boly­gó közvetlen tanulmányozásának. Az esthajnalcsillag már régóta magára vonta a tudósok figyel­mét, mivel méreteit, a Naptól való távolságát és a körülötte le­vő légkör kiterjedését tekintve, minden más bolygónál jobban hasonlít Földünkre. A Vénusz felé az első űrállo­mást a Szovjetunióban bocsátot­ták fel. 1961. február 12-én. Ezt követően több szovjet és ameri­kai űrállomás tette meg ezt az utat. 1966-ban a Vénusz—3 a bolygó felszínére juttatta a Szov­jetunió állami címerét. A Vé­nusz—4, 1967-ben első ízben vég- tett méréseket a Vénusz-légkör fizikai, vegyi jellemzésére. Fe­délzetén elődjénél több tudomá­nyos és mérőberendezés található. Az AFP washingtoni jelenté­sében beszámol arról, hogy bár xldig hivatalos kómmentár nem hangzott el, az amerikai tudó­sok nagy érdeklődéssel várják a Vénusz—5 által szolgáltatandó hidományos adatokat. Az Egye­sült Államokban a Vénusz tanul­mányozására vonatkozó program elassult a vietnami háború ha- lalmas kiadásai miatt. Amerikai ni dósok hangsúlyozzák, hogy a Venusz-program sokkal kevésbé jontos és kidolgozott, mint pél­A Vénusz felé tartó repülés kel­lő pontossága érdekében pályahe­lyesbítéseket hajtanak végre. Az új esztendő űrkutatási prog­ramját a Szovjetunió nagyszerű nyitólépéssel kezdte. A Vénusz— 5 felbocsátása arról tanúskodik, hogy a Szovjetunió nem egyetlen részterületre összpontosítja erő­feszítéseit, hanem átfogó fronton bontakoztatja ki a világűr ost­romát. A szovjet űrprogram te­matikájában éppúgy beletartozik a Föld körüli térség tanulmá­nyozása, mint a naprendszer más bolygóinak kutatása. A világűrben második napja száguldó önműködő űrlaborató­rium folytatni fogja elődjének, a Vénusz—4-nek megkezdett kuta­tómunkáját, a „titokzatos boly­gó” légkörére és felszínére vo­natkozóan. A Vénusz—5 súlya 24 kilogrammal haladja meg köz­vetlen elődjét. Ami az ember Vénuszra jutását illeti, ezekkel a kombinációkkal kapcsolatos moszkvai tudományos körökben Keldis akadémikusnak a Vénusz —4-ről tartott sajtóértekezletén elhangzott szavait idézik: „Az ember Vénuszra repülésének idő­pontját nem lehet megmondani. Addig még sok kutatást kell el- : végezni automaták segítségével”. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség tudományos kommentárjában megállapítja, hogy a Vénusz—5 bolygóközi automata űrállomás ] Vasárnap reggel a Szovjet­unióban moszkvai idő szerint 9 óra 28 perckor felbocsátot­ták a Vénusz—5.. automatikus űrállomást, amely folytatja a Vénusz—4 kutatásait. A Vé­nusz—4 mint ismeretes, 1967. októberében simán leszállt a Vénuszra. A jelenlegi automatikus űr­állomás, miután 250 millió . ki­lométert tesz meg a világűrben, május közepén a tervek szerint simán leszáll a Vénuszon és légköri kutatásokat végez a bolygó térségében. A Vénusz—5 súlya — a hor­dozórakéta utolsó fokozata nél­kül — 1130 kilogramm. Az indítás a Föld körüli pályáról 10 óra 47 perckor történt, ami­kor az állomás Afrika fölött volt. Vasárnap 13 órakor az űrál­lomás már 25 ezer kilométer­re volt Földünktől. A berende­zés normálisan működik, az összeköttetés állandó. Az automatikus űrállomás emblémát visz magával, ame­lyen Lenin képe és a Szovjet­unió címere látható. (MTI) A Vénusz—5 automatikus űr­állomás felbocsátásának alapvető célja, hogy folytassák a Vénusz- bolygó kutatását, amelyet a Vé­nusz—4 automatikus űrállomás kezdett el 1967-ben. A Vénusz— 5 űrállomáson bővítették a tudo­mányos és a mérőberendezések összetételét, hogy még pontosab­bá tegyék a méréseket és további adatokat szerezzenek a bolygó légköréről. A Föld—Vénusz pályán tar­tózkodva, az automatikus űr­állomás nagy kiterjedésű tu­dományos kutatásokat hajt végre a kozmikus térségben. A Vénusz—5 űrállomást a Vé- nusz-bolygó felé vezető pályára közbenső Föld körüli pályáról in­dították el. A hordozórakéta utol­só fokozatának hajtóműve 228 másodpercig működött és meg­adta az űrállomásnak a második kozmikus sebességnél valamivel nagyobb sebességet. A Vénusz—5 űrállomást a ki­számított pályára vezérelték. A repüLéis időtartama Itöbb mint négy hónap lesz. Az űrállomás május közepén éri el a Vénuszt, miután a pályán 250 000 000 kilométert hagy maga mögött. és a Vénusz légkörében sima le­szállást hajt végre. Mikor int el az ember a Vénuszra? A Vénusz—5 automatikus űr­állomással rendszeres rádiókap­csolatot tartanak fenn és a tu­dományos adatokat a 922 763 megahertz frekvencián veszik.

Next

/
Thumbnails
Contents