Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-31 / 25. szám

Az álszakembert a következetesség buktatta meg 1 meciianizmus-lovag Népszerű ötlet Teciiifilcai klub Szekszárdim Manapság egyxe-másra talál­kozhatunk a tormelőszö vetkező- lek azon törekvéseivel, amelyek- kel — különféle melléküzemágak létesítésével — a tagság foglal­koztatottsági gondjain igyekez­nek enyhíteni. Különböző üze­mekkel. vállalatokkal építenek ki kapcsolatot, teremtenek együtt­működést. amely hasznos mind a szövetkezetnek mind pedig az illető vállalatnak, avagy magán­személynek. Ezt a lehetőséget igyekeznek kihasználni egyesek, hogy meg­teremtsék a maguk „kis mecha­nizmusát”; az emberék jóindula­tát, hiszékenységét kihasználva születnek meg kisebb, nagyobb stvasnoffignácok. Vasárnap este a televízióban a megyében is sokan láthatták, hogyan kertült rendőrkézre egy ..mechanizmus-lovag”, Hornok Istvánnak, a faddi, Lenin Tsz el­nökének következetessége után. — Elég gyakran járunk a fő­városban, az ország különböző részeiben, üzleti kapcsolatok ügyében. Az egyik tsz elnökétől kaptam egy nevet — Korcsogh •Tánosét —. aki műanyagfeldol- gozó üzem létrehozására szeretne megállapodást kötni valamelyik termelőszövetkezettel — mondja Hornok István, a faddi szövetke­zet. elnöke. — Az illetővel össze is jöttünk budapesti standunkon. Elmon­dotta, hogy gyümölcs- és zöld­ségfélék csomagolására alkalmas műanyag rekeszek gyártására van újítása. Elkalauzolt bennünket a Külkereskedelmi Minisztériumba, ahol bemutatott bennünket bizo­nyos Szivka elvtársnak, sód bi­zonygatta, hogy milyen nagy le­hetősége van a műanyag rekeszek gyártására, mert a baráti és a tőkés országba irányuló gyümölcs exportját is ilyen műanyag reke­szekben akarják lebonyolítani. Megmondom úgy, ahogyan van, örültünk annak, hogy sikerül végre egy jó üzletet létrehoznunk. Látszólag minden a legnagyobb rendben volt... Igen. látszólag minden a leg­nagyobb rendben volt. A magát a szovjet osztály vezetőjének be­mutató minisztériumi tisztviselő biztatása, Korcsogh János széles körű személyes ismeretsége biz­tosítani látszott a tisztességes üzletet. De a faddi szövetkezet elnöke mindenképpen biztos akart lenni a dolgában, ezért Korcsogh .Já­nostól a munkakönyvét is kérte. Először arra hivatkozott, hogy nincs nála. De elf elejtette a munkakönyvét elhozni, amikor leutazott Faddra, elfelejtette, amikor a szövetkezet vezetőivel az Orosházi Vasipari Klisz-ben a műanyaggyártáshoz szükséges v ákuu mf onmá zó gép beszerzése ügyében jártak, (a ktsz-ben is ismerősként üdvözölték Korcsogh Jánost, mondván, hogy már egy év óta odajár a gép beszerzése ügyében.) De elfelejtette a mun­kakönyvét elhozni, amikor is­mételten Faddon járt, hogy fel­vegye a présszerszám elkészíté­séhez szükséges költségekre a már előzőleg kért húszezer fo­rintot. Hol a munkakönyvé? A szövetkezet vezetőinek ek­kor már annyira gyanús lett! Kor­csogh. hogy az elnök, az elnökhe­lyettes, a főmérnök nyomban fel­utazott Budapestre. — Az a helyzet, hogy költöz­ködés közben elveszett a mun­kakönyvem, de már jelentkez­tem újért a munkaközvetítőnél. — Melyiknél? — A Szekszárdi utcainál. Természetesen kiderült, hogy a Szekszárdi utcában egyáltalán nincs semmiféle munkaközvetítő iroda. Az erélyes fellépésre aztán végül is előkerült, a munkakönyv, amelyből egyebek között kide­rült. hogy Korcsogh János volt már szállodai főszakács, eszter­gályos, lakatos, d.e volt, alkalma­zásban — ugyancsak műanyag­üzem ürügyén — a soroksári Aranykalász Tsz-ben is. Ott 15 000 forintot vett fel, ugyan­csak szerszámkészítés ürügyén, de se a szerszámmal, se a pénz­zel nem számolt el. A faddi tsz-vezetők útja — természetesen Korcsogh J ános társaságában — az illetékes rendőri szervekhez vezetett, ahol nyomban megtették a fél jelen­tést a csaló ellen. A kihallgatásnak, illetve a szembesítésnek volt egy jellemző momentuma. Amikor a kihall­gatást vezető százados Korcsogh Jánost a pénzről számoltatta el. az így védekezett: — Részben kifizettem annak az asztalosnak, aki a szerszám fa-modelljét elkészítette. De megnevezte az asztalost, és a címét is. — Akkor kimehetünk ahhoz az asztaloshoz? — kérdezte a százados. — Sajnos, most nem, mert az illető kint van Kaliforniában. Kiderült az is. hogy Korcsogh a faddiak ■ előtt vagy nyolc másik termelőszövetkezetet is be- bóvlízott a műanyag-feldolgozás­sal, amelyhez — mint, mondani szokták — halvány gőze sincs. Mindenesetre az előleget azért felvette. 11 tanulság megszívlelendő Az esetből a tanulság kétség­kívül az; ha mindenütt azzal a következetességgel fogadják Kor­csogh ajánlatát, mint Faddon, akkor már rég befellegzett volna ennek a kalandornak. Tisztessé­ges üzletet lehet kötni —— a fad­diak is megcsinálják a műanyag- üzemet —, mindkét fél számára elfogadható feltételek alapján. Es ha mindenütt ragaszkodnak a tisztességes feltételekhez, akkor nagyon hamar elvész a talaj a Korcsogh-hoz hasonló „ügyeske­dők” lába alól, BI. Azt hiszem, nem kell különö­sebben bizonygatni azt, hoev ma egy tízéves gyerek több műsza- ki-íechnikai ismerettel rendelke­zik. mint tíz évvel ezelőtt egy felnőtt. A „technika századának” mindig új és új produktumai, de — egészen leegyszerűsítve — a jóll gépesített háztartás is arra készteti a ma élő embert, hogy állandóan gyarapítsa műszaki- technikai ismereteit, s ezekben a kérdésekben való jártasság egyre inkább hozzátartozik az általános műveltség követelmé­nyeihez. A megyében csak néhány he­lyen működő barkácsszakkörök ezt az igényt — műszaki-tech­nikai ismeretek nyújtása, gya- koi-lati munka lehetősége — nem' elégítették ki. s nem is felada­tuk, hogy szervezetten, program­szerűen foglalkozzanak ilyen té­májú ismeretterjesztéssel. A mű­szaki kérdések iránt az átlagos­nál jobban érdeklődő embereket eddig semmilyen klub, szakkör sem fogta jól össze. A megyében ugyan alakullt, néhány műszaki klub. de' lehetőségei korlátozot­tak: gyakorlati munkához, bar­kácsoláshoz nincsenek meg a fel­tételek. így vetődött fel egy „speciális klub” létesítésének gondolata, amely arra lenne hi­vatott, hogy összefogja „a műsza­kiakat” és azokat az embereket, Szerdán tapasztalatcsere-láto­gatást tett Tolna megyében dr. Zsigmond László országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Vas megyei Bizottságának elnöke. Dr. Zságmond László egyben a Vas megyei Állategészségügyi Ál­lomás igazgatója is. A vendéget dr. Kováts Jenő, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás ; igaz­gatója köszöntötte, s tájékoztat­ta a megye állategészségügyi helyzetéről. Részletesen elemez­ték dr. Kováts Jenő nyugat-euró­akik komolyan érdeklődnek ilyen kérdések iránt. A klub egyaránt lehetőséget nyújt elmé­leti és gyakorlati ismeretek, .szer­zésére és klub jellegének megfe­lelően vitára, tapasztalatcserére., szórakozásra. A formai vonásaiban is új klubot, amely „Tolna megyei Te-chnikai Klub” néven működik majd, a Tolna megyei Népmű­velési Tanácsadó és a TIT Tolna megyei Szervezete hívja életre. A fenntartó intézmények arra tö­rekednek, hogy korszerű, az igé­nyeknek és a követelményeknek megfelelő, jól felszerelt klubot hozzanak létre. A technikai klub­ban természetesen nemcsak elő­adásokat hallgatni, beszélgetni lehet, hanem — a klubhoz tar­tozó toarkácsműhelyben. — dol­gozni. kísérletezgietni is. Annak ellenére, hogy a klub a megyeszékhelyein működik majd, nemcsak a Szekszárdon. élő műszaki érdeklődésű embe­rek lehetnek tagjai, vidékről is számos jelentkezőre számítanak. Szekszárdon —, de a megyében is — ez lesz az első kísérlet, ilyen jellegű klub létrehozására. Az ötlet nagyon népszerű, s ha sikerül a tervek szerint megva­lósítani, a megyeszékhely példá­ját bizonyára több helyen köve­tik majd. pai tanulmányútjának tapaszta­latait, A tapasztalatok egy ré­szét Vas megyében is hasznosí­tani kívánják, ezért az útról készült tanulmány közlését már megkezdte a Vas megyei Állat­egészségügyi Híradó. Megálla­podtak a továbbá kapcsolat-tartás módozataiban is. * A Vas megyei vendéget kö­szöntötte Kaszás Imre országgyű­lési képviselő, a Tolna megye? képviselőcsoport elnöke is. Vas és Tolna megye állategészségügyi kapcsolata Szamárvásár nek: az állat megnevezése, meny- nyisége, ivara, színe, születési éve, súlya, a megállapodás sze­rinti érték és a vevő személyi igazolványának' száma. 4. A vevők. A medinaiak voltak az első számú szamárvevők. Itt sok olyan ember él, aki gyógynövény, és más gyűjtésre való dologgal fog­lalkozik. s ebben a mesterségben alkalmas igavonó a szamár. Egy tolnai ember meglévő szamara mellé vett egy fekete színű szi­cíliai állatot. Komáromi József áztató művezető szerint ez a tol­nai ember értett legtöbbet a ve­vők közül a szamárhoz. Ahogyan ez az ember az állatot vizsgálta, módszereivel a régi vásárokra emlékeztette a jelenlévőket, ami­kor a jószágot még meg is kö- högtette, és különböző fortélyok­nak vetette alá, hogy kipróbálja: rugós-e, harapós-e. Az ember nem is gondolná, hogy milyen foglalkozási ágak és milyen mesterséget űző em­berek vannak, úgy valahol a társadalmilag elismert mestersé­gek határa közelében, ahol a szamár ismét nélkülözhetet­len mindennapi olcsó igavonó­ként jelentkezik. S a szamár után még adót sem kell fizetni. 5. A szamarak. A legöregebbet, a Samu névre hallgató, 1943-ban született he­réit állatot, nem vette meg sen­ki, bár jámbor, szófogadó, hűsé­ges, jó igavonó, jól húzó állal. A legfiatalabb szamarat Ács Gabi vásárolta meg, tíz forint kilón­kénti áron: „Komáromi bácsi miért nem adják nekem nyolcért ezt a csikót, elbírná a vállalat azt a két forintot”. A vállalat nem bírta el a két forintot. A Csibi szamarat dunaszent- györgyi asszony vette meg. A szamár fekete, szicíliai jószág. 1967-ben született. A Rudi ne­vű szamár volt. a legnehezebb, kereken háromszáz kiló; s mi­után e jószág már túl volt a csikókoron, és emellett heréit is, tíz forintot fizetett érte kilónként Felsőnyéken lakó gazdája. A legtöbb pénzt a Manci nevű szamárért kapták, ez volt a leg- formásabb, megbízható, szép; 1963-ban született és új gazdája 3468 forintot számolt le a gyár pénztárosának. A járlatleveleket kiállító ta­nácsi dolgozó minden bizonnyal nagy gondban volt, amikor a 37 passzust kiállította. A nevek miatt. Az ilyen nevek, mint Ma­dár, Samu, Színész, Sarolta, De­res, Petár meg Mackó „valódi” szamárnevek. Még a Lafanc is elmegy valahogy a passzuson, de mi a teendő akkor, ha az „il­lető” szamarat éppen valame­lyik élő táncdalénekesünk, vagy beat-zenekar szólistájáról nevez­ték el . ., 6. A gyárban kissé ■ rezignáltam mondják: — Sajnáljuk, hogy a szama­rainkat nem valamelyik tsz vá­sárolta meg, továbbtenyésztés- re. Nagy pénz van a szamárban. Ia 7, Mihalik Péter eddigi szamár­gondozót átszervezték. A jövő héttől a törőüzemben lesz gép­etető. PÁLKOVÁCS JENŐ i Ács Elek tolnanémedi lakos kilencéves fia négyszáz forintért szamárcsikót vásárolt a kender- gyárban. A csikó fekete színű volt és negyvenkílós. A Gabi gyereknek .látszani vették a sza­márcsikót. 2. A szamár (Equus asinus) első számú termelőeszköznek számí­tott eddig minden kendergyár­ban. Ezt az igénytelen, kevés táplálékot kívánó és durva os­tort is békésen eltűrő állatot, mióta a kendergyárak léteznek, használták kocsik, lőrék vonta­tására. A kendergyárakban sza­marakkal bonyolítottak le min­den szállítást. A ló nem tudott megbirkózni sehol a nem egyszer csűdig érő sárral, a tengelyig el­süllyedt kocsival, a kenderáztató placcok nehéz talajával. Néhány évvel ezelőtt hozzá­fogtak a tolnanémedi gyárban is a belső szállítás korszerűsítésé­hez. Első lépésként megszüntet­ték a vasútállomásról a gyárig vezető kisvasutak majd a gyár területén a vasúti hálózatot, és végül meghirdették a szamárvá­sárt. 3. A vásár. — Nem hittük, hogy sikere lesz a Népújságban hirdetett ár­verezésnek — mondja a gyárve­zető — Bátaszékről. Madocsáró1 Felsőnyékről jöttek a vásárlók. % • >ny szamár, még tisztességes szerszámot sem kapott: a kötő- lék bálakötélből van. a hám kimustrált tíízoltótömlőből. Gusztálták, vizsgálták, és vizs­gáztatták a szamarakat, aztán vagy létrejött a vásár, vagy nem. Ezen a szamárvásáron nem volt. alku. Szabott árakon keltek el a jószágok. Az állat minősége volt az alapja az értékmegál­lapításnak így 8, 10 és 12 forint kilónkénti árat kért a gyár a ve­vőktől. A vevőnek, ha megtet­szett a 37 eladásra kínált szamár közül egy, azt kiválasztotta, futtatta, fogát nézte, hasonlította a többi állat, formájával, küle- mével, s ha megtetszett a kivá­lasztott — akkor a vevő fizetett, megkapta a járlatlevelet, és vi­hette haza szamarát. S a gyárban pedig a befizetési bizonylat mel­lé odatették a szamár kartonját, melyen ilyen rubrikák szerepel­

Next

/
Thumbnails
Contents