Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-30 / 24. szám
fOLNA MÉGY Eh VT *G PRÖLETARIAL EGTE50UETEK • NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS: A MEGYEI TANÁCS .LÁPJA XIX. évfolyam, 24. szám ÄRA: 80 FIELÉR Csütörtök, 1969. január 30. MAI SZAMUNKBAN Képek a miszlai zárszámadásról 3. o. Példás ítélet Merkel és társai ügyében 8. o. Az Eliii Tanács elnöke és a minisztertanács elnökhelyettese is gratulált a Bözsieknek A mözsi szövetkezeti gazdáit kedden tartották a zárszámadó közgyűlésüket, A közgyűlésen bejelentették, hogy a szőve kezet kiváló eredményeihez Losonczi Pád, az Elnöki Tanács elnöke táviratban, Fehér Lajos a minisztertanács . elnökhelyettese pedig levélben gratulált. A múlt évi eredményeket ismertető és rögzítő ünnepi tanácskozáson jelen volt Somi Benjámin. az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke es Kemény István, a szekszárdi járási tanács elnöke. A vezetőség beszámolóját Arany látván tsz- elnök terjesztette a közgyűlés elé. Elmondotta a többi közt, hogy a múlt évben 105 forintot fizettek egy 10 órás munkanapra. A magas jövedelem mellett megfelelő tartalékalapról is gondoskodtak. Terményben és pénzben mintegy 4,5 millió forintot tartalékoltak. Ez az összeg jóval nagyobb a kötelezően előírtnál, de mintegy 1,5 millió forinttal meghaladja a tavalyi tartalékalapot is. Ez azt mutatja, hogy a mözsiek holnapja biztos pénzügyi alapokon nyugszik. A 340 dolgozó taggal rendelkező közös gazdaság nemcsak tavaly és az előző években ért el kiváló eredményeket, hanem minden reális alapja megvan ahhoz, hogy a következő években is tovább növelje eredményeit. A mözsi szövetkezeti gazdák kiváló helyzetét a közvetlen jövedelmi viszonyok mellett jól illusztrálja a következő adat is: tavaly 100 tagot üdültettek Harkányban, 50 tag csehszlovákiai társasutazáson vett részt, 3 pedig Moszkvában járt — közpénzen. A zárszámadó közgyűlésen több tsz-tag felszólalt és javaslatot tett a munka további javítására. Felszólalt Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke is. A többi közt hangsúlyozta: .A mözsiek kiváló eredménye mellett ma már elmondhatjuk, hogy megyeszerte jelentősen javuló tendenciát mutatnak a tsz-ék eredményei. Tavaly nagy aszály akadályozta a gazdálkodást, ennek ellenére megyeszerte tovább erősödött a termelőszövetkezeti mozgalom”. Kádár Jenes látogatása a Magyar Tudományos Akadémián Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének meghívására szerdán délután az Akadémiára látogatott. A találkozón részt vett, Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Aczél György, a Központi Bizottság titkára és Óvári Miklós, a Központi Bizottság osztályvezetője. A vendégeket Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke fogadta a tudósklubban. Erdey-Grúz Tibor főtitkár rövid tájékoztatója után Kádár, János elvtárs és a kíséretében levő vendégek kötetlen beszélgetést folytattak az akadémikusokkal időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről, valamint a tudományos élet problémáiról. Intézkedések a tanulók túlterhelésének csökkentésére A Művelődésügyi Minisztériumban Lugossy Jenő miniszter- helyettes szerdán időszerű közoktatás-politikai kérdésekről tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy változatlanul napirenden szereplő téma a tanulók túlterhelésének csökkentése. Az utóbbi időben több intézkedést is tettek ez irányban. így a gimnazisták heti kötelező óraszámát az első és a harmadik osztályban kettő, a második és negyedik évfolyamokban pedig három órával csökkentették, egy másik lehetőség a túlterhelés csökkentésére a tankönyvek korszerűsítése, egyszerűsítése. A miniszterhelyettes beszélt ezután arról, hogy az érettségi körül kialakult vita lezárásával párhuzamosan olyan hírek keltek szárnyra, hogy szigorítani akarják az' érettségit. Ezek az „értesülések” nem fedik a valóságot: szó sincs szigorításról. Későbbi időszakban sor kerülhet itt-ott korszerűsítésre, azonban a változások nem fognak a szigorítás irányában hatni. Bejelentette a miniszterhelyettes, hogy a minisztérium felülvizsgálja a testnevelés jelenlegi tantervét, s a részben új tanterv az 1969—1970-es oktatási évben már érvénybe is lép. A cél az, hogy a testnevelés jelentőségét, növeljék, ezzel egyidejűleg azonban megszüntessék azt az osztályzási módszert, amely a centiméterre, a stopperórára alapoz. A testnevelési osztályzat azonban továbbra is beleszámít az átlagosztályzatba. Szó volt a sajtótájékoztatón a pedagógus-álláshelyek betöltésével kapcsolatban a pályázati rendszerről is. Az erre vonatkozó rendelkezésben igyekeztek az egyéni és a társadalmi érdekeket egyeztetni és főként a falusi kis iskolák pedagógusellátásának javítását segíteni. Újdonság a területi elv bevezetése a pedagógusképző intézmények nappali tagozatos hallgatóinak felvételénél. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a betölthető helyeket, illetve azok 90 százalékát felosztják a területileg érdekelt megyék között. A területi elv alkalmazása hozzájárulhat ahhoz, hogy a mostohán ellátott kis vidéki iskolák is fokozatosan kapjanak szaktanárokat. (MTI) behódolás lenne terveiknek és igényeiknek. Nasszer utalt arra, hogy egyetlen arab nemzet sem sértette meg soha más nemzet területi szu- verénitását. A múltban az imperializmus és cionizmus a Közel- Keleten az „oszdd meg és uralkodj” elvet alkalmazta. Ezt most újabb irányelvvel, a terrorizmussal egészítették ki. Az arab haladó mozgalom kialakulása fokozta az ellentmondást az arabok és az imperializmus között. Ez vezetett az Egyiptom elleni 1956- os agresszióhoz, majd 1967-ben az újabb izraeli agresszióhoz. ,,Az a tény, hogy a nemzetközi szervezett munkásmozgalom képviselői Kairóban ültek össze, támogatja ügyünket és megerősíti hitünket az igazságban történelmünknek ebben a nehéz pillanatában” — fejezte be beszédét Nasszer. Az elnök szavai után dr. Favzi El-Szajed, az arab szakszervezetek nemzetközi szövetségének főtitkára nyitotta meg a háromnapos tanácskozást. Bíró József ieszáváfian Moszkva (TASZSZ) Nyikoiaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter szerdán megbeszélést tartott Biró József magyar külkereskedelmi miniszterrel, aki kedd óta Moszkvában tartózkodik. Megvitatták a két ország 1969. évi kereskedelmi forgalmának néhány kérdését. Pénteken várható az ez évi árucsere- forgaloimiról szóló jegyzőkönyv aláírása- A baráti légkörű megbeszélésen megvitatják á szovjet—magyar kereskedelmi kapcsolatok tovább fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket is. Tovább kell fejleszteni a közös munkát Sajtókonferencia Berlinben a KGST előtt álló feladatokról A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 22. ülésszaka és a KGST Végrehajtó Bizottsága 38. tanácskozásának befejezése után a KGST titkársága szerdán Berlinben sajtókonferenciát rendezett. Faggyejev, a KGST titkára bevezető szavaiban megemlékezett a KGST-hez tartozó országok gazdaságának nagyarányú fejlődéséről a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa fennállásának húsz esztendeje alatt. Elmondotta: a világban .végbemenő műszaki-tudományos forradalom és a KGST-országok nagyarányú fejlődése most újabb megoldandó feladatok elé állítja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát, hogy a kialakult feltételeknek megfelelően továbbfejlessze a közös munkát. Az újságírók kérdéseire válaszolva a KGST titkára kijelentette, hogy az egyes országok távlati terveinek koordinálása alapvető jelentőségű az együttműködés megszervezésében. A KGST bankjának (a Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Bankjai szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy az elkövetkező időben az eddiginél is fontosabb szerepet kívánnak biztosítani számára. Jelenleg, központi problémaként, folyik a KGST-országok valuta- és pénzügyi kapcsolatainak és ezek fejlesztési lehetőségeinek tanulmányozása. Ezzel összefüggésben alapvető irányzatként jelölte meg a többoldalú elszámolási rendszer kialakítására irányuló törekvéseket és első lépésként —■' a KGST belső valutakonvertibilitásának útján — a KGST-országok valutái meghatározott hányadának konvertibilissá tételét a tagországok egymás közötti gazdasági kapcsolataiban. Ugyancsak tanulmányozás alatt álló kérdésként jelölte meg a KGST-bank közép és hosszú lejáratú hitelnyújtási tevékenységének kidolgozását. Hangoztatta, hogy a pénzügyi és valutakérdésekben, valamint _ a bank munkájával kapcsolatban összefüggő program kialakításán dolgoznak, amelyet elkészülte után haladéktalanul nyilvánosságra hoznak. A szocialista országok valutája világpiaci konvertibilitásának kérdésével összefüggésben először kitért azokra a nehézségekre, amelyeket a szocialista országoknak, többségében elmaradott gazdaságuk fejlesztése érdekében, a háború után le kellett küzde- niök. Kiemelte, hogy miután ezek az államok legyűrték a legnagyobb nehézségeket és ipari országok lettek, ma ilyen minőségben jelentkeznek a világpiacon. Rámutatott, hogy a szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete nem akarja elhatárolni magát a nemzetközi munkamegosztástól. „Aktív gazdaságpolitikát akarunk folytatni minden országgal, függetlenül társadalmi, gazdasági rendszerétől” — jelentette ki a KGST titkára. A KGST és az európai gazdasági közösség összehasonlításával kapcsolatban azt a véleményét juttatta kifejezésre, hogy a két szervezet között semmiféle analógiát sem lehet találni, annyira eltérnek egymástól a társadalmi rendszerek, amelyeknek talaján kialakultak. Kiemelte azt is, hogy míg a KGST nyitva állvalamehy- nyi ország előtt, addig az EGK zárt érdekképviseleti csoporc. I A KGST-nek a fejlődő országokkal szemben folytatott gazdaságpolitikáját taglalva végül rámutatott, hogy a KGST segítséget nyújt a fiatal nemzeti államoknak önálló iparuk kialakításához. Hasszer beszédével nyíl! meg az arab szakszervezetek kongresszusa Kairó (MTI) Szerda délelőtt az Arab Szocialista Unió kairói székházában Nasszer elnök megnyitó szavaival megkezdődött az arab szakszervezetek IV. kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson 43 küldöttség, köztük Magyarország delegációja vesz részt. Nasszer üdvözölte a megjelenteket és bevezető szavaiban utalt az arab és afrikai nemzetek közös imperializmusellenes harcára, amelynek jegyében a jelenlegi háromnapos kongresszus megrendezésre kerül. Az egyiptomi elnök elmondotta, hogy az 1967. júniusi hatnapos arab— izraeli háború valójában előjátéka volt egy olyan háborúnak, amely még nincs befejezve. E harc függőben van és a békét és haladást szolgáló erők minden erőfeszítése ellenére fenyegeti a Közel-Keletet. Az ok nem más, mint az, hogy az imperializmus és ügynökei nem akarnak sem békét, sem szabadságot. Számukra a szabadság uralmat jelent I és a béke, amit akarnak, csupán
