Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-03 / 1. szám
Szavának állt az asszonybrigád Több az egyszerű munkacsapatnál az őcsényi Kossuth Termelőszövetkezet tizennégy tagú, Hámán Katóról elnevezett asz- szonybrigádja. Munkájuk bizonyítja, nem hiába neveztek be a tsz-szövetség által indított versenybe. Bíznak abban, hogy esélyesek a Szocialista brigád cím elérésében. A parasztasszonyok körében újszerű kis kollektívának Kiss Jánosné brigádvezető a lelke. A brigádnapló küllemében is reprezentálja, hogy az őcsényi Kossuth Tsz tagjai körében valami új van születőben. A vörös selyemmel burkolt, sárközi motívumokkal díszített napló bejegyzései példázzák a pontosságot, bennük tükröződnek az asszonyok apró-cseprő, de a születő új szemléletről vallott közösségi gondjaik és örömeik. tsz-tagok felkarolása mellett gondot fordít tagjainak tájékozódására és művelődésére. Vállalták, hogy részt vesznek a téli mezőgazdasági tanfolyamon, rendszeresen olvassák a Magyar Mezőgazdaságot, együttesen tekintik meg az országos mező- gazdasági kiállítást. Miként alakultak a teljesítés hétköznapjai? Mindezt visszaadják az egyszerű szavakkal, tömören megírt sorok. 1968. július 1. „Eddig tíz idős tsz-tagot látogattunk meg. Kedvesen, hosszasan beszélgettünk öregeinkkel. Többen fát kértek, és mi vállaltuk, hqgy az erdőben megszedjük, a tsz pedig — megígérték — hazaszállítja.” Néhány külföldi színes képeslap tanúskodik, hogy az elnök és a bulgáriai VIT-re eljutott Zsuzsa nevű lány gondol a brigádra. — A növénytermesztésben munkaerőhiánnyal küszködött termelőszövetkezetünk. Kiss Jánosné összehozta a brigádot és nem csalódtunk az asszonyokban. Sőt... — Kölcsönösek az előnyök? — Természetesen, A termelő- szövetkezet bennük olyan állandó munkaerőt nyert, akik saját munkaszervezetükben még az önigazgatást is megvalósítják, ök sem járnak rosszul. Az összeko- vácsolódás során új vonás, hogy valóban segítik egymást, nem egyszer bírálattal nevelik a brigádon belül társukat. — Terveik? — Általános törekvésünk, hogy a termelőszövetkezeti tagok iparTallózás a brigádnaplóban 1968. május 1.. az alakulás napja. Az első lapon névadójuk, a mártírhalált halt hős asszony, Hámán Kató fényképe, és főbb életrajzi adatai találhatók. A brigádnapló külön betétje a tsz-vezetőség és az asszonyok által aláírt, pontokba szedett vállalás. Ez az írás képezi a kétoldalú megállapodást is. Ennek lényegi kivonata: a brigád minden tagja — tízórás munkanapot figyelembe véve — havonta 21 munkanapot dolgozik. (Szembetűnő az önerőbe, a kollektíva erejébe vetett bizodalmuk. Ezt írják: „egymás munkájáért és pontos megjelenéséért mindany- nyian felelünk.”) A termelőszövetkezet vezetősége vállalja, hogy folyamatos munkalehetőséget biztosít, előre közli a csoporttal a kijelölt munka ellenében fizetendő munkabért. Garantálják, hogy a hónap tizedikéig 1250 forint előleget biztosítanak a brigád minden tagjának és a huszonkettedik munkanapot fizetett szabadságként kapják az asszonyok. A természetbeni juttatás részletes leírása mellett, a munkán túlmutató szocialista vonások is megfogalmazást nyertek az írásban. A brigád az idős Közéletünk Az év első végrehajtó bizottsági ülését tartotta csütörtökön délelőtt a paksi járási tanács vb. Az ülésen megtárgyalták, milyen munkát végzett a TIT az elmúlt évi kulturális tervek végrehajtása érdekében,, majd a járási kiegészítő főtiszt adott tájékoztatást a kiegészítő megbízottak munkájáról, beszámolt arról, milyen segítséget kapnak a községi tanácsoktól. A vb. ezután bejelentéseket tárgyalt. 1968. július 15. „Örömmel írhatom, brigádunkban teljes az összhang.” 1968. augusztus 12. „Segítünk egymásnak. Két brigádtagunk férje nem nézte jó szívvel, hogy felesége a rendszeres közös munka mellett társadalmi munkát is végez. Beszéltünk a panaszkodó asszonyok férjével, reméljük, továbbra nem lesz pa- naszolnivalójuk. 1968. augusztus 14. „Ma nagy bánat érte a brigádot, Marit, Ig- nácz Károlynét az orvosok az egyik budapesti kórházba, műtétre irányították. Ma, a paradicsomszedés közben állandóan a Mariról beszéltünk. Meg fogjuk őt látogatni, és rendszeresen írunk neki.” Érdekes bejegyzésre bukkanok, miután az augusztus 18-i harkányi kirándulás élménybeszámolóját elolvastam. „Augusztusban brigádunk túlteljesítette a szerződésben vállaltakat. Ebben a hónapban 3105 órát dolgoztunk pedig két tqgunk 29 napon át táppénzes beteg volt. (Tűző napon, 3100 órán át!) örülünk, hogy ebben a hónapban be tudtuk hozni az elmúlt kéthavi egy, illetve kétszázalékos lemaradást. Egyik betegünknek — aki nem tud felkelni — vasárnap a Piri néni főzött meleg ételt.” A szocialista címért küzdő brigád tagjai szeptemberben sokat fáradoztak a megbetegedett Gőzön Józsefné neveltjének, 111 Jánosnak felkarolásával. A mindenkit megnyugtató kollégiumi elhelyezés elégedett konstatálá- sa után ezt írják a munkáról: „Szeptemberben 101 százalékra teljesítettük, amit vállaltunk. Az éjszakai kóróvágáshoz a férjek is eljöttek segíteni”. Már ezt is elérték? „Kiterjesztjük a mozgalmat" Széki János, az őcsényi Kossuth Tsz elnöke nagy elismeréssel nyilatkozik az asszonybrigád helytállásáról. szerűen dolgozzanak. Ehhez ki szeretnénk terjeszteni a mozgalmat a tsz férfi tagjaira is, mivel a közösségi munkának, az egyéni nevelődésnek is jó kerete a szocialista brigádmozgalom. Tapasztalataink igazolják, hogy érdemes szélesíteni e mozgalmat. Terveink közt szerepel, részletesen kidolgozzuk, hogy éves szinten garantálhassuk az előleget. A Hámán Kató brigád létrehozásával jól járt a közösség, munkában, emberségben erősödtek az előretörő, jobbat akaró asszonyok. Szavának állt az őcsényi tsz aszonybrigádja. Példájuk másutt is követésre méltó. SOMI BENJAMINNÉ A kolesdi ifjúsági klubban — amely az idén másodszor nyerte el a kiváló címet — karácsonykor olyan összejövetelt tartottak, ahol „érvénytelenek" voltak a klubbelépők: csak az mehetett be, aki valamilyen jó ötlettel, műsorszámmal jött. Színes, hangulatos karácsonyi „buli” kerekedett ebből a „drákói intézkedésből”. Persze ebből nem lehet, nem is akarnak rendszert csinálni, de azt már megbeszélték, hogy az idén megváltoztatják a klubtagok felvételének rendjét. A fiataloknak minden évben meg kell újítani a tagságot, vagyis színt kell vallani: szeretnének-e továbbra is klubba járni, és ha igen, mit vállalnak a színvonalas munka, szórakozás érdekében. Ezen kívül még egy belépési nyilatkozatot is alá kell írni, amiben a klub vezetősége meghatározza, hogy mit várnak egy-egy fiataltól. Évenként egyszer még a nagyobb adminisztrációt is ki lehet bírni, viszont megvan az az előnye, hogy mindenki szinte kötelezve érzi magát, hogy tegyen valamit a klub érdekében, ne csak azt várja, hogy őt szórakoztassák. Kicserélődött a vezetőség is. Jobbára 20—22 éves fiúk-lányok irányítanak, akik tapasztaltabbak, megfontoltabbak, mint a fiatalabb korosztály. A fiúknál pedig a Műheívkombinátot lap a Kadarka utcai szakközépiskola A szekszárdi Kadarka utcai szakközépiskolában nem egészen két év óta fólyik a tanítás. A korszerű épület mellé most mű- helykomibinátot építenek, hogy a modem oktatás technikád feltételeit még magasabb szinten tudják biztosítani. Már elkészült a beruházási programja, s készül a kiviteli tervdokumentációja. A kombinát helyét az intézet déli oldalánál jelölték ki. A többi közt egy vegyes rendeltetésű tanműhelyből áll, amelyben 14 munkagép sorakozik majd, de lesz benne egy 9x18 méteres szerelőműhely, anyagvizsgáló laboratórium, alapfokú mérő- (elektromos) laboratórium, finommérő- laboratórium. hőzekelőrrvűhely, stb. Otven éve történt Cél: a proletár forradalom A szervezett munkások elitje már az őszirózsás forradalom „másnapján” tiltakozott a burzsoá konszolidáció ellen, amely a régi osztály viszonyokat akarta konzerválni. Elmúlt az őszirózsás lelkesedés, a köztársaság kikiáltásának ünnepi hangulata szertefoszlott, a látszat-forradalmiság helyett — például a címek és a rangok eltörlése —, igazi forradalmi módon akart változtatni helyzetén a tömeg. A KMP megalakulása, gyorsan növekvő népszerűsége, programjának óriási mozgósító ereje hamarosan előkészítette a proletariátust a hatalom átvételére. Decemberben, de különösen január elején, a munkások és a bányászok akciókat szerveztek a reakciós igazgatók eltávolítására, a termelés munkásellenőrzésének bevezetésére, sőt, a munkásigazgatás megvalósítására. A Ganz-vagongyár, a Ganz- villamossági gyár, a Ganz- hajógyár, a fegyvergyár, a Schlick, a Lipták, a Wolfner és a csepeli tölténygyár munkásai cselekedtek is. A Vörös Újság így írt például a Ganz- villamossági gyárban végbement forradalmi akcióról: a munkások „erővel behatoltak az ircdákba, elcsapták, kidobták az összes igazgatókat és hajcsárokat, azután pedig kijelentették, hogy átveszik a gyárat”. A fegyvergyárban munkástanács alakult, s innét nemcsak a vezérigazgatót űzték el, hanem az antiszociális főtisztviselőket is. Ezt követően új igazgatóságot választottak, s ebben helyet kaptak a munkások képviselői is. Hasonló folyamat ment végbe a bányászok körében is. Brennbergből fegyverrel kergették el az igazgatót. Salgótarjánban 1919. január 3-án a bányászok kijelentették, hogy a bánya az övék és új igazgatóságot neveztek ki. Pe- yer szénkormánybiztos egy ellenforradalmi érzelmű zászlóaljjal leverette ezt a mozgalmat: 16 személy meghalt és a statáriális bíróság folytatta a vérengzést. Erről a Vörös Újság így számolt be: Salgótarjánban mintegy száz embert kivégeztek és ezt Peyer kormánybiztos úr a sajtó útján kürtölte világgá, hogy a rend helyreállott...” Ami a parasztság forradal- masodását illeti, ennek első szakasza még 1918. októberében zajlott le. A falu népe bosszút állt kínzóin és visszavette a gabonaraktárakból, az urasági istállókból és a vidéki depókból, amit a magáénak érzett, ami szükséges volt élete fenntartására. Falunként és járásonként változott e forradalom jellege, módja és hevessége. 1919-ben azonban már az év elejétől ismét fellángoltak a parasztmozgalmak, amelyek február végén, március elején érték el tetőpontjukat, a tömeges földfoglalásokkal. Rohamosan bebizonyosodott, hogy a munkás- és paraszt- érdekeket lábbal tirrró burzsoá konszolidáció fából vas- Icarika. Ez a tény jutott el aztán végkifejletéig, 1919. március 20-án, amikor a burzsoázia kénytelen, volt letenni a fegyvert... P. M. Belépés: egy lé ötlettel katonaidő letöltése is lényeges, mert nem szakad félbe a munka, hosszabb időre, bátrabban lehet szervezni. Programjaik érdekesek, fiatalosak, sikerült jól kialakítani a „könnyebb fajsúlyú szórakozás” és a tartalmas időtöltés arányát, és mindkettő egyformán népszerű. A nemrégiben megrendezett közvélemény-kutatás is ezt bizonyítja: elsősorban az érdekes, de az ismereteket is bővítő előadásokat, rendezvényeket igénylik a fiatalok. Egyetlen, lassan „hagyományos gondjuk van”: többször terveztek már művész—közönség találkozót, ahol főleg fiatal művészekkel szerettek volna Ismerkedni, beszélgetni. Eddig még nem sikerült. Deli Erzsébet, a klub vezetője azt mondja, már nem is tudja, hogyan kellene meghívni őket. Próbálkozott személyesen, levélben is, mindeddig roppant kevés eredménnyel Kíváncsi voltam arra is, hogy mi a község vezetőinek véleménye á klubról, hiszen nekik sem közömbös hol, milyen körülmények között tölti szabad idejét a kölesdi ifjúság. Nagy Lászlóné, a kölesdi tanács vb-tilkára: „a korábbi évekhez viszonyítva nagyon nagy a változás, és mi örülünk ennek. Annak is, hogy a klubban nemcsak táncolnak, hanem gyakran rendeznek ők maguk is valamilyen előadást, vagy vetélkedőt, hogy az érdekesebb tv-műsoro- kat is együtt nézik, megvitatják. Ez főleg itt Kölesden eredmény, ahol bizony elég nehéz megmozgatni az embereket. — Részt vett néhány rendezvényükön? — Nem, én még nem voltam ott egy klubösszejövetelen sem. Eajrc!.; időm, elfoglaltságom nem engedi. De a művelődési ház igazgatónőjével, aki a klub vezetője is, nagyon jó a kapcsolatunk. Mindenről beszámol, él- ménvszerűen tájékoztat, tanácsot, segítséget kér, úgy, hogy képet tudunk alkotni a munkájukról. A helyiséget én is megnéztem, mondhatom nagyon jók a körülmények. A körülmények valóban jók. De a kétszeres kiváló cím bizonyítja, hogy nemcsak a körülmények ... (d. kánya) Népújság 3 1969. január 3. Kiváló klub
