Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-29 / 23. szám

T w Ex történt Sztálingrádnál Egy katonai tolmács visszaemlékezései 2. „KATLANBAN” A következő nap a hadsereg íörzskarának operatív csoportja megérkezett az úgynevezett VPU- ba (így rövidítették az ideiglenes harctéri parancsnokság elneve­zést; innen a hadműveletek szín­helyének közelében létesített ál­lásból irányította a parancsnok a harc lefolyását). A csoport tag­jai között mi, a felderítő szolgá­lat tisztjei is ott voltunk: jóko­ra „zsákmányra” számítottunk, hiszen ilyen esetekben közvetlenül a VPU színhelyén szokták ki­hallgatni a foglyokat, hogy mi­nél előbb friss értesülésekhez juthassanak. A harctéri állás lövészárkaiban szokatlanul sok tábornokot lát­tam, közülük jó néhány számom­ra ismeretlen volt. Valamennyi­en a főparancsnokság képvisele­tében voltak itt. A tábornokok a periszkóphoz hajollak. Én is meg­próbáltam ellenőrizni a beérkező értesüléseket. Mindössze mozgó fekete pontokat sikerült kiven­nem: tankjaink indultak rohamra. Minden egyebet füstfelhő takart el. Hadseregparancsnokunk köze­lében; maradva, állandóan figye­lemmel kísértem -arckifejezései- nek változását. Egyelőre azonban nem sokat sikerült megtudnom belőle, legfeljebb azt, hogy tü­relmetlen. Később a tábornok sietve a telefonhoz lépett és szinte dühösen valakinek paran­csokat osztogatott, aztán újra a periszkóphoz lépett és feszült fi­gyelemmel vizsgálta a harcok első vonalát. Zord arca egysze­riben megenyhült és melléből a megkönnyebbülés sóhaja tört ki. A kémlelőcsőtől elfordulva Su- milov szinte felhangon mondta: No. hála istennek, megindult a gyalogság.., A továbbiakban az események T&val gyorsabb Ütemben zajlot­tak. Két nappal az offenzíva kez­dete után a doni frontszakasz élenjáró egységei a Donon át­kelve. szinte menetközben elfog­lalták Kalacs városát és egy nap­pal később. .. De talán haladjunk sorrendben. Rizsov őrnagy, a fel­derítő szolgálat vezetője megje­lent a harcászati részlegnél, hogy a jelentéseket egyeztesse. Onnan szinte sugárzó arccal jött visz- sza. Egy térképet terített ki az asztalon és diadalmasan kiáltott fél: „Nézzétek csak!” A preklasszikus kor egyik kiemelkedő mestere Vivaldi volt, akinek páratlan gazdag­ságú muzsikája a XX. század­ban reneszánszát éli. Még ma is kerülnek elő a könyvtárak, levéltárak, múzeumok mélyéről eddig nem ismert alkotásai, a hangversenyek dobogóin pedig szinte alig van hangverseny, amelyen Vivaldí-mű nem csen­dül fel. Az 1968—69. évi szek­szárdi hangversenyévad 5., és 1969. első bérleti hangverse­nyét a nagy olasz mester em­lékének szenteli a zeneiskola, amikor a Zeneművészeti Fő­iskola pécsi tagozata zenekará­nak közreműködésével Vivaldi- műveket tűzött műsorra. A hangverseny műsorán három mű szerepel. A műsor első számaként felcsendülő h-moll Concerto grossot, a zenekar kíséretével, a főiskola legjobb növendékei: Balázs István, Hajna Rezső, Thoma Péter és Tucsni László szólaltatja meg Közülük Tucsni László a szek­szárdi zeneiskola neveltje, aki már 6. éve Pécsett végzi ta­nulmányúit. Szünet előtt még Szklodányi Péter előadáséban az F-dúr fuvola.versenyt hall­hatjuk. Ennek a műsornak is ran szekszárdi aktualitása mert Szkladánvi ét-r a szek­szárdi zeneiskola tanára volt két évvel ezelőtt. Irta: V. Sztyepanov tarta­lékos százados, a Sztálin­grádnál harcolt 7. gárda­hadsereg törzskarának tol­mácsa. Valamennyien az asztal fölé hajoltunk. A katonai térkép nyel­vén a felragasztott zászlócskák csak egyet jelenthettek: az el­lenség sztálingrádi hadseregcso­portját sikerült elvágni a front további részeitől. Bekerítettük! Alig négy nap leforgása alatt. Ez azt jelenti, hogy a „katlan­ban” 22 hadosztály préselődött össze. És ez azt is jelenti, he®’ ebben a „katlanban” ott van az egész 6. hadsereg — a hitleri Wehrmacht büszkesége. Ugyanaz a hadsereg, amely — Csehszlovákia megszállásával — még a második világháború kez­dete előtt elindította a hadmű­veletet. Ugyanez a hadsereg 1940- ben egy nap alatt rohanta le Belgiumot, Hitler lábaihoz tette le a megdöntött Franciaországot, majd a Balkán felé indulva be­hatolt Jugoszláviába és Görög­országba. Ezekben az években a hadsereget Reichenau tábornagy vezényelte. Sztálingrád falaihoz Friedrich von Paulus vezérőr­nagy, a harmadik birodalom egyik legtehetségesebb parancsnoka, korábban Reichenau vezérkari főnöke irányította. Hitler a 6. hadsereggel együtt Sztálingrád alá vezényelte a 4. Gotha tank­hadsereget, a Göring vezette lé­gierők két elitegyséeét, a 4. légi­hadsereget és a 8. légihadtestet, valamint a román fasiszták fő­nökének, Antonescunak legjobb fegyveres erőit, a 3. hadsereget. Az ellenség mint a csapdába esett vad, eszeveszetten védeke­zett. A blokád gyűrűje kérlelhe­tetlenül egyre szűkült. A dühön­gő Führer kijelentette, hogy min­denért az áruló „szövetségesek” a hibásak és nagy hangon tett ígéretet a bekerített hadseregek kiszabadítására. Felmentésükre a sietve összetákolt „Don” hadse­regcsoportot vezényelte, amely­nek élén Mannstein tábornagy állt. Az elképzelések lényege az volt, hogy Paulus legjobb had­osztályai a szükséges pillanatban A műsor második felében a zeneóriás egyik legismertebb művét: az Évszakokat szólal­tatja meg az együttes, Gyer- mán István, a főiskola hegedű­tanárának közreműködésével. Gyermán István nemrég került Pécsre, a nagyon tehetséges fiatal tanár és hegedűművész szereplését eddig nem tapasz­talt érdeklődés előzi meg. Pécs és Szekszárd zenei éle­te a felszabadulás után került egymással szoros kapcsolatba. Annak idején pécsi küldöttség járt Szekszárdon, majd szek­szárdi zenei küldöttség viszo­nozta a pécsiek szekszárdi lá­togatását, amelyen Ányos Irén operaénekesnő aratott Pécsett igen emlékezetes, nagy sikert. Azóta szinte évről évre megr jelennek Szekszárdon a pécsi muzsikusok és igen sok szép bemutatót köszönhetünk nekik. Ilyen lesz a péntek esti hang­verseny is, amelyen Vivaldi művei kerülnek bemutatásra. A hangverseny jegyeit a zeneiskola gondnoka árusítja. A zeneiskola kéri a Zenebaráti Kör tagjait, hogy a III. ne­gyedévi bérleti díjakat ugyan­csak a zeneiskola gondnoká­nál a zenebarátok még a hang­verseny előtt szíveskedjenek rendezni. megindulnak Mannstein tankjai irányába, hogy ily módon át­törjék csapataink gyűrűjét. A szovjet parancsnokság hozzáérté­se azonban meghiúsította ezt az elkeseredett kísérletet is. A „Don” hadseregcsoport súlyos vesztesé­geket szenvedve kénytelen volt Rosztov irányában elvonulni. A fő frontszakasz, támadásba len­dült csapataink csapásai alatt egyre inkább nyugat felé tevő­dött ót. Paulus hadseregének sor­sa megpecsételődött. Minthogy utánpótlást nem kap­tak, gyorsan „felélték” fűtő­anyag- és lőszertartalékaikat. A hatalmas haditechnika, amellyel olyan bőkezűen látták el a had­sereget, közönséges ócskavassá vált. Talán még gyorsabban fogytak el a hitleristák élelmiszertarta­lékai. A századok konyháján elő­ször a tüzérség lovait főzték meg, majd erre a sorsra jutottak a sztálingrádi kutyák és macs­kák, míg végül a patkányok és az egerek következtek. Azt mond­ják, hogy a németek után egyet­len rágcsáló sem maradt a vá­rosban. A hitleri főparancsnokság még egy kísérletet' tett a helyzet megmentésére. Rövidesen egész légikötelékekben jelentek meg a terhekkel megrakott JU—52-es szállítógépek. A lőszerekből és élelmiszerekből álló, ejtőernyők­kel ledobott küldemények rend­szerint sikeresen földet értek. — a mi csapataink térségében. Volt ezekben a küldeményekben hol­land sajt, francia csokoládé, por­tugál szardínia, német szalonna, amely mellesleg gyanúsan em­lékeztetett az ukránra. A szállítógépek eleinte vadá­szok kíséretében röpködtek. A távolság azonban a fő frontsza­kasz és Sztálingrád között rövi­desen nagyobb lett. mint a Messerschmidtek hatósugara. A JU—52-esek kénytelenek voltak fedezet nélkül nekiindulni és vadászaink gyorsan elbántak ve­lük ... Ezzel eredménytelennek bizonyult Hitler úribb katonai vállalkozása. Az ellenség tábo­rában megkezdődött az éhség'. (Folytatása következik) Szekszárdi Kórház pályá­zatot hirdet beruházási és felújítási csoport- vesetői, valamint disspécseri állásokra. A beruházási és felújítási csoportvezetői állásra oki. mérnöki oki. építészmérnöki, ill. oki. gépészmérnöki dip­lomával, valamint beruhá­zási és felújítási ügyintézői gyakorlattal rendelkezők pá­lyázhatnak. A diszpécseri állásra mérnök, mérnök-közgazdász, ill. köz­gazdaságtudományi egyete­mi diplomával, esetleg fel­sőfokú technikumi végzett­séggel rendelkezők pályáz­hatnak. Az állások alapbértétele 1600— Ft és 2900— Ft kö­zött van. Pályázatokat a szekszárdi kórház igazgató­jához kell benyújtani. (270) Népűi ság 4 1969. január 29. Viraldi-est pénteken Szekszárdon — Megteszed, amit mondok! Az én életem forog koc­kán. Másként nem menthetem meg — mondta határozottan, — aztán egészen halkan hozzáfűzte: — Ha pedig mégsem térnék vissza, ígérd meg, gon­doskodói Judyról. Hilton távozása után Byers vigyorogva megjegyezte: — Lám, az öregnek mégis van esze. — Ne felejtse itt a fogkeféjét — mondta Anderson Lexingtonhoz fordulva. — Hosszú út áll előttünk. * Petrostól északkeleti irányban, Elkton városkában le­ereszkedett a washingtoni helikopter. Csak egyetlen utasa vol Sam White, a Charlotte-i FBI-ügynökséghez be­osztott nyomozó. Az Ivy Bluff-i fegyenckitörés miatt érkezett ebbe a kisvárosba, a hóborította Shenodoah nemzeti park közelébe. Sam White — két álmatlan éjszaka után — éppen nyu­govóra szándékozott térni, amikor táviratot kapott főnö­kétől Charlotteből: Rögtön repüljön Elktonba. Fred Katzer gyógyszerész és felesége Nelly, tegnap este óta rejtélyes körülmények közöt}. — 157 — eltűntek. Lehetséges, hogy eltűnésük összefügg az Ivy Bluff-i fegyenckitöréssel. A helikopter útra készen várja a washingtoni repülőtéren. Kérek rögtön részletes jelentést. Pastrato. Sam kelletlenül taxiba ült, és a repülőtérre hajtatott. A négy szökött fegyenc hajszolása és elfogása után sürgő­sen szüksége lett volna néhány órai alvásra. De a parancs az parancs! Két órával később a helikopter felhő- és ködfoszlányok között leereszkedett Elktonban. A kis repülőtéren a seriff várta. — Akár rögtön visszafordulhat — mondta a seriff. — Vaklárma volt. Katzer előkerült. Richmondban járt üzleti ügyben, s nem értesített senkit; senki sem tudott róla. Sam White lenyelt egy káromkodást. — És emiatt riasztotta az FBI-t? — Nagyon sajnálom, de a kötelességemet teljesítettem Egy házaspár eltűnt. Eltűnését jelentettem a kerületi rend­őrfőnökségen. Nekik utasításuk volt, hogy minden eltűnést jelentsenek az FBI-nek, a fegyenckitörés miatt. — Mihelyt Katzer elsőkerült, rögtön felhívtam a Char­lotte-i ügynökséget, de mór késő volt. Ön már útban volt a helikopterrel. — Ne tekintse szemrehányásnak előbbi megjegyzésemet — mondta White sóhajtva. — Mégsem fordulok vissza. Ha már itt vagyok, legalább me gnézem magamnak azt a Katzert. — Mire jó ez? Hiszen tisztázódott az eset. — Beszélnem kell vele, hogy jelentésembe foglalhassam, amit mond. A seriff kocsijába ültek, s Katzer házához hajtottak. Többször kellett csengetniük, míg Katzer végre ajtót nyi­tott. Fürdőköpenyt viselt. Alig észrevehetően megrezzent, amikor a seriff bemutat­ta a látogatót, de rögtön visszanyerte nyugalmát. — Elnézésüket kérem, hogy így vagyok öltözve. A fürdő­— 158 — szobában voltam éppen, amikor becsöngettek. — Néhány kérdésre szeretnék öntől választ kapni — szólt White. — Richmondi utazásának körülményei érde­kelnek. — Nem tudom, miért érdekelhetné ez az utazásom. De tessék, fáradjanak beljebb. A szobában hellyel kínálta őket, whiskyt és pohara­kat állított az asztalra. — Szóval tegnap este sürgősen Richmondba kellett utaznia — kezdte Sam. — Milyen ügyben? — Üzleti ügyben. S a felesége? — Magammal vittem. Mi van abban, ha valaki üzleti ügyben elutazik és magával viszi a felségét? — Nincs ebben semmi, feltéve, hogy értesít valakit elutazásáról. Hiszen gondolhatott volna arra, hogy keresni fogják. — Mór késő este volt, amikor elhatároztam, hogy el­utazunk. Nem akartam senkit felébreszteni. — És indulás előtt a kocsiját a ház előtt hagyta? — Elhatároztam, hogy vonaton utazunk. Már éppen elindítottam a kocsit, amikor eszembe jutott, hogy ilyen téli időben gyakran hótorlaszok zárják el az utat a hágón White a seriffhez fordult. — Éjszaka is van vonat Elktonból Richmondba? — Csak nyáron, télen nincs. Most csak egy vonat ha­lad itt keresztül éjszaka. Lynchburg felé. Hajnali két óra tizenkét perckor. — Szép kis körút Lynchburgon keresztül Richmondba utazni — jegyezte meg a nyomozó. Katzer idegesen harapdálta az ajkát. — Minek ez a faggatás? Tekintsem kihallgatásnak? — Mr. Katzer, az ön f eledékenysége miatt mozgósítót ták az FBl-t, s engem Washingtonból ideküldtek. — 159 —

Next

/
Thumbnails
Contents