Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-24 / 19. szám

Irány: az integráció IV. Megbízható szállító, biztos piac A világon ma már legalább egymillióféle árut gyárt a gép­ipar, s a vegyipar is több száz­ezer termékfajtát állít elő. El­képzelhetetlen. hogy egy tízmil­lió lakosú kis ország ennyi fajta termék gyártására berendezked­jék. Erre még egy közepes, vagy annál nagyobb állam sem vál­lalkozhat. A technikai fejlettség mai színvonalán a legtöbb terme­lési és tudományágat ön­állóan a Szovjetunió és az Egyesült Államok fejleszti. Nagy lélekszámúk, hatalmas felvevőpiacuk, nagy terüle­tük és sokoldalúan fejlett gazdaságuk teszi ezt lehetővé. Az árucikkekre azonban a kis országoknak is szükségük van. Mi tehetnek? Ha az adott or­szág kapitalista társadalmi és gazdasági rendszerben él, akkor beépül valamely tőkés nagyhata­lom érdekszférájába, s a nagy monopóliumok profitját növelve, vállalva- a „kis halfa” vadászó „nagy Hal” állandó fenyegeté­sét, igyekszik fedezni szükségle­teit. Ha szocialista ország és va­lós nemzeti, nemzetközi érdekek vezérlik, akkor a legszélesebb együttműködésre törekszik a testvérországokkal, s olyan gaz­dasági kapcsolatokat alakít ki, amelyek módot adnak az igé­nyek fokozott kielégítésére. S e kapcsolatok révén olyan gazda­sági potenciálra tesz szert, hogy a szocialista világon kívül is megfelelő forrásra talál szükség­leteinek kielégítéséhez. Az utóbbiak leírásához nem elméleti ismeretek, hanem gya­korlati tapasztalatok, sokszoro­san beigazolódott módszerek és formák álltak rendelkezésünkre. Magyarország elmúlt húsz­esztendős tapasztalatai, KGST-tagságunk két évtizede egyértelműen amellett szól, hogy hazánk egyedül a szo­cialista együttműködés' utján juthatott el mai fejlettségi színvonalára. Jórészt ma­gunk mögé utasítottuk azo­kat az országokat, amelyek­kel a felszabadulás előtt egy szinten álltunk. Magyarország számára a KGST- ben kialakult együttműködés min­dennapi szükséglet. Elsősorban azért, mert nyersanyagban szegény ország vagyunk, feldolgozó kapa­citásunk viszont nagy. Ahhoz, hogy kapacitásunkat kihasznál­hassuk. a nyersanyagot külföld­ről kell biztosítanunk. Ebben a KGST játssza a legfontosabb szerepet, hazánk legmegbízhatóbb szállítója. A tagállamok közötti együttműködés révén a Szovjet­unió, Csehszlovákia és Lengyel- ország kőszénből fedezi szük­ségletünket, vasércbehozatalunk 95 százalékát a Szovjetunióból vásároljuk. Kohókokszot és hen­gerelt árut is importálunk, a legfontosabb 12 nyersanyagból csupán a bauxit fedezi az or­szág teljes szükségletét. Közismert, hogy hazánk gaz­dasági növekedése — sok más országtól eltérően — viszonylag nagy mértékben függ a külkeres­kedelemtől, mind a forgalom mennyiségétől, mind jövedelme­zőségétől. Éppen az említett okok miatt állandóan növekvő import­ra szorulunk. De csak az az or­szág tud rendszeresen impor­tálni, amely évről évre bővíteni tudja exportját. A magyar ipar­ban már a dolgozóknak csak­nem egynegyede exportra ter­mel. Mindez azonban csak ak­kor ér valamit, ha a megtermelt árut értékesíteni tudjuk. (Nem­zeti jövedelmünk közel 40 száza­lékát a külkereskedelmen ke­resztül realizáljuk.) E tekintetben is a KGST a támaszunk, ezúttal nem a megbízható szállító, ha­nem a biztos piac minőségében. A tagállamokkal kötött szerződé­seink biztosítják, hogy külke­reskedelmi forgalmunk 68 szá­zalékát a szocialista piacon bo­nyolítsuk le. ezen belül 34,7 százalékát a minden tekintetben legnagyobb gazdasági partne­rünkkel, a Szovjetunióval, 10,3 százalékát az NDK-val majd Csehszlovákia és Lengyelország következik a részesedés arányá­ban. (A tőkés országok közül 1967-ben a legnagyobb forgal­mat az NSZK-val bonyolítottuk le, egész áruforgalmunk 5,1 szá­zalékát.) Sok a hasznunk a közös lé­tesítményekből is. A „Ba­rátság" olajvezetéken ke­resztül Magyarország eddig több mint 11 millió toDna olajat kapott. A „Béke” nemzetközi villamos távve­zetéken a Szovjetunió ta­valy 1,9 milliárd kilowatt. 1969—1970-ben évente 2,8 milliárd kilowatt villamos energiát szállít Magyaror­szágra. A magyar gazdaság valamennyi ágában naponta tíz- és száz­ezer forintos megtakarítást jelent a KGST-országok tudományos, műszaki segítsége. A Dunai Vas­mű, a Borsodi és a Tiszamenti Vegyiművek tervezésénél, a 150 megawattos százhalombattai tur­bogenerator gyártásánál — hogy csak néhány példát említsünk — döntő fontosságú volt a baráti együttműködés. A magyar tech­nikai, tudományos vívmányok, szabadalmak, dokumentációk vi­szont a többi szocialista ország­ban jelentenek hathatós segítsé­get. A sok jó tapasztalat alap­ján teljesen érthető, hogy a magyar képviselők a szocia­lista országok összefogásának fejlesztése mellett szállnak síkra a KGST-ben. Abból indulunk ki, amit az MSZMP Központi Bizottsága ép­pen a múlt év végén, december 4-i ülésén megállapított: „Szük­séges, hogy fokozottabban él­jünk a szocialista országok gaz­dasági együttműködésében. a műszaki-tudományos kooperá­ció fejlesztésében rejlő lehetősé­gekkel ..Az együttműködés hatékonyságának növelésére — mert most már nem az exten- zív, hanem az intenzív fejlődés van soron — a magyar kormány javaslatot is dolgozott ki. Lénye­ge: egyfelől a népgazdasági ter­veket kell jobban összehangolni, az alapvető problémákra — nyers­anyagellátás, vegyipar, gép­gyártási kooperáció stb. — össz­pontosítani, másfelől a nemze­ti piacokat kell fokozatosan és tervszerűbben megnyitni egymás előtt, szorgalmazni a vállalatok közötti közvetlen együttműködést. A magyar dolgozók országépítő munkájukban jó segítőtársra ta­lálnak a KGST-ben. Erre 20 év és az ország fejlődése a tanú. A következő évtizedekben ezeket a hasznos kapcsolatokat még in­kább az igények és a lehetősé­gek szintjére kell emelni. Pálos Tamás (Következik: A modern kor szintjén.) Dombóvári Faipari Klfcsz, felvesz asztalos szakmunkásokat, gé­pi betanításra férfi segéd­munkásokat. Munkabér megegyezés sze­rint. Jelentkezés: Dombóvár Marx u. 22. sz. (208) Gyakorlattal, képesített köny­velői oklevéllel rendelkező, gépírni tudó, adminisztrációban jártas munkaerőt azonnal felve­szünk Jelentkezéseket írásban a Tolna megyei lapkiadó Vál­lalat, Szekszárd Béla tér 1. címre kérjük leadni. Az fmsz-i mozgalomban ez is új fogalom. Egyelőre még általános elterjedéséről sem beszélhetünk, hiszen csak né­hány értekezleten elhangzott javaslatban szerepelt, hogy jó lenne, ha... A megye gya­korlatában mindössze egy ilyenről beszélhetünk: a ta­mási fmsz foglalkoztat érté­kesítő ügynököt. Viszont nagy a valószínűsége, hogy belátha­tó időn belül másutt is fog­lalkoztatnak ilyet. Ennek a munkakörnek nincs hagyománya, jellemző, hogy a véletlennek is megle­hetősen nagy szerepe volt az első lépéseknél. Már tűnőd­tek a témán, de az még nem forrta ki magát Egy alka­lommal azonban bekopogta­tott valaki az igazgatósági el­nökhöz, Klein Istvánhoz, hogy állást keres, szeretne elhe­lyezkedni, Klein István né­hány érdeklődő mondat után közölte, hogy nem áll mód­jukban alkalmazni, s az ille­tő elköszönt, elindult kifelé. Klein Istvánnak hirtelen is­mét eszébe jutott az értékesí­tő ügynökséggel kapcsolatos elképzelés, és szinte reflexsze- rűen az állást kereső ember után szólt: ..Várjon csak egy pillanatra! Szó lehetne egy áruértékesítő ügynöki munka­körről.” Az illetővel végül meg is egyeztek, s így jött léi­re a megye fmsz-eiben az első ilyen munkakör. Állandó fizetés nem jár e munkakörrel, hanem részese­dés az értékesített áru érté­kének arányában. Az alapelv: ha semmit sem dolgozik, sem­mit sem keres, ha meg szor­galmas, jól üzletel, sokat ke­reshet. A felső határ nincs megszabva. Természetesen nem akármilyen áruk értékesítésé­vel bízzák meg, mert mond­juk a hiánycikkek listáján szereplő áruk értékesítéséhez nem kell ügynök, ugyanígy a mindennapi élelmiszerfélesé­gekéhez sem. Listát állítottak össze azokból az árukból, amelyeket ő értékesíthet: ezek iparcikkek, bútorféleségek, könyvek, ruházati cikkek. Az természetesen az ügynök gond­ja, hogy kinek adja el az árut. Területileg is oda megy üzletet kötni, ahol jók a ki­látások. Egyelőre főként a saját fmsz-i körzetben dolgo­zott. Bekopogtat a magánhá­zakhoz, intézményekkel is fel­veszi a kapcsolatot, s az ed­digi tapasztalatok szerint meg­lehetősen hasznos a munkája: rövid működése alatt körül­belül félmillió forint érté­kű árut értékesített. Meglepő, hogy például nagyon sok könyvet adott el. B. F. ~ Sajnálom, mi nem iszunk szeszes italt. Byers felállt, fogta revolverét és a konyha felé induk Akkor majd magam nézek utána. A pincében... , ~ AUí°n me§- Most jut az eszembe, van egy üveg whisky a konyhában. J Byers elégedetten vigyorgott — Mihelyt a lányról van szó, mindjárt fog az eszel Lexington egy whiskys üveggel és néhány pohárkával tért vissza. Byers egyetlen kézmozdulattal lesöpörte a poharakat az asztalról. Gyűszűből igyunk? — Hozzál rendes poharakat öre­gem, hogy méltóképpen megünnepeljük szabadulásunkat. Lexington újra a konyhába ment és négy vizespohárral tsért vissza. — Mi az? Hol az ötödik pohár? Te miből fogsz inni? Nem iszom szeszes italt — Marhaság! Szó sem lehet róla, hogy ne igyál velünk. Hozz magadnak is poharat! — Kérem, hagyjon... — 145 — Byers fenyegetően közeledett hozzá. — Úgy látszik, nem vagy hajlandó velünk inni. mi? Megveted a társaságunkat, ugye? — Kérem, én ... — Szeretném látni, hogy nem iszik szabadulásunk örömére! — Hozzon már egy poharat! — mondta Christie Le- xingtonnak. Byers pisztolyának agyával letörte a palack nyakát, és félig töltötte a nagy vizespoharakat. Lexingtonét is. — Hajtsd fel, öreg! Szabadulásunk örömére! Hangjában volt valami, ami szótlan engedelmességre késztette Lexingtont. Az első korty után megrázkódott. Az­nap még nem evett... — Az utolsó csöppig! Újra szájához emelte a poharat, és fenékig kiitta. Az erős ital pokoli módon égette a torkát Undorral, rosszul- léttel, álmossággal küszködött. Miközben a négy gengszter tovább ivott — Christie és Anderson mértékletesen, Byers és Shaw mohón és mérték­telenül — Lexington hátradőlt székébe, és lehunyta szemét. Feje elnehezült, rosszullét környékezte. Távoli morajként hallotta a gengszterek beszélgetését. Nem tudta, mennyi idő telt el addig az időpontig, ami­kor Byers hangja felriaszotta. Egészen közel hajolva hozzá, a fülébe kiáltotta: — Mi az, öreg elaludtál? Hozzál csak gyorsan még egy palackot! — Nincs több a házban — hallotta saját hangját. — Akkor menj a boltba és vásárolj! Lexington gépiesen felemelkedett, de forogni kezdett körülötte a szoba, és szédülten visszarogyott a székre, — Ne félj, majd kijózanítunk! Fogjad csak meg, Willie! Ö és a néger megragadták Lexingtont, a fürdőszobába vitték, és a csap alá tartották a fejét. A hideg vízsugártól Lexington magához tért, Byers szárazra dörzsölte az arcát egy törülközővel, majd visszavezette a nappaliba, — 146 — — Indulj, öreg! — mondta neki. — És hozzál mindjárt két üveggel! De Bourbont, azt jobban szeretem, mint ezt. — Egy pillanat! — szólt közbe Anderson. — Egy palack elegendő. Estére tovább kell mennünk. Megértette Lexing­ton? Egy palackot, & nem többet. — Más kívánságaink is vannak, másra is szükségünk van. Először is négy kanna benzinre, s kocsijának tartályát is töltesse meg. Azzal folytatjuk utunkat. Konzerv is kell. de amit hidegen is lehet enni: Come Beef és sült csirke. Azonkívül kenyér és cigaretta. Mennyi időre lesz szüksége, hogy visszatérjen? — Körülbelül fél órára. — Negyven percet adunk. Ha addig nem érkezik vissza, a leányára szabadítjuk a négert. — Nincs is jobb túsz, mint egy leány! — szólt közbe Byers röhögve. Lexington nem mert ellenkezni. Minden reményét Christiebe vetetté, az félig-meddig rendes embernek látszott. Christienek gondja lesz rá, hogy Judynak ne történjék baja. Némileg megnyugtatta, hogy a pinceajtó kulcsa Christie zsebében van. Nem is mert arra gondolni, mi történhet távollétében, ha emberismerete csal. * Soha még olyan hosszúnak nem tűnt a munkaidő Andy Hiltonnak mint azon a napon. Egyre csak Lexingtonék jár­tak az eszében. Nem tudta okát adni Lexington furcsa visel­kedésének? ifiért igyezett minél gyorsabban szabadulni tőle? Miért rejtette el előle Judyt? — Nem kellett volna hagynom, hogy olyan gyorsan le­rázzon — gondolta magában nem egyszer. — Azt kellett volna mondanom, feltétlenül beszélnem kell Judyval... Valami nincs rendben Lexingtonéknál, valami történhetett de mi ? — 147 — Hírmagyarázónk írja Értékesítő ügynök

Next

/
Thumbnails
Contents