Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-18 / 14. szám

TOLNA MECYEIu ViiAC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK > A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS. A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 14. szám ÁRA: 80 FILLÉR Szombat, 1969. január 18. Ez történt Bár az első számú szenzáció továbbra is a szovjet asztronau­ták bravúros teljesítménye, ter­mészetesen óriási érdeklődés előz­te meg a Vietnammal foglalkozó párizsi konferencia első kibőví­tett ülését is. A legtöbb lap a józanság si­kerének, a VDK—DNFF pozíciók erőbizonyítékának tekinti a végre megszületett döntést. Helyszíni riper! a Szojuz—4 leszállásáról A Szojuz—4 szovjet űrhajó sikeresen befejezte repülését. Pénteken, magyar idő szerint 7 óra 53 perckor, a kitűzött prog­ram elvégzése után a Szojuz—4 földet ért a Szovjetunió meg­adott körzetében: a kazahsz­táni Karagandától 40 kilomé­terrel észak-nyugatra Vlagyi­mir Satalov, Alekszej Jeli- szejev és Jevgenyij Hrunov űr­hajósok a leszállás után jól érzik magukat. A Szojuz—4 utasai a leszállás előtt elhelyezték a kísérleti tudo­mányos berendezést, valamint a filmezés és fényképezés útján szerzett anyagokat a leszállóbe­rendezésben. Utána az űrhajósok elhelyezkedtek ülésükben és be­kapcsolták a biztonsági övét. Az űrhajó parancsnoka kézi berende­zés segítségével elvégezte a tá­jolást, és a megadott időpontban bekapcsolta a leszállást irányító automatát. A pálya előre kiszámított pont­ján működésbe lépett a fékező­berendezés, amely csökkentette az űrhajó lendületét, sebességét. Az űrhajó rátért a leszállási pályára. A fékezőberendezés kikapcso­lása után az orbitális fülkéről le­vált a leszállóberendezés, amely­ben az űrhajósok foglaltak helyet. A leszállóberendezés aero-dinami- kus eszközök segítségével irányí­tott leereszkedést hajtott végre a légkörben és belépett a leszállásra előzetes számítások alapján kije­lölt övezetbe. Itt ejtőernyős be­rendezés és a sima leszállást biz­tosító hajtóművek gondoskodtak arról, hogy a leszállóberendezés zökkenőmentesen érjen a Földre. A Szojuz—5 űrhajó folytatja repülését. A péntek reggel meg­jelent moszkvai lapok ünnepi köntösben nagy piros címbetűkkel jelentik Hrunov és Jeliszejev át­szállását a Szojuz—5-ből a Szo­juz—4-be, s végül a világ első űrállomásának létrehozását Föld körüli pályán. A lapok hasábjain a riporterek egyre inkább átad­ják helyüket a mérnököknek, tu­dósoknak, akik kellő szakértelem­mel elemzik a világra szóló szov­jet űrteljesítmények tudományos jelentőségét. A TASZSZ különtudósítója fel­hívja a figyelmet arra, hogy egy szovjet szakember a műveletről szólva megállapította, hogy a mechanikus összekapcsoláson kí­vül egyesítették a két űrhajó elektromos hálózatát is. Az összekapcsolás módozatait két kísérlet alapján dolgozták ki. Az egyik a Kozmosz—186 és a Kozmosz—188, a másik a Koz­mosz—212 és a Kozmosz—213 ösz- szekapcsolása volt. A TASZSZ különtudósítója rá­mutat arra is, hogy Hrunov és Jeliszejev űröltözetét új, regene­rációs típusú berendezéssel látták el az űrhajósok életének megóvá­sára. Ez a berendezés oxigénel­látó készüléket, melegítő készülé­ket és egy ventillátort tartalmaz. Moszkva (TASZSZ) Karaganda térségében, ahol a számítások sze­rint is a Szojuz—4 leszállását várták, péntekre virradó éjszaka 35 fokos hideg volt és a sztyeppe felöl erős szél fújt. A földre érő űrhajó és utasa megkeresésére alakított csoport központjába percenként érkeztek a jelentések a Karagandától északra kiküldött helikopterekről. Egyszerre csak egy „MI—6” min­tájú helikopterről befutott a je­lentés: „Jön”. A fagyos ködben lebegve, ejtő­ernyők narancsszínű kupolája alatt megjelent a Szojuz—4, s az előzetes számítások alapján meg­adott térségben leereszkedett. Ekkor már a helyszínen volt az „MI—4” jelzésű helikopter a keresőcsoport tagjaival. A leszál­(APN—KS). Milyen lehetősége­ket tár fel a kutatók előtt a Szojuz—4 és a Szojuz—5 űrhajók sikeres összekapcsolása, az űr­hajósok átszállása a nyílt világ­űrben egyik hajóból a másikba, a világ első négyrekeszes kísér­leti űrállomásának létrehozása? Lássuk azokat a távolról sem összes lehetőségeket, amelyek an­nak következtében adódnak, hogy birtokába kerültünk az .,űrátszállás” technikájának. SZERELÉS A KOZMOSZBAN Mindenekelőtt: személyzetet küldhetünk orbitális állomásra, vagy bolygóközi űrhajóra, ame­lyeket űrhajósok nélkül juttat­tak Föld körüli pályára. A jövő­ben gyakran küldenek majd űr­hajósok nélkül Föld körüli pá­lyára űrállomásokat. Ez lehetővé teszi szerkezetük egyszerűsítését. Például nem kell ülőhely, amely megkönnyíti az űrhajósoknak a gyorsulások elviselését, jobban ki tudják használni a térfogatot éis a súlyt, durvább, más szóval, ke­vésbé érzékeny, vagyis olcsóbb hordozórakétákat tudnak alkal­mazni. Végül, mivél az állomást az űrben több darabból szerelik össze, az űrhajósoknak nincs lás után meleg bundába burkol­ták a kiszálló űrhajósokat, majd lelkesen üdvözölték őket. Min­denfelől emberek siettek a leszál­lás színhelyére és melegen érdek­lődtek az űrhajósoktól, hogy ér­zik magukat. „Pompásan” — vá­laszolta Hrunov. „Végtelenül bol­dog vagyok” — mondotta Jeli­szejev. „Repülésünket annak rendje és módja szerint teljesí­tettük”^ — jelentette ki Satalov. „Most 'azonban nem ez' a legfon­tosabb, mi van Borisz Volinov- val?” — Nála is minden nagyszerű­en megy — válaszolták a körü­lötte állók. Időközben a szél még erősebbé vált. Az űrhajósokat helikopterre ültették és Karagandába szállítot­ták, ahol á „Csajka” szállóban helyezték el őket. dolguk, amíg a szerelés nem kész. Az utóbbi elképzelés teljes mér­tékben vonatkozik a bolygóközi hajókra is. A szerelőpályán a Föld körül egész vonatokat állí­tanak össze magukból a hajók­ból és a repülést, valamint a visszatérést biztosító rakétákból. A szerelés esetleg néhány hónap­ba telhet. A személyzetet csak a szerelés befejezése után küldik a hajóra. AZ ŰRÁLLOMÁS SZEMÉLYZETÉNEK LEVÁLTÁSA A megfelelő berendezésekkel ellátott és a helyszínen össze­szerelt űrállomásokat hónapokon, esetleg éveken keresztül üzemel­tetik. Az űrállomássá vált hajók személyzetét természetesen időn­ként váltani kell! Itt is bizonyá­ra úgy lesz, mint a sarkkutatók­nál, ahol az új személyzet a ré­giek szállását és berendezéseit használja. Persze, az is lehetsé­ges, hogy az űrállomásokon nem az egész személyzetet cserélik le. Egyes űrhajósok esetleg két idő­szakot is kihúznak az űrben, hogy Tudományos kommentár Hz ember séta! a világűrben ezáltal tanulmányozhassák az emberi szervezetre gyakorolt, különböző hatásokat. Bolygóközi közlekedés esetén ugyanis az űr­hajósnak esetleg hónapokig az űrben kell tartózkodnia. A Föl­dön már történtek ilyen kísér­letek. Három szovjet kísérleti alany például egy évet töltött a csendkamrában. Természetesen a Földön nem lehet az űrnek tel­jes pontossággal megfelelő viszo­nyokat teremteni. ÜRMENTÖK A pilóta által vezetett űrhajók­kal folytatott kísérletek a jövő­ben gyarapodni fognak. A repü­lések még bonyolultabbak lesz­nek. A szerencsétlenség lehető­ségé még a. legbiztonságosabb, legmegbízhatóbb biztonsági in­tézkedések mellett sincs kizárva. Egyes üzemzavarok olyan súlyo­sak lehetnek, hogy a hajó nem tud visszatérni a Földre. Ekkor mentőhajót küldenek — az űr­hajósok a „defektet” kapott űr­hajóról átszállnak a mentőhajó­ba és azon térnek vissza a Föld­re. Egyes űrhajósok, sérülés foly­tán esetleg mozgásképtelenné válhatnak, akiknek segíteni kell a átszállásnál. Vagyis egyszerre több embernek kell majd tartóz­kodnia a nyílt űrben. Ebből a szempontból is fontos művelet volt a mostani átszállítási kísér­let. Az automata kozmikus állomá­sok, például az orbitális csillag- vizsgálók kimeríthetetlen lehető­ségeket rejtenek magukban. A lehetőségek csak növekednek, ha ezeket a repülő testeket rend­szeres időközökben felkeresik az űrhajósok. Maradjunk az előbb (Folytatás a 2. oldalon.) Bár Washington — és elsősor­ban Saigon — még mindig sze­retné elhitetni az asztalról, hogy az „elméletben” nem kerek és legalább is „képzeletbeli csík” húzódik rajta végig, ezt már senki nem veszi komolyan. A nyugati visszhang érzékelésére érdemes egy pillantást vetni a francia sajtóra. A Nation hangsúlyozza, hogy négy nappal Johnson távozása előtt végre megszületett az ér­dembem tárgyalások megkezdé­sét lehetővé tevő megállapodás. Noha az első, a szombati ülés jobbára protokolláris lesz, mégis fordulópontnak tekinthető. A konfliktus kirobbanása óta ugyan­is most először történik meg, hogy annak valamennyi résztve­vője leül a tárgyalóasztalhoz és elindítja „a béke dinamikáját” — amelyet — a Nation szerint — most már visszafordíthatatlannak lehet tekinteni. Ez azért egyelő­re alighanem túlzott derűlátás. A VDK és a DNFF szóvivői bé­kegyűléseken jelentek meg a francia fővárosban és ott hang­súlyozták: bár a megállapodás megnyithatja az utat a további lépésekhez, a vietnami nép kö­vetelései változatlanok, — hiszen jogosságuk is változatlan. „Ha az Egyesült Államok továbbra is ragaszkodik agresszív terveihez — állapítja meg a Vietnami Dol­gozók Pártjának központi lapja, a Nhan Dán — az eddiginél is süivosabb vereségek várnak rá”. Sok szó esett ezekben a na­pokban Washington Európával kapcsolatos agresszív terveiről is: a megfigyelőket élénken foglal­koztatja a NATO-hadügyminisz- terek brüsszeli ülése. Viktor Ma- jevszkij a Pravdában rámutat! az ülésen a fegyverkezési hajsza fokozását, a katonai költségek további emelését határozták el, s mindezt a „csehszlovák válság­gal” próbálják indokolni. Ma- jevszkij külön kiemelj Bonn nö­vekvő szerepét az atlanti szövet­ségben. A NATO — állapítja meg befejezésül a Pravda szemleírója — mindinkább olyan amerikai— nyugatnémet szövetséggé válto­zik, amely valamennyi európai nép létérdekei ellen irányul. Mintha csak e megállapítás il­lusztrációja lenne, úgy hatott Diehl államtitkár, bonni kor­mányszóvivő pénteki nyilatkoza­ta. A hivatalos Bonn Diehl sze­mélyében kitörő örömmel nyug­tázta a NATO-hadügyminiszterek határozatait — mint ahogy min­den döntést, amely a feszültség növelésére irányul. Or. Csanádi György miniszter Szekszárdim Dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter teg­nap Szekszárdra látogatott, hogy a megye vezetőivel megbeszélje Tolna megye közlekedési és hírközlési' problémáit. A minisztert elkísérte Szekszárdra a tárca több vezető szakembere, így Molnár János tanácsi és közlekedési főosztályvezető, dr. Kozáry István közúti főosztályvezető, Tapolczai Kálmán, az Autóközlekedési Vezérigazgatóság vezetője, Szűcs Zoltán, a MÁV és Rontó Tibor, a Posta vezérigazgató-helyettese, Bajusz Rezső közlekedéspolitikai főosztályvezető, valamint dr. Szabó Tibor, a pécsi MÁV-igazgatóság vezetője. A megyei pártbizottságon K. Papp József első titkár fogadta a vendégeket, majd ezután került sor a megbeszélésre. Erről holnapi számunkban részletes tájékoztatást adunk. Három utasával földet ért a Szojuz—4 A Szujuz—5 folytatja útját Az utóbbi a szükséghez képest meleg vagy hideg levegőt juttat az űröltözetbe. Leonyid Kakurin, az orvostu­dományok doktora rámutat arra, hogy sem az űrhajók felbocsátá­sa előtt, sem a repülés idején nem volt szükségük az űrhajó­soknak idegcsillapítókra. A titok nyitja az űrhajósok helyes ki­választása, ésszerű kiképzési rendszere.

Next

/
Thumbnails
Contents