Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-13 / 292. szám

M, Sz./i.z-.rc. ~ Könyvtara p' - rdó da Vin LRn MEGYEfr NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 292. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1968. december IS. Küldöttközgyűlés Szekszárdon Hamar bebizonyosodott a tsz-szövetség fontossága Azzal kezdődött tegnap Szek­szárdon a területi tsz-szövetség küldöttközgyűlése, hogy felolvas­ták Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének üdvözlő táv­iratát, jókívánságait. Ez is mu­tatja, milyen nagy esemény a tsz- szövetségi küldöttek évi tanács­kozása, továbbá, hogy megyénk mezőgazdasága ran­gos helyet foglal el az or­szág gazdasági életében. Bár a tanácskozás hivatalosan csak a második félév küldött- közgyűlése volt, tulajdonképpen az egész eddig megtett utat érté­kelték, vitatták. Egy esztendeje, hogy mégalakultak a.területi tsz- szövetségek és máris olyan nagy munkáról adhatnak számot, ami­lyenre valószínűleg még a szö­vetség létrehozói sem gondoltak kezdetben. Szűcs Lajos, a Szek- szárd és Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségének titkára mondta el az elnökségi beszámolót, s min­den kérkedés nélkül, egyszerű tényfelsorolással is legalább tíz oldalon beszélt a konkrét ügyek­ről, kiharcolt eredményekről, a szövetség munkájáról. Ezt később még megtoldotta az egyik felszó­laló, Ettig László, a majosi Aranykalász Tsz elnöke. Valóban sokat tettek a szövetség ve­zetői, ügyintézői a bonyhádi, a paksi és a szekszárdi já­rás szövetkezeteinek érdeké­ben. A vállalatokkal való szerződés- kötéstől az új módszerek terjesz­téséig, a tejtermelés távlati fel­adatainak kidolgozásától a rend­kívüli időjárásból adódó sürgős tennivalókig, szinte minden kér­déssel foglalkoztak. Versenyt szervezett a szövetség, tárgyalt különböző gépek, anyagok beszer­zése érdekében, termelésfejlesztési tervet készíttetett stb. Teljesen egyértelműen az elé­gedettségüket fejezték ki a felszólaló küldöttek, akik jórészt szövetkezeti elnökök. György József, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztály- vezetője szintén utalt arra, hogy az eredmények bizonyítják: érdemes volt létrehozni a szövetségeket. Az osztályvezető véleménye sze­rint az információt kell még ja­vítania a szövetségnek, nemcsak az elnökig, illetve a vezetőségig kell eljuttatni a különböző érte­süléseket, gazdasági és más híre­ket, hanem a tsz-tagokig. Még vannak olyan tagok is, akik nem tudják, tulajdonképpen mi a tsz- szövetség. A jövőben még eredménye­sebb, hatásosabb munkára van lehetőség. Kolozs István, a megye másik területi tsz-szövetségének titkára az egység fontosságát hangsúlyoz­ta a szövetségen belül és a szö­vetségek között egyaránt. (Náluk, Tamásiban a jövő szerdán lesz a küldöttközgyűlés.) Nagyon hasznos tájékoztatást kaptak a tsz-ek küldöttei a világ­piaci helyzetről, a várható ke­resletről és egyéb igen fontos té­mákról. Meglepő, de örvendetes fordulatot jelent a vontató-ügy­ben a szövetségi ellenőrző bizott­ság bejelentése: mégsem kell gép­kocsivezetői jogosítványt szerez­niük azoknak a traktorosoknak, akik korábban már vizsgáztak vontatóvezetésből. A közelmúlt­ban mi is írtunk erről a témáról és akkor úgy látszott, csaknem lehetetlen feladat előtt áll a me­gye sok közös gazdasága, mert nem lesz joguk a traktorosoknak vontatót vezetni, amíg meg nem szerzik az új jogosítványt. Ugyan­csak az ellenőrző bizottság je­lentése foglalkozott azzal a kér­déssel, milyen káros, amikor igy- egy gazdasági vezető bűnügyéből általános következtetést vonnak le. A legnagyobb vita a tsz-ek bel­ső ellenőrzése körül bontakozott ki. Az ellenőrzés szükséges volna, de nem könnyű megfelelő módot találni. Az ellenőrző bizottságok gyengék ehhez, hiszen bonyolult könyvelést és sok milliós pénzfor­galmat kellene szakszerűen ellen­őrizni. Belső ellenőr kinevezése szakemberhiány miatt a legtöbb helyen nem lehetséges. A járási tanácsoknak hivatalból megvan ugyan a lehetőségük tulajdonkép­pen mindenféle ellenőrzésre, de a kis létszám miatt nem képe­sek teljes egészében ellátni ilyen munkát. Báli Zoltán, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke érdekes tapasztalatokról beszélt ebben az ügyben és javaslatot is tett. A feladatok nagyobbak és bo­nyolultabbak. mint egy évvel ko­rábban (az adminisztráció például 30—40 százalékkal nőtt a tsz-ek- ben 1967-hez viszonyítva), az idő­járás sem kedvezett több mint fél évig, mégis tudja produkálni azt az eredményt a szövetséghez tartozó három járás, amit tervezett. Mindenképpen tanulságos ez az esztendő és úgy látszik, tanultak belőle valamennyien, akik fele­lősek a megye mezőgazdaságáért. G. J. EZ TÖRTÉNT tott, de szürke” jelzőt hasz­nálja. A szovjet—csehszlovák barátsá­gi. kölcsönös segítségi és háború utáni együttműködési szerződés Egyelőre folyik a találgatás: negyedszázados évfordulója alkal- azért választotta-e éppen Ro­mából fontos gondolatokat, jelen- gerst külügyminiszterének Nixon, tős elvi megállapításokat tártál- mert a külpolitikát elsősorban mazó cikk jelent meg a Pravdá- ő maga, személyesen kívánja irá- ban. A csehszlovák nép továbbra nyítani, a „szürke Rogers” tehát is szilárdan bízhat abban, hogy a eleve másodhegedűs lesz csak, Szovjetunió megbízható barátja, vagy pedig azért, mert Rogers, minden „külügyi” múlt híján, még soha nem nyilatkozott a vietnami kérdésről, e tekintetben semmilyen oldalon nem komp­romittálta magát, s így szemé­lye megfelelő segítséget jelent­het az USA-külpolitika e leg­súlyosabb problémájának meg­oldásában. Rogers tehát az isme­retlenség tiszta lapjával indul. Mindenesetre nem árt emléke­zetünkbe idézni, hogy annak ide­jén, amidőn 1961-ben, Kennedy alatt Dean Rusk külügyminiszter lett, ugyanolyan ismeretlen volt külpolitikai téren, .mint most Rogers. Egy másik névsor is a nem­zetközi érdeklődés homlokteré­ben áll. A DNFF Központi Bi­zottságának elnöksége jelentette be a párizsi tárgyalásokon részt . , , . ... vevő küldöttségének névsorát. A Miután Richard Nixon a világ delegáció elnöke Tran Buu Ki- e „tarta január 20-an hivatalba emj a DNFF Központi Bizottsá- po kormányának teljes lista- ga Elnökségének tagja. Sokmeg- J ’ 6 figyelő a többi között az AP " nevű amerikai hírügynökség, fi­Bármilyen bonyolult legyen is a nemzetközi helyzet, a szocializmus ellenségeinek nem fog sikerülni barátsá­gunkat, egységünket és harci szövetségünket megbontani, mutat rá az SZKP Központi Bi­zottságának orgánuma, s a cseh­szlovák nép forradalmi harcai­nak főbb állomásait méltatva, hangsúlyozza: a Szovjetunió és Csehszlová­kia népeit az évszázados tör­ténelmi közösség szálai kap­csolják össze. Rámutat a Pravda: a két ország együttműködése, egyenrangú part­nerekként. mind a kétoldali, mind a sokoldalú kapcsolatok terén, a KGST keretein belül sokat fej­lődött. első kommentárok gyobb meglepetést is. A legna- a semmilyen gyelemre méltónak tartja, hogy a külügyi múlttal nem rendelkező DNFF ilyen magas rangú politi­— bár az Eisenhower-kormány- ban már igazságügy-miniszteri tisztet betöltött — új külügy­miniszter kinevezése keltette. ..Szürke Rogers”-nek nevezi őt a Reuter, míg a New York Times az egész Nixon-kabinetrc a „szakava­kust nevezett ki a vezetésére, hiszen annak a jele, hogy tárgyalások ez nyilván a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front nagv fon­tosságot tulajdonít a kibőví­tett párizsi értekezletnek. Véget ért a Legfelső Tanács költségvetési tervének vitája Moszkva (TASZSZ) A Szövetsé­gi és Nemzetiségi Tanácsban — a szovjet Legfelső Tanács kamarái­ban — véget ért a Szovjetunió 1969. évi népgazdaságfejlesztési és költségvetési tervének vitája. Az üléseken részt vett Andrej Kiri­lenko, Alekszej Koszigin, JMyikolaj Podgornij és Mihail Szuszlov is. Pjort Nyeporozsnyij energetikai és villamosítási miniszter java­solta, hogy az ország központi területein építsenek nagy teljesít­ményű, egymillió kilowattos reak­torral felszerelt atomerőműveket. Pjotr Lomako színesfémipari miniszter az alumínium, réz, ón, ólom, titán, higany és más szí­nesfémek gyártásának gyors nö­vekedéséről szólt. A delegátusok, egészében helye­selve a népgazdasági és költség- vetési tervet, konkrét javaslato­kat is tettek az ipar és a mező- gazdaság különböző ágazatainak gyorsabb fejlesztése érdekében. Számos bíráló megjegyzés is el­hangzott a különféle minisztéri­umok és főigazgatóságok címére. Az újítási mozgalom helyzete, a termékek minőségének tanúsítása, a nyugdíjak korlátozására vonatkozó rendelkezések a minisztertanács előtt A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tudo­másul vette a KGST végrehajtó bizottságának Moszkvában tartott 37. üléséről, valamint Frarftisek Hamouz, csehszlovák miniszter­elnök-helyettes budapesti látoga­tásáról szóló, tájékoztatókat. A kormány megtárgyalta és el­fogadta az Országos Tervhivatal elnökének beszámolóját a 15 év­re szóló tervezés munkaprogram­járól és a IV. ötéves terv kidol­gozásának előkészületeiről. Az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnöke és az Or­szágos Találmányi Hivatal elnöke jelentést tettek az újítási mozga­lom helyzetéről. A miniszterta­nács az előterjesztést megvitatta, elfogadta és határozatokat hozott. A Magyar Szabványügyi Hiva­tal elnökének javaslata alapján a kormány rendeletet fogadott el a termékek minőségének tanúsítá­sáról. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének előterjesz­tésére a minisztertanács módosí­totta az öregségi és rokkantsági nyugdíjak folyósításának korláto­zására vonatkozó rendelkezéseket, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Kormányhatározat az újitómozgaiom ösztönzésére Az újítómozgalom helyzetét ér­tékelő jelentés a vállalatok szé­les körére kiterjedő vizsgálat alapján megállapítja, hogy az újításokról 1967-ben hozott kor­mányrendelet lehetőséget terem­tett az újítómozgalom továbbfej­lesztésére. A jelentés szerint az újítómoz­galomban a várt fellendülés he­lyett mégis némi visszaesés kö­vetkezett be; főleg a műszakiak részvétele csökkent. A beszámoló részletesen elemzi ennek okait. Megállapítja, hogy az eddiginél szigorúbb, következetesebb elbí­rálás folytán is csökkent az újí­tások száma. Emellett egyes vál­lalatok vezetői — különösen még az első félévben — bizonytalanok voltak abban, hogyan alakul az év folyamán a nyereségük, s ezért a részesedési alap terhére csak vonakodva, s az indokoltnál alacsonyabb díjazásokat állapí­tottak meg. A vállalatok többsé­gükben későn, sok esetben csak az év közepére készítették el újí­tási szabályzataikat, nem gondos­kodtak azok széles körű megis­mertetéséről; s nem volt kielégítő a megváltozott munkaügyi és pénzügyi szabályok tudatosítása sem. Az új gazdasági mechaniz­mus helyes alkalmazása érdeké­ben indított — különböző szintű — vezetőképző tanfolyamokon sem hangsúlyozták kellőképpen az újítómozgalom fokozott jelen­tőségét. A vizsgálat során felve­tődtek olyan vélemények is, hogy a mozgalom kibontakozására egyes munkaügyi és pénzügyi rendelkezések szintén fékezőleg hatottak. A kormány a nehézségek elhá­rítására, az újítómozgalom ösz­tönzésére hozott határozata elő­írja: — A munkaügyi miniszter intézkedjék, hogy az iparvál­lalatok mellett a közlekedési, a kereskedelmi és a mezőgaz­dasági üzemek, vállalatok is növelhessék meg bázis bér- színvonalukat az elmük évek­ben kifizetett újítási díjak át­lagának, maximálisan azonban a bértömeg 0,5 százalékának megfelelő összeggel; — A munkaügyi és a pénz­ügyminiszter úgy módosítsák a fennálló jogszabályokat, hogy az újításokért kifizetett díj (prémium, jutalom stb.) össze­gét amennyiben az a részese­dési alapot terheli — tekintet nélkül az értékhatárra a tel­jes részesedési alap, s ne az érintett dolgozó részesedési ka­tegóriája terhére számolják el; — A szabadalmaztatási eljá- járás alatt álló — újításként elismert és hasznosított — mű­szaki alkotások díjazását a vállalatok termelési költségeik terhére folyósíthatják (ha az újítás mégsem bizonyulna szabadalmaztathatónak, a kifi­zetett díjakkal a részesedési alapot kell megterhelni); — A SZOT és az Országos Találmányi Hivatal által ki­adandó irányelvek segítsék elő, hogy a vállalatok az 1969— 70-re szóló újítási szabályzatok­ban fordítsanak nagyobb gon­dot az újítások anyagi elis­merésével kapcsolatos kérdé­sekre. A kormány utasította az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság, valamint az Országos Találmányi Hivatal elnökét, hogy a munkaügyi és a pénzügymi­niszterrel egyetértésben legké­sőbb 1969. június 30-ig rendezzék a beruházási költségekben meg­(Foiytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents