Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-06 / 286. szám

»iliiillliHliiiHiflMII'lilimitmilH Mi történi a citroimákkai? H ■ a valaki tud felvilágosítás­sal szolgálni, kérem, hogy legyen szíves! Azonkívül, \hogy sírig tartó hálámról biztosítom, garantálni tudom számára a vá­sárlóközönség föltétien tiszteletét, mert a probléma nagy3 módfelet­tien nagy. Végtére is kiderülhet, hogy szitkozódásaink nem jogo­sak, a savanyúnál is savanyúbb kinézetű zöld citromok, amelyek a kereskedelem jóvoltából aszta­lainkra kerülnek, nem éretlenek, hanem egy frissen kikísérletezett zöldcitrom-fajta első hírmondói. Ha ez a magyarázat hivatalosan is megerősítést nyerne, valame­lyest megnyugodnánk, bár ak­kor is lenne miért morgolód­nunk, mivel e citromok nemcsak kívül zöldek, belül is jócskán azok. De nem ez lenne az első és utolsó eset, amikor a kísér­letezők első eredményeinek, vagy éppen eredménytelenségeinek „le­vét” mi isszuk, a fogyasztók. Tegnap este, megunva a fenti problémából származó bizonyta­lanságot, az esti bevásárlásnál imigyen szólítottam meg a vá- rakozástelín mosolygó eladónőt: — Kérem, nincs véletlenül e vigasztalan külsejű citromukon kívül olyan, ami hasonlít az érett citromhoz? Mosolva pillanat alatt változott megértő, majdnem cinkos mo­solyára és eí tű »■**., a raktárban, ahonnan békebelin sárgálló cit- romokka4 tért meg. — Ez megfelel? De még mennyire! Úgy vonul­tam fél kiló citrommal a pénz­tárhoz, mint a győztes hadvezé­rek. De mert az ember hálátlan portéka tulajdonképpen, az úton eszembe jutottak azok a boldog­talan vásárlótársaim, akik nem szán iák drága idejüket kérde- zősködésre, csak kérnek két-há- rom citromot, kiló citromot és a pulton kiállított zöldséget kap­ják. Szörnyű gyanú ébredt ben­nem és tulajdonképpen azért is tettem föl a kérdést, hogy mi történt a citromfákkal? Történt egyáltalán vallaméi* avagy csu­pán 9.7, hogy importőreink a kel­leténél éretlenebb állapotú cit­romot vásároltak, amit az áru kinézetétől megre+t^nt kereskede­lem szeretne mielőbb bolton kí­vül tudni ? R nyugtalanító Kérdés válasz­ra vár. Véletlen szerencsém egy fél kiló citrom képében ar­ra jogosít föl, hogy kimondjam: — ejnye, ejnye tisztelt kereske­delem! Nem rendesebb dolog, ha az érett citromot szíveskedik elő­ször eladni és utána azt a ma még zöld-készlet, ami a táró- _ lás ideje alatt valamelyest ha- 5 sonlóbbá válik az érett citrom- z hoz? “ Ha nincs igazam, kész vagyok Z hamut hinteni fejemre és megkö- Z vetni a kereskedelmet, de áldja «■ meg az én istenem, aki tudja mi — történt a citromfákkal, hogy “ ilyen szörnyűén zöld gyümöl- z csőket hoztak, az adja közre a Z tudását! Talán még utódaink is Z hálával fogják emlegetni a ne- = vét. ­— li — z ................................................................ B eruházási hitelek az új esztendőben A VÁLLALATI BERUHÁ- kölcsönrészlet folyósításával, a mezőgazdaságban a folyamat- ZÁSOK pénzügyi fedezete több Nem kevésbé fontos az a vál- ban lévő beruházások befejezé- forrásból — a fejlesztési alapból, tozás, hogy 1969-ben hosszú le- sét, terméktárolók létesítését, a az állami hozzájárulásból, a be- járatú beruházási hitelt csak a hústermelés növelése érdekében ruházási hitelből — tevődik ősz- Hitelpolitikai Irányelvekben pre- a szarvasmarha- és a sertésférő­sze. A hitel megnövekedett sze- ferált — kedvezményezett — helyek építését kívánják a ban- repére utal, hogy a vállalatok, a célokra lehet nyújtani. kok elősegíteni. Elsősorban azok szövetkezeti gazdaságok ée a A kedvezményezett és kiemelt a termelőszövetkezetek számít- tanácsok 1968-ban több mint 7 célok — a lejárat és a kamat hatnak hitelengedélyezésre, ame- milliárd forint beruházási hitelt mértéke szompontjából — négy lyek saját forrásaik bevonásával vettek igénybe; a népgazdaság csoportot alkotnak. Nyolcéves a beruházások gyors megtérülé- összes beruházásainak több mint lejárattal és 6 százalékos ked- sét biztosítják. Mivel a kedve­lő, a vállalati beruházásoknak vezményes kamattal lehet hosz- zőtlen adottságú gazdaságok nem pedig csaknem egyharmadát be- szú lejáratú hitelt nyújtani az versenyezhetnek a tehetősebbek- ruházási hitelből finanszírozták, életbiztonsági szempontból ha- kel, számukra a hitelkeret el- A jövő esztendőben az ideivel laszthatatlan, a szociális ellátást különített összeget tart fenn. nagyjából azonos összegű beru- javító, a jóléti intézményeket Kétségtelen, hogy a beruházási házási hitel folyósítására lesz fejlesztő beruházásokhoz. Tíz- hitelpolitika a vállalatok ezá- lehe tőség'. A több mint 7 milli- éves lejárattal és 7 százalékos mára nem ígér hitelbőséget, hisz árdós hitelkeretből mintegy 2 kamattal engedélyezhető hitel a hitelkeret nem nő jelentősen, milliárdot a szövetkezetek és a egyebek között mezőgazdasági a hitelnyújtás feltételei pedig tanácsok vehetnek igénybe, míg termékek tárolásához szükséges szigorúbbak. a népgazdaság különböző ágai- hűtőtárolók, valamint manipu- A Beruházási Bank felmérése ban az állami vállalatok mintegy lációk létesítéséhez. Tízéves le- szerint a népgazdaság állami 5,5 milliárd forintot. Az újon- járatra, 6 százalékos kedvez- szektorában a vállalatok 1969-ben nan induló beruházások hitelle- ményes kamattel nyújtható hosz- több mint 30 százalékkal kíván- hetőségei azonban szűköseimért fzd leí?rftú h,u^.a,vid®k.i ípar' iák növelni a beruházásokat. Ha az 1969 évi hitelkeret ielentős ^e:|les1ztest s,zolga,10. ^®™kazas°k' figyelembe vesszük hogy 1969- 1969 hitelkeret jelentős hoz ha azok a kijelölt területe- ben a központi és a vállalati részét lekötik a meglévő hitel- ken valósulnak meg. Ugyanezek beruházások aránya kb. azonos szerződések es ä íoly ämütbsii « f pl tél cl ck prvpnvpspk a &Á7— lesz, riyilvsrivslo, ho§y 3. vslls­lévő beruházások 1969. évi szűk- és az olajfelhasználást növelő, lati tervek valóra váltása tovább 1 , ’ elezne a beruházási piac feszult­a lakossági javitas-szolgaltatast ségeit. E Az 1969. január 1-től érvényes és a sütőipar fejlesztését előmoz- Nem véletlen, hogy a hitelpo- E hitelpolitikai irányelvek a gyor- dító beruházásokra. Tizenkét litika — miközben a hitelnyúj- E san megtérülő beruházások hitel- éves lejáratra és 6 százalékos tás feltételét szigorítja — egy- ! támogatását helyezik előtérbe, kedvezményes kamattal nyújtha- a váltelatokat.mi969.aTanuárZ l°-tőí jZj Ennek megfelelően a hitelkeret tó hitel mindazokhoz a beruhá- a betéri kamatok emelkednek, az E legnagyobb tételét a közép lejá- zásokhoz, amelyek az ország ■ fi- eddigi 2,3, 3,5 és 4 százalékról E ratú beruházási hitelek alkotják, zetési mérlegét javítják. 3 5—-e—í százalékra. A betéti s , , , . ,,,, , . . , kamatok a hosszabb lekotes ese­= amelyeknek feltételei - 36 ho- A MEZÖGAZDASÁGI ÜZE- tében nőnek jelentősen. A bank = napos lejárat és 8 százalékos ka- mer ugyancsak közép és hosszú másféltől két évig terjedő le- E mat — változatlanok. A hitel- lejáratú "hiteleket vehetnek igény- kötésnél 6, két éven túl pedig 7 | versenyben azonban azok a vál- be A hitelezés alapvető feltété- ^utób'te esetben a^íéí hozl- E lalatok lednek az esélyesebbek, lei; a közép lejáratú hitelek fu- ma eléri a hosszú lejáratú beru- E amelyek rövidebb időre kérik a tami,ieje 48 hónap, míg a hosszú házási hitelekre előírt jövedel- E hitelt, azaz gyorsabban tudnak ie«rabi hiteleké 5 évtől 15 évig mezőségi minimum szintjét. (100 E törleszteni. +Ar“„, * hitelek kamata az ed- forint befektetésre 7 forint jö­jj terjed. A ni vedelem). A mezogazdasagi üze­~ Megváltoznak a hosszú lejára- digi 3 százalékról 1969-ben 5 mek és a tanácsok betétei után = ségletei. Kezdjük százalékra növekszik. A lejárat a bank alacsonyabb kamatot fi­az első zet, ennek maximuma 5 száza­.................................. ... ... to, lék. (Ezekben az ágazatokban a a z üzembe helyezes időpontja- kölcsönrészlet folyósításával kez­val kezdődik, hanem az első dődik. A beruházási hitelekkel tű hitelezés feltételei, azzal, hogy a hitel lejárata nem a mezőgazdaságban is hitelkamat is 5 százalék). A bátai November 7 Mg. Tsz felvételre keres kivite­lezési munkában jártas, gya­korlattal rendelkező építész­technikust, művezetőt normást. Továbbá felvesz azonnali be­lépésre kőműves és ács szak­munkásokat. Jelentkezni le­het személyesen vagy írás­ban a tsz építésvezetőjénél. (28) Három-négy hónapos időtar­tamra bérszámfejtői munkakörbe kisegítő munkaerőt azonnal- belépéssel felveszünk. Cím: Cipész KTSZ Szekszárd, Kölcsey u. 4. (50) Újjászervezték a megyei vízvédelmi bizottságot Tegnap délelőtt Szekszárdon, a megyei tanács épületében ülést tartott a Tolna megyei Vízvédelmi Bizottság. Az öt évvel ezelőtt ala­kult társadalmi szervezet fő fel­adata: küzdeni a vizek szennyezé­nőség-védelmi problémákat ismer­tette. Posta Lajos, a Tolna megyei KÖJÁL főmérnöke, a települések szerepéről a vízszennyezésben tar­tott előadást, majd Kiss István, a VÉGEREDMÉNYBEN mi vár­ható 1969-ben a hitelpiacon? Már a korábbi felmérések is arra utaltak, hogy a vállalatok hitel­igényei többszörösen meghalad­ják a hitelnyújtás' lehetőségeit. Az is bizonyos, hogy a vállala­tok — a tervezettnél magasabb nyereség következtében — foko­zott mértékben hitelképesek, ami kiélezi a hitelversenyt, csak a legkedvezőbb feltételekkel jelent­kező vállalatok számíthatnak hi­telre. . G. I. Közéletünk Az új szabálysértési eljárás tapasztalatai a tamási járásban Csütörtökön délelőtt ülést tar­tott a Tamási Járási Tanács VB. A két vb-üiés között végzett mun­káról Vidóczy László járási vb- elnök számolt be. Részt vett a ta­nácskozáson dr. Lencsés Gyula, a megyei tanács igazgatási osztá­lyának vezetője is. Ezután Dravecz Lajos, a járási tanács szabálysértési főelőadója adott ismertetőt az új szabálysér­tési eljárás bevezetésének tapasz­talatairól, s a további feladatok­ról. Harmadik napirendi pontként dr. Szaiff István, a járási tanács vb-titkára terjesztette elő az 1969. első félévi munkatervet. A vb-ülés a napirendi pontok­kal kapcsolatos határozatok elfo­gadása után a bejelentések meg­tárgyalásával ért véget. Nők akadémiája Szekszárdon A Városi Nőtanács Végrehajtó Bizottsága ülést tartott december 4-én délután, a Nőtanáes helyisé­gében. Az ülésen Ranga Józsefné titkár előterjesztése alapján a vá­rosban kezdődő téli előadássorozat tematikáját vitatták meg. A Nőtanács és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat rendezé­sében 1968. december 9-én este 18 órai kezdettel nők akadémiája előadássorozat kezdődik a TIT- klubban. (Hunyadi utca 5. szám alatt). A december 9-i megnyitón Szűz Lászlóné kozmetikus tart be­mutatóval egybekötött előadást ,.A női. szépségápolás” címmel. A nők akadémiája előadássoro­zata 1969. január 13-án „A fiatal­korú bűnözés okai", február 3-án, „Szülői tekintély”, március 8-án a Nemzetközi Nőnap ünnepségére, április 14-én író-olvasó találkozó­ra Szilvási Lajossal, április 28-án „A modem otthon” című előadá­sokra hívja az érdeklődőket. Az egyes témákat filmvetítés egészí­ti ki. A nők akadémiája városi elő­adássorozata tanulságos, szórakoz­tató és díjmentes. A rendezők, a Városi Nőtanáes és a TIT szere­tettel várják az érdeklődőket. se ellen. Most kibővítették a bi- Középdunántúli Vízügyi Igazgató­zottságot, új elnökséget és tago­kat választottak az ülés részvevői — az érdekelt tanácsi, egészség­ügyi, vízügyi szervek, vállalatok, intézmények képviselői — közül. Bartha Tibor főmérnök, a Víz­ság vízfelügyeleti vezetője Tolna megye vízminőségének helyzeté­vel és vízminőség-védelmi problé­máival foglalkozott. Az előadásokat követő vita után minőségi Felügyelet vezetőjének megalakítottak három munkabi­helyettese „A vízvédelem jelentő­sége és szerepe népgazdaságunk­ban” címmel tartott előadást. Ra­dies Imréné, az OVH Vízkészlet­gazdálkodási Központ osztályve­zető főmérnöke a mezőgazdaság kemizálásával kapcsolatos vízmi­FELVÉTELRE KERESÜNK magasnyomású képesítéssel rendel­kező kazánfűtőket, férfi segédmunkásokat, valamint segéd­ápolónőket. eler.tkczni lehet a kórház munkaügyi csoportjánál. (Me­gyei Kórház. Szekszárd). (27) zottságot. Az egyiknek feladata ki­dolgozni a megye vízvédelmi programját és felvenni a kapcso­latot a szomszéd megyék szakbi­zottságaival. A második bizottság felméri Szekszárd és a Sárköz víz­minőségi helyzetét és javaslatokat dolgoz ki a város szennyvízének kezelésére, felhasználására. A harmadik munkabizottság a tolna: és faddi holt ág vízminőség-védel­mét tanulmányozza és tesz javas­latokat. Népújság 3 1968. december 6. Gyors ütemben épül a paksi áruház Kereken egy éve, hogy ünnepélyesen elhelyezték a paksi szö­vetkezeti áruház alapkövét és ma már a befejező munkáknál tarta­nak. A mintegy hétmillió forintos beruházás befejezési határideje 1969. októbere, a kivitelezők — a Tolna megyei Tanácsi Építőipari és Szerelő Vállalat paksi építésvezetőségének dolgozói — azonban vállalták, hogy minden lehetőt megtesznek a határidő lerövidítésé­re. Kedvező volt az őszi időjárás, ez a körülmény is „besegített". Az épület már csaknem teljesen kész, úgy számítják, hogy egy hó­nap múlva, január elején átadják.

Next

/
Thumbnails
Contents