Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-30 / 305. szám
1968 — a mezőgazdaság jó éve A közeledő uj év alkalmából nyilatkozott lapunk munkatársának György József, a megyei pártbizottság mezőgaz dasági osztályvezetője. Nyilatkozatában értékelte az 1968-as évet abból a szempontból, hogy a mezőgazdaság számára ez nagy próbatétel volt. György József véleménye szerint az idei esztendő jónak mondható. Rendkívül nagy eredmény ez, hiszen tavasz- szal fagykár pusztított, az aszály hosszú ideig sújtotta a gazdaságokat, később pedig állatbetegségek léptek fel. A számok, a gazdasági eredmények, másrészt pedig a pa rasztság hangulata bizonyítja, hogy a végeredmény jó nak mondható. Az okok részben gazdasági, munkaszervezési, illetve agrotechnikai eredetűek, másrészt pedig a szövetkezeti tagok szorgalmára vezethetők vissza. A kiemelkedően jó búzater més csöppet sem véletlen, hiszen javultak az agrotechnikai módszerek, illetve a módszerek betartásának fegyelme volt jobb, továbbá lényegesen növekedett a mütrágyafelhasználás. Igen sokatmondó adat: háromnegyed év alatt vegyes műtrágyából 15 százalékkal többet használtak fel átlagosan a megye állami gazdaságai és szövetkezetei, mint 1967. azonos időszakában. Ez a többlet 24 ezer tonnát jelent. Az anyagi, technikai bázis tovább javult, és ez is nagyban hozzájárult a sikerekhez. Aránylag rövid idő alatt nagy területen — több mint 11 ezer holdon — tértek át a közös gazdaságok az intenzív kukorícatermesztésre. Az eredményekben meg is mutatkozik az új módszerek alkalmazására való határozott törekvés helyessége. Az állami gazdaságok megyei átlagban kukoricából elérik a 28—29 mázsás termést, má jusi morzsoltban számítva. A megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője igen fontosnak tartja azt fl tényt, hogy a megye parasztságának aktivitása és hozzáértése szinte megsokszorozódott. Ehhez járul természetesen, hogy a gazdaságvezetők közül a túlnyomó többség megértette az új gazdasági mechanizmus lényegét és tudott élni a lehetőségekkel. Az önálló vállalati gazdálkodásra át tudtak térni aránylag zökkenőmentesen. Nincs olyan veszély, hogy a népgazdasági szükséglet hiányt szenvedne a tsz-ek. illetve állami gazdaságok teljes önállósága miatt. Az ösztönzők hatására a nép- gazdasági érdekek lényegében nem szenvedtek csorbát. Az eredmények egyúttal a IX. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatának Végrehajtását is jelentik. Az osztályvezető véleménye szerint a jövőben még jobban kell informálódniuk a gazdaságvezetőknek, mélyebben elemezni a közgazdasági kérdéseket. Terveikhez, a termelés fejlesztéséhez, a beruházások eldöntéséhez szükséges ez. Még mindig nagy lehetőségek vannak a tartalékok feltárásában. Egyebek között az optimális időben történő munkavégzés és az anyagokkal való takarékosság segítheti a gazdasági eredmények további javulá- á1. Eredményesen dolgoznak a községi szakmaközi bizottságok „A .községi szakmaközi bizottságok együttműködnek a helyi párt, tanácsi, társadalmi és tömegszervezetekkel a községfejlesztésben, a helyi politika kialakításában, a közvélemény formálásában a lakosság kulturális, sport, szociális és egészségügyi ügyeinek intézésében és a szak- szervezeti tagok ez irányú igényeinek kieilégítésében”. (SZOT Elnökség.) 1969. első felében a fennálló rendelkezések értelmében újjá kell választani a községi szakmaközi bizottságokat, sőt ezúttal első ízben számvizsgáló bizottságot is választanak. A feladatra már elkezdődött a felkészülés, ami egyben azt is jelenti, hogy az egyes bizottságok összegezik az eddig végzett munkát, amelyet a közeljövőben az SZMT, elnökségi ülésén is megtárgyal. Többségük jól dolgozik Az első és taáán legfontosabb megállapítás a községi szakmaközi bizottságok munkáját értékelve, hogy az színvonalasabbá, tartalmasabbá, eredményesebbé vált. Számos jó példa bizonyítja ezt. Mázán, Pakson, Tolnán, Döb- röközön jól sikerült Ismeretterjesztő előadásokat, író-olvasó találkozókat. Símontornyán, Hőgyé- szen, Tamásiban, Dombóvárott népszerű sportrendezvényeket szerveztek. Hasznos és jó kezdeményezésnek bizonyult Tolnán és Mázán az öregek klubjának szervezése. Tolnán, Tengelicen, Tevelen a szakmaközi bizottságok segítik a termelőszövetkezetek munkavédelmi oktatásának szervezését, lebonyolítását. Több esetben készítettek környezettanulmányt. majd ezt követően javaslattal éltek a munkahelyi szak- szervezeti bizottságoknál egyszeri segély kifizetésére. Az eredmények mellett azonban hiányosságok is vannak. Különösen vonatkozik ez Lengyel, Kocsola. Felsőnyék, Zomba, Decs községek szakmaközi bizottságaira. Ezekben a községekben még a bizottsági üléseket sem tartják meg rendszeresen, s ennek mintegy természetes velejárójaként a taggyűlések is elmaradnak. flagy feladatok előtt A községi szakmaközi bizottságok nagy feladatok előtt állnak. 1969-ben fokozni kell a községfejlesztési tervek kidolgozásában, a tanácsi állandó bizottságok munkájában, a család és ifjúságvédelmi munkában való részvételt. Segítik a dolgozók élet- és munkakörülményeinek szabályozására kiadott rendeletek, szakszervezeti határozatok betartását, illetve azok végrehajtásának ellenőrzését. Tovább kell szélesíteni a termelőszövetkezetted. kialakult kezdeti kapcsolatot, különös tekintettel a munkavédelemre. Mind több helyen igénylik a kulturális, ismeretterjesztő előadásokat. Segíteni kell a művelődési intézmények kulturális rendezvényeinek szervezését. Fokozni kell a dolgozók mozgósítását történelmi évfordulók, szocialista társadalmi rendezvények részvételére. 1969-ben további községekben — elsősorban ott ahol azt igénylik, és ahol arra lehetőség is van — kell megszervezni az öregek klubját, amely a már korábban említett két községben igen nagy népszerűségnek örvend. A feltételek biztosítottak Mindezeknek a feladatoknak az elvégzéséhez természetesen hathatós segítséget nyújt az SZMT Elnöksége, a községi párt és tanácsi vezetők. A községi szakmaközi bizottságok már a közelmúltban megjelent új működési szabályzat alapján végzik munkájukat. Ez a szabályzat szintén több olyan új lehetőségeket biztosít a községi szakmaközi bizottságoknak, amelyekkel feltétlen élni kell. így például ott ahol a feltételek adottak, lehetőség nyílik arra, hogy külön tagozatba tartozzanak a nyugdíjasok és a tsz alkalmazottak. (szigetvári) Telién a műtőasztalén Az áJlatorvostudományi Egyetem Születési- ém Szaporodásbiológiai Tanszékén mesterséges éltetést hajtanak végre. Az állatszülészet műtőjébe azok a hasznos háziállatok kerülnek, amelyeknél az ellést normális körülmények között valamilyen ok miatt nem lehet levezetni. Ily módon nem ritkán kerülnek műtőasztalra tehenek, amelyeknél császármetszéssel hozzák világra a borjút. Képünkön: egy tehénen császármetszést hajtanak végre. (MTI foto — Bora István felvétele.) • • Az Ügyészség válasza A Népújság december 2i-i számában „Sikkasztás nagyban’’ cím alatt megjelent cikk többek között azt tartalmazza, hogy a sikkasztó Varga Imre „előadást tarthatott a törvényességről az ügyészeknek”. A cikknek ez a megállapítása nem helytálló. Az ügyészség egy 1987. év őszén tartott értekezletére — melynek célja az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatban a gazdasági szerveknél felmerülő és várható problémák megtárgyalása volt — meghívta több gazdasági .szerv vezetőjét, többek között a megyében működő két tsz-szövetség elnökét, Illetve titkárát is. Mint ilyen vett részt az értekezleten Varga Imre, aki ott felszólalt és felszólalásában a termelőszövetkezetek áruértékesltési, elsősorban tej- és tejtermék-értékesítést problémáival foglalkozott. Varga Imre volt ?sz-éin«k a törvényességről az ügyészek részére soha semmiféle előadást nem tartott. Tolna megyei Főügyészség Szekezárd dr. Sziléi Ákos megyei főügyész Január 1-től * 44 44 órás munkahét a szekszárdi gépjavítónál A MEDOSZ központi vezetősége szeptemberben vizsgálta a gépjavító trösztök helyzetét. Határozatában leszögezte: a korszerű bérezési formák kialakításával — a teljesítményhez kötött bérezéssel — a munkatermelékenység növelésével meg kell teremteni a reális feltételeket, hogy a gépjavító vállalatok 1970 végéig fokozatosan áttérjenek a 44 órás munkahétre. A Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat szekszárdi üzemében január 1-től bevezetik a rövidített munkahetet — az ünnepek után már az új szervezésnek megfelelően kezdik a munkát a dolgozók. — A munkaidő csökkentése nem csupán elhatározás kérdése voll — mondja Rubányi János, a vállalat párttitkára — hanem nagyon alapos előkészítő, szervező gazdasági és politikai munka. Fel kellett mérni mindazokat a tényezőket, amelyek a munkaidő csökkentését befolyásolják. Ki kellett dolgozni számos intézkedést, amellyel pótolni kell a munkaidő csökkentéséből adódó kiesést. Az általános elveknek megfelelően mindenekelőtt , kidolgozták az egész vállalatra kiterjedő munkaidő-csökkentés ütemét. Az elképzelés az, hogy ezt három lépcsőben valósítják meg: az első lépcsőben a szekszárdi, központi telepen; a másodikban 1970 január elsejével azoknál a javító- illomásoluiál, amelyeknek 1969. évi gazdasági eredménye ezt lehetővé teszi; a harmadikban pedig az 1970-es év eredményei '.lapján. Felvetődhet a kérdés: miért >oen Szekszárdra esett legelő- ■ választás? — Azért, mert itt már megteremtődtek a teljesítményhez kötött bérezés feltételei, a teljesítményhez ’ •'■f'tt bé 'e.?' mentelelő alapot teremtett, a termelékenység további növeléséhez, és egyéb, szervezési intézkedésekhez. A 44 ÓRÁS MUNKAHÉTRE való áttérés a szekszárdi gépjavítónál évi 36 000 órát jelent, vagyis annyit, hogy ennyivel több lesz az évi szabad ideje 230 teljesítménybérben, 210 időbérben dolgozó munkásnak, és 21, a termelést közvetlenül irányító szakembernek. Ez egyúttal azt a feladatot is jelenti, hogy különböző intézkedésekkel 36 ezer óra kiesett idő termelését kell pótolni. Ennek érdekében milyen intézkedéseket tett a vállalat vezetése? — Egyebek között — a brigádok véleményének meghallgatásával — általános norma-felülvizsgálást végeztünk — mondja Rubányi János. A normák rendezésével évi 14 377 órát nyerünk. Előre kell bocsátanom, hogy ez nem általános normaszigorítást jelent. Egyes munkaterületeken lazább normaidőket állapítottunk meg, és ehhez kapcsoltunk még számos más intézkedést is. Például az anyag- és szerszámellátás javítását, a mun- kafegyele^i javítását, — Korábban eléggé magas volt a rezsimunkákra fordított idő, vagyis amikor a darabbérben dolgozó munkásokat időbérben kellett foglalkoztatni. A rezsi időutalványozás szabályozásával újabb 12 ezer órát nyerünk, Illetve az órabérben dolgozók munkájának jobb megszervezésével. A munkafegyelem megszilárdításával újabb 4723 órát tudunk nyerni. Egyszóval, mindent fel kellett mérni ahhoz, hogy a termelésből ne legyen kiesés. AZ INTÉZKEDÉSEK közé tartozik, hogy a különböző üzemrészek vezetőinek szombat reggeli határidővel új munkabeosztást kellett k<te-”’9ni. A szállítási, értékesítési munkakörben dolgozók munkaideje eddig egységesen reggel hattól délután két óráig tartott. Most lépcsős munkakezdést vezetnek be. Egy csoport 6-tól 14, a másik 8-tól 16.30-ig dolgozik, hogy az. esetleg délutánra jutó szállítási, rakodási munkákat is elvégezhessék. Azonkívül a szabad szombatokon történő anyagszállításra a raktározási-szállítási csoportból készenléti szolgálatot szerveznek. A munkaidő-beosztással együtt, összhangban differenciálni kellett az ebédidő szabályozását. Külön kellett szabályozni a folyamatosan dolgozó üzemrészek — mint a hogganyzó — időbeosztását. Az egészségre ártamas munkahelyeken — öntvénytisztító, horganyzó — szerkezeti — illetve időbeosztás-változtatással d£ megmarad a korábbi, negyvenkét órás munkaidő. — Meg kell jegyeznem, hogy a munkaidő csökkentése nem kényszerítő körülmények miatt történik, tehát nem a munkaerőfelesleg, vagy esetleges túltermelés leasapolása miatt, hanem egyszerűen azért, hogy az általános elveknek megfelelően több idő jusson a dolgozóknak a pihenésre. A kiesett munkaórák pótlása nem kis feladat elé állít bennünket, de mindezt meg lehet oldani a gyártási technológiák felülvizsgálásával, a szervezettebb belső szállítással. A balesetmentes munka, a mulasztások, késések csökkentése is számottevő időmegtakarítást eredményez. Mindenesetre, az elkövetkező napokban az intézkedéseket ismételten megvitatjuk a dolgozókkal. Végül még talán annyit — mondotta Rubányi elvtárs —, hogy az új kollektív szerződés tervezete is már az új "'lyzet. a csökkentett munkaidő ' övétélményeit figyelembe véve készül. BI.
