Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-29 / 304. szám
számadás ideje. Olvasóink tájékoztatása végett felkerestük kérdéseinkkel Háhn Lászlót, a Kossuth Kiadó Tolna megyei kirendeltségének vezetőjét. — Érdeklődünk Háhn Lászlótól, hogy nagyobb, vagy kisebb a forgalom ebben az évben a tavalyinál? — Előreláthatólag kisebb lesz, •mint a múlt esztendőben. Tavaly túlteljesítettük éves tervünket, az idén viszont alatta marad mérlegünk a jelentősen megemelt tervnek. 1967-ben az 540 000 forintos éves tervvel szemben 592 000-reJ teljesítettünk, idén pedig — az eddigi kilátások szerint — körülbelül 560 000 forint lesz a tényszám. Ennek fő okát abban látjuk, hogy az idén nagyobb arányban kiadott, magasabb színtű, elvontabb elméleti művek olvasótábora még szűk a mi mezőgazdasági megyénkben, 1968-ban pedig kiadónk — hivatásának megfelelően — fokozottabban a szorosan politikai jellegű művek kiadáspolitikáját alkalmazta. Nálunk így kisebb az érdeklődés A Wilhelmstrassze és Magyarország, A pszichológia története és más, hasonló könyvek iránt. Idén kiesett a világtörténet sorozat, mivel 1967-ben befejezték — indokol Háhn László. — Melyek voltak az év legkapósabb művei, a könyvsiágc- rek? — Több olyan politikai kiadvány jelent meg, amelyek utánnyomására is sor került. Kapós volt — két kiadást is megért egy év alatt — Richta: Válaszúton a civillizáció, Garaduy: A kínai kérdés és az évek óta várt Pártmunkások kézikönyve. Utóbbinál más megyékhez is fordultunk, hogy kielégíthessük az igényeinket. Az év slágei-ei voltak: Platonov: A vallás lélektana, a forradalmi évfordulókra megjelent művek, így Ék Sándortól A mába érő tegnapok, az 50 éves a párt, a Legyőzhetetlen erő című mű, amely a magyar kommunista mozgalom fél évszázados szervezeti fejlődésével foglalkozik. Nagyon kapós a közgazdasági lexikon, hiányzik — kellene — a filozófiai kislexikon. (ígéretet kaptunk rá, jövőre meg fog jelenni.) Nagyon kelendő a közérthetően szerkesztett és megírt, A fiatalok jogi kézikönyve című mű, melyet K ISZ-szervezetök is vásároltak. A szépir'dalomnál kiemelem Bihari Klára: Az áldozat (még csak mutatóba sincs belőle) és a novemberben megjelent Csohány Gabriella: Családfa helyett című könyveket. — Érdeklődöm, vajon hány dolgozóhoz jutottak el a megyében a Kossuth-kiadványok? — Próbáltuk már fölmérni, de még megközelítően sem lehet tudni. Van olyan ember, aki évente tíz könyvet vásárol, míg más egyet sem. Bár túl sokat nem mond, csupán mérési alapot ad: Tolna megye 110 000 keresője évente személyenként átlag 6 forintot költ politikai irodalomra. Hogy képet alkothassunk, ismertetem az idei adatokat. Tolna megyében 1968-ban 260 mű 34 300 példányban került tőlünk olvasóihoz. Hozzá kell még számítanunk a rendszeresen megjelenő Világesemények dióhéjban és az Universum 34 400. valamint a négy folyóirat 19 400 példányát. Bővíteni kell a vásárlók, az olvasók körét. Pártmegbízatásukat teljesítve, a pártalapszervezetek égisze alatt; tevékenykednek a terjesztők. — Hol produkálták ebben az évben 3 terjesztők a legjobb eredményeket? — Előszőj- a j ál'ásókról szólnék. Előrebocsájtom, hogy az élenjáró járásokban is akadnak gyengébb helyek és fordítva. Legnagyobb fejlődést a tamási járás ért el, de változatlanul élenjár a bonyhádi, s a dombóváx-i járás. Szekszárd városban és a másik két járásban bizonyos hanyatlás következett be, különösen a paksi járásban. Ezek a tények is kapcsolódnak az első kérdésnél tárgyalt okokhoz. Törekszünk mindenütt a visszaesés megszüntetésére. Állandósult, megalapozott terjesztés folyik igen sok üzemben, tsz-ben és hivatalnál. A bonyhádi cipőgyárban az idén húszezernél nagyobb forgalmat érték el. Említeném a Hőgyészi . üami Gazdaságot, a dombóvári járási tanácsot, ugyanott a MÁV Epitésfőnökségét, a megye állami gazdaságai között legjobb Dal- mandot. Visszáru nélkül dolgozik a dunaföldvári gumiipari ktsz, ugyanott jó a kendergyár, a szomszédos Bölcske községben a Rákóczi tsz. A szekszárdi járásban kiemelkedik a tolnai selyemgyár, a sárközi háziipari szövetkezet, a várdomhi gépjavító, a bátai és a faddi termelőszövetkezet. Jó eredményekkel büszkélkedhet a tamási járásban az új üzem, az Orion, az iregszemcsei kísérleti gazdaság, kiemelkedő a pincehelyi Vörösmarty tsz, 4300 forinttal és szép eredményt ért el a járás mindkét gépjavító állomása. A megyeszékhelyen említendő a DÉDÁSZ, a gépjavító vállalat és a tízezerforintos forgalmával a városban változatlanul legjobb Népbolt Vállalat. — Végezetül azt mondhatom, hogy kevés kivétellel jó munkát végeztek a pártszervezetek a politikai irodalom terjesztése terén — mondja befejezésként Háhn László, kirendeltségvezető. — Mi pedig még több lelkes aktívát és kiemelkedőbb eredményeket kívánunk a jövő esztendőre. H. E. Népújság 1 Vállalatok figyelem! A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat hőkezelő üzeme 1969. évre nagy mennyiségű kötőelem nemesítését vállalja, rövid határidőre. Ezenkívül vállal: betétedzést lágyítást normalizálást öregbítést, valamint szerszámedzést Ár: megegyezés szerint Érdeklődni lehet: a vállalat termelési osztályán. Címünk: Veszprém. Viola u. 12. Telefon: 121—72 (207) Azonnali belépéssel felveszünk építő szak-, szerelő, és segédipari szakmunkásokat, betanított munkásokat, kubikosokat, férfi és női segédmunkásokat. Munka télen is biztosítva. Bérezés teljesítmény szerint! Munkásszállást, étkezést, térítés ellenében biztosítunk. Hazautazási költséghozzájárulást jogosultság szerint fizetünk. Felvétel esetén az utazási költséget — jegy elleneben — visszatérítjük. fejér megyei állami építőipari vállalat. Székesfehérvár. Ady Endre út 13. (91 ÉV VÉGE ELŐTT a Kossuth-kirendeltségen Közeledik az év végi zárás, a — Csak így egyszerűen John Smith... Persze, neked sincs igazoló iratod? — Nincs! — válaszolta Stewart nyugodtan — közben az járt az eszében, megkapta-e már a seriff a kitört fegven- cek személyleírását. A seriff rosszkedvűen dörzsölgette az állát. — Három nanra bezárathatnálak benneteket, átkozott csavargók! Ki tudja, mi minden van a rovásotokon.., De most. kivételesen futni hagylak benneteket... — Persze, a sok akta és miegyéb — jegyezte meg Sam részvéfcteljesen, megértőén. — Szóval, kivételesen futni hagylak benneteket — ismételte a seriff — de egy feltétellel: ha egy órán belül eltűntök a városból. — Természetesen. Kész örömmel megtesszük önnek ezt a szívességet, — mondta K entucky Sam.. — De indulás előtt szabad-e reggelit kémünk? Sonkás tojást ennénk és kávét. — 82 — Stewartnak majd égnek állt a haja. Hideg verejték ütközött ki a homlokán. Látta, hogy a seriff halántékán kidagadnak aZ ereik. — Kifelé! — ordított rájuk. A kutya felugrott és megugatta. Kentucky Sam bátyúját az íróasztalra tette és leült. — Azt hiszem egészem tisztességes ajánlatot tettem. Ha most megvendégel, mindörökre megszabadul tőlünk. Viszont, ha nem megyünk el. kénytelen lesz bezárni és három napig a város költségén élelmezni bennünket. Nem is szólva arról, hogv hányféle jelentést kell megírnia... A seriff az ajkába harapott, azután a telefonhoz nyúlt. — Suzy hozzál át egy reggelit. Sonkát tojással és kávét mondta a telefonba — azután Síewarhoz fordult: — Jó lesz neked is sonkás tojás, vagy netán kaviárt akarsz? — Csak kávét — •morogta Stewart. Hirtelenében elment az étvágyam. — Mégis hozasson két. adag sonkás tojást — szólt közbe Kentucky Sam. A seriff továbbította a megrendelést. Visszatette a hallgatót, és idegesen dobolt újjával az íróasztalon. — Rövidéi nyolc óra előtt egy másik tehervonat megy erre. Ha a vonat indulása után még Culpeperben talállak benneteket, jaj nektek! öklével megfenyegette őket, azután újra fölvette a telefonkagylót. — Suzy, az én reggelimet is hozhatod. * Abban az időben, amiWor Yank Stewart a kutyának adta a sonkás rántottét, mert izgalmában minden falat a torkán akadt volna, James Christie, Softy Anderson, Ralp Byers és a néger Willie Shaw éppen maguk mögött hagyták Knoxville (Tennessee) várost. — 83 — Christie ragaszkodott ahhoz, hogy Las Vegas ban felkutassa Nancyt és terhelő vallomásának visszavonására kényszerítse. A többieknek mindegy volt merre szöknek. Csak azt tartották fontosnak, hogy minél messzebb kerüljenek Ivy Blufftőil. Tennessee államban egy órával később van napfelkelte, mint Virginiában. Mire megvirradt, éppen az amerikai atomhatáság Oak Ridge-i rezervátuma mellett robogtak el. A rezervátumot, magas kerítés fogja körül, és számtalan őrtoronyban fegyveres katonák őrködnek. Anderson elgondolkozva törölgette szemüvegét, és így szólt a kormánykeréknél ülő B.versnek: — Éppen erre kellett hajtanod? — Honnan sej thettem volna, hogy es a táj ilyen veszélyes? — Legalább tartsd szemmel a sebességmérőt. Már megint túl mentél a 65 mérföldön. Mindenáron a nyakunkra akarod; hozni a közlekedési járőrt? — Éhes vagyok! — szólt közbe Willie Shaw. — Mi is. De mit tegyünk? Itt nem állhatunk meg. Hallgattak, amíg magúk mögött hagyták a rezervátumot. Negyed órával később megszólalt Byers. — Most már egészen kivilágosodott. Nem mehetünk tovább, mert feltűnést keltünk, hiszen én még fegyencruhát viselek. A benzintartály is kiürül hamarosan, — Hajts valahol az árokba — tanácsolta Christie. — Meghúzódunk az erdőben estig, s akkor új kocsit szerzünk. — Jobbat ajánlok — mondta Anderson. — Betérünk egy házba, s először is jól megreggelizünk. — Megbolondultál? — 84 — 1968. december 29.
