Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-28 / 303. szám
\.^o Vinci TOLNA MEGYEI* VfLS.Z PROLETÁRJAI EGYESOllETEI < NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam 303. szám AHA: 80 FILLÉR Szombat, 1908, december 38. MAI SZAMUNKBAN: Pályaválasztás, 1969. 2—3 o. Rádiómelléklet 5. ». Békekölcsön-sersdás 7—8. *. O* Ói *!*»** JAPAN SPLASHDOWN to:sf AM f.s.r. HAWAtiAM HUNCH Hoy»oMv% MASIAHA* OUA* nmTMAi trt&tN:* az Apolló—8 Az Apollo—8 űrhajó péntek en, magyar idő szerint 16 óra 51 perckor a Hawaii szigetektől mi ntegy 1600 kilométerre délnyugatra leszállt a Csendes-óceán ra. Az űrhajó, amely több mint 800 ezer kilométer utat tett meg . többször is megkerülte a Holdat, majd az űrhajózás történe tének legnagyobb leszállási sebességével visszatért a Föld lég körébe, a kijelölt pont közvetlen közelében alig 5000 méterre az amerikai haditengerészet Yorktown repülőgép-anyahajójától ér te el az óceán víztükrét. Az űrhajó felkutatására küldött helikopterek szinte néhány pillanattal később a helyszínen voltak. A Csendes-óceánnak ebben a térségében hajnali szürkület volt, és a megfigyelők szemmel követhették a még izzó űrhajót, amint a sötét égbolton az óceán felé közeledett. Nem kellett pályamódosítást végrehajtani Az Apollo—8 amerikai űrhajó, fedélzetén Frank Borman, parancsnokkal, James Love&l és William Anders űrhajósokkal, miután tízszer megkerülte a Holdat, egyie gyorsuló sebességgel közeledik Földünkhöz. E gyorsulás érzékelésére néhány számadat: Csütörtökön, magyar idő szerint 22.30 órakor az űrhajó a Földtől 178 067 kilométerre volt és óránként 6730 kilométeres sebességgel haladt, pénteken 0.54 órakor 159 720 kilométerre volt a Földtől és sebessége elérte a 7268 kilométert. Hat órával később már csak 114 072 kilométerre volt a Földtől és sebessége óránként 8662 kilométeresre emelkedett. Magyar idő szerint 7.54 árakor az űrhajó 105 530 kilométerre volt Földünktől és óránként 9034 kilométerre nőtt a sebessége. Amikor pénteken délután, magyar idő szerint 16 óra után az Apollo—8 a Föld légkörét eléri, már a második kozmikus sebességgel, másodpercenként 11, vagyis óránként mintegy 40 000 kilométeressel száguldott. A három űrhajós csütörtöki napja aránylag eseménytelenül telt el. Pályájuk annyira megközelítette az eredetileg kiszámítottat, hogy a tervezett pálya- módosítást nem kellett; végrehajtani. Magyar idő szerint 21.53 órakor került sor az utolsó, mindössze 5 perces televíziós, közvetítésre az űrhajóból. Az Apollo—8 ekkor mintegy 180 000 kilométerre volt Földünktől. A téleobjek- tíwei ellátott kamera ekkor Dél- Amerika egy részére, az Antii-. Iáit szigetvilágára és az Egyesült Államok déli részére irányult. Lövell űrhajós távcsővel szemlélte a Földet és kommentálta a látottakat. Közölte a földi meg- figyelőállomással, hogy Dél-Ame- rika egy része felett viharfelhők vannak gyülekezőben. Anders űrhajós elmondta, hogy társaival együtt olyan érzése van, mint azoknak az első felfedezőknek,- akik vitorlásokkal vágtak neki a végtelen tengereknek. Borman parancsnok kijelentette, hogy jóllehet mostani repülésük során ez volt az utolsó „helyszíni tv-köz- vetítés” a világűrből, az Apolloprogram következő repülései során újabb közvetítések lesznek, így talán nemsokára magának a Holdnak a felszínéről is. „A mielőbbi viszontlátásra a mi jó öreg Földünkön” — fejezte be a közvetítést Borman. Erre a viszontlátásra pénteken délután, magyar idő szerint röviddel 17 óra előtt a Csendesóceán térségében, a Hawaii-sziB leszállás előtt Az Apollo—8. űrhajó magyar idő szerint 12.54 órakor 55 688 kilométerre közelítette meg a Földet. Sebessége ekkor óránként 12 488 kilométer volt Lovell és Anders űrhajósok pénteken hajnalban, magyar idő szerint 11 órakor ébredtek és jó étvággyal megreggeliztek. Az űrhajó parancsnoka, Borman már egy órával korábban megreggelizett, mivel Ő volt az ügyeletes az űrkabin műszerfalánál, amíg két társa aludt. Az amerikai űrhajózási központ közlése szerint az Apollo—8 annyira a kijelölt pályán haladt, Ijogy Borman parancsnok nem hajtotta végre azt a pályamódosítást, amelyet a repülési terv a pálya utolsó szakaszára irányzott elő. A központ közölte azt is, hogy a földi számítógépek az Apollo—8. hatnapos repülése során naponta mintegy 80 000 millió számítást végeztek a repüléssel kapcsolatos feladatok megoldására. A Csendes-óceánnak az Apollo—8. leszállására kijelölt térségében mintegy 3000 ember folytatja az előkészületeket a Földre visszatérő űrkabin fogadására. A leszállás közelében tartózkodott a Yorktown repülőgép-anyahajó, az Arlington rádióshajó. amely a legkorszerűbb antennákkal és híradóberendezésekkel van felszerelve, hogy felfogja a vizet ért űrkabin jelzéseit, a helyszínre getektől délre került sor. A leszállásra kijelölt, 1200 kilométer hosszúságú és 480 kilométer szélességű területen, amelynek mértani középpontja 1931 kilométerrel Honolulutól dél-nyugatra van, lázas előkészületek folytak az űrhajó fogadására. Az amerikai haditengerészet hajói és repülőgépei készenlétben várták. hogy kiemeljék a tengerre ereszkedő űrkabint. A 147 órás űrutazás utolsó, 13 perc és 46 másodperces kritikus szakasza után kellett az Apollo—8-nak a Csendes-óceán vizére leereszked- nie. A nagy sebesség miatt fellépő súrlódás következtében ékkor az űrhajó falán 2600 Celsius fokot meghaladó hő fejlődött, s az izzó falú űrkabin a hajnali szürkületben igen szép látványt nyújtott a földi megfigyelőknek. Magát az űrkabint a túlzott felmelegedéstől mintegy fél méter vastagságú különleges műanyagréteg védi. s így a környező rettenetes hőség elleném az űrkabin belsejében nem volt 21— 26 foknál melegebb. irányítsa a mentőhajókat és repülőgépeket, s a világgal elsőként közölje az Apollo—8. sikeres visszatérését. A tudományos szakértők egybehangzó megállapítása szerint: az Apollo—8 sikeres útja közvetlen előkészítése volt az ember Holdba való utazásának. Ám ez az űrsiker sem homályosíthatja el tekintetünket, amellyel a Föld dolgait nézzük: vajon a békéhez is olyan közel jutott-e az emberiség, mint a Holdhoz? A Saigonból és Párizsból érkező jelentések például, sajnos, nem ezzel bíztatnak. Ky dél-vietnami alel- nök és küldöttsége változatlanul a halogatás taktikáját alkalmazza, hogy a komoly béketárgyalások lehetőségét meghiúsítsa Párizsban. Joggal mutat rá a Vietnami Dolgozók Pártja központi lapja, a Hanoiban megjelenő Nhan Dán, hogy „csakis a saigoni klikk megdöntése tenné lehetővé, hogy kedvező légkört teremtsenek a párizsi konferencia munkájához.” Hanoinak minden oka megvan erre a nyílt beszédre; hiszen a Thieu—Ky-klikk immár két hónapja vet be manővert manőver után, hogy a párizsi tárgyalásokat szabotálja. S ha az amerikai kormány továbbra is szembe akar nézni a realitásokkal — mint ahogy szembenézett először akkor, amikor leült a rjá- rizsi tárgyalóasztalhoz, másodszor pedig akkor, amikor megszüntette a VDK bombázását — akkor be keH látnia: , _ nincs tárgyalás a DNFF tényleges elismerése nélkül. S ha erre a jelenlegi saigoni kormány — amely még a katolikusok és buddhisták tűzszünetet és békét követelő felvonulását is kíméletlen eszközökkel szétzavarta karácsony napján — nem hajlandó, akkor olyan saigoni kormányra van szükség (még az USÁ-nak is olyanra van szüksége, amennyiben csakugyan likvidálni óhajtja a vietnami háborút!), amely a DNFF realitását elismeri. Igaz, hogy e tekintetben a már csak mindössze három hétig hatalmon levő Johnson-kormánytól nem várható sok kezdeményezés. Alighanem a Nixon-adminisztrá- cióra vár a feladat, hogy komoly formában járuljon hozzá a kérdés rendezéséhez. Az mindenesetre ismét a kedvezőtlen jelek közé tartozik, hogy Johnson még előterjeszti az 190» W-es költségvetést, de Nixon szakértőinek bevonásával és a megválasztott elnök máris kilátásba helyezte, hogy utólag, pót- hitelekkel, módosítja a katonai kiadások tervét in, A jelenlegi elképzelés 86 milliard dollárt kíván katonai kiadásokra fordítani, ez is jelentősen meghaladja a tavalyi, mintegy 72 milliárdos összeget S ha Nixon még ezt a 85 milliárdos büdzsét is felemeli a Pentagon héjjá inak nyomására, az nemcsak a béke ügyét nem segíti «Éő, (te startnak se jó saját hazájában, hiszen a közvélemény nem a hadikiadások fokozását A térkép a Csendes-óceán nak azt a pontját mutatja — Ha földnyire — ahol az Apollo—8 leszállt. Ott még sötét volt waii szigetektől ezer mér- a leszállás időpontjába».
