Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-21 / 299. szám
Szmirnától—Skorpióig Egy romantikus szerelem története? i. Ötödik éve teszik fel az emberek a világ minden részén a kérdést: — Kik ölték meg 1963. november 22-én Dallasban J. F. Kennedyt, az Egyesült Államok elnökét? A dallasi merénylet után fél évtizeddel, 1968. június 5-én, néhány perccel éjfél után, a kali- fornai előválasztás győztesét, Robert Kennedyt — a tragikus sorsú elnök szenátor öccsét — a Los Angeles-i Ambassador szállóban, fivéréhez hasonló sors érte. A két Kennedy-fivér halott. Igazi gyilkosaik ismeretlenek, — akárcsak az 1968. április 3-án, Memphisben megölt, Nobel-díjas Martin Luther King gyilkosai... — Én néhány hónappal Bob Kennedy halála után, szinte John Kennedy tragédiájának ötödik évfordulóján, a meggyilkolt elnök özvegye, Jacqueline Kennedy — az amerikaiak piedesztálra állított Nagy özvegye —, végleg eldobta a gyászfátyolt és igent mondott az „olaj-Neptunnak”, a 62 éves Arisztoteles Sokrates Onassisnak. A házasság híre váratlanul érintette az amerikai közvéleményt és a világot. „Egy illúzió halála” — kommentálták Jackie elhatározását a nyugati magazinok és a tekintélyes Herald Tribune így vélekedett: „Ez a ragyogó Kennedy-család, az elmúlt években oly közel került a »királyi család« fogalmához, amennyire ez Amerikában egyáltalán lehetséges. Az elnök özvegye és gyermekei valósággal »a nemzet tulajdonai« lettek és egyedülálló helyet foglaltak el az amerikai nép szívében.” A megvásárolt özvegy A kérdés így merült fel az emberekben: miért kellett az elnök özvegyének leszállni a mártír asszony szobrának talapzatáról, és ha már újra férjhez ment, miért éppen egy nem egészen „szalonképes múltú, levan- tei milliomosnak” mondott Igent? A találgatások egész sora követte a Skorpió-szigeti nászt. Általában azon a korkülönbségen akadtak meg a legtöbben, amely a 62 esztendős hajómágnást a 39 éves szép özvegytől elválasztja. Ebben az esetben sem lehetett a kor akadály, hiszen a bölcsek szerint: a fiatal nő és az öreg férfi szembeállítása csak a korban éretlen korosztályok sajátja. így is van, hiszen ha valaki nálunk a napilapok házassági hirdetéseit böngészi, láthatja, hogy a 20—25 évnyi korkülönbség ma már egyre kevésbé akadály. Irodalmi példát is hozhatunk: a húszéves Ady Jókai késő nászát Laborfalvy Rózával, a közvéleménnyel szemben versben védte meg. „Miért bántjátok a csodás öreget?” — kérdezte a húszéves ifjú a múlt század végén, pedig Jókai akkor már 80, Róza pedig alig 28 éves volt. Keleten van egy mondás :\ „Férfi és nő között az igazi kor-arányt úgy kell meghatározni, hogy a nő a férfi kora felének meg hét évesnek kell, hogy legyen.” Ha ezt számoljuk, Jackienek 38 évesnek kellene lennie, ő viszont már 39, s mint azt Onassis az esküvő napján érdeklődő újságíróknak megjegyezte: az évezredes bölcsesség alapján nem ő öreg, hanem új felesége idősebb egy évvel nála. Mielőtt bármiféle következtetést, vagy ítéletet vonnánk le a Skorpió-szigeti nászról, lássuk Onassis múltját. Onassis húszesztendős fia, Alexander, az esküvői menetre várakozó újságíróknak gúnyosan jegyezte meg: „Én mondom önöknek, ez egy szatír. De azt hiszem, most az egyszer igazából megszerette ezt az asszonyt!” Dohányból — dollár Onassis mindent megvásárolt magának, amire az életben szüksége van. Most megvette a világ leghíresebb özvegyét, hogy Skorpió „királynőjévé” tegye. Becslések szerint Onassis vagyona jelenleg ■ közel egymilliárd dollár, pontosabban 800 millió és egymilliárd között mozog. Élete a kisázsiai Szmirnában kezdődött, ahol 1906-ban született és 16 éves volt, amikor az első világháborús görög megszállás után szülővárosát a törökök visszafoglalták és az ott élő görög kisebbség soraiban tömegmészárlást rendeztek. Onassis apját, aki dohánykereskedő volt, letartóztatták és bebörtönözték. A család többi tagja, a nagymamával együtt elmenekült, Onassis viszont háziszolga lett a várost megszálló török csapatok parancsnokánál, saját szülői házában. Ismerte apja titkos széfjét és onnan ötezer török fontot vett ki. Ezzel a pénzzel kimentette apját börtönéből és Athénbe menekítette. A fiú itt összekülönbözött apjával, és kétszázötven dollárral a zsebében elindult Dél-Amerikába. Közben Olaszországban kiszállt a hajóról és hónapokig egy özvegy szállodás nőnél vállalt munkát, hogy a már fogytán lévő útiköltségét kiegészítse. Argentínába érkezve Buenos-Airesben egy telefontársaság alkalmazottjaként először telefonszerelő, majd telefonközpontos lett. 1923-ban értesítette apját, hogy a keleti do-< hánynak Argentínában jó piaca lenne. Apja öt százalékos provízióval bevette az üzletbe, amely olyan jól sikerült, hogy egy esztendő múltán Onassis már függetleníthette magát és két exkluzív cigaretta megteremtésével az előkelő társaság keleti cigarettaszállítója lett. Huszonöt éves, amikor már egymillió dollárja van. Kezdettől fogva vonzódott a zenéhez. Gyermekkorában még Szmirnában megtanult görögül, törökül, nagyanyja hatására angolul!. olaszul, majd! később franciául és Argentinéban spanyolul. Hazárd élet Hamarosan megkapta az argentin állampolgárságot, majd amikor Görögország a Levanteből menekült görögöknek állampolgárságot adott, apja révén megszerezte a görög állampolgárságot is. Családjának köszönheti, hogy első üzleti sikerei után kinevezték Buenos-Aires-i görög konzulnak. Ekkor kezdett érdeklődni a hajózás iránt. 1932-ben a gazdasága világválság idején Onassis Kanadába ment és kitűnő üzleti érzékkel hat teherszállító hajót vásárolt, hihetetlenül olcsó áron; darabját húszezer dollárért, holott a hajók eredeti ára kétmillió dollár volt. Onassisnak ezt a húzását sokan hazárdjátéknak tartották, még saját családja is. Onassis később — életrajzírója szerint — erre azt válaszolta, hogy addigi egész élete hazárdjátéknak számít, mert csak az nyer, aki mer. A 30-as évek közepén. amikor a közelgő háború új konjuktúrát indított el, Onassis bővíteni kezdte flottáját. Felfedezte, hogy a legjobb üzlet az olajszállítás. 1938-ban vásárolta első tankhajóját, a 15 500 tonnás Aristont. Az üzlet várakozáson felül bevált, annyira, hogy 1939-ben már három nagy tankhajó futott Onassis zászlaja alatt. Amikor kitört a második világháború, 15 tagú flottájának egy részét csak a görög szigetek közötti hajózásra használhatta, másik részét pedig felajánlotta a szövetségeseknek. így kedvezményes biztosítási feltételek mellett magas hadiszállítási díjak ellenében a háború óriási nyereséget hozott Onassisnak. Ennék köszönhető, hogy 1945-ben a Bethlehem Steel hajógyártól 34 millió dollárért hat új, 28 000 tonnás tankhajót rendelt, majd részt vett néhány amerikai társaság megalapításában, amelyek cégére alatt az Egyesült Államoktól 20 millió dollárért 23 „felesleges” hajót megvett. Ezért, mert Onassis nem volt amerikai állampolgár és az amerikai hadsereg csak amerikai állampolgárnak adhatta volna el ezeket a hajókat, 1953-ban az Egyesült Államokban csalás vádjával perbe fogták. Az USA legfelsőbb vádhatósága 1954 február 5-én letartóztatta. Szamos Rudolf Értesítjük kedves vevőinket, hogy pécsi, mohácsi, siklósi, szigetvári, szekszárdi, dombóvári és tamási fiókunknál 1968. december 27-, 28-, 29-, 30-án év végi leltározást tartunk. E napokon az árukiadás szünetel. Baranya—Tolna megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat Pécs, Kossuth L. u. 21. (102) — Helikopterek. Nem halljátok a zúgásukat? — Bennünket keresnek? Hát mit gondolsz, miért keringenek itt?! Behúzták az ajtót, úgyhogy csak tenyérnyi szélesen ma- r , ,.,nyi*va .és kikémleltek. Hamarosan megpillantották a helikoptereket: négy gép körözött az erdő fölött. Röviddel később eltűntek a távolban kéklő hegyek irányában. — Miért éppen erre keringenek? Már a nyomunkban vannak? — Ne aggódj. Nemcsak itt, mindenfelé keresnek. Látod, hogy másfelé mentek. — Valóságos egérfogóban vagyunk itt — mondta Cummings. Azzal a különbséggel, hogy ebben nincs szalonna ... legyezte meg Stone keserűen. Hensley leintette őket. — Csak néhány napig kell kitartanunk akkor alább- haigy a hajsza. — 67 — — De addig vagy megfagyunk, vagy éhen halunk. ■— Éjszaka összebújunk, egymás mellé fekszünk szorosan, nappal pedig nincs is nagy hideg. És ennivalónk is lesz, ha eljön az éjszaka. Estig még többször keringtek fölöttük helikopterek. Déltájban kutyaugatást véltek hallani, de ez nem aggasztotta őket. A napközben leesett hó eltörölte, belepte a nyomukat. Hensley , gondoskodott arról, hogy senki se hagyja el a kunyhót. Egyébként sem volt senkinek kedve kimenni a hidegbe. Egymás mellé préselődve feküdtek a padlón, ösz- szehúzódtak, mint vihar idején a birkanyáj. Néhányan közülük erősen köhögtek; nyilván megfáztak. Általában annyira kimerültek, hogy már éhséget sem éreztek. így köszöntött rájuk hű szövetségesük, az éjszaka. Alighogy kinn besötétedett, Hensley felállt, s az ajtóhoz ment. Aa alvók közül az egyik felemelkedett. — A Mongol szökni készül! — riasztotta társait. Egykettőre mindannyian ébren voltak. Vaughn szétterpesztett lábakkal az ajtó elé állt. — Nem így egyeztünk meg Hensley! Vagy mindannyian megyünk, vagy senki! — Harapnivalóért megyek. Felőlem velem tarthatsz. — Azt hiszed, olyan bolondok vagyunk, hogy elhisszük? — ellenkezett egy másik. Mindannyian nem mehetünk... — Mi a szándékod? — Én mindenesetre veled megyek — szögezte te a fiatal Stone. — Te nem. Érett emberekre van szükségem. Stone felugrott. — Sértegetni akarsz? — kérdezte fenyegetően. Hensley egyszerűen félretolta. — Strickland, Kilborne, gyertek velem. — Most hármasban akarnak meglógni! — kiáltott fel az egyik. — 68 — — Ne próbáljatok az orrunknál fogva vezetni — mondta Vaughn fenyegető hangon. — Előbb-utóbb elkapunk benneteket, s akkor jaj nektek! — Látom, az éhség elvette az eszeteket! Most, amikor még teljes erővel folyik a hajsza ellenünk, ötven mérföld- nyire sem juthatunk innen, hogy el ne csípjenek. Csak ebben a kunyhóban vagyunk biztonságban, tehát itt kell maradnunk, és csak akkor maradhatunk itt, ha valami ennivalót szerzünk! Mindhárman pisztolyt vettek magukhoz, s elindultak. Hensley ment elől a majd térdig érő hóban, a bankrabló és a betörő követte. Szótlanul taposták a havat. Talán másfél mérföldet tettek meg — csaknem egy óra hosszat tartott — s egy országúihoz értek. Hensley megállt, jelezvén, hogy céljukhoz értek. Kilborne és Strickland bólintott. Most már tisztában voltak Hensley szándékával. — Itt nem nagy a forgalom, de olykor csak jár erre valamilyen kocsi — mondta. Szélvédett helyen, egy szikla mögött lesbe álltak. Jó sokáig kellett várniuk, amíg a messzeségben felvillant egy gépkocsi fényszórója. Amikor a közelükbe ért, Kilborne és Strickland felugrott de Hensley visszatartotta őket. — Várjatok. Ez teherauó. Semmire se megyünk vele. Személyautóra kell vámunk. A teherautó elrobogott előttük, s már néhány perc múlva, az ellenkező irányból egy személyautó fényszórója tűnt fel. Amikor kétszáz méternyire volt tőlük, kiugrottak rejtekhelyükről, ketten lövésre készen tartották fegyverüket, Hensley pedig megállást intett a kezével. A kocsi fékezett. Húsz méterrel előttük a vezető megpróbált visszafordulni. — 69 —
