Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-20 / 298. szám

Lékai János Boross F. László Jakab József Lengyel József Léé Leó Krammer Sándor A Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetői felismerték az Ifjúmunkások Országos Szö­vetsége nevelő és szervező mun­ition segítették az ifjúságot és Icájának fontosságát és sokolda- szervezeteit. A fiatalok bizalom­mal fordultak problémáikkal Kun Bélához és a többi kommunista vezetőhöz. Mindez meggyorsította az IOSZ elszakadását a Szociál­demokrata Párttól, elősegítette, hogy a kommunisták programja ~ a proletárdiktatúra jelszava — egyre népszerűbbé vált az if­júmunkások körében. Alig egy hónappal az IOSZ megalakulása után, 1918. decem­ber 30-án, olyan tanácskozás kez­dődött a Társadalmi Múzeum Eötvös utca 3. alatti nagytermé­ben, amely a magyar kommu­nista ifjúsági mozgalom megte­remtéséhez vezetett. Az IOSZ Központi Vezetősége ülésezett, s a résztvevők kimondták a szö­vetség elszakadását a Szociálde­mokrata Párttól. Az IOSZ ekkor még nem nevezte magát kommu­nistának, de lényegében a KMP irányvonalát követte, s elfogad­ta a kommunisták eszmei veze­téséi. A Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége nevet 1919. április 6-án vették felf ami­kor egyesült az addigi két — az IOSZ és a SZIOSZ — ifjú­sági szövetség. Boross F. László, Jakab József, Léé Leó, Lékai Já­nos, Lengyel József és Krammer Sándor voltak a mozgalom ve­zetői. Tanoncsors és üdvözlet Leninnek nnepet ülünk. Most ünnepeljük a Kommu­nisták Magyarországi Pártja és a Kommunista Ifjú­sági Szövetség megalakulásának 50. évfordulóját. Ebből az alkalomból az egész ország népe elismerés­sel köszönti a magyar kommunistákat és az ifjúkom­munistákat, a KISZ-fiatalokat. A magyar dolgozók szebb, boldogabb holnapjáért folytatott harc veze­tőit, résztvevőit. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Tolna megyei Bizottsága, és a magam nevében ezúton kö­szöntőm a megye minden KISZ-alapszervezetéiiek tagságát. Szabó Géza A KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára Habsburg monarchia. A 14. éven aluli tanoncok hivatalos munkaideje napi tíz, a z időseb­beké, a 14 éven felülieké 12 óra. Törvényes a testi fenyíték, a szökött tanoncot csendőr viszi vissza a mesterhez. így éltek, szabadságra vágytak, szervezked­ni kezdtek. 1899-ben megjelenik az első honi szocialista ifjúsági lap, az Előre — később Munkás- ifjúság-nak nevezték — 1904-ben megalakul a Magyarországi Ifjú­munkások Szabadszervezéte, amelynek tagsága — sajátos módon az Ifjúmunkás című lap előfizetőinek táborából toborzó- dott. A szervezet képviseletében Alpári Gyula már megjelent a Szocialista Ifjúsági Internacio- nálé 1907-ben Stuttgartban meg­tartott első konferenciáján. 1910. A szövetség vezetésével több mint tízezer kisemmizett nyomorgó fővárosi tanonc sztráj­kol és tüntet. 1912. május 23. Emlékezetes nap a magyar munkásmozgalom történetében. A nagyszabású tüntetésen, a barikádharcokban ott vannak az ifjúsági szövetség tagjai, á a velük szolidáris 'fia­talok. A mozgalom fellendülőben, de 1914-ben kitört az első világhá­ború. A megújulás akkor kezdődött, amikor idehaza már a fiatalság többsége kiábrándult a háború­ból, s amikor Oroszországból megérkeztek az első forradalmi hírek. 1917. májusában és júniu­sában már valamennyi számot­tevő fővárosi gyárban és nyom­dában tanoncsztrájk tört ki. Az eredmény: egyrészt ötven-száz- ötven százalékos béremelések, másrészt a fiatalok ismét meg­találták a szövetséghez vezető utat. Mai mértékben talán fel­tűnően kicsi a szám, akkor mégis nagyon sokat jelentett, hogy 1917 végén már 18 csoportja mű­ködött a szövetségnek, 3510 tag­gal. Mozgalmas tavasz, forró nyár volt! A szervezett ifjúmunkások állandó kapcsolatban voltak a Gállilei-kör háborúellenes cso­portjával (a haladó gondolkodású egyetemisták szervezete). Röp- irataikat később gyakran „For­radalmi Szocialisták” névvel je­lentették meg. Szellemi vezérük ekkor a kor híres tudós mar­xistája — nevét ma a főváros könyvtárai őrzik — Szabó Er­vin volt. Gyűlések követték egy­mást, készültek a forradalmi röpiratok. Azután 1918. január­jában a rendőrség felfedezte a röpiratgyártás gócát. Több aktív galileistát — élükön egy szép, fiatal lánnyal, Duczynska Iloná­val — letartóztattak. Helyükbe ekkor a Korvin Ottó által veze­tett csoport lépett. Közöttük volt a magyar kommunista ifjúsági mozgalom későbbi . kimagasló vezetője: Lékai János is. Lékai János volt az ünnepi taggyűlés szónoka, amelyre 1918. november 30-áp került sör Bu­dapesten, a régi képviselőház nagytermében. Ekkor alakult meg az Ifjúmunkások Országos Szövetsége, az IOSZ.. Az alakuló gyűlés üdvözletét küldte Lenin­nek. Kiváló klub Hogyészen nem kell unatkozni Többször találkoztam már a hőgyészi ifjúsági klub fiataljai­val. Pontosan olyanok, mint a többiek: vidámak, olykor hango­sak, szeretnek táncolni és nagyon jól érzik magukat egymás társa­ságában. A hőgyészi művelődési ház if­júsági klubja vasárnap sohasem néptelen. Kora délutántól ve­hetik birtokukba a helyiséget, amelyet a művelődési ház igaz­gatója a közelmúltban hozatott rendbe, hogy a lehetőségekhez képest, kulturált körülmények között tölthessék el vasárnap es­téjüket a fiatalok. Negyvenen-ötvenen jönnek össze egy-egy alkalommal. A magnónak ilyenkor „hosszú napja” van, mert zenehallgatás, tánc nélkül szinte elképzelhetet­len a vasárnap. A rexasztalnak is megvannak a törzsvendégei, akik egész estét betöltő csatákni dívnak a zöld posztón. Nem produkálnak nagy és lát­ványos dolgokat: a klub prog­ramját vetélkedők, élménybeszá­molók, ismeretterjesztő előadá­sok színesítik, olykor meghív­nak egy-egy ismertebb beat­zenekart. Tulajdonképpen nem is az a célja a klubnak, hogy erő­szakolt, kevés fiatalt érdeklő előadásoknak, vagy rendezvé­nyeknek legyen otthona. A cél „csupán” annyi, hogy jól érez­zék magukat kulturáltan, fiata­los kedvvel szórakozzanak. Ez természetesen pem jelent igény­telenséget, hiszen legtöbbjüket nemcsak a tánc érdekli, és ha a szó szoros értelmében nem is kötött egy-egy foglalkozás, nagyon sok mindenről szó esik, beszélgetés, zenehallgatás közben. Megismerték a művelő­dési házat, „odaszoktak”, és más rendezvényeken is gyakran látni őket, Annyit a kívülálló is könnyen megállapíthat, hogy jól összefor­rott, tevékeny társaság látogat­ja a hőgyészi klubot A KISZ Központi Bizottsága — kulturális intézményekkel közö­sen — az idén második alkalom­mal hirdette meg a „Kiváló If­júsági Klub” pályázatot. Az el­múlt hét végén Budapesten meg­tartott ünnepélyes eredményhir­detésen a dombóvári, kölesdi, bonyhádi és bétaszéki ifjúsági klubvezetőkkel együtt ott vol­tak a hőgyésziek is. Értelmetlen, igazságtalan len­ne a sikereket csak a két veze­tő, Szabó. Jolán és Mayer János munkájának, aktivitásának tu­lajdonítani. Annyi azonban biz­tos, hogy elsősorban nekik kö­szönhető az a pezsgő klubélet, amelynek bizonyítéka a „kiváló” oklevél» nem lessünk *> v prelefür&k LÉKAÍ/ 1919. januárjában megjelent az IOSZ lapja, az „Ifjú Proletár”, amely első számától kezdve a szovjet—magyar barátságot, a proletár nemzetköziséget, a szocialista forra­dalomért vívott harc szükségességét hirdette. Január 13-án, az IOSZ vezetésével, mintegy tízezer ta­nonc vonult a főváros útvonalaira, követelve az 1884. évi reakciós tanonctörvény eltörlését s a nappali tanoncoktatás bevezetését. A fiatalok vörös zászlaján ez a felirat állt: .,Md már nem leszünk kizsákmányolt proletárok!” Az IOSZ tagjai, az osztályharcos ifjúmunkások, tanoncok hűségesen kitartottak a jelszó mellett, lelkesen segítettéi: a KMP-t a proletárforradalom kivívásáért folytatott küzdelmében.

Next

/
Thumbnails
Contents