Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-20 / 298. szám
Lékai János Boross F. László Jakab József Lengyel József Léé Leó Krammer Sándor A Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetői felismerték az Ifjúmunkások Országos Szövetsége nevelő és szervező munition segítették az ifjúságot és Icájának fontosságát és sokolda- szervezeteit. A fiatalok bizalommal fordultak problémáikkal Kun Bélához és a többi kommunista vezetőhöz. Mindez meggyorsította az IOSZ elszakadását a Szociáldemokrata Párttól, elősegítette, hogy a kommunisták programja ~ a proletárdiktatúra jelszava — egyre népszerűbbé vált az ifjúmunkások körében. Alig egy hónappal az IOSZ megalakulása után, 1918. december 30-án, olyan tanácskozás kezdődött a Társadalmi Múzeum Eötvös utca 3. alatti nagytermében, amely a magyar kommunista ifjúsági mozgalom megteremtéséhez vezetett. Az IOSZ Központi Vezetősége ülésezett, s a résztvevők kimondták a szövetség elszakadását a Szociáldemokrata Párttól. Az IOSZ ekkor még nem nevezte magát kommunistának, de lényegében a KMP irányvonalát követte, s elfogadta a kommunisták eszmei vezetéséi. A Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége nevet 1919. április 6-án vették felf amikor egyesült az addigi két — az IOSZ és a SZIOSZ — ifjúsági szövetség. Boross F. László, Jakab József, Léé Leó, Lékai János, Lengyel József és Krammer Sándor voltak a mozgalom vezetői. Tanoncsors és üdvözlet Leninnek nnepet ülünk. Most ünnepeljük a Kommunisták Magyarországi Pártja és a Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásának 50. évfordulóját. Ebből az alkalomból az egész ország népe elismeréssel köszönti a magyar kommunistákat és az ifjúkommunistákat, a KISZ-fiatalokat. A magyar dolgozók szebb, boldogabb holnapjáért folytatott harc vezetőit, résztvevőit. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Tolna megyei Bizottsága, és a magam nevében ezúton köszöntőm a megye minden KISZ-alapszervezetéiiek tagságát. Szabó Géza A KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára Habsburg monarchia. A 14. éven aluli tanoncok hivatalos munkaideje napi tíz, a z idősebbeké, a 14 éven felülieké 12 óra. Törvényes a testi fenyíték, a szökött tanoncot csendőr viszi vissza a mesterhez. így éltek, szabadságra vágytak, szervezkedni kezdtek. 1899-ben megjelenik az első honi szocialista ifjúsági lap, az Előre — később Munkás- ifjúság-nak nevezték — 1904-ben megalakul a Magyarországi Ifjúmunkások Szabadszervezéte, amelynek tagsága — sajátos módon az Ifjúmunkás című lap előfizetőinek táborából toborzó- dott. A szervezet képviseletében Alpári Gyula már megjelent a Szocialista Ifjúsági Internacio- nálé 1907-ben Stuttgartban megtartott első konferenciáján. 1910. A szövetség vezetésével több mint tízezer kisemmizett nyomorgó fővárosi tanonc sztrájkol és tüntet. 1912. május 23. Emlékezetes nap a magyar munkásmozgalom történetében. A nagyszabású tüntetésen, a barikádharcokban ott vannak az ifjúsági szövetség tagjai, á a velük szolidáris 'fiatalok. A mozgalom fellendülőben, de 1914-ben kitört az első világháború. A megújulás akkor kezdődött, amikor idehaza már a fiatalság többsége kiábrándult a háborúból, s amikor Oroszországból megérkeztek az első forradalmi hírek. 1917. májusában és júniusában már valamennyi számottevő fővárosi gyárban és nyomdában tanoncsztrájk tört ki. Az eredmény: egyrészt ötven-száz- ötven százalékos béremelések, másrészt a fiatalok ismét megtalálták a szövetséghez vezető utat. Mai mértékben talán feltűnően kicsi a szám, akkor mégis nagyon sokat jelentett, hogy 1917 végén már 18 csoportja működött a szövetségnek, 3510 taggal. Mozgalmas tavasz, forró nyár volt! A szervezett ifjúmunkások állandó kapcsolatban voltak a Gállilei-kör háborúellenes csoportjával (a haladó gondolkodású egyetemisták szervezete). Röp- irataikat később gyakran „Forradalmi Szocialisták” névvel jelentették meg. Szellemi vezérük ekkor a kor híres tudós marxistája — nevét ma a főváros könyvtárai őrzik — Szabó Ervin volt. Gyűlések követték egymást, készültek a forradalmi röpiratok. Azután 1918. januárjában a rendőrség felfedezte a röpiratgyártás gócát. Több aktív galileistát — élükön egy szép, fiatal lánnyal, Duczynska Ilonával — letartóztattak. Helyükbe ekkor a Korvin Ottó által vezetett csoport lépett. Közöttük volt a magyar kommunista ifjúsági mozgalom későbbi . kimagasló vezetője: Lékai János is. Lékai János volt az ünnepi taggyűlés szónoka, amelyre 1918. november 30-áp került sör Budapesten, a régi képviselőház nagytermében. Ekkor alakult meg az Ifjúmunkások Országos Szövetsége, az IOSZ.. Az alakuló gyűlés üdvözletét küldte Leninnek. Kiváló klub Hogyészen nem kell unatkozni Többször találkoztam már a hőgyészi ifjúsági klub fiataljaival. Pontosan olyanok, mint a többiek: vidámak, olykor hangosak, szeretnek táncolni és nagyon jól érzik magukat egymás társaságában. A hőgyészi művelődési ház ifjúsági klubja vasárnap sohasem néptelen. Kora délutántól vehetik birtokukba a helyiséget, amelyet a művelődési ház igazgatója a közelmúltban hozatott rendbe, hogy a lehetőségekhez képest, kulturált körülmények között tölthessék el vasárnap estéjüket a fiatalok. Negyvenen-ötvenen jönnek össze egy-egy alkalommal. A magnónak ilyenkor „hosszú napja” van, mert zenehallgatás, tánc nélkül szinte elképzelhetetlen a vasárnap. A rexasztalnak is megvannak a törzsvendégei, akik egész estét betöltő csatákni dívnak a zöld posztón. Nem produkálnak nagy és látványos dolgokat: a klub programját vetélkedők, élménybeszámolók, ismeretterjesztő előadások színesítik, olykor meghívnak egy-egy ismertebb beatzenekart. Tulajdonképpen nem is az a célja a klubnak, hogy erőszakolt, kevés fiatalt érdeklő előadásoknak, vagy rendezvényeknek legyen otthona. A cél „csupán” annyi, hogy jól érezzék magukat kulturáltan, fiatalos kedvvel szórakozzanak. Ez természetesen pem jelent igénytelenséget, hiszen legtöbbjüket nemcsak a tánc érdekli, és ha a szó szoros értelmében nem is kötött egy-egy foglalkozás, nagyon sok mindenről szó esik, beszélgetés, zenehallgatás közben. Megismerték a művelődési házat, „odaszoktak”, és más rendezvényeken is gyakran látni őket, Annyit a kívülálló is könnyen megállapíthat, hogy jól összeforrott, tevékeny társaság látogatja a hőgyészi klubot A KISZ Központi Bizottsága — kulturális intézményekkel közösen — az idén második alkalommal hirdette meg a „Kiváló Ifjúsági Klub” pályázatot. Az elmúlt hét végén Budapesten megtartott ünnepélyes eredményhirdetésen a dombóvári, kölesdi, bonyhádi és bétaszéki ifjúsági klubvezetőkkel együtt ott voltak a hőgyésziek is. Értelmetlen, igazságtalan lenne a sikereket csak a két vezető, Szabó. Jolán és Mayer János munkájának, aktivitásának tulajdonítani. Annyi azonban biztos, hogy elsősorban nekik köszönhető az a pezsgő klubélet, amelynek bizonyítéka a „kiváló” oklevél» nem lessünk *> v prelefür&k LÉKAÍ/ 1919. januárjában megjelent az IOSZ lapja, az „Ifjú Proletár”, amely első számától kezdve a szovjet—magyar barátságot, a proletár nemzetköziséget, a szocialista forradalomért vívott harc szükségességét hirdette. Január 13-án, az IOSZ vezetésével, mintegy tízezer tanonc vonult a főváros útvonalaira, követelve az 1884. évi reakciós tanonctörvény eltörlését s a nappali tanoncoktatás bevezetését. A fiatalok vörös zászlaján ez a felirat állt: .,Md már nem leszünk kizsákmányolt proletárok!” Az IOSZ tagjai, az osztályharcos ifjúmunkások, tanoncok hűségesen kitartottak a jelszó mellett, lelkesen segítettéi: a KMP-t a proletárforradalom kivívásáért folytatott küzdelmében.
