Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-20 / 298. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) met a kétoldalú kiegyenlített árucsere elvén folytassuk-e, vagy rátérjünk a konvertibilis valuta alkalmazásával a szocialista orszá­gok közötti sajátos szabadkereske­delemre? 3. A tudományos kuta­tásokat és a termelés fejleszté­sét a mai módon koor'dmáljuk-e, vagy felhasználjuk ehhez a gaz­dasági integráció eszközeit? Kétségtelen, hogy jelenleg még csak kérdéseink vannak, kollek­tív válaszunk azonban még nincs. Most amikor még a helyzetelemzés fázisában va­gyunk, gondosan elő kell készí­teni a következő lépést, a néze­tek és elgondolások nemzetközi egyeztetését, amiből a mi pár­tunk és kormányunk is kiveszi majd a maga részét. A cél nem a gyorsaság lehet, hanem az ala­posság, a hosszabb távra szóló jó megoldások megtalálása. Tisztelt Élvtársak! Hozzászólásommal lényegében azt kívántam megvilágítani, hogy milyen felfogás, milyen gazda­ságpolitikai logika vezet, ami kor egyetértek a kormány jövő évi költségvetési javaslatával. A Magyar Szocialista Munkáspárt nevében a költségvetési javasla­tot elfogadom. Dr. Szabi Zoltán egészségügyi mm>szier felszállása A vita során felszólalt dr. Sza­bó Zoltán egészségügyi minisz­ter is, aki bevezetőben közölte, hogy az 1968-as költségvetési ösz- szegek felhasználásával várha­tóan 1 700 OOO beteget ápolnak a gyógyintézetek, a körzeti orvosi és a szakorvosi rendelőintézetek­ben több mint 100 millió eset­ben végeztek, illetve végeznek kezelést. A gyógyszertárak kö­rülbelül 100 millió vényre szol­gáltatnak ki gyógyszert ebben az évben. Elmondotta a miniszter, hogy az élve születések száma, bár mérsékelten, de fokozatosan emelkedik. Foglalkozott az anya-, az újszülött-, a gyermek­es a családvédelem kérdésével. Ezután így folytatta. — Az országgyűlés elé került törvénytervezet szerint az egész­ségügyi és iszocióiis kiadások ja­vasolt előirányzata emelkedik. A tervezett növekedés biztosítja a harmadik ötéves terv követke­ző esztendejére eső részarányos és megvalósuló mennyiségi fej­lesztés fedezetét. Ugyanak­kor lehetőségét biztosít bizonyos időszerű és szükséges minőségi fejlesztésre, illetőleg az ilyen irá­nyú fejlesztés egyes céljainak fokozatos elérésére is. Biztosítja például az egészségügyi tárca költségvetése, hogy megkezdhes­sük tömeges méretekben — a kanyaró elleni védőoltást, a fő­városban 50 000 óvodás és bölcsó- dés korú gyermeket a fogszuva­sodás ‘t gátló és megelőző tablet­tákkal lássuk el. Nyolc és féi millió forinttal növekszik a rendszeres szociális segélykeret. A költségvetés emelkedése hoz­zájárul ahhoz is, hogy megfele­lő szinten tartsuk a fekvőbeteg­ellátó gyógyintézetekben a gyógy­szeres kezelést, tovább folytas­suk a korszerű ellátási formák fokozatos kialakítását, friss, tu­dom ányos-műszaki-technikai eredményeket alkalmazhassunk a betegellátásban és az intézetek szakmai-technikai tevékenységé, ben. A gazdasági irányítás új me­chanizmusának első évi tapasz­talatairól szólva a miniszter meg­állapította, hogy az illetékes tanácsok többsége fejlesztette az egészségügyi intézményeket, majd arról beszélt, hogy a társada­lombiztosítás gyakorlatilag a la­kosság egészére kiterjed. Ezután Báli Zoltán, a Tolna megyei 3-as számú választóke­rület képviselője, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke emelke­dett szólásra. Báli Zoltán a termelüszüvetkszetek gondjairól A képviselő hangsúlyozta, hogy az 1969. évi állami költség- vetés törvényjavaslata megfelel a nagy gonddal előkészített és egy év óta érvényben lévő új gazdaságirányítási rendszerből adódó feladatoknak. Biztosítja a fejlődéshez szükséges anyagi fel­tételeket, lehetővé teszi a nép­gazdaság arányos fejlődését, az életszínvonal emelését. Ezután olyan jelenségekkel foglalkozott, amelyek zavarják előrehaladásunkat. Mint mondot­ta, sok olyan előírás van érvény­ben, amelyeket az idő túl­haladott', vagy amelyek in­dokoltak ugyan, de ma még időszerűtlenek. Elmondotta, hogy előírtak olyan szabványokat is, amelyeket ha betű szerint alkalmaznak, olyan anyagi erőket kötnek le, ame­lyeket másutt sokkal hasznosab­ban fel lehetne használni. Pél­daként említette, hogy szövetke­zetük irodájában az új szab­ványra hivatkozva nemrég ki­cserélték az egyébként ép tele­fonvezetékeket, holott ezzel vár­hattak volna addig, amíg ezek a vezetékek elhasználódnak. Több tűzrendészeti szabályt is bírált. Érvényben van például egy olyan rendelkezés, hogy a szalmát az istállótól legalább nyolc méter távolságban kell tá­rolni. A képviselő ezt logikát­lannak tartja, mert a száraz szé­nát cevébként is az istállóban tartják, ami a «•»almához hasonló tűzveszéllyel jár. Ugyanakkor a szabadban tárolt .szalma az eső­ben, hóban átnedvesedik, minő­sége romlik, ami állategészség­ügyi szempontból sem kívánatos. A képviselő ezután elmondot­ta. hogy szövetkezetük új, kor­szerű gépjavító műhelyt épített betonból, vasból, téglából, vagyis teljesen éghetetlen anyagokból. Az új létesítménnyel a major épületeinek száma megnőtt, ezért az előírások szerint 50 köbméte­res új víztárolót is építeni kell, holott ez nélkülözhető lenne, mert a gazdaságnak van már ötven köbméteres víztornya, a megfelelő • tűzcsapokkal, süllyesz­tett víztárolója, ásott kútja. A képviselő ezután a költség- vetésnek azzal a részével foglal­kozott, amely a mezőgazdaság ré­szére korszerűbb álla ttartó tele­pek építésével kapcsolati». A ter­vezet mintegy 100 szarvasmarha- és sertéstelep létesítésének elkez­désével számol. A képviselő vé­leménye szerint a fejlesztés üteme lassú, nézete szerint olcsóbb, de több és a célnak jól meg­felelő állatférőhelyek építé­sére kellene törekedni. Tapasztalatai szerint a jelenlegi tervezési módszer erre nem ösz­tönöz. A tervező vállalatok ab­ban érdekeltek, hogy az épület minél drágább legyen, mert mi­nél nagyobb a költség, annál többet számíthatnak fel a ter­vezésért. Olyan módszert kelle­ne tehát bevezetni, hogy a ter­vezőknek akkor legyen maga­sabb a jövedelmük, ha az álta­luk tervezett létesítményt a célnak megfelelően és olcsóbban lehet kivitelezni. Ezután szóvá tette, hogy egyes építőipari vállalatok monopol­helyzetüket kihasználva tovább növelik a már amúgy is magas beruházási költségeket. Ily mó­don az eredetileg tervezettnél jóval többe került a pincehelyi termelőszövetkezet j sertéstelepé­nek. az ozorai, a kocsolai, a nálfei t'rt-ek 'szelének, a tamási t sertéstelepé­nek az építkezése. Ezután arról szólt, hogy javí­tani kell a termelőszövetkezetek gépesítését és az alkatrészellá­tást. Véleménye szerint a gépek alkatrészeinek árát oly módon kell megállapítani, hogy kifize­tődó legyen a gépek javítása a szövetkezetek ne legyenek kény­telenek új gépeket vásárolni olyan esetekben, amikor még a régieket jól fel lehet újítani. A megyei AGROKER-vállalatok megfelelő mennyiségű és jól hasz­nálható mezőgazdasági gépeket kínálnak eladásra ezeket azon­ban a szövetkezetek jelentős ré­sze anyagi okokból egyelőre nem tudja megvásárolni. A rak­táron lévő gépek erkölcsi ko­pása egyre gyorsabban nő, mert újabb és újabb típusok kerül­nek forgalomba a régiek el­avulnak. Ezért a képviselő vé­leménye szerint megfelelő hite­lek nyújtásával lehetővé kelle­ne 1«mi, hogy a szövetkezetek a raktáron lévő gépekből többet vásárolhassanak. A képviselő a költségvetéster­vezetet elfogadta és az ország- gyűlésnek is elfogadásra aján­lotta. A vita után a figyelem a pénz­ügyminiszter vélaszbeszédére összpontosult. Ha röviden is, de minden lényeges észrevételre reagált dr. Vályi Péter, így a többi között az érdeklődésre jog­gal számot tartó egészségi prob­lémákra is. Hangsúlyozta: mint­hogy a szolgáltatásokat gyakor­latilag az egész népességre kiter­jesztettük, eat olyan mértékű mennyiségi fejlődés követte a magyar egészségügyben, amelyet minőségileg csak hosszú évek ál­dozatos munkájával lehet ki­egyenlíteni. Ez okozza az átme­neti feszültséget Ami az egészség­ügyi költségvetés javára indítvá­nyozott 30 milliós emelést illeti, ennek elfogadását javasolja. Mint ahogy elfogadásra ajánlot­ta az arra irányuló javaslatokat is, hogy a mezőgazdasági bekötő­utak rendben tartására további 50 millió forinttal járuljon hoz­zá az államháztartás. Hasonló­képpen indokoltnak tartotta a tanácsi utak és hidak felújítá­sának támogatását további 30 .millió forinttal. A pénzügyminiszter válasza után a parlament általánosság­ban és részleteiben — a beter­jesztett módosító indítványokkal együtt — elfogadta a Magyar Népköztársaság 1969. évi költ­ségvetéséről és a tanácsok költ­ségvetésének 1969—1970. évi költ­ségvetési szabályzóiról szóló tör­vényjavaslatot . A következő napirendben Dégen Imre államtitkár, az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnöke válaszolt egy interpellációra, majd Kállai Gyula zárszavával ért véget a tanácskozás. EZ TÖRTÉNT Újságírók, fotóriporterek és fil­mesek érdeklődésének kereszttü­zében tartotta meg sajtókonfe­renciáját Párizsban Tran Hoai Nam, a DNFF Központi Bizott­ságának tagja, a négyes tanács­kozására érkezett delegáció he­lyettes vezetője. Emlékeztetett arra, hogy Dél-Vietnam egész területén fokozódik a lakosság aktív harca a háború mielőbbi befejezéséért, a rezsim meg­döntéséért és egy békekor­mány megteremtéséért. A front képviselője Washingtonra és Saigonra hárította a teljes felelősséget az érdembeni tár­gyalások megkezdésének haloga­tásáért, majd egy kérdésre vála­szolva fontos politikai kérdés­ben fejtette ki a DNFF állás­pontját. Elutasította azt a ja­vaslatot, hogy a konferencián négyesben^ tárgyaljanak a katonai kérdésekről, a politikai rendezés problémáiról viszont csak a DNFF és Saigon tárgyaljon egy­mással. Ezziel a Dél-vietnami Nemzeti Fölszabadítási Front képviselője újabb olyan kísérle­tet vert vissza, amely kérdésessé akarta tenni a tárgyalások né­gyes jellegét. A sajtótértekezlet egyik leg­nagyobb érdeklődéssel fogadott bejelentése az a közlemény volt, amely szerint a DNFF Központi Bizottsága — a szervezet meg­alakulásának nyolcadik évfordu­lójának tiszteletére tett jóakaratú gesztusként — hajlandó szabadon bocsátani három amerikai hadi­foglyot. A nemzetek világfórumán, az ENSZ New York-i üvegpalotájá­ban magyar állásfoglalás hang­zott el korunk egyik lényeges problémájával, a gyarmati rend­szer felszámolásával kapcsolat­ban. A közgyűlés plenáris ülésén Csatorday Károly, hazánk állan­dó ENSZ-képviselője megállapí­totta: Nyolc esztendővel a kolonia­I izmus ellen elhangzott vi­lágszervezeti deklaráció után számos helyen fennmaradt » gyarmati rendszer. Csatorday Károly az ilyen elnyo­más legbrutálisabb formáinak pél­dáiként Dél-Afrikát, Rhodesiát ás az afrikai portugál gyarma­tokat nevezte meg. Emlékeztetett arra, hogy napjainkban nem egy imperialista hatalom burkolt gyarmatosítást folytat A gyar­mati területek nyilvántartott jegyzéke — jegyezte meg — pél­dául kiegészítésre szorul az USA „gyámsága” alatt álló Puerto Ri- cóval. A dél-amerikai kontinens leg­nagyobb országában* Brazíliában folytatódik a tiszti klikk terror­intézkedéseinek sorozata. A leg­újabb lépések során azonban már érezhető volt az a törekvés, hogy a rezsim — a jobboldali rend­szerek gyakori szokása szerint — a demagógia ködfüggönyébe bur­kolja határozatainak lényegét, hogy ezzel a tájékozatlanabb réte­gek körében megpróbáljon némi tömegbázist, szerezni. A legtipiku­sabb példája ennek a kettős já­téknak a vagyonelkobzások indo­kolása és valódi tartalma közötti kiáltó különbség. A kormány szó­vivői azt állítják, csak a „tör­vénytelenül szerzett” vagyonok­hoz nyúlnak. Az igazság: az ilyen intézkedések áldozatai kivétel nélkül a rezsim neves ellenfelei, köztük van Kubitschek, az or­szág egykori köztársasági elnöke Pietro Ingrao és kommunista képviselők egy csoportja inter­pellációt nyújtott be az olasz miniszterelnökhöz és a belügy­miniszterhez az avolai rendőr- sortűzzel kapcsolatban, amelynek során december 2-án két ember meghalt a szicíliai városkában. Az interpelláció cselekvésre szó­Az Egyesült államok a katonai költségvetés növelésére készül Washington, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: A Pentagon a katonai költség- vetés növelését készíti elő az Egyesült Államokban. Sajtóérte­sülések szerint a katonai veze­tők azt kívánják, hogy a soron következő költségvetési évben a törvényhozás mintegy 100 milli­árd dollárt biztosítson a külön­böző fegyveres erőknek. A költ­ségvetést még a Johnson-kor- mány készíti elő, s úgy tudják, hogy az előirányzat nem tartal­maz lényeges növekedést a mintegy 85 milliárdos jelenlegi tervekhez képest. A Pentagon azonban arra számít, hogy a Ni- xon-kormány más alapokból biz­tosítja a szükségesnek tartott emelést. A többi között lényegesen fel akarják emelni az úgynevezett Sentine-rakéta rendszer kiépítésé­re szolgáló élőiránvratot, a je­lenlegi 5 mi’’:1 e—14 mil- liárdra. 10 1 dr,il.4r~­kölbséegel úi i’-u~ricoT>t.1­nentálíü rakétát, hasonló ősz­szeggel új stratégiai bombázót akarnak kifejleszteni és több új fegyverkezési program megindí­tását is javasolják. Mint ismeretes, Nixon a vá­lasztási kampány során kilátásba helyezte, hogy minden szüksé­ges eszközt megad az Egyesült Államok „elriasztó erejének” fenntartásához. Ennek az ígéret­nek jegyében a vezérkari főnö­kök egyesített bizottsága új fegyverkezési programot java­sol. Melvin Laird képviselő, Nixon dezignált hadügyminiszte­re már közölte, hogy a Johnson- kormány által előterjesztett költ­ségvetés tanulmányozása után megfelelő kiegészítéseket szándé­kozik a törvényhozás elé terjesz­teni”. Laird azt is bejelentette, hogy katonai és polgári szakér­tőkből különbizottságot hoz lét­re az Egyesült Államok katonai : cb’émáinak általános felül­vizsgálatára. lítja a kormányt a felelősökkel szemben. * A román nagy nemzetgyűlés ötödik törvényhozási ciklusának 12. ülésszaka csütörtökön délben befejezte másfél napos plenáris ülésezését. A parlament .jóvá­hagyta a szerdán előterjesztett törvényjavaslatot az 1969. évi nemzetgazdasági állami tervről, illetve az 1969. évi költségvetés­ről. Ezután Gere Mihály, a helyi közigazgatási bizottság elnökének előterjesztése alapján a nagy nemzetgyűlés törvényerőre emel­te a területi közigazgatás meg­szervezésével kapcsolatos törvény módosítását. Csütörtökön Berlinben négy­napos tanácskozás után véget ért a Szakszervezeti Világszövet­ség Főtanácsának 18. ülésszaka, amelyen 40 részt vevő ország de­mokratikus szakszervezeteinek 39 küldötte szólalt fel. A záróülésen a küldöttek ha­tározatot fogadtak el, amely megjelöli a Szakszervezeti Vi­lágszövetség feladatait a Buda­pesten 1969. október 17 és 31 között megtartandó 7. szakszer­vezeti világkongresszusig. Szarajevói pedagógusok azzal az érdekes javaslattal fordultak az illetékes jugoszláv szervek­hez, hogy módosítsák az általá­nos és középiskolák téli szüne­tének időpontját. Orvosi kuta­tások ugyanis bebizonyították, hogy a tél legveszélyesebb idő­szaka — amikor a legtöbb a füst, a köd és az egészségre káros egyéb tényező — január 20-a és február 10-e között van, a téli szünetet viszont ez előtt adják ki a diákoknak. ■

Next

/
Thumbnails
Contents