Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-17 / 295. szám
Vadászok parlamentje Szekszárdon Szekszárdon vasárnap tartotta küldöttközgyűlését a Magyar Vadászok Országos Szövetségének Tolna megyei választmánya, a Garay-szálló nagytermében. Az elnöklő Bertha Kálmán, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára nyitotta .meg a közgyűlést, amely Bősz József megyei vadászmester jelentésében a megyei választmány beszámolóját, Nagy Béla elnök előterjesztésében, a számvizsgáló bizottság, dr. Losonczy György előterjesztésében pedig a fegyelmi bizottság jelentését tárgyalta meg. A megyei közgyűlés vitájában tizenöten mondták el véleményüket, észrevételeiket és javaslataikat a vadászat és vadgazdálkodás új útkeresésének tennivalóiról. Hódi István, a decsi vadász- társaság elnöke felszólalásában egyebek között elmondta, hogy a Sárközben megcsappant az apróvadállomány az elmúlt húsz évben. A kizárólag nemes nyárosok nem nyújtanak elegendő védelmet és élelmet a vadnak. Tanácsosabb volna a kisebb sávos, fás területeket felszámolni, s helyette célszerűbb lenne a lakott helyektől, forgalmas vitáktól távolra, egy—három hektáros négyzet-, vagy téglalap formájú erdőket telepíteni. — A gépi kaszálás sok kárt okozott a vadban, mert még mindig süket fülekre talált az a felhívás, hogy riasztó felszereléssel lássák el a gépeket — tette szóvá Keresztes László madocsai vadászmester, és helytelenítette a madocsai és a bölcskei VT egyesítését is. Eör- dögh Árpád, erdőmérnök, a Tolna megyei Állami Gazdaságok bérkilövő VT tagja javaslatokat terjesztett a közgyűlés elé Arra szólított fel egyes vadászokat, hogy ne csak a hasznos vadat, hanem a dúvadat is lőjek, mert az utóbbi ugyanolyan fontos kötelességük, nem csupán a vadőrök dolga. Példákkal bizonyította a szakszerűtlen pocokirtásnak a hasznos vadra roppant káros következményeit, s azt ajánlotta, hogy mindenütt tenyésszék az apróvadat. A vadászeb tartása szerinte nélkülözhetetlen, valamennyi vadásznak, s felhívta a figyelmet a törzskönyvezett vadászkutyáknak az utóbbi években tapasztalható sorozatos ellopására, s ez ellen kért védelmet. Beszélt arról is, hogy a rókák ködgyertyás irtása nagyim eredményes volt. Megemlítette a vaddisznók nagymérvű elszaporodását is, a silózógép például valóságos kondákat riasztott szét a pálfai határban. Vásároljon és Újabban a nagyüzemi táblákban, kukoricásokban találtak állandó tanyára a vaddisznók, s ezekben egész éven át vadászni kellene. A vaddisznók semmiképpen sem tűrhetők az apró vadas területeken, mert tönkreteszik a fácánfészkeket, elpusztítják a nyúlfia- kat, sőt, az őzborjút is. Nagy Béla, a számvizsgáló bizottság elnöke a vadgazdálkodási és pénzügyi tervről, Beödők Bertalan, a decsi VT vadászmestere szervezeti kérdésekről szólt. Horváth István, mint a tengelici tsz elnöke, a tsz-ek területi szövetségének képviselője és a vadász- társaság tagja, többek között azt hangsúlyozta, hogy előrehaladást csak a termelőszövetkezetek. és a vadász- társaságok kölcsönös összefogása eredményezhet, s új vadászati törvényre lenne szükség, amely jobban összehangolná a mezőgazdasági termelőüzemek és a vadásztársaságok együttműködését. Rámutatott arra, hogy a fácánok a mezőgazdaság ingyen napszámosai. Molnár György, az ozorai VT küldötte • fegyelmezetlenségeket panaszolt el. Pál László rendőr alezredes, a BM Tolna megyei Főkapitányság osztályvezetője a fegyelemsértések megelőzésére, a törvények, szabályok pontos betartására hívta fel nyomatékosan a vadászok figyelmét. Tavaly négy, az idén eey halálos baleset történt, vadászok hibájából a megyében. Érthető, hogy a BM helyi szervei, amikor súlyos szabálytalanságokat tapasztalnak, megszigorítják a gólvos fegyverek engedélyének "kiadását. A fegyver életet olthat ki, s minden vadásznak tisztában ..kell lennie azzal, hogy annak tartása, kezelése és őrzése rendkívüli felelősséggel jár. A rendőrség ezentúl a vadászatokon is ellenőrzi az ittasságot, s ne lepődjenek meg a vadászok, ha szondával jelenik meg a hatóság. A BM képviselője a * vadásztársaságok segítségét kérte a szabálytalanságok megelőzésére, s részletesebb tájékoztató kiadását javasolta, a különböző szabálysértésekről. Dr. Tamasi István a fegyelmi eljárásokra világított rá, s 'egyebek közt azt tanácsolta, hogy a vadásztársaságok tegyék kötelezővé tagjaiknak a dúvadirtást Felszólalt dr. Lénárth Lajos. MÉM-osztályvezető, a MAVOSZ Országos Intézőbizottságának képviselője is, s többek közt arra kérte a gazdaságok szakajándékozzon embereit: segítsék elő, hogy a vadásztársaságok csendereseket, vadbúvó helyeket létesítsenek, a másképp használatlan parlag földeken, mert a nagyüzemi gazdálkodással megváltozott területek szinte kora ősztől késő tavaszig takaró nélkül állnak; s az apróvad csak nehezen vészeli át a téli hideget. Hangsúlyozta, . hogy közös érdek a vadkárok elkerülése, de felhívta a figyelmet az abból eredő követelések túlzásaira is. Megemlítette, hogy 1971-ben Budapesten rendezik meg a vadászati világkiállítást, amelyre 120—130 részt vevő országot várnak a világ minden tájáról, és szeretnék hazánk vadban gazdag vidékeit, közte a világhírű gemenci és gyulaji rezervátumot is bemutatni. Vörösi László, a tolnai Alkotmány VT-titkára azt javasolta, hogy ahol megcsappant a nyúl- állömány, ott szüntessék meg a vadászatát, s kacsázó területet kért vadásztársaságának. Tolnai Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának titkára, a megyei pártbizottság és tanács vb. üdvözletét tolmácsolta, s elismerően nyilatkozott a vadásztársaságok jó munkájáról, amellyel hozzájárultak a megye népgazdasági bevételeihez is. Többek közt azt tanácsolta: a vadásztársaságok üléseiken tűzzék napirendre azt. hogy egymást segítve, összefogva erősítsék közösségüket. Utalt arra is. hogy a nagyüzemi mezőgazdasági termelés összeegyeztethető a vadgazdálkodással, ezt bizonyítják, ahol az üzemek vezetőségei jól együttműködnek a vadásztársaságokkal. Dr. Nagy Tibor, az Állategészségügyi Igazgatóság képviseletében megköszönte a rókák irtásában végzett közreműködést. Ezt a tavasszal folytatják, s ki kell lőni a rengeteg kóbor ebet és macskát is. Okvetlen megszívlelendő figyelmeztetése: trichina vizsgálat nélkül ne fogyasszanak vaddisznót! Tarlós István, mint a szekszárdi Béri Balogh Ádám VT küldötte és a megyei tanács vadászati felügyelője azt hangsúlyozta, hogy bővíteni kell a kapcsolatot az országos központtal, egyúttal azonban alaposan megbírálta a MAVOSZ központi vezetőségét, amiért Tolna megyét elhanyagolja, s nem nyújt megfelelő segítséget, az egyesületi problémák megoldásához, villamos háztartási készüléket! A Villamos Berendezés és Készülék Művek — a belkereskedelemmel egyetértésben — a következő Elekthermax villamos háztartási készülékek tervezett árcsökkentését 1968. december 15-től az alábbi méretekben hajtotta végre: Régi ár Uj ár Csökk. VF—l/A rezs' 95,50 76,50 20 % VF—3 rezs Hl — 88,50 20 % 40 % VF—7 rezsi 115,— 69,— VV—1 vasai 106.— 74,— 30 % VV—5 vasaló 121,— 85,— 30 % VV—6 vasaló 117,— 82.— 30 % PK—10 patUókefélíi 1340.— 1110.— 11 % Nagy megtakarítás, kétéves garancia! (H6) s még mindig büroikratikusan intézd a dolgokat. Véleménye szerint a központi szervnek nem a vadgazdálkodás a feladata, hanem a vadásztársaságok segítése. Bősz Józse, a felszólalásokra válaszolva azt emelte ki, hogy a vadásztársaságok elsőrendű feladata a vadgazdálkodás, s azt indítványozta: hirdessék meg a dú- vadirtás évét. A közgyűlés a felszólalók által kiegészített, tizenöt pontos határozati javaslatot hagyott jóvá, majd megválasztotta az intéző, az ellenőrző és a fegyelmi bizottságot, s az országos közgyűlés hét megyei küldöttét. A megyei intéző bizottság elnöke Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, a magyarkeszi VT-tagja, titkára pedig Farkas Dénes, a MAVOSZ megyei választmány ügyvivője lett. — Pofa be, egy szót se szólj. Csak a pénzedre és egy öltözet ruhára van szükségem. A néger egy szekrényre mutatott. Három öltöny, egy munkaruha és néhány blue-jeans lógott benne. Stewart kiválasztott egy bama öltönyt, gyorsan átöltözött, a börtönőri egyenruhát össz6göngyölgette s a szekrénybe nyomta. A néger barna kimenőöltönye meglehetősen illett rá. — Hol a pénzed? — förmedt rá. A néger az ágy melletti széken lógó nadrágjára mutatott. Stewart mintegy kilenc dollárt kapart ki a nadrág- asebekből. — Ez az egész? A néger nem szólt, csak bólintott. — Állj fel! A néger engedelmeskedett. Minden ízében reszketve állt támadója előtt. — 55 — Stewart csíkokra tépte a lepedőt, hátrakötötte áldozata kezét, megkötözte a lábát, betömte a száját, azután az ágyra döntötte és szorosan az ágyhoz kötötte. A néger szótlanul, ellenkezés nélkül tűrte. Stewart ezután eloltotta a villanyt, s a konyhába ment. ■ A hűtőszekrényben kenyeret, vajat és egy doboz babkon- zervet talált. Felbontotta a dobozt és hidegen megette a babot. Egy szelet keményre fagyott nyers hús is volt a hűtő- szekrényben. Azt zsebrevágta, s a hátsó ajtón keresztül elhagyta a házat. A vasúti töltésre érve hirtelen az az érzése támadt, hogy valaki követi, valaki a nyomában van. Megállt és halk lihegést hallott a háta mögött. Megfordult és a gyenge holdfényben egy kutyát látott. Lehajolt egy kőért. Mozdulatára a kutya elfutott. Stewart eldobta a követ és elindult. Száz métert sem haladt, s a kutya újra a nyomában volt. Ismét lehajolt egy kőért, s a kutya megint meghátrált. Negyed óra hosszat kitartóan követte a kutya. Ha megállt, az is megállt, fülét hegyezte, barátságosan csóválta a farkát. Az idők múlásával a kutya mind jobban csökkentette köztük a távolságot. Stewart megelégelte, hogy folyton le-lehajoljon egy-egy kődarabért. Egyszerűen nem vette tudomásul a kutya létezését. Egy idő múlva a kutya annyira megközelítette, hogy a lihegését is hallotta. Közben feltűntek a teherpályaudvar lámpái. Stewartnak eszébe jutott a fagyott hússzelet. Elővette és jó messzire eldobta, abban a reményben, hogy a kutya most végre nyugton hagyja. Az eb a magas fűben szimatolva kereste a húst, megtalálta, befalta, s rögtön utána újra Stewart nyomában volt. Most már egészen közel merészkedett hozzá. Stewart feléje rúgott. A kutya meghátrált, egy ideig állt, de újra csak elindult az ember után, s még barátságosabban csóválta a farkát. — 56 — Stewart továbbment. Céltalannak látta, hogy tovább hadakozzon a ki tudja miért annyira ragaszkodó állattal. Váltók világítottak előtte, sípolás hallatszott, vagonok gördültek el mellette. Egy tehertsze relvény tolatott. Stewart a töltésre hasalt, megvárta, amíg a mozdony és a szerelvény elhalad előtte s felugrott az utolsó nyitott vagonra. Az addig csendes kutya erre ugatni kezdett, s szüntelenül ugatva futott a szerelvény mellett. — Átkozott bestia! — kiáltott fel Stewart, s pisztolyához nyúlt, de ugyanabban a pillanatban már le is eresztette. A pályaudvar közelében lövöldözni kész őrültség! A tolató szerelvény lassított, a kutya mind hangosabban csaholt. Hideg veríték lepte el Stewart homlokát. A kutya még akkor is ugatott, amikor a szerelvény megállt, majd visszagördült a pályaudvar felé. Nem volt más hátra, mint leugrani a vagonról s magához venni a kutyát. így is cselekedett. Nyakánál fogva megragadta az ebet, s visszaugrott a vagonra. — Átkozott bestia! — káromkodott, miközben a kutya barátkozóan hozzádörzsölte az orrát. Néhány perccel később a szerelvény elindult. Stewart a vagon szélvédett sarkába húzódott, s takarójába burkolózott. Bailey bejelentette, hogy a legszigorúbb vizsgálatot indította annak kiderítésére, hogyan került a fűrészlap a börtönbe (ez egyébként mind a mai napig nem derült ki). Miközben a helyszínre érkezett riporterek a közeli Yan- ceyville városkából telefonon leadták a hírt az ország összes sajtóügynökségének a lapoknak és a rádióállomásoknak, kartársaik megszállva tartották az FBI charlotte-i fiókját; lobban bíztak az FBI, mint a rendőrség eredményességében. Mégis a rendőrség könyvelhette el az első sikért. — 57 — B. L.
