Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-15 / 294. szám

A Miért nincs helyük a tsz-klubban a kisdorogi fiataloknak ? n Parázs vita kerekedett az ér­tekezlet szünetében a bonyhádi járási KISZ-bizotteág titkára és a kisdorogi Március 15 Tsz elnö­ke között. László Péter járási KISZ-titkár a fiatalok érdekei­nek védelmében, a szövetkezeti vezetőség döntése ellen emelt szót, Jakab Albert tsz-elnök pe­dig a fiatalok fegyelmezetlensé­gével és a tagság által a veze­tőségre nehezedő nyomással ér­velt. A szenvedélyes vita éppen napjainkban zajlott, amikor me- gyeezerte pártbizottsági üléseken vizsgálják, tárgyalják meg, hogy a párt politikájának szellemében mit tesznek az ifjúság társadalmi megsegítése érdekében az üze­mek, az egyéb, gazdasági és társadalmi szervek. „Ki kellett őket tiltani“ Az előzményekről annyit, hogy a Völgység 1270 lelkes kis községében a termelőszövetkezet jó pár évvel ezelőtt létrehozott, berendezett egy szövetkezeti klu­bot. Televízió, rádió, könyvek állnak azóta is ott a látogatók rendelkezésére. Idén tavasszal másodjára döntött úgy a szövet­kezet vezetősége, hogy ezentúl a fiatalok nem látogathatják a klubot. Kisdorogon a lakosságnak kö­zel tíz százaléka tevődik a fiatal korosztályból és a községben a tsz égisze alatt működik a 46 tagot számláló KISZ-szervezet. Itt, a termelőszövetkezetben felkészültek kérdéseinkre. Jakab Lőrinc elvtárs — aki csak név­rokonságban van az elnökkel, vér szerint nem rokonok — tud­ta, hogy jövünk, a most távol lé­vő elnökkel több alkalommal ta­nácskozott már a témáról. Most elöljáróban részletesen vázolja a több éves vita történe­tét, de arról is szól, hogy a tsz fiataljai televíziót nyertek egy versenyen. A kitiltás szót először erősnek tartja, majd később maga is így nevezi. — Mi mindent megpróbáltunk. Szerettük volna rábirni a kisdo­rogi fiatalságot a kulturáltabb szórakozásra. Másodszor is ki kellett őket tiltani a klubból, ép­pen fegyelmezetlen magatartásuk miatt. Pártiskolán voltam, ami­kor kapom a levelet, hogy tiszte­letlenek’ nem tartják be a zár­óját. A feleségem itt a gondnok, így jól tudom; mennyire nem becsülték meg ezt a lehetőséget. — A jsz-tagság is kifogásolta, hogy itt vannak a fiatalok? — Zúgtak. Mondogatták, hogy nincs nyugalmuk, vasárnapon­ként elvadítják innen őket az if­jak. De amikor innen kikerült a KISZ, nem hagytuk mi magukra őket, gondoskodtunk létezésük­ről. Rendbe hozattuk a mostani helyiséget, magam is részt vet­tem a beszerzésekben» a tsz meg ingyen fuvart vállalt és végzett. — Úgy tudom, hogy kiasi és nem megfelelő, mert éppen va­sárnap zavarnák szórakozásukkal a szomszédos helyiség moziné­zőit. Hallottam arról, hogy ép­pen a titkár elvtárs dicsérte meg őket a tíz nappal ezelőtt itt ren­dezett klubestjük sikeréért —ve­tem közbe. — Hát... tényleg nem nagy. Azon a klubestjükön nem is volt velük semmi probléma, meg­érdemelték a dicséretet, jól si­került. Mellesleg, a KlSZ-szerve- zet tagjainak csak negyede dol­gozik a tsz-ben. A többig eljár máshova, vagy még diák. — De a szüleik révén csak van közük a falu legjelentősebb tényezőjéhez, a szövetkezethez ... — A szülők itt tagok, itt dol­goznak. Kétszer visszahoztuk, visszaengedtük ide a fiatalokat. Bírhatatlan volt. Ha pedig va­lakit kiküldők, másnap merev szemmel néz $ám a szülő. — Node lehet, sőt, kell is fe­gyelmezni ... Igazságosnak tart­ja a titkár elvtárs, hogy néhány randalírozó fiatal miatt vala- mennyiüket büntessék? — Tudom, nem jó ez így. Ér­zem én a kötelességem, isme­rem mi a párt álláspontja. Kü­lönben nekem is van egy lelkes KISZ-es fiam. De évek óta küszködünk. És ki vállalja a felelősségei, a tö­rött székek megtérítését? Aján­lottuk, hogy váljon ketté a KISZ-szervezet, ide csak a tsz- fiatalok járjanak. A járás nem he­lyeselte, javaslatunkat elutasítot­ták'. Próbálkoztunk az előző KISZ-vezetőségnéi, vállalják ők a felelősséget. Nem sikerült. Is­merem, odaadó a mostani KISZ- titkár, szorgalmas, de ez kevés. Tapasztalatlanok. A döntés, — hogy bejöhetnek-e — a tsz- vezetőiség hatáskörébe tartozik. — Itt a berendezett, tágas tsz- ldub, a fiatalok pedig kuncso­rognak. Segítsenek nekik meg­szervezni maguk közül egy ren­dező gárdát — ajánlom, miután Jakab Lőrinc párttitkár néhány példával illusztrálja, mennyire nem tudják az ifivezetők, mit, hogyan kellene tenniök. Inkább a kocsmába ? Tizenhat esztendős agilis fia­tal lány a KISZ-titkár, Illés Er­zsébet, aki a vezetőségben négy fiúval együtt irányítja a KISZ- munkát. Beszélgetést kezdemé­nyezünk- vele és a kívülálló ta­pasztalt tanácstitkárral, Balázs Endrével Kinél az igazság? Mi a teendő? — Nem felejtem el, Gábor nap után tiltottak ki bennünket. Be­tört egy ablak és összetört né­hány szék akkor a klubban. De kik voltak a tettesek? Én akkor nem voltam ott. Nem bizonyítot­ta a tsz, hogy fiatal tette volna, de mi nem cáfoltunk — mondja Erzsiké, a KISZ-titkár. — Annak idején, az első alka­lommal volt oka a szállás fel­mondására a tsz-nek. Más köz­ségbeliek, KISZ-en kívüliek di­rigáltak és rendetlenkedtek ott — mondja a vb-titkár. Erzsiké elpanaszolja, hogy amíg odajártak, rendeztek ói mii tud műsort, vertsekkel és táncok­kal készültek a helyi ünnepsé­gekre, most meg elmaradnak ezek, így hiányzik a vonzás. — Ott azon a kicsi helyen fo­lyik ugyan politikai oktatás, és próbálunk valamit produkálni. De tévét már nem tudnak nézni, nincs hova tennünk az új készü­léket érdekes műsorokra sincs lehetőségünk. így inkább eljár­nak a kocsmába. Ott pedig mi jót tanulnak? — kérdez vissza a törekvő KISZ-titkár. — Arra nem gondoltak, hogy néhány tekintélyesebb fiatalt megbízzanak a rend biztosításá­val? — Haragot okoz, ha szólnak a többinek. De megpróbálhatjuk. Kérném, segítsenek ennek a gár­dának a megszervezésében. Közbeszól Balázs Endre vb-tit­kár: — Javasolnám, hogy néhány hangadót is bízzanak meg. Hát­ha váltóinak majd, a felelősség- érzet okából. Nálunk most sta­bil az ifjúság vezetősége. Ha így garantálnák a fegyelmet, bizto­san szót lehetne érteni a Isz-ve­zetőséggel. Abban mindannyian megegye­zünk, nincs jól ez így. Meg kell leremtjsú a rendet, de szúksé gük van a szórakozási, művelő­dést lehetőségekre. , Belenyugszanak ? Nem csupán kisdorogi speciali­tás az effajta konfliktus, hason­ló másutt is adódik, ha nem is ilyen hosszas és éles a vita. Meg­nyugodni, ebbe a helyzetbe bele­egyezni mégsem szabad. Ha ezt tennék, hallgatólagosan beismernék, szemet hunynának nevelési gyengeségeik felett. Ki segíthet rajtuk? Segíthetnek eb­ben a járás politikai szervei, de a kisdorogiak nélkül, helyettük senki nem tudja közös nevezőre hozni a végső sorom mégiscsak közös helyi érdekeim!. Nem jó a fiataloknak, rossz ez így a fel­nőtteknek. Üljenek le az illeté­kesek mindannyian egy asztal­hoz és közösen, jóakarattal ke­ressék, s találják meg a meg­nyugtató megoldást. A kétoldalú íranaszofe ellenére is tarthatatlan helyzetet nekik és közösen kell megszüntetniök. Kinek válik hasznára, és ki vallja kárát, ha gyengül, ha pang Kisdorogon a KISZ-élet, ha az ottani fiatalok a megfelelő ott­hon híján, unalomból a kocsmát látogatják? SOMI BENJÁMINNÁ Nem csodapók Ez a fiatal munkás nem áldozatára vár hálójának közepén, ha­nem egy óriás sátor felépítésén szorgoskodik. (MTI Külföldi Képszolgálat) iiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiinmiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiimitimiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim, FÓKUSZ iiiiiiiiimiiiiiiiiiiiii Szemelvények külföldi újságokból RÉSZLETEK = ,.AZ UTOLSÓ HABSBURG” 5 ClMÜ KÖNYVBŐL ~ 1921 tavaszán Európát váratlanul Z emlékeztették rá, hogy az utolsó Z Habsburg uralkodó, noha az el­Z múlt két évet száműzetésben töl­— tötte Svájcban, még él, és nagyon ^ ,ls aktív. Többek között Strutt al­— ezredesnek, ugyanannak az angol Z tisztnek a segítségével, akit 1919­Z ben V. György király utasítására — kiszöktette őt Ausztriából, észre­S vétlenül visszaosont régi birodal­2 mába. William Codo” néven, a Z brit Vöröskereszt megbízottjának Z álcázva lépett át a magyar hatá­Z ron. Z A talajt jól előkészítették Ká- Z roly első kísérletéhez, amellyel S-j vissza akarta nyerni legalább a “ magyar koronát. Franciaországban Z hathatós, noha titkos politikai tá­Z mogatást nyújtottak neki (többek Z között Briand miniszter — Lehár Z ezredes, a híres zeneszerző bátv­« ja) vezetésével — várakozott Nyu­— gat-Magyarországon, hogy bevo­Z nuljon a fővárosba. Z Károly azonban elhamarkodottan Z döntött, hogy egyedül, nélkii­Z lük folytatja útját. Budapesten. Z ahol régi palotája volt, Horthy « Miklós várt rá; aki már nem a SS császár odaadó számysegédje és a Z háborús idők admirálisa, hanem Z Magyarország becsvágyó kormánv­Z zó ja volt. Horthy, aki ismételten megígérte Z Károlynak, hogy csak a részén. Z tartja ,,melegen” a trónt, moci nem volt hajlandó azt átengedni. ~ Több órás heves vita %után Károly ]■ kénytelen volt elhagyni Budapo-­2 tét — és röviddel ezután Magyar-­S: országot — anélkül, hogy egy nem­zetközi válság előidézésén kívül, bármit is elért volna. Mielőtt azonban visszatért volna Svájcba, előkészítette „a végső összecsapást” a politikussá átala­kult hitszegő tengernaggyal. Távo­zása előtt, miközben polgári ruhá­ba öltözött át, levette egyenruhájá­ról aranyzsinóros gallérját a tábor­noki rangjelzéssel és átadta azt Le­hár ezredesnek. ,,Ha megkapja tő­lem a rejtjeles üzenetet: .Varrja vissza a gallért’, tudni fogja, hogy újra jövök”, — mondotta. The Sunday Telegraph MIT LÁTTÁM PRÁGÁBAN? IRTA; V. KUDRJAVCEV Az idő halad. Csehszlovákiában a politikai és társadalmi élet las­san visszazökken régi kerékvágá­sába. Az emberek visszapillanta­nak a múltba, hogy levonják, a szükséges tanulságokat. Elérkezik a dolgok józanabb megítélésének ideje. S a nyugati propaganda talán éppen ezért igyekszik annyira va­lamiféle „felhőtlen demokratikus fejlődésnek’» beállítani mindazt, ami Csehszlovákiában január és augusztus között történt. A bur- zsoá rádióállomások, a monopó­liumok sajtója azt állítja, hogy a szocialista vívmányokat semmiféle veszély nem fenyegette, s hogy senki sem akarta Csehszlovákján • ugatbarát álláspontra átállítani”, •'iem történtek ellenséges támad á- ok. nem voltak reakciós szerve­retek:, nem folyt kampány a cseh- z’oviük külpolitika ,„átértékelése” mellett... S azok, akik ilyen el­ítélendő cselekményekre ragadtat­ták volna magukat — „voltakép­pen kísértetek, a fantázia szüle­ményei”. Az idén Csehszlovákiában eltöl­tött néhány hónap alatt nem egy­szer találkoztam ilyen „kísérte­tekkel”. A „kísértetek”, az újság­író-szövetség tagkönyvét, prof esz- szőri diplomát hordtak a zsebük­ben. Tüntetéseket és nagygyűlé­seket szerveztek . . . Az egyik május estén felkeres­tem Ps^ága központjában, a Slo- vansky szigeten levő Népházat. Ott tartotta gyűlését a nemrég meg­alakult Aktív pártonkívüliek klubja” (KAN). A gyűlésre invi­táló plakát a vita alaptémáját is feltüntette: „A csehszlovák kül­politika átorientálódásának problé­mái. Az irányváltoztatás szúksé­Tudtam, hogy a KAN vezetői ezen a gyűlésen akarják bejelen­teni a klub formális megalakulását és közzétenni programját. A bejá­ratnál kék karszalagos rendezők fogadták az érkezőket, s nyomban úrlapokat adtak ót nekik* hogy kltöltsék azok, akik tagjai kíván­nak lenni ennek a szervezetnek. A jelentkezők befizettek öt koro­nát, beírták a kérdőívre, hogy nem tagjai semmiféle politikai pártnak, s aláírták, hogy „min­den erejükkel elősegítik Csehszlo­vákia megújhodását”. Az űrlapok­hoz mellékelték az „aktív párton­kívüliek klubjának” alapszabályza- át, amely kimondta, hogy a klub- 'ak csakis azok lehetnek a tagjai, kik nem kommunisták. Az alap- bályzatból kitűnt, hogy a szer­veinek már van központi bi­zottsága. revíziós bizottsága, ve­zetősége. Közölték továbbá, hogy a klub kapcsolatokat teremtett a külföldi szociáldemokrata szerve­zetekkel, a katolikus egyházzal, s hogy „céljait még Masaryk elnök fogalmazta meg”. A szervezet ve­zetői, ígéretük ellenére, nem hoz­ták nyilvánosságra Csehszlovákia belső fejlődésének részletes prog­ramját. Az okmányok általános frázisokat tartalmaztak az „embe­ri arcú szocializmusról”, „a de­mokrácia megújhodásáról, stb.” Ám elég részletesen kifejtették a külpolitikai programot, amely ki­nyilatkoztatta. a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság egyoldalú kül­politikai orientációjának felszámo­lását.” Novoje Vremja FORRADALOM ÉS VALAMI, AMI TÖBÚ ENNÉL 1958-ban a kubai lakosság mint­egy 26 százaléka írástudatlan volt. Ma már csak alig 2 százaléka az. E két százalék többségét is az or­szág távoli vidékein élő idősebb emberek teszik ki. Fidel Castro kezdettől fogva nagy fontosságot tulajdonított az írástudatlanság felszámolásának és nagy sikerekéi ~rt ei ezen a téren. A közoktatás Kubában általános, ingyenes és kötelező. Az alapvető skoLarendszert felnőttoktatással egészítették ki. s 1962. és 1967. között körülbelül 830 000 felnőtt járta ki a hat osztályt. Az esti skolákban elsősorban a spanyol nyelvű, szövegeik olvasására tanít­ják meg a dolgozókat, azonkívül matematikai és politikai ismerete­st nyújtanak nekik. Az alap- és. középfokú oktatá­si program alapján Kubában szá­mos modem építettek, rinar del Rio i.Witakózöégoén, mneiy négy vji Havan­nától két új óvoda és két új ál- ..-uetnes íisüuia ntUKOuxtc. az ovo- -aoan, ahol 45 gyermeket gőndoz- r.ak, formaruhát ás ingyenes ét­kezést vezettek be, s a gyer­mekek egészségesnek én boldog­nak látszanak. A községben ingye­nes orvosi ellátásban részesítik a gyermekekét, a íő hangsúlyt a tisztaságra és a megelőzd keze­lésre helyezik. A kicsinyek mos­dótáljai mellett 45 kis fogkefe sorakozik. Az oktatási rendszer következő fokát az intarnátusok ké|>ezik, amelyek a legtöbb falu­si körzetben megtalálhatók. Egy- egy ilyen ,,intemado”-ban koe- dukációs rendszerben 330 gyer­mek tanul, az egyenruhát és a: ingyenes étkezést itt Js kapják. A fiúk és a lányok külön hálóter­mükben alsc&nak. a fegyelem rendkívül szigorú, a tanárok az osztályokban és az ebédlőkben a padsorok között le és fel sétálva árgus szemekkel figyelik a tanu­lókat. Az iskolai egyenruha ele­ve kizár minden öltözködési hó­bortot. A jé modor fontos köve­telmény. A gyermekek eeésjsé- "es testi fejlődését futball- és ké- ' tlabda-pályák. valamint tornater­mek áegítik elő. A tananyag alapián Ítélve az iskolák széles körű ismereteket nyújtanak. A legfontosabb tan­tárgy kétségkívül a földművelés és a biológia. Éz Kubában ter­mészeti«. hisz az ország jövője nagyrészt attól függ, hogyan mű­velik meg a földeket. A tanítás reggel 8 órakor_ kezdődik és déli 12 óráig tart, délután J-ig szünet, .-töl 4-ig visszakérdezés, majd : után a tanulók az iskola melletti földekre mennek, amelyeket, ma auk művelnek. ( The EetmomirA- jimiiiiiiimiiiiiiHiiimiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiijiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents