Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-12 / 265. szám
jiíiHiiiutiHiiitfHiníHiHiiiruiiUiiw^ifíiiinmnuiHHUiiitsniíiüiiHiiHuiimUinHiniiniiiiiiin »nnfimimiTrüiminnfiinminiiimfininHmnnmmniintmmmmmitmiimmumuiiiH*mf Bárány a műtőasztalon Béget a beteg.A báránynak sem tetszik a műtőasztalon. Fotó: Bakó Jenő A mikor dr. Holló Sán- dór megmutatja a foghúzáshoz szükséges fogókollekciót, egy pillanatra úgy érezzük, eat a riportot talán nem kellett volna megírni. Igaz, a spanyol inkvizícióra emlékeztető eszközök állati foghúzáshoz szükségeltetnek, de tekintélyes méretük és súlyuk miatt — van három és fél kilós is — így sem valami szívdecítőek. Ahhoz pedig hogy valaki alkalmazni is tudja ezeket a műszereket, nemcsak szakértelemre, izmos karokra is szükség van. Apa és fia, dr. idős, és dr. ifjú Holló Sándor kalauzol bennünket a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás bonyhádi állatkórházában, ahol minden pontosan ugyanúgy folyik mint egy „igazi” kórházban. Az istállóban — bocsánat, a kórteremben — most kevés a beteg. A sarokban egy gyógyulófélben lévő ló ropogtatja a szénát, combján még erősen látni a heget, anúf egy másik ló okozott. Vagyis megrúgták a lovat... Társa nyugodtan ácsorog a másik oldalon, nemsokára 6 is hazamehet. Az orvost közben elszólítja egy férfi, aki tyúkot szorongat a hóna alatt. A beteg kissé ingerülten tűri a kezelést. A kórház nem mindig ilyen népte- len. A feljegyzések szerint ebben az évben 254 kórházi betegük volt és 600 „bejáró” állatot részesítettek kezelésben. A rendelkezésükre álló felszereléssel minden műtétet el tudnak végezni. Kis üvegekben őrzik a „trófeákat”: vasszegeket, drótdarabokat, kisebb-nagyobb vasakat Mindegyiket beteg állatok bendőjébői szedték ki, s elég tekintélyes méretűvé szaporodott a gyűjtemény. Az egyik helyiségben tenge- rimalacok visítoznak. Állandó lakói a kórháznak, a tőlük vöt vér segítségévéi vizsgálatokat végeznek. A kórházhoz tartozó laboratóriumban komoly műszerek segítik a munkát. Dr. Kádár Istvánné elmondása szerint ebben az évben csak vérvizsgálatot 18 500 alkalommal végeztek, az egyéb laboratórium« vizsgálatok mellett. D. KÓNYA Nagyobb pótkocsi kellene A szállítás gépesítése, korszerű járművek munkába állítása ma mindenütt igény. A teljesség akadálya legtöbb helyütt a pénz hiánya. így is megfigyelhető, hogy a termelőszövetkezetek többségében, az üzemekben a belső szállítás, a mezőről való betakarítás már jól, célszerű eszközökkel van gépesítve. A szakosodás is megfigyelhető. Egyes gazdaságok, üzemek csak egyféle pótkocsit, mások, több célú szállítóeszközt alkalmaznak. Sokan esküsznek a ZMAJ-pótkocsikra, mások a román gyártmányút dicsérik robusztus felépítése miatt, megint más területen pedig a könnyű magyar pótkocsikat részesítik előnyben. Nem lehet azt mondani, hogy nincs választék, pótkocsikból. Hisz legutóbb megismerkedhettek a szakemberek az NDK legújabb típusú, nyolc tonnás önürítős pótkocsijával is. De a választék mégis kicsi. A mezőgazdaságban, és egyes üzemekben nagy hiány a nagyméretű pótkocsit. A szálas termények szállítása a mostani pótkocsikkal meglehetősen körülményes. Nem hiszem, hogy országutat járók ne találkoztak volna már félrebillent széna rakománynyal, amelynek nézése is életveszély, nem ezt vontatni, rajta ülni. A pótkocsik, amelyek jelenleg forgalomban vannak keskeny nyomtávnak. A szálas termények, valamint ipari üzemekben a kender szállítására széles nyomtávú, nagyobb tengelytávolságú pótkocsikra volna szükség, A nagyobb nyomtáv, a nagyobb tengelytávolság biztonságosabbá tenné a pótkocsikkal a fuvarozást, ugyanakkor a könnyű, terjedelmes áruból nagyobb meny- nyiséget lehetne egyszerre szállítani. Sajnos, nagy pótkocsit ma senki az országban nem gyárt. Pedig hozzávetőleges becslések szerint a rostipar mintegy kétszáz különleges pótkocsit alkalmaz, a mezőgazdaságnak is mintegy ezret tudnának eladni — ha volna. Sajnos nincs aki gyártsa, nincs aki megrendelje a különleges pótkocsikat. A speciális pótkocsik hiánya miatt egyre nő a balesetveszély, hisz minden gazdaságban a lehető legtöbbet akarják felrakni a szállítómunkások a keskeny pótkocsikra, és ismerve a földutak, a bekötő utak állapotát tudjuk, hogy veszélyes ilyen szállítmányt vontatni, rajta utazni... Pótkocsi kellene, melyet könnyű, szálas áru szállításra is lehetne használni.- Fi A bűnözés „óragrafikonja” Edgárt» Hoovernaik, a szövetségi nyomozóhivatal igazgatójának beszámolója szerint 1967-ben összesen 8 700 000 bűncselekményt követtek el az Egyesült Álamokban, köztük 12 090 gyilkosságot. Az USA minden százezer lakosából 250 bűncselekménynek lett áldozata. íme, Amerika bűnözésének ..óragrafikonja”: Gyilkosság — minden 48 percben egy, erősza- szakosság — minden 19 percben egy, rablás — két és fél percenként egy, betöréses lopás — minden 20 másodpercben egy, lopás — 30 másodpercenként egy, gép- kocsilopás — 48 másodpercenként egy, komoly bűncselekmény — minden percben 7, erőszakos bűncselekmény — minden percben egy. Nyelvtudó kutyák Harminc kutya oroszul, németül, angolul, franciául magyarul és japánul megtanulta végrehajtani a „helyedre”, „feküdj”, és „állj fel” parancsokat. A kísérletet Puska rszki szovjet biológiai professzor olyan vizsgálat érdekében folytatta, amely az emlékezet mechanizmusának tanulmányozásában fontos felfedezésekhez vezethet. A kibernetika területén folytatott kísérletekből kiderült, hogy a fogékonyság lehetőségeinek tanulmányozására szolgáló tökéletesített készülék sokkal több időt használt fel a különböző parancsok felvételére, mint a kutyák, amelyek megértették, hogy a három parancs hat nyelven egy és ugyanazt jelenti. A vezetés és a munkások viszonya a szekszárdi gépjavítónál Egy évvel ezelőtt, amikor az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérés előkészítése a végső szakaszhoz érkezett, még akkor is sok minden tisztázatlan volt a fejekben. Különösen ott, ahol az új rendszer lényeges átszervezésekkel is párosult — mint a Szekszárdi Gépjavító Vállalatnál. A korábbi mezőgazdasági gépjavító vállalatot, és a gépállomásokból már korában kifejlődött javítóállomásokat egy megyei vállalattá vonták össze. Mi lesz a korábbi, vállalati önállóságból? Hogyan érvényesül majd a munkások szava? A vezetők nagyobb önállósága, hatásköre nem érvényesít-e valamiféle parancsuralmi rendszert? Nem szorul-e háttérbe az üzemi demokrácia? Ezek, és hasonló kérdések izgatták a szekszárdi vállalat dolgozóit. Voltak olyanok, akik úgy látták a megkötendő „házasságot”, hogy sürgősen más munkahely után néztek, még nyolc-tíz év óta ott dolgozó munkások is. Most, egy év elteltével érdemes megvizsgálni, mi történt valójában, volt-e oka bárkinek is az aggályoskodásra? £rvé- nyesül-e a munkások véleménye, van-e beleszólásuk a termelés irányításába, a vezetés mennyiben igényli véleményüket, kezdeményezőkészségüket? Mit mondanak minderről a vezetők? Beszélgettünk Zsigovics Ferenc igazgatóval, Rubányi János párttitkárral és Varga Pál szakszervezeti titkárral. Zsigovics Ferenc: — Megértjük, hogy sok minden aggasztotta a dolgozókat, hiszen létbiztonságukat féltették. Azt hiszem, az elmúlt tíz hónap meggyőzte őket; a vezetés a gazdasági feladatokat csak velük együttműködve, velük egyetértésben oldhatja meg. Ehhez még hozzáteszem: sokkal nagyobb mértékben támaszkodik a vezetés a munkások véleményére, kezdeményezésére — sőt, igényli is —, mint eddig bármikor. Termelni a vezetés egyedül nem képes. Ahhoz, hogy ne csak egyszerűen termeljünk, hanem gazdaságosan termeljünk, a vállalatnál dolgozó minden egyes munkás hozzáállásától is függ. És ez nagyon jól kifejeződik a nyereségrészesedés alakulásában. A vezetés és a munkások viszonyát nemcsak úgy tartjuk számon, mint gazdasági feladatot. Ez politikai munka is. Kiadni bármilyen utasítást — ez a legegyszerűbb. De meg is kell értetni: valamit miért kell éppen úgy csinálni. Ez már politikai feladat, de éppen úgy az is, hogyha a munkásnak történetesen jobb elképzelése van, azt merje elmondani. Sőt. Érezze kötelességének elmondani, ha valamire jobb megoldást talált. Rubányi János: — A vezetés mindig őszintén beszél, nem csorbítja az eredményeket, és nem szépíti a gondokat. De ugyanezt az őszinteséget tapasztaljuk a másik oldalról is, akár termelési értekezleten, akái párttaggyűlésen, akár szakszervezeti ülésen. Nagyon nagy szükségünk van ezekre a véleményekre, hiszen mindannyiunk számára izgalmas kérdés például a munkaidő csökkentése, és az, hogy a csökkentett munkaidőt hogyan lehet termelékenyebben kihasználni. Varga Pál: — Az embereket elsősorban a maguk munkaterületének kérdései foglalkoztatják. Az év elején zűrös volt a helyzet a csőgyártónál. Nem volt megrendelés, kénytelenek voltunk félreállítani a csőhúzó gépeket. Az ott dolgozóknak ez egyáltalán nem tetszett. Zúgolódtak is miatta. Amikor a tavaszi aszály miatt egyszerre kellett az öntözőcső az egész mezőgazdaságban, megint jöttek az emberek. „1-ám, megmondtuk! Felesleges többletmunka volt megmozgatni a gépeket” Elintézhettük volna az egészet kézlegyintéssel. De célszerűbbnek tartottuk megmagyarázni, miért kényszerült a vezetés ellentmondó intézkedésre. ség, nagy pénz .. Ezen az alkatrészen négy nagy pontosságú furatot kell készítem. A nagy pontosság a végszerelésnél jelentkezik. Korábban négyszeri befogással kellett a furatokat elkészíteni. Egy javaslat alapján hatezer forintos ráfordítással, több orsós fúrófejjel egy befogással készül a négy furat- A megtakarítás ezzel sokszor hatezer forint. Rubányi János: — Egyik párttaggyűlésen a szállítási csoport vetette fel: A vállalatnál sok anyagot kell megmozgatni. Miután a bérszállítás elég sokba kerül, elmondották, hogyan lehetne jobban kihasználni a saját szállítási eszközeinket. Ez a javaslat is sokat ért a vállalatnak, több ezer forintos fu- vardíj-megta/karítást. Varga Pál: — A traktorfülke-gyártásnál fordult elő, hogy késett az idomanyag szállítása az ellátó vállalat részéről. Bennünket szorított a határidő, a brigádot pedig a havi terv. Éppenséggel lehetett volna, mire hivatkozni, de a brigád számolni kezdett. „Hogyan állunk akkor, ha még ma megjön az anyag, éa hogyan, ha holnap? És ha még egy napot késik, akkor mit, hogyan kell végezni, hogy a hónap végére meglegyen a terv?'1 Mondom, a vállalatnak i„, a brigádnak is lett volna mire hivatkozni —, de ami a brigádot hajtotta, az már nem egyszerűen kereset kérdése volt, hanem sokkal inkább a munkások tudata. Rubányi János: — A vállalat egészének érdeke, hogy a vezetés elképzeléseit kiegészítse a munkások javaslata. Ezért, a jövő évi feladatok előkészítése érdekében a közeljövőben kommunista aktíván vitatjuk meg a tennivalókat. Időben beszélünk a dolgozókkal, hogy legyen ideje mindenkinek hozzáadni a saját javaslatait a vezetés elképzeléseihez. Zsigovics Ferenc: Zsigovics Ferenc: _ Számolunk> doigozunk. po„ — Mi mással tudnák érvelni, litizálunk. Ugyanezt kérjük min- mint a .gazdasági eredményekkel? denkitől, akár műszaki irányító Sokszor kapunk olyan javaslato- , , .... . ___ . ., , ‘ k át, amelyek százezreket érnek. akár ftzika’ munkában dolgozik Van egy kooperációs munkánk, 1®amelyet az öntéstől a készregyór- BI. tásig mi végzünk. Nagy mennyi- (Folytatjuk.)
