Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-12 / 265. szám

jiíiHiiiutiHiiitfHiníHiHiiiruiiUiiw^ifíiiinmnuiHHUiiitsniíiüiiHiiHuiimUinHiniiniiiiiiin »nnfimimiTrüiminnfiinminiiimfininHmnnmmniintmmmmmitmiimmumuiiiH*mf Bárány a műtőasztalon Béget a beteg.A báránynak sem tetszik a műtőasztalon. Fotó: Bakó Jenő A mikor dr. Holló Sán- dór megmutatja a fog­húzáshoz szükséges fogó­kollekciót, egy pillanatra úgy érezzük, eat a riportot talán nem kellett volna megírni. Igaz, a spanyol inkvizícióra emlékeztető eszközök állati foghúzáshoz szükségeltetnek, de tekintélyes méretük és sú­lyuk miatt — van három és fél kilós is — így sem valami szívdecítőek. Ahhoz pedig hogy valaki alkalmazni is tud­ja ezeket a műszereket, nem­csak szakértelemre, izmos ka­rokra is szükség van. Apa és fia, dr. idős, és dr. ifjú Holló Sándor kalauzol bennünket a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás bonyhádi állatkórházában, ahol minden pontosan ugyan­úgy folyik mint egy „igazi” kórházban. Az istállóban — bocsánat, a kórteremben — most kevés a beteg. A sarok­ban egy gyógyulófélben lévő ló ropogtatja a szénát, comb­ján még erősen látni a heget, anúf egy másik ló okozott. Vagyis megrúgták a lovat... Társa nyugodtan ácsorog a másik oldalon, nemsokára 6 is hazamehet. Az orvost közben elszólítja egy férfi, aki tyúkot szorongat a hóna alatt. A beteg kissé in­gerülten tűri a kezelést. A kór­ház nem mindig ilyen népte- len. A feljegyzések szerint eb­ben az évben 254 kórházi bete­gük volt és 600 „bejáró” álla­tot részesítettek kezelésben. A rendelkezésükre álló felszere­léssel minden műtétet el tud­nak végezni. Kis üvegekben őrzik a „tró­feákat”: vasszegeket, drótdara­bokat, kisebb-nagyobb vasa­kat Mindegyiket beteg állatok bendőjébői szedték ki, s elég tekintélyes méretűvé szaporo­dott a gyűjtemény. Az egyik helyiségben tenge- rimalacok visítoznak. Állandó lakói a kórháznak, a tőlük vöt vér segítségévéi vizsgálatokat végeznek. A kórházhoz tarto­zó laboratóriumban komoly műszerek segítik a munkát. Dr. Kádár Istvánné elmondá­sa szerint ebben az évben csak vérvizsgálatot 18 500 alkalom­mal végeztek, az egyéb labora­tórium« vizsgálatok mellett. D. KÓNYA Nagyobb pótkocsi kellene A szállítás gépesítése, korszerű járművek munkába állítása ma mindenütt igény. A teljesség aka­dálya legtöbb helyütt a pénz hiá­nya. így is megfigyelhető, hogy a termelőszövetkezetek többségé­ben, az üzemekben a belső szál­lítás, a mezőről való betakarítás már jól, célszerű eszközökkel van gépesítve. A szakosodás is meg­figyelhető. Egyes gazdaságok, üzemek csak egyféle pótkocsit, mások, több célú szállítóeszközt alkalmaznak. Sokan esküsznek a ZMAJ-pótkocsikra, mások a ro­mán gyártmányút dicsérik ro­busztus felépítése miatt, megint más területen pedig a könnyű magyar pótkocsikat részesítik előnyben. Nem lehet azt mon­dani, hogy nincs választék, pót­kocsikból. Hisz legutóbb meg­ismerkedhettek a szakemberek az NDK legújabb típusú, nyolc ton­nás önürítős pótkocsijával is. De a választék mégis kicsi. A mezőgazdaságban, és egyes üzemekben nagy hiány a nagy­méretű pótkocsit. A szálas termé­nyek szállítása a mostani pótko­csikkal meglehetősen körülmé­nyes. Nem hiszem, hogy ország­utat járók ne találkoztak volna már félrebillent széna rakomány­nyal, amelynek nézése is életve­szély, nem ezt vontatni, rajta ülni. A pótkocsik, amelyek je­lenleg forgalomban vannak kes­keny nyomtávnak. A szálas termé­nyek, valamint ipari üzemekben a kender szállítására széles nyom­távú, nagyobb tengelytávolságú pótkocsikra volna szükség, A na­gyobb nyomtáv, a nagyobb ten­gelytávolság biztonságosabbá tenné a pótkocsikkal a fuvaro­zást, ugyanakkor a könnyű, ter­jedelmes áruból nagyobb meny- nyiséget lehetne egyszerre szál­lítani. Sajnos, nagy pótkocsit ma sen­ki az országban nem gyárt. Pe­dig hozzávetőleges becslések sze­rint a rostipar mintegy kétszáz különleges pótkocsit alkalmaz, a mezőgazdaságnak is mintegy ezret tudnának eladni — ha vol­na. Sajnos nincs aki gyártsa, nincs aki megrendelje a különle­ges pótkocsikat. A speciális pót­kocsik hiánya miatt egyre nő a balesetveszély, hisz minden gaz­daságban a lehető legtöbbet akar­ják felrakni a szállítómunkások a keskeny pótkocsikra, és ismer­ve a földutak, a bekötő utak ál­lapotát tudjuk, hogy veszélyes ilyen szállítmányt vontatni, rajta utazni... Pótkocsi kellene, me­lyet könnyű, szálas áru szállítás­ra is lehetne használni.- Fi ­A bűnözés „óragrafikonja” Edgárt» Hoovernaik, a szövetségi nyomozóhivatal igazgatójának be­számolója szerint 1967-ben össze­sen 8 700 000 bűncselekményt kö­vettek el az Egyesült Álamokban, köztük 12 090 gyilkosságot. Az USA minden százezer lakosából 250 bűncselekménynek lett áldo­zata. íme, Amerika bűnözésének ..óragrafikonja”: Gyilkosság — minden 48 percben egy, erősza- szakosság — minden 19 percben egy, rablás — két és fél percen­ként egy, betöréses lopás — min­den 20 másodpercben egy, lopás — 30 másodpercenként egy, gép- kocsilopás — 48 másodpercenként egy, komoly bűncselekmény — minden percben 7, erőszakos bűncselekmény — minden perc­ben egy. Nyelvtudó kutyák Harminc kutya oroszul, néme­tül, angolul, franciául magyarul és japánul megtanulta végrehaj­tani a „helyedre”, „feküdj”, és „állj fel” parancsokat. A kísérletet Puska rszki szovjet biológiai professzor olyan vizsgá­lat érdekében folytatta, amely az emlékezet mechanizmusának ta­nulmányozásában fontos felfede­zésekhez vezethet. A kibernetika területén folyta­tott kísérletekből kiderült, hogy a fogékonyság lehetőségeinek tanul­mányozására szolgáló tökéletesí­tett készülék sokkal több időt használt fel a különböző paran­csok felvételére, mint a kutyák, amelyek megértették, hogy a há­rom parancs hat nyelven egy és ugyanazt jelenti. A vezetés és a munkások viszonya a szekszárdi gépjavítónál Egy évvel ezelőtt, amikor az új gazdaságirányítási rend­szerre való áttérés előkészítése a végső szakaszhoz érkezett, még akkor is sok minden tisztázatlan volt a fejekben. Külö­nösen ott, ahol az új rendszer lényeges átszervezésekkel is párosult — mint a Szekszárdi Gépjavító Vállalatnál. A ko­rábbi mezőgazdasági gépjavító vállalatot, és a gépállomások­ból már korában kifejlődött javítóállomásokat egy megyei vállalattá vonták össze. Mi lesz a korábbi, vállalati önállóságból? Hogyan érvé­nyesül majd a munkások szava? A vezetők nagyobb önálló­sága, hatásköre nem érvényesít-e valamiféle parancsuralmi rendszert? Nem szorul-e háttérbe az üzemi demokrácia? Ezek, és hasonló kérdések izgatták a szekszárdi vállalat dolgozóit. Voltak olyanok, akik úgy látták a megkötendő „házasságot”, hogy sürgősen más munkahely után néztek, még nyolc-tíz év óta ott dolgozó munkások is. Most, egy év elteltével érdemes megvizsgálni, mi történt valójában, volt-e oka bárkinek is az aggályoskodásra? £rvé- nyesül-e a munkások véleménye, van-e beleszólásuk a ter­melés irányításába, a vezetés mennyiben igényli véleményü­ket, kezdeményezőkészségüket? Mit mondanak minderről a vezetők? Beszélgettünk Zsigovics Ferenc igazgatóval, Rubányi Já­nos párttitkárral és Varga Pál szakszervezeti titkárral. Zsigovics Ferenc: — Megértjük, hogy sok min­den aggasztotta a dolgozókat, hi­szen létbiztonságukat féltették. Azt hiszem, az elmúlt tíz hónap meggyőzte őket; a vezetés a gaz­dasági feladatokat csak velük együttműködve, velük egyetértés­ben oldhatja meg. Ehhez még hozzáteszem: sokkal nagyobb mértékben támaszkodik a veze­tés a munkások véleményére, kezdeményezésére — sőt, igényli is —, mint eddig bármikor. Ter­melni a vezetés egyedül nem ké­pes. Ahhoz, hogy ne csak egy­szerűen termeljünk, hanem gaz­daságosan termeljünk, a vállalat­nál dolgozó minden egyes mun­kás hozzáállásától is függ. És ez nagyon jól kifejeződik a nyere­ségrészesedés alakulásában. A ve­zetés és a munkások viszonyát nemcsak úgy tartjuk számon, mint gazdasági feladatot. Ez po­litikai munka is. Kiadni bármi­lyen utasítást — ez a legegy­szerűbb. De meg is kell értetni: valamit miért kell éppen úgy csinálni. Ez már politikai feladat, de éppen úgy az is, hogyha a munkásnak történetesen jobb el­képzelése van, azt merje elmon­dani. Sőt. Érezze kötelességének elmondani, ha valamire jobb megoldást talált. Rubányi János: — A vezetés mindig őszintén beszél, nem csorbítja az eredmé­nyeket, és nem szépíti a gondo­kat. De ugyanezt az őszinteséget tapasztaljuk a másik oldalról is, akár termelési értekezleten, akái párttaggyűlésen, akár szakszer­vezeti ülésen. Nagyon nagy szük­ségünk van ezekre a vélemények­re, hiszen mindannyiunk számá­ra izgalmas kérdés például a munkaidő csökkentése, és az, hogy a csökkentett munkaidőt hogyan lehet termelékenyebben kihasz­nálni. Varga Pál: — Az embereket elsősorban a maguk munkaterületének kérdé­sei foglalkoztatják. Az év elején zűrös volt a helyzet a csőgyár­tónál. Nem volt megrendelés, kénytelenek voltunk félreállíta­ni a csőhúzó gépeket. Az ott dolgozóknak ez egyáltalán nem tetszett. Zúgolódtak is miatta. Amikor a tavaszi aszály miatt egyszerre kellett az öntözőcső az egész mezőgazdaságban, megint jöttek az emberek. „1-ám, meg­mondtuk! Felesleges többletmun­ka volt megmozgatni a gépeket” Elintézhettük volna az egészet kézlegyintéssel. De célszerűbb­nek tartottuk megmagyarázni, miért kényszerült a vezetés el­lentmondó intézkedésre. ség, nagy pénz .. Ezen az alkat­részen négy nagy pontosságú fu­ratot kell készítem. A nagy pon­tosság a végszerelésnél jelentke­zik. Korábban négyszeri befogás­sal kellett a furatokat elkészíte­ni. Egy javaslat alapján hatezer forintos ráfordítással, több orsós fúrófejjel egy befogással készül a négy furat- A megtakarítás ez­zel sokszor hatezer forint. Rubányi János: — Egyik párttaggyűlésen a szállítási csoport vetette fel: A vállalatnál sok anyagot kell meg­mozgatni. Miután a bérszállítás elég sokba kerül, elmondották, hogyan lehetne jobban kihasznál­ni a saját szállítási eszközeinket. Ez a javaslat is sokat ért a vál­lalatnak, több ezer forintos fu- vardíj-megta/karítást. Varga Pál: — A traktorfülke-gyártásnál fordult elő, hogy késett az idom­anyag szállítása az ellátó válla­lat részéről. Bennünket szorított a határidő, a brigádot pedig a havi terv. Éppenséggel lehetett volna, mire hivatkozni, de a bri­gád számolni kezdett. „Hogyan állunk akkor, ha még ma megjön az anyag, éa hogyan, ha holnap? És ha még egy napot késik, akkor mit, hogyan kell végezni, hogy a hónap végére meglegyen a terv?'1 Mondom, a vállalatnak i„, a bri­gádnak is lett volna mire hivat­kozni —, de ami a brigádot haj­totta, az már nem egyszerűen kereset kérdése volt, hanem sok­kal inkább a munkások tudata. Rubányi János: — A vállalat egészének érde­ke, hogy a vezetés elképzeléseit kiegészítse a munkások javasla­ta. Ezért, a jövő évi feladatok előkészítése érdekében a közel­jövőben kommunista aktíván vi­tatjuk meg a tennivalókat. Idő­ben beszélünk a dolgozókkal, hogy legyen ideje mindenkinek hozzáadni a saját javaslatait a vezetés elképzeléseihez. Zsigovics Ferenc: Zsigovics Ferenc: _ Számolunk> doigozunk. po„ — Mi mással tudnák érvelni, litizálunk. Ugyanezt kérjük min- mint a .gazdasági eredményekkel? denkitől, akár műszaki irányító Sokszor kapunk olyan javaslato- , , .... . ___ . ., , ‘ k át, amelyek százezreket érnek. akár ftzika’ munkában dolgozik Van egy kooperációs munkánk, 1®­amelyet az öntéstől a készregyór- BI. tásig mi végzünk. Nagy mennyi- (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents