Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-03 / 259. szám

Adalékok Napi 300 mázsa egy mai magyar falu megismeréséhez A volt mezőgazdasági munká­sok, földművesek, háztartásbeliek ipari munkásokká váltak, alkal­mazottak, a szolgáltatás dolgo­zói kerültek ki közülük. Megtör­tént a község új arculatának ki­alakulása, a sajátos rétegező- dés. A falusi reggel megszokott képeit hiába keres­sük Bátaszéken. A széles, hosz- szú utcák néptelenek. Nincsenek hajnalban a község csendjét fel­verő, munkába induló nyikorgó szekerek, eltűnt az kép is, ami­kor a házakból kettesével-hár- masával batyuval, kéziszerszám­mal felszerelve az emberek a mezőre igyekeztek. Uj módon jelentkezik a reggel. Az utcákon jól öltözött, táskás, siető embe­rek. A vas..:hoz, az autóbuszok­hoz sietnek. A táskás embereké a bátaszéki reggel. Több mint ez­ren ülnek naponta buszra és vo­natra. Bátaszéken nem újkeletű a munkások utazása, évtizedek­kel ezelőtt is elmentek a mun­káért még Törökországba is, most közelebb, nagy építkezése­inken, a megyeszékhelyen jut számukra alkalmas elfoglaltság. A bátaszéki reggel képéhez hoz­zátartozik az üzletek forgalma. Több mint 100 kereskedő készül üzletnyitásra minden reggel. A kereskedők, tehát a szolgáltatás egyik legfontosabb ága képvise­lőinek száma meghaladja a két­százat. Érthető, hisz a községet ma már falusi módon nem le­het kielégíteni áruval. A reggeli forgalom jellegze­tessége a tejesedényt vivők so­kasága. Faluban ritka, amikor tejeskannával közlekedő ember feltűnik. Itt Bátaszéken ez már nem feltűnő. A reggeli élénkség, illetve a község változásának élénk .hatása figyelhető meg az ipari negyedekben. Kezdődik a reggeli műszak. A termelőszövetkezetek megje­lenésével egyidőben megfigyel­hető volt, hogy a nagyfokú mun­kaerő-kereslet egy része itt a községben is jelentkezett. Amíg egyesek a nagy építkezéseken, Mohácson, Dunaújvárosban, Komlón stb. kerestek munkát, mások itthon, a községben pró­báltak szerencsét. A jó helyi iparpolitika helyes végrehajtása eredményeként és természetesen az igény egyre nagyobb mennyi­ségű áruk iránt, alapjává vált a község sajátos iparosításának, illetve a község rétegeződésének. A keresők több mint egyharma- dát teszi ki a szövetkezeti ipar­ban foglalkoztatottak száma. Nem kell különösképpen bizonyítani, hogy a korábbi években egy-egy fa­lusi család tagjai mivel foglal­koztak, miből éltek. Valameny- nyien a földből eltek, a földben dolgoztak. A termelőszövelkeze­CIPÉSZ SZAKMUNKÁSOKAT, felsörésztüzönök*^- ÉS BETANÍTOTT FÉRFI ÉS NŐT MUNKASOKA' két műszakra felveszünk. Jelentkezés: Szekszárd, Köl­csey utca 1. szám alatt reg­gel 6—14 óráig. (35) tek megalakulása után leginkább csak egy személy maracff a tsz- ben a földdel együtt, s a nagy munkaerő-kereslet elszívta a csa­ládoktól a munkaképes férfiakat, nőket. A szövetkezeti ipar olyan termelőegységek felállítását tűz­te célul, amelyben a viszonylag nem nagy szaktudást igénylő ter­mékeket lehet gyártani, s e mel­lett a foglalkoztatottak megfelelő keresethez is jutnak. A paraszti családokból egyre többen munkásokká váltak. Az ipar már a családokba is be­tört: a családi tanács nemcsak a mezőgazdasági munkáról, hanem iparpolitikai kérdésekről is tár­gyalt, milyen szakmát válasszon magának a fiú, a leány, hol jobb elhelyezkedni, hol kedvezőbbek a munkakörülmények, a kereseti lehetőségek. A vegyes ktsz 1950-ben alakult 40 fővel. A szövetkezeten belül még csak az alapító kisiparosok dolgoztak. Ugyanebben az évben megalakult a kádárok szövetke­zete (Beck András azóta is el­nöke), a fúziók, defúziók révén egyre terebélyesedett a szövet­kezeti ipar Bátaszéken, egyre- másra úi szakmák jelentek meg, mind több embernek volt alkal­ma elhelyezkedni. A vegyes ktsz átalakult vastömegcikkgyártó ipari szövetkezetté. Jelenleg 300 főt foglalkoztatnak. Természetes, hogy itt is, mint a kádár ktsz- ben, — itt 320 munkás dolgozik — olyan ipari szakmát honosí­tottak meg, amelyet a háztartás­ból kikerülő asszony, a mező- gazdasági munkás, a volt föld­műves is könnyen el tudott sa­játítani. És kialakult a szövet­kezeti iparban az az igény is, hogy egyre-másra képzettebb embert kívánó szakmát indítsa­nak. A zsírzógomb gyártása már bonyolultabb tevékenység, mint például a nyalóka cukor fanye­lének esztergálása. Ez a minő­ségi változás természetesen a dolgozók hasznára vált. Bonyo­lultabb munkafolyamatot kel­lett megismerniök és ezáltal mintegy felkészülnek a várható, nagyobb tudást igénylő munkák végzésére, a sajátos iparfejlesz­tés végrehajtására. A mezőgazdasági munkások, földművesek ipari munkásokká váltak. Mezei Bonifácné a ház­tartásban dolgozott, most a láda­üzem munkásnője, férje mező- gazdasági munkás volt, most segédmunkás. Balázs Lajos me­zőgazdasági munkás volt, most a kádároknál dolgozik, felesége viszont még a tsz-ben. A község változása szinte kézzelfogható. Még nap­jainkban is tart ez a folyamat. Elég csak arra utalni, hogy nem­rég kezdte meg működését egy 75 munkást foglalkoztató kon­fekcióüzem. Ezek az asszonyok a háztartásból jöttek. Azt írtuk korábban, hogy két év múlva már nem lesz szükség a mező- gazdaságban a jelenlegi 270 sze­mélyre sem, hisz a gépesítés fe­leslegessé teszi őket. Jelenleg mintegy 200 munkaerőt tudná­nak elhelyezni. A község veze­tői már készülnek, hogy meg­felelő alkalmat tudjanak terem­teni a felszabaduló munkaerő fog­lalkoztatására. A község életében tulajdon­képpen jelentős gazdasági po­tenciál az épületkarbantartó ktsz. De ez mégsem volt olyan hatással a község változására, mint a vegyes- és a kádárszö­vetkezet. Az épületkarbantnr • toknál tulajdonképpen azt a , munkásréteget foglalkoztatják most is, amely korábban mint magániparosok, az építőipar se­gédei, vagy mint segédmunká­sai tevékenykedtek. Bár 180 sze­mélyt foglalkoztat ez a szövet­kezet, csak annyiban járul hoz­zá a község rétegeződéséhez, hogy egy helyre, egy gazdasági egy­ségbe tömörítette a szakmát. így hathatósabbá vált az egyes em­berek tevékenysége, amely a szövetkezet produktumában fi­gyelhető meg. Amikor a község arculatának megváltozásáról beszelünk, s vá­zoljuk a korszerűséget, a kor­szerűséghez való igazodást, szól­ni kell a szolgáltató __ szakma hatásáról is. A sokkal több ke­reskedőn kívül a személyi szol­gáltatás . is jelentős létszámot foglalkoztat. A közlekedési szak­ma is több mint fél száz embert vont el a mezőgazdasági munká­sok, földművesek köréből: autó­busz-kalauzok, gépkocsivezetők lettek. Az állami gazdaság, amely több mint 250 személyt foglal­koztat, jelentős szerepet tölt be a községben: a munkások je­lentős részének szakmát ad. Az erdőgazdaság szintúgy maga­sabban kvalifikált munkásokét kíván, mint korábban Bátaszék községben a földművelés. A 15— 20 évvel ezelőtti falu nem kí­vánt különösebben képzett em­bereket a föld megműveléséhez az állattenyésztéshez. Ma már mondani sem kell hogv milyen előrelépés van e téren. A Tolna megyei községekben a falusi értelmiségi kör nem terjed tovább három- négy embernél. Ma Bátaszéken több száz értelmiségi dolgozó mindennapi munkájával alakítja a községet, ötvenkét pedagógus dolgozik itt. Több mint ötezer kereső él a községben. Rengeteg pénz — mint munkabér — kerül a családok­hoz. A bérből és fizetésből élők száma jelentősen megnőtt, hisz ma már Bátaszéken is egyre több az olyanoknak a száma, akiknek nincsen háztáji földje — tehát valaki dolgozik a termelőszövet­kezetben, vagy ‘ illetményföldet kap —, a piacról, a boltokból él. Parancsoló szükségszerűség volt, hogy a községben kialakuljon egy olyan falusi kereskedelmi háló­zat, amely az egyre növekvő igé­nyeket maradék nélkül kielégíti. Ma elmondhatjuk, hogy a báta­széki földművesszövetkezet része­se volt a község változásának, nélküle bajosan lehetett volna ezt a nagy változást elérni. Természetesen ilyen dinamiku­san fejlődő községben rengeteg tennivalója van az államhatalmi szervek vezetőinek. Koordinálni­uk kell, látni kell a jövőt, igaz­ságot tenni az egyes érdekek összecsapásakor és még mindig kell erőt tartani arra, hogy a jövőben a község fejlődését még újabb ötletekkel, elképzelésekkel segítsék, gyorsítsák. Bátaszékre szinte az ország minden részéből érkeztek a fel- szabadulás után telepesek. A ki- és betelepítés dél-dunántúli köz­pontja itt volt. Aki ismerte az 1946—47—48-as évek eseményeit Bátaszéken, s ha most megismer­kedik az új községgel, a ten­gernyi változással, nem akarja majd elhinni, ami itt történt. PÁLKOVÁCS JENŐ (Folytatjuk) edény A kiégetett edények hatalmas kocsikba kerülnek. A további sorrend: minőségi ellenőrzés, csomagolás ói szállítás. Fotó: Bakó Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents