Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-03 / 259. szám
Adalékok Napi 300 mázsa egy mai magyar falu megismeréséhez A volt mezőgazdasági munkások, földművesek, háztartásbeliek ipari munkásokká váltak, alkalmazottak, a szolgáltatás dolgozói kerültek ki közülük. Megtörtént a község új arculatának kialakulása, a sajátos rétegező- dés. A falusi reggel megszokott képeit hiába keressük Bátaszéken. A széles, hosz- szú utcák néptelenek. Nincsenek hajnalban a község csendjét felverő, munkába induló nyikorgó szekerek, eltűnt az kép is, amikor a házakból kettesével-hár- masával batyuval, kéziszerszámmal felszerelve az emberek a mezőre igyekeztek. Uj módon jelentkezik a reggel. Az utcákon jól öltözött, táskás, siető emberek. A vas..:hoz, az autóbuszokhoz sietnek. A táskás embereké a bátaszéki reggel. Több mint ezren ülnek naponta buszra és vonatra. Bátaszéken nem újkeletű a munkások utazása, évtizedekkel ezelőtt is elmentek a munkáért még Törökországba is, most közelebb, nagy építkezéseinken, a megyeszékhelyen jut számukra alkalmas elfoglaltság. A bátaszéki reggel képéhez hozzátartozik az üzletek forgalma. Több mint 100 kereskedő készül üzletnyitásra minden reggel. A kereskedők, tehát a szolgáltatás egyik legfontosabb ága képviselőinek száma meghaladja a kétszázat. Érthető, hisz a községet ma már falusi módon nem lehet kielégíteni áruval. A reggeli forgalom jellegzetessége a tejesedényt vivők sokasága. Faluban ritka, amikor tejeskannával közlekedő ember feltűnik. Itt Bátaszéken ez már nem feltűnő. A reggeli élénkség, illetve a község változásának élénk .hatása figyelhető meg az ipari negyedekben. Kezdődik a reggeli műszak. A termelőszövetkezetek megjelenésével egyidőben megfigyelhető volt, hogy a nagyfokú munkaerő-kereslet egy része itt a községben is jelentkezett. Amíg egyesek a nagy építkezéseken, Mohácson, Dunaújvárosban, Komlón stb. kerestek munkát, mások itthon, a községben próbáltak szerencsét. A jó helyi iparpolitika helyes végrehajtása eredményeként és természetesen az igény egyre nagyobb mennyiségű áruk iránt, alapjává vált a község sajátos iparosításának, illetve a község rétegeződésének. A keresők több mint egyharma- dát teszi ki a szövetkezeti iparban foglalkoztatottak száma. Nem kell különösképpen bizonyítani, hogy a korábbi években egy-egy falusi család tagjai mivel foglalkoztak, miből éltek. Valameny- nyien a földből eltek, a földben dolgoztak. A termelőszövelkezeCIPÉSZ SZAKMUNKÁSOKAT, felsörésztüzönök*^- ÉS BETANÍTOTT FÉRFI ÉS NŐT MUNKASOKA' két műszakra felveszünk. Jelentkezés: Szekszárd, Kölcsey utca 1. szám alatt reggel 6—14 óráig. (35) tek megalakulása után leginkább csak egy személy maracff a tsz- ben a földdel együtt, s a nagy munkaerő-kereslet elszívta a családoktól a munkaképes férfiakat, nőket. A szövetkezeti ipar olyan termelőegységek felállítását tűzte célul, amelyben a viszonylag nem nagy szaktudást igénylő termékeket lehet gyártani, s e mellett a foglalkoztatottak megfelelő keresethez is jutnak. A paraszti családokból egyre többen munkásokká váltak. Az ipar már a családokba is betört: a családi tanács nemcsak a mezőgazdasági munkáról, hanem iparpolitikai kérdésekről is tárgyalt, milyen szakmát válasszon magának a fiú, a leány, hol jobb elhelyezkedni, hol kedvezőbbek a munkakörülmények, a kereseti lehetőségek. A vegyes ktsz 1950-ben alakult 40 fővel. A szövetkezeten belül még csak az alapító kisiparosok dolgoztak. Ugyanebben az évben megalakult a kádárok szövetkezete (Beck András azóta is elnöke), a fúziók, defúziók révén egyre terebélyesedett a szövetkezeti ipar Bátaszéken, egyre- másra úi szakmák jelentek meg, mind több embernek volt alkalma elhelyezkedni. A vegyes ktsz átalakult vastömegcikkgyártó ipari szövetkezetté. Jelenleg 300 főt foglalkoztatnak. Természetes, hogy itt is, mint a kádár ktsz- ben, — itt 320 munkás dolgozik — olyan ipari szakmát honosítottak meg, amelyet a háztartásból kikerülő asszony, a mező- gazdasági munkás, a volt földműves is könnyen el tudott sajátítani. És kialakult a szövetkezeti iparban az az igény is, hogy egyre-másra képzettebb embert kívánó szakmát indítsanak. A zsírzógomb gyártása már bonyolultabb tevékenység, mint például a nyalóka cukor fanyelének esztergálása. Ez a minőségi változás természetesen a dolgozók hasznára vált. Bonyolultabb munkafolyamatot kellett megismerniök és ezáltal mintegy felkészülnek a várható, nagyobb tudást igénylő munkák végzésére, a sajátos iparfejlesztés végrehajtására. A mezőgazdasági munkások, földművesek ipari munkásokká váltak. Mezei Bonifácné a háztartásban dolgozott, most a ládaüzem munkásnője, férje mező- gazdasági munkás volt, most segédmunkás. Balázs Lajos mezőgazdasági munkás volt, most a kádároknál dolgozik, felesége viszont még a tsz-ben. A község változása szinte kézzelfogható. Még napjainkban is tart ez a folyamat. Elég csak arra utalni, hogy nemrég kezdte meg működését egy 75 munkást foglalkoztató konfekcióüzem. Ezek az asszonyok a háztartásból jöttek. Azt írtuk korábban, hogy két év múlva már nem lesz szükség a mező- gazdaságban a jelenlegi 270 személyre sem, hisz a gépesítés feleslegessé teszi őket. Jelenleg mintegy 200 munkaerőt tudnának elhelyezni. A község vezetői már készülnek, hogy megfelelő alkalmat tudjanak teremteni a felszabaduló munkaerő foglalkoztatására. A község életében tulajdonképpen jelentős gazdasági potenciál az épületkarbantartó ktsz. De ez mégsem volt olyan hatással a község változására, mint a vegyes- és a kádárszövetkezet. Az épületkarbantnr • toknál tulajdonképpen azt a , munkásréteget foglalkoztatják most is, amely korábban mint magániparosok, az építőipar segédei, vagy mint segédmunkásai tevékenykedtek. Bár 180 személyt foglalkoztat ez a szövetkezet, csak annyiban járul hozzá a község rétegeződéséhez, hogy egy helyre, egy gazdasági egységbe tömörítette a szakmát. így hathatósabbá vált az egyes emberek tevékenysége, amely a szövetkezet produktumában figyelhető meg. Amikor a község arculatának megváltozásáról beszelünk, s vázoljuk a korszerűséget, a korszerűséghez való igazodást, szólni kell a szolgáltató __ szakma hatásáról is. A sokkal több kereskedőn kívül a személyi szolgáltatás . is jelentős létszámot foglalkoztat. A közlekedési szakma is több mint fél száz embert vont el a mezőgazdasági munkások, földművesek köréből: autóbusz-kalauzok, gépkocsivezetők lettek. Az állami gazdaság, amely több mint 250 személyt foglalkoztat, jelentős szerepet tölt be a községben: a munkások jelentős részének szakmát ad. Az erdőgazdaság szintúgy magasabban kvalifikált munkásokét kíván, mint korábban Bátaszék községben a földművelés. A 15— 20 évvel ezelőtti falu nem kívánt különösebben képzett embereket a föld megműveléséhez az állattenyésztéshez. Ma már mondani sem kell hogv milyen előrelépés van e téren. A Tolna megyei községekben a falusi értelmiségi kör nem terjed tovább három- négy embernél. Ma Bátaszéken több száz értelmiségi dolgozó mindennapi munkájával alakítja a községet, ötvenkét pedagógus dolgozik itt. Több mint ötezer kereső él a községben. Rengeteg pénz — mint munkabér — kerül a családokhoz. A bérből és fizetésből élők száma jelentősen megnőtt, hisz ma már Bátaszéken is egyre több az olyanoknak a száma, akiknek nincsen háztáji földje — tehát valaki dolgozik a termelőszövetkezetben, vagy ‘ illetményföldet kap —, a piacról, a boltokból él. Parancsoló szükségszerűség volt, hogy a községben kialakuljon egy olyan falusi kereskedelmi hálózat, amely az egyre növekvő igényeket maradék nélkül kielégíti. Ma elmondhatjuk, hogy a bátaszéki földművesszövetkezet részese volt a község változásának, nélküle bajosan lehetett volna ezt a nagy változást elérni. Természetesen ilyen dinamikusan fejlődő községben rengeteg tennivalója van az államhatalmi szervek vezetőinek. Koordinálniuk kell, látni kell a jövőt, igazságot tenni az egyes érdekek összecsapásakor és még mindig kell erőt tartani arra, hogy a jövőben a község fejlődését még újabb ötletekkel, elképzelésekkel segítsék, gyorsítsák. Bátaszékre szinte az ország minden részéből érkeztek a fel- szabadulás után telepesek. A ki- és betelepítés dél-dunántúli központja itt volt. Aki ismerte az 1946—47—48-as évek eseményeit Bátaszéken, s ha most megismerkedik az új községgel, a tengernyi változással, nem akarja majd elhinni, ami itt történt. PÁLKOVÁCS JENŐ (Folytatjuk) edény A kiégetett edények hatalmas kocsikba kerülnek. A további sorrend: minőségi ellenőrzés, csomagolás ói szállítás. Fotó: Bakó Jenő
