Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-27 / 278. szám
SÁR Annyit már sikerült elérni, hogy az ősz elején kövezett átjáró épült a szekszárdi Kertvárosi iskolához. De esős időben változatlanul mérgelődnek a szülők, hogy a gyerek csuromvizes lábbal ér haza, és hiába mentegetőzik, megkapja a néhány szülői nyaklevest, intő figyelmeztetésül: máskor jobban vigyázzon. Mert milyen a gyerek? Az egyik egyszerűen csak nem vigyáz, nem néz körül, hogyan kerülhetné el a pocsolyát, a víztócsát. A másik meg éppen azt keresi, hol a legnagyobb, és kipróbálja az újonnan kapott csiz- mácskát. A csábításnak nehéz ellenállni — főleg, amikor lépten- nyomon kínálkozik. Igaz, hogy a gyerekek legnagyobbrészt — különösen a városból és a Tarcsay lakótelepről járók — aszfaltjárdán tehetik meg az iskolába vezető utat. De csak a Gróf Pál utcáig... Onnan kezdve, mintha elvágták volna... Amint a Bencze Ferenc és a Gróf Pál utca sarkán lelépnek az aszfaltról, örülhetnek, ha csak a lábbelijük lesz sáros, minimum, bokáig, A Gróf Pál és a Kisfaludy utca sarkán már valóságos yizesárok állja útjukat. Van gyerek, amelyik gondolkodás nélkül belegázol a vízbe, a többség — a nagyobbak ilyenkor kézen fogják a kicsiket — a járda melletti földtúrások cipőmarasztaló sarán egyensúlyozza át magát. Az „érdekesség" az egészben az, hogy a sárnak is, a víztócsának is betonlapos járda az alapja. Jó néhány szülői értekezleten volt már téma, hogy miért kényszerülnek a gyerekek sarat, vizet járni. Volt szülő, aki így fakadt ki: „A legtöbb falusi iskolába már úgy járnak a gyerekek, hogy nem tapossák a sarat. Miért kell akkor Szckszárdon?” Tényleg, miért is kell? Mert egyik helyen csak a járművek által felhordott sarat kellene letisztítani, a másikon pedig csupán néhány méter hosszan megemelni a járdát — úgy. ahogyan a nyár végén megcsinálták a Gróf Pál utca csaknem teljes hosszában. Egyébként, hasonló cipőben járnak a közeli óvodások, és a bölcsődébe gyermeküket vivő anyák is. A kertvárosi iskola úttörőcsapata a közelmúltban vette át megőrzésre a lakótelep parkját. Ezt a cselekedetet nem lehetne honorálni azzal, hogy aránylag száraz lábbal érjenek az iskolába, és haza? BI. Kis istállóban is hízik a dollár A háztáji szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése A szarvasmarha-tenyésztés az ezer forintba kerül. A megye lami támogatása közvetlenül a ország egyik legfontosabb deviza- háztáji tehénállományának kor- nagyüzemek szarvasmarhatermelő ágazata. A tőkés orszá- szerű nagyüzemi tehenészeti te- tenyészitési bevételeit növeli, de gokba irányuló exportunknak kö- lepeken történő elhelyezéséhez hatásaiban a háztáji és egyéb rülbelül 20 százalékát a vágó- 267 millió, csak egyszerű tehén- gazdaságok szarvasmarha-te- marha és termékeinek exportja istállóban történő elhelyezéséhez nyésztésének a fejlesztését segíti adja. Emellett a szarvasmarha- 148 millió forint pótlólagos be- elő. A forgalomba kerülő vemhestenyésztés termékei szolgáltatják ruházásra lenne szükség. üsző mennyiségnek ugyanígy 70 lakosságunk húsfogyasztásának Az új tehenészeti telepek kor- százalékát a háztáji és egyéb 17 százalékát és tejfogyasztásá- szerű férőhelyein az állatok el- gazdaságok állítják elő. 1969. iának teljes egészét. A szarvas- helyezése, tartása, gondozása ter- nu£r l-től a nagyüzemek a vem- marha-tenyésztés fejlesztése mészetesen javulna. Ez azonban bos üszők ellése után 4500 forint, nagyrészt a hazai takarmány tér- az eredeti termelési szinthez ké- az jggg. évi átlagos tehénállo- mesztés—fejlesztes alapjan meg— pest csak 15 20 százalék terme— mány növekedése után 5000 fo— oldható. A szarvasmarha a ta— lesemelkedest hozna, ami tehe— rint üzemviteli célra felhasznál— karmánynövényeken kívül jól nenként 300—500 liter többlet ható állami támogatást kapnak, hasznosítja a növénytermesztés tejtermelést jelentene változatlan Az állománynövelésért járó álla- és élelmiszeripar melléktermékeit borjúszaporulat mellett. Az új is és ezekből nagy biológiai ér- kapacitásbővítést jelentő beruhá- tékű termékeket, tőkés export- zások viszont új tehénlétszám cikkeket termel. A szarvasmarha- beléptetését teszik lehetővé, ami ,, . ... , ■ - tör+étenyésztés rendkívül alacsony - >MM Uteres t«i=l«t A beruházások ü?,ző lecllése után egyben tehénmi támogatás kiszámítása az 1969. évi átlagos tehénállománynak az 1968. márciusi tehénállományhoz mék (takarmány) felhasználásá- többletet adna. val állít elő 100 dollár exportterméket. A nagy népgazdasági jelentősége ellenére a szarvasmarhatenyésztésünk 1968-ban kedvezőtlenül alakult. A szarvasmarha-tenyésztés nem kielégítő gazállomány-növelést is jelent, az üzem összesen 9500 forint állami támogatásra jogosult. Követkedaságossága, a súlyos tavaszi lyeic JÍÉllÜfi-lÜá aszály miatti kedvezőtlen tömeg- takarmány-terméskilátások és az értékű hatékonyságának növelése érdekében ezért arra kell törekedni, hogy a következő évek beru- , , , ...... , , házásai minél nagyobb arányú kapacitásbővítést jelentsenek és minél kisebb arány'ban használódjanak fel a kisüzemi férőhevemhes üszőit a nagyüzemek jobban meg tudják fizetni. Az állománynövelést szolgáló vemhes üsző ellések állami támogatása A rendelkezésre álló beruházá- 1968 hoz képest 7500 forinttal si eszközök anyagok a nagyüze- emelkedik így a nagyüzemek a mi szarvasmarha-tenyésztés fej- Piacon a fejlett, tbc-mentes körév közepi értékesítési bizony ta- ““ Ts^"kori6tozötten "te- fezeiből származó, háztáji vera- daságok ^szarvasmarha^tenyészté- szik lehetővé. Ahhoz, hogy 1980- ^üszőkért;a jövő évben ,4000sében éreztették kedvezőtlen hatásukat. flz állománycsökkenés mérséklésének indokai A háztáji gazdaságok szarvas- marha- és tehéntartó tevékenységére mindaddig múlhatatlanul ig a fejenkénti tejfogyasztásunkat ^999 forinttal magasabb árat is az élettanilag optimális 180—190 adhatnak. Mivel 1968-ban a nem literre, marhahús-fogyasztásunkat törzskönyvezett vemhes üszők ára 16—18 kilogrammra emeljük és ezer fprint volt, az exportlehetőségeinket kihasznál- 1969- év} vemhesüszőár 14—17 juk, tehénállományunkat 25—30 ®zei‘ forint között várható. Ilyen százalékkal kellene növelni, arakon pedig a háztáji gazdasá- Amennyiben a következő években Sokban előnyös és gazdaságos a háztáji tehénállomány nagyobb ve’?r“h]f? “szol nevelni. .... , ... mérvű pótlására lesz szükség, A, háztáji es egyeb tenyésztők szükség van, míg a nagyüzemek adott beruházási összegből ilyen tehentarto kedvenek növelését e a feladatuk megoldását teljesen kapacit4sb6vitést nem lehet kozvetett támogatáson kívül közÄ Sh» 1 1 »7 ia ^ megvalósítani. Ennek következté- vetlen allami támogatás is elővetkezo evekben a legfontosabb , ° termelési és fogyasztási elő- segltl- A háztáji és egyéb tenyészállat a háztáji tehénállomány ?ránOTatalnk „aV- ILohb real;- tok _ vállalattól történő vemhes uszo vásárlás esetén a vételárból darabonként 5000 forint árengedményt, vissza nem térítendő állami támogatást kapnak. A támogatás nyújtásának fő célja a tehenet nem tartó háztáji gazdaságok tehéntartásának, vemhes üsző vásárlásának az elősegítése. csökkenésének a fékezése, majd végleges megállítása. Különösen fontos ez ott, ahol a természeti adottságok kedveznek a szarvas- marhatartásnak, Ugyanakkor a közös gazdaság gyorsabb ütemű fejlesztésének akadályai vannak. Ilyenek egyes gyenge természeti adottságú termelőszövetkezetek. A népgazdaság számára a következő években a háztáji tehén- állomány nagyüzemekbe vitele, az ehhez szükséges nagyüzemi tehénférőhelyek megépítése és a meglévő kisüzemi férőhelyek felszabadítása jelentős és felesleges többletkiadással járna. Az új tehenészeti telepeinken ugyanis gazdaságok egy férőhely járulékos beruhá- nyésztésében is. A nagyüzemi zásokkal együtt 40 ezer forintba, szarvasmarha-tenyésztés 1969. ja- járulékos beruházások nélkül 25 nuár ,1-én életbe lépő, növelt álirányzataink csak később realizálhatók. " n háztáji szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségének növekedése A szarvasmarha-tenyésztés fej- __. , ... ..... l esztését és a tenyésztőkedvet a j * dezek alapjan megallapit- háztáji gazdaságokban is alapve- ■]U*F’ a háztáji tenyésztőén a jövedelem nagysága hatá- ne^ er<iemes az allami tamorozza meg. A nagyüzemi szarvas- galas adta kedvező lehetőségeket marha-tenyésztés állami támoga- ^hasznaim minden arra alkalmas úszót termekenyfttetni és a tásának jelenlegi növelése kedve- ^ f e ™rí érezteti hatását a háztáji z uszoJu et vemhes üszőre szarvasmarha-teátszerződtetni. DR. SIMON GYULA MÉM. Mezőgazd. Termelésiéit. Főosztály Divat, fogyókúra „A holnap formái" rímmel nyílt meg a londoni Berkertexben ex a magát már 1969. tavaszi mo- dellbemutatójának hirdető divat- seregszemle, A baloldali ruha- költemény neve: Hold-hölgy, a jobboldalié Első éjszaka. A többit a nézők fantáziájára bízza a rendezőség. .. Ezeket a modelleket valamivel távolabb, az ausztráliai Perzhben _ iniiiitimmiiiiiitiiiinimiiiii{fiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiimiiiiiiii)iiiiiiiiiiiiiritni!itiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiiiimiMiiiiiMiiiiiiiiiiiimiiiiiiiuiiiiiimimiiiiInu*atl3h be a minap. Afféle át- = = meneti darabok: átmenetet keMarkáns színészarc, zengő bariton, gyönyörű magyar szó. Vadász Zoltán erdélyi magyar színészre, a romániai magyar színjátszás egyik kiválóságára ezekért a tulajdonságaiért esett a filmesek választása, amikor színészt kerestek új, üzemi környezetben játszódó filmjükhöz. — Két magyar filmes buk- kant fel nálunk: Gábor Pál rendező és Zsombolyai János operatőr — mondja Vadász Zoltán. — Mindketten fiatalok, Gábor Pál az első játékfilmjének forgatására készült. Beszélgettünk, én mit sem sejtettem, s közben Zsombolyai innen is, onnan is kattogtatni kezdte a fényképezőgépét. Majd kibökték: új filmjük, a Tiltott terület egyik főszerepére szemeltek ki. — Örült az ajánlatnak? — Bevallottam nekik, hogy . a mozit imádom ugyan, s Tom Mix óta, kicsi gyerekkoromtól fogva lelkes mozilátogató vagyok, de a filmet csak a nézőtérről ismerem. Még sohasem játszottam filmszerepet. Azt mondták, bízzam rájuk. Elkészültek a próbafelvételek, és amikor szeptemberben Pestre érkezett a kolozsvári magyar társulat, s vele én is. már a pályaudvaron vártak a filmszerződéssel. Mondanom sem kell, hogy nagyon boldog voltam, s külön azért is, mert végre hosszabb időt tölthettem az eddig szinte 'csak hírből ismert Budapesten. — ízlett a forgatási munka? — Nagyon izgalmas volt a kirándulás a hetedik múzsa birodalmába. A színpadi szí- nesz munkájától eltér amit itt csinálunk: a hat hét helyett, amennyit egy színpadi színész kap a szerep megismerésére, itt jóformán csak percek állnak rendelkezésére. Az esténként levetített „musz- ter”-okat meg se mertem nézni. Féltem, hogy nem tetszem majd magamnak, hibákat veszek észre és másnap azokra ügyelek; ettől pedig az alakítás elveszítheti spontanitásái. Most kíváncsian várom a kész filmet, a. Tiltott terület-et. Hoffer Ádám csoportvezető szerepét játszom benne, egy, csak az utasításoknak engedelmeskedő merev embert, aki a tragédia során döbben rá arra, hogy a papír igazsága nem minden. — Mi volt a forgatás legnagyobb élménye? — A közös munka Dayka Margittal. Kis szerepe volt csupán a filmben, de azzal a ritkán látható odaadással készült fel rá és hajtotta végre a fiatal rendező utasításait, ami a régi nemzedék színészbecsületére jellemző. De nagyon jólesett együtt dolgozni a többi kollégával — Bánffy Györggyel, Büros Gyöngyivel és Orsolya Erzsivel is. — Mit csinált Pesten a forgatáson kívül? — A múzeumokat és a színházakat jártam. — Mi volt a legnagyobb élmény? — A Nemzeti Színház Mó- zes-előadása, s benne Sinko- vits Imre alakítása. speznek a nagyestélyi és a pizsa- E ma között, y i Ezt a kerékpárt hiába hajtja, ha = valamelyik városba akar vele ‘ S menni. Viszont nem hiába ke- = rékpározik, ha fogyni akar. A E fogyásért pedig a nők mindenre 5 képesek, még arra is, hogy egy — helyben kerékpározzanak .kilo- * jiiiiiiiiiiiiiimiiiiiMitiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiir .................................................................... m étereket,"
