Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-26 / 277. szám
Vetélkedő magas színvonalon Ebben az esztendőben másodízben rendezik meg Szekszárdon a Babits Mihály versmondóversenyt, amelynek első fordulóját vasárnap tartották a városi művelődési központban. A megye- székhely nagy szülöttének emlékét ápoló versenyre meglepően szép számú fiatal versmondó jelentkezett a megyéből: több mint félszázan álltak a bíráló bizottság elé. A zsűri a kötelező költemények meghallgatása után úgy döntött, hogy 37 szavaló érte el a kívánt színvonalat, így a délutáni versenyben ők vetélkedtek. Színvonalas, a fiatalok érdeklődéséről, felkészültségéről tanúskodó vetélkedőt hallgathatott végig vasárnap délután a gyér számú érdeklődő közönség. Rangsorolás nélkül: tetszett az idén először szereplő Mittermaier Erzsébet gazdag hanganyagú, tartalmilag is szépen felépített versmondása, aki Tóth Árpád Április című versét szavalta, Lő- kös Margit — elsősorban kitűnő versválasztása miatt, Nácsa Margit, s a fiúk közül Sági László. Az egész versenyre általánosan jellemző a rossz verválasz- tás. Már az is különös, hogy fiatal, 16—20 éves fiúk-lányok szinte kizárólag szomorú hangulatú költeményekkel léptek közönség elé, de a versek érzelmi, tartalmi mondanivalója sem függetleníthető, olykor alkattól, életkortól. orgánumtól. Azt hiszem ez az, amire a fiatal versmondóknak a következő fordulókban elsősorban ügyelniük kell... A bíráló bizottság, — amelynek elnöke Csányi László költő volt, tagjai Dorogi Zsigmond a Magyar Rádió szerkesztője, Bicskei Gábor, a Népművelési Intézet munkatársa, és Kárpáti Gábor a Szekszárdi Városi Művelődési Központ igazgatója —, a szabadon választott költemények meghallgatása után úgy döntött, hogy a délutáni versenyben részt vevő szavalók mindegyike méltó arra. hogy a következő fordulóban is szerepeljen. A vasárnapi vetélkedő legjobbja a zsűri véleménye alapján: Lokös Margit, aki összesen T9 pontot szerzett, Nácsa Margit a következő 18 ponttal, a harmadik helyre több 16 pontot elért szavaló esélyes. Ez az eredmény természetesen még nem „perdöntő”, a következő két fordulóban dől majd el véglegesen, kik a megye legjobb fiatal versmondói. Végül egy megjegyzés: hiányoztak a rendezők. Legalább arról kellett volna gondoskodni, hogy az a kevés ember, akit valóban érdekelt a verseny, zavartalanul hallgathassa végig. (dL k. A legújabb ismerőseim Hat nő és négy férfi, másfél nap alatt. Hivatalos ügyben, országos sajtótájékoztatóra utaztam Mátrafüredre. Elég nagy távolság, de az új ismerősökön keresztül még nagyobbat bejártam. Az egész országot. A szekszárd—budapesti személyvonaton három asszony mesélte el az életét, a sorsát, az örömét. Darabné kezdte, aki Fejér megyében lakik két község között, távol a köves- úttól is. Egyszercsak arról beszélt, hogyan ment férjhez. Szegény lány volt. A legény, aki elment hozzájuk, mert kommendálták neki, hogy jó asz- szonynak való, dolgos, ez a legény a mulatozásairól volt híres a sok földje mellett. Meg is mondta neki a lány rögtön, mégpedig tegezve, bár azelőtt soha nem látta, hogy ad neki „határidőt”, ami alatt kiderül, meg tud-e változni. A dolog nem ment simán, de végül is összekerültek. Azt mondja Darabné, különb férjet nem kíván senkinek. Sokkal több gondja akadt a fiával, illetve annak az életútja egyengetésével. Rendkívül nehezen szánták rá magukat a szövetkezeti tagságra, ezért úgy vélték családon belül, hogy ha már a vagyon odalett, legalább „úriember legyen” a fiúkból. Az idős, komoly, igen kedves természetűnek látszó asszony határozottan állítja, az ő fia úriember. Gépszerelő a szövetkezetben, a közös gazdaság taníttatta ki. Gépkocsivezetői jogosítványa is van. A körülbelül húsz évvel fiatalabb, Debrecen ■f*- környéki asszony mintha szükségét érezte volna a hallották után, amikor leszállt Darabné, Budapestig ő is elmondott mindent. Lehúzta modern műbőr csizmáját, megigazította térdig érő meleg nadrágját, ne kandikáljon ki a. szoknya alól, aztán eldicsekedett: sikerült Debrecentől csaknem Szekszárdiig frissen elhozni a vágott tyúkokat. Itt, a húgánál persze mindjárt felforralták a húst, és kitették a hideg kamrába. Rengeteg a baromfija, ez a jó a tanyai életben. Náluk nincs televízió, de ő azt a\ helyet soha nem hagyja ott. Különben is falu lész lassan, iskolát építettek és vannak új házak. A harmadik asszony fiatalabb, valósággal lubickol a szórakozásban. Nagyon beszédes, versengett a debreceni asszonnyal, hogy ő még többet elmondjon magáról és kis családjáról. A férje tíz év óta ugyanazon a helyen dolgozik, gyári munkás, amellett zenész és már a kisfiúk is kitűnően játszik cimbalmon. Az asszony úgy érzi, maga is tudna bánni valamilyen zeneszerszámmal, de nem vesződik vele.' Inkább táncol, vagy beszélget, vagy nézi a tv-t, a mozit. Efa elmennek a bálba és az reggelig tart, ők reggelig táncolnak. Különben ő is nevei baromfit, nem is keveset. A nagyüzemi csirkét képtelen megenni. Egyszer, amikor már csak annyi tyúkjuk volt, amennyit meg akartak hagyni, a férje buzdítására vett két kiló aprólékot az üzletben. Már akkor nem tetszett neki, amikor föltette főni. A férje ette meg az egészet. Néhány nappal később kénytelen volt az egyik nagy tyúk lábát eldobatni a fiával, hogy egy jót főzhessen. A következő ismerősöm budapesti özvegyaszszony, az életkorát még hozzávetőleg sem tudtam megállapítani. IBUSZ fizetővendég-szolgálati szobát tart fenn a belvárosban, és mintha kizárólag ezzel telne az élete, félig nyitott és állandóan összefogott pongyolában tartózkodik otthon. A haja marinai'ladisan lóg. Az IBUSZ-szo- bában elektromos berendezés melegíti a radiátort. a hallban pedig gázzal fűti a cserépkályhát, illetve fűthetné, de minek. Az előszobában nagy hűtőszekrény, az 6 lakószobájában televízió. Az lBUSZ-szoba régi, patinás szekrényének üvege mögött néhány mütyürke és egy félig összetekeredett oklevél, valamilyen oktatásban való részvételért. Az idősödő hölgy megkérdezte, hoztam-e törülközőt, bár ez a szoba első osztályú. A búcsúzásnál remélte, hogyha Pesten járok, ismét ide fogok jönni. Megköszöntem « szállást. Jól aludtam. Gyöngyöstől Mátrafüredig, az autóbuszban egy notórius üdülővel tereferéltem végig az utat. Valamikor bányász volt, de „lerobbant” és azóta mindig csak erősíti magát. Rettenetesen sovány, nyilván azért utalják be állandóan. Végigette az ország legjobb üdülőit. Előre cuppogatott, hogy itt milyen jó lesz majd, mert emlékszik, egyszer is, régebben négyféle ételből lehetett riasztani. Sopront viszont átkozza, ott mindig krumplit adtak. C ajtótájékoztató. Az MTI fotoriportere egy ^ gyöngyösi kislány. Mindössze tizenkilenc éves, képzőművészeti középiskolát végzett, pályázattal jutott be az MTI-hez, S0 jelentkező közül egyedül ő maradt meg végül is. Rengeteget utazik, állítása szerint a sajtótájékoztatót megelőző héten összesen hat órát aludt. Amikor elvetődik Gyöngyösre, a szülői háznál jól kialusz- sza magát. Szakmaszeretetét mutatja, hogy ha kell, még a traktor tetejére is felmászik a fényképezőgéppel. Egészen új foglalkozást képvisel Korsch Zoltán: információs mérnök. A Vörös Csillag Traktorgyárnak dolgozik, a sajtótájékoztatón is megragadott minden alkalmat, hogy a Dutra traktorok kiváló tulajdonságait népszerűsítse. Olyan egyéniség, mint egy reprezentatív nyugati üzletember. Névjegykártyája is van. Egy asztalnál ebédeltünk, s ezalatt interjúval felérő ismertetést adott a magyar traktoriparról. A ki mellettem ült az autóbuszban Buda1 pesttől Szekszárdig, anyagbeszerző. Van egy 300 öles vikendtelke a főváros mellett és ezen a földön maga készítette kerti traktorral dolgozik. Nem mérnök, nem is technikus. Anyagbeszerző. Falusi gyerek volt, gimnáziumot végzett. Régóta olvassa, tanulmányozza az Ezermes- ter című kiadványt. A traktor motorját természete-'- sén készén vette, de az egész jármű, ez a mini- erőgép az ő bütykölése. Budapesti házi műhelyekben barkácsol. Most egy egészen új talajművelő mini-szerszámot akar feltalálni, elkészíteni. Nem mérnök. Anyagbeszerző. Arra kértem szerezzen Super Silver borotvapengéket, mert nem kapok sehol. Kölcsönösen felírtuk egymás címét. Számíthatok a pengékre. GEMENCl JÓZSEF Két kiállítás egy napon „Megfogalmazott“ látomások Vasárnap délelőtt 11 órakor nyílt meg a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum emeleti termében Czétényi Vilmos festő- és grafikusművész kiállítása. A tárA család munkájánál •redménye a kényelmes otthoni, a kiegyensúlyozott hétköznapok, a gyermekek megnyugtató jövője. Előre nem látott esemény súlyos gondokat okozhat. A baráti támogatás, az emberi segítőkészcég mellett a család anyagi támasza az idejében kötött ÉLETBIZTOSÍTÁS (182i lat ünnepélyes megnyitóján, amelyen a művész is jelen volt, Lázár Pál festőművész méltatta és mutatta be a Szekszárdon először kiállító Czétényj Vilmost. A művész egy évtizedes alkotómunka után önálló tárlatot először 1965-ben rendezett Budapesten a Dürer-teremben, egy évvel később Kispesten, majd 1967-ben Várpalotán volt önálló kiállítása. Szekszárdon valóban érdekes, egész művészetét reprezentáló alkotásokkal mutatkozik be. Munkáira a kísérletezés jellemző, a kiállított félszáz alkotás a lehető legváltozatosabb technikával készült, egyaránt otthonos a festészetben, grafikában is. Képeinek erős gondolatisága a „megfogalmazott” látomások szuggesz- t(v erővel hatnak a nézőre. Czétényi Vilmos kiállítása bizonyára sok érdeklődőt vonz, hiszen ez az első alkalom Szekszárdim, hogy a tehetséges, egyéni hangú művész munkáival megismerkedhessünk. Húszéves az állami mozi Jubileumot ünnepelnek ebben az évben a moziüzemi vállalatok: húsz esztendeje, hogy állami kézbe kerültek a filmszínházak. Ebből az alkalomból a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat rendezett kiállítást, a múzeumban, amelyet szintén vasárnap délelőtt nyitottak meg. A kiállított anyag bemutatja a mozik két évtizedes fejlődését, színes felvételek tanúskodnak arról, hogy a megye filmszínházai korszerűség esztétika szempontjából is megfelelnek a kor követelményeinek. Láthatunk néhány igazán modem, reprezentatív kivitelű falus; mozit, — amelyet méltán megirigyelhet a megye- székhely is — különböző méretű filmek vetítésére alkalmas géneket. hangosító, világító berendezéseket. Fényképfelvételek számolnak be arról, hogy a közönség nemcsak a mozivásznon találkozhat kedvenceivel, régi dokumentumok ismertetik meg a látogatóval a megye mozijainak „múltját”. Megtudhatjuk azt is, hogy a magyar filmek hol, milyen sikerrel szerepeltek, statisztika számol be a fesztiválokon szerzett díjakról. A kiállított anyag az elmúlt húsz évet mutatja be, de a bogyiszlói mozi makettjét .látva. egy kicsit a jövőt is. A szekszárdi múzeumban rendezett két ' kiállítás vasárnapi megnyitóján részt vett Szabópál Antal a megyei tanács vb-elnöke. Az Aleópéh Állami Gazdaság felvételre keres hegesztő, kovács, autó-villamossági szakmunkásokat. Jelentkezés a gazdaság központjában. Felvétel esetén útiköltséget, térítünk. (2Í>7) Esztergályos szakmunkást keres az Állattenyésztési Sutató Intézet Kísérleti Gazdasága Alsótengelic. Jelentkezés levélben, vagy személyesen a gazdaság központjában. (252) A Bonyhád és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatósága az épülendő új áruházba képesítéssel rendelkező bolti dolgozókat keres felvételre. Fizetés kollektív szerződés alapján. Bonyhádi lakosok előnyben. Jelentkezni lehet a szövetkezet személyügyi előadójánál 1968. december 15-ig. (247) Munkában Mözsön Sorra érkeznek az ország különbőzé állami gazdaságaiból, termelőszövetkezeteiből a vetőburgonya-szállítmányok. Ennek válogatását és prizmázását végzik most * szövetkezet asszonyai. A téli időszakban hárman foglalkoznak kapa-, kasza- és ásónyélkészítéssel. Ebben a szezonban 10 000 darab készül. A képen Rikker József ét, Fruzsina Mihály. A gépműhelyben dolgozók sem panaszkodhatnak munkanélküliségre. A folyamatos gépjavítás egy pillanatra sem szünetel. Fekete "János. Czinner Sándor és Iván Árpád munka közben. Fotó: Bakó Jenő
