Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-13 / 241. szám
Szocialista szerződést kötött a Pécsi Tudományegyelem Állam- és Jogtudományi Kara és a Tolna megyei Tanács A Pécsi Tudományegyetem Állam- ás Jogtudományi Kara és a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a szocialista államépítés, a tanácsi munka elméleti és gyakorlati problémáinak összekapcsolása, a fiatal jo- gásznemzedék elméleti és gyakorlati képzésének elmélyítése érdekében szocialista szerződést kötött!A szerződésben rögzítették azokat a területeket, amelyen a két fél eredményesen együtt tud működni. A szerződés mindkét fél részére kölcsönösen előnyös, mert elsősegíti egyrészt a tanácsi tevékenység magasabb szintre emelését, másrészt a jogi oktatás eredményességét, főleg a gyakorlati anyagoknak az egyetem rendelkezésére bocsátásával és a megye területén történő államigazgatási, szociológiai, gazdasági és egyéb mérések támogatásával. A szocialista szerződés értelmében a jogi kar részt vesz a megyei tanács által kezdeményezett vizsgálatokban, illetve a megyei tanács részére vizsgálatokat végez, szükség esetén a különböző tanácsi oktatásokba bekapcsolódik. elősegíti a megye káderszükségleteinek kielégítését. A megyei tanács pedig az elmondottakon túlmenően is támogatja a kart oktató-nevelő, tudományos kutató és egyéb feladatainak 'ellátásában. A részletes együttműködési programot az egyetem és a megyei tanács vezetői minden év november 1-ig dolgozzák, ki. Fűrésztelep épül Csibrákon Tolna megyében korszerű fűrésztelep építését kezdték meg a hőgyészi erdészet csibráki üzemrészében. A telepen évenként 14 000 köbméter fagyártmány- alapanyagot felhasító, nagy teljesítményű gatter fűrészgépet építenek be, továbbá egy szalag, — egy inga, vagy daraboló — és öt körfűrésszel berendezett üzemet létesítenek az udvaron álló százférőhelyes, volt gazdasági istálló átalakításával. A telepen parkettát, bányadeszkát és bútorlécet gyártanak majd Kovács Ferenc műszaki vezető tájékoztatása szerint, gondoskodnak a munkások védelméről is, porelszívó berendezést szerelnek fel és szociális rendeltetésű helyiségek is lesznek. Az új fűrésztelepet a Kurd községben lévő régi helyett építik, azt megszüntetik, s a terv szerint január elején már megkezdi működését az új üzem. Eladunk 1 db újszerű állapotban lévő BELORUSZ FORGÓRAKODÓ GÉPET. Érdeklődni lehet: Sárköz— Völgységi Vízitársulat, Bonyhád, Somogyi u. 1. Tel.: 19. (153) Felnőit a feladatokho. Vezetőségválasztó taggyűlésen Az iregszemcsei kutatóintézethez tartozó állami gazdaság pártszervezetében pénteken délután tartották a vezetőségújjáválasztó taggyűlést. Szerényen feldíszített terem, mindenki ünnepi öltözékben, alig akad még igazoltan távol maradó is. A napirend szabványos: köszöntik a vendégeket, megválasztják a díszelnökséget, a titkár beszámol a kétéves tevékenységről, hozzászólások, majd megválasztják az új vezetőséget. Mindennek azonban rendkívül tartalmas kicsengése volt, a szabványos keret nagyon sok jellegzetes és tanulságos mondanivalót takart. A téma a kétéves munka értékelése volt. E sorok írója azonban jól visszaemlékszik e pártszervezet immár másfél évtizedes életére, közvetlen élmények alapján hasonlíthatja össze a múltat és jelent. Az összehasonlítás jobban kiemeli az utóbbi két évet. Ez a két év önmagáért is beszél, ám a régebbi időszakkal való összehasonlítása éppen olyan vonást tesz plasztikusabbá, amelyikre nagyon fel kell figyelni. Ez a pártszervezet akkoriban néha valamiféle közéleti intri- kus szerepét töltötte be. A különféle elvek rossz értelmezése, eltúlzása következtében inkább azzal törődtek, hogy kinek mi van a füle mögött, kit hogyan lehetne és kellene eltávolítani stb. Az, hogy közben haszontalanul pazarlóáőtt az állam sok millió forintja, valahogyan „nem az. én asztalom’' téma volt számukra. Ezt már felesleges lenne mélyebben elemezni, mert ami megtörtént, megtörtént. Viszont most éppen e közösségi milliók köré csoportosul ennek az egész pártkollektívának a munkája. A beszámoló is, a hozzászólások is ezt tükrözték, de erre lehet következtetni más jelekből is. Néhány évvel ezelőtt a gazdaság még három és fél milliós veszteséggel zárt, most már a nyereséget számolgatják: egymillió, vagy másfél. Amikor önkritikusan elemzik az egyes- vezetőségi tagok tevékenységét. vagy a párttitkár Folmeg János boncolgatja a saját munkáját, a nézőpont az. hogy a politikai, szervező munkájukkal, hogyan segítették a gazdálkodás, eredményességét. Amikor szóba kerül valamelyik gazdasági vezető, elsősorban azt nézik, hogy mit tett és tesz a gazdaság eredményei érdekében. Az egyik felszólaló például mindössze egy konkrét esetet mondott el: nagy, teljesítményű gépet vezényeltek egy kisebb munka elvégzésére. „Jobb szervezéssel, kisebb géppel, kisebb költséggel is elvégezhették .volna”. Ííem fecsérelődtek el tízezrek, a költségkülönbözet a gazdaság méreteihez képest elenyésző, de nagy dolog, hogy az ilyenre már felfigyelnek. És nem is csak a vezető funkcióban lévők. Aki ezt az esetet taggyűlésen elmondta, egy fizikai munkás volt. mert így sok olyan probléma kerülne feliszínre, amit közösen eredményesebben lehetne megoldani. Az igazgató a munkaidővel kapcsolatos új törekvésekről adott tájékoztatót — az előző felszólalásokban felvetettek alapján. Ugyanígy bizonyos bérezési problémákról. Ebben is, abban is a munka áll a középpontban, minden ebben csúcsosodott ki, minden erről az oldalról került szóba. A párttitkár az egyik felvetéssel kapcsolatban védelmébe vette a gazdasági vezetést —, de ez esetben is a munka jelentette a meghatározót. A gazdaság pártszervezete nemcsak létszámban szaporodott meg, hanem felnőtt, megerősödött — úgy is mondhatnánk, felnőtt a valóságos feladatokhoz. Két pártszervezet Itt van például egy másik eset. A kutatóintézet és a gazdaság egy vezetés alatt áll ugyan, de mindkettő önálló, mindkettőnek más az elszámolási, szervezeti rendszere. Pártszervezeti szempontból ez a különállóság akkor kezdett problémaként felvetődni, amikor fokozatosan előtérbe került a pártpolitikai munka termelési és gazdaságossági szempontjai. A párttagság zömét a gazdaságiak tették ki, de ők nem tudtak érdemben bekapcsolódni az intézeti munkába. Érezték, hogy a politikai munkájuk az intézetben így nem igen tudja meghaladni a formalitás kereteit,- ezért keresték a megoldást. Végül úgy látták, hogy jobb lenne, ha az intézetben önálló pártszervezet alakulna. Végül ez meg is történt. Sok érdekességet, izgalmat jelentett a taggyűlés választási része. Nagyszerűen kidomborodott, hogy a gazdaság nagy létszámú alapszervezetében nyoma sincs a közömbösségnek. A jelölő bizottság előzőleg közvélemény-kutatást végzett, ennek alapján megtette a maga javaslatát, de a taggyűlés ennek ellenére bővelkedett meglepetésekben. Javasoltak, ellenjavasoltak, megszavaztak, kibuktattak. Aki felkerült a listára nem azért került fel, mert a vezető javasolta, hanem mert a többség jónak látta. Jellemző. hogy az igazgató, a tagsági jogaival élve, javasolta az egyik traktoros felvételét a listára. A taggyűlés nem szavazta meg Nem kapta meg a szükséges számú szavazatot az egyik olyan párttag sem, akit a jelölő bizottság javasolt. Taggyűlés közben újra össze kellett ülni a jelölő bizottságnak, hogy valakit javasoljanak a vezetőségbe, ugyanis az előírt vezetőségi létszámból a kibuktatás miatt egv még hiányzott. Az öttagú jelölő bizottságban is vita kerekedett, végül 3 „mellette” és 2 „ellene” szavazattal terjesztették a taggyűlés elé a jelölt nevét. Valaki javasolta, hogy a főagronó- must is vegyék fel a jelölő listára. Ketten is felszólaltak ellene. Elmondták, hogy afőagronó- mus becsületes, kiváló kommunista, jól megállja a helyét szakmai munkakörében, rátermett is lenne a vezetői tisztségre, de az egyéb súlyos teendői miatt kár lenne még ezzel is terhelni. Végül a főagronómus mégis megkapta a többséget, sőt a titkos szavazás során is. Az eddigi párttitkárt, Folmeg Jánost ismét megválasztották párttitkámak — méghozzá ellenszavazat nélkül. BODA FERENC Bírált „felfelé“ Valaki felhozta, hogy az egyik esetben bírált „felfelé”, de úgy érezte, hogy nem jó szemmel néztek- rá. A következő felszólaló ezzel kontrázta meg: „Ha valaki elvégzi tisztességgel a dolgát, senki sem keres benne hibát.” A kommunista főagronómus is felszólalt. Amellett érvelt, hogy jó lenne, ha a. pártvezetőség időközönként beszámoltatná mint gazdasági szakembert, Marina Csajkovszkaja gordonkaestje Alig néhány napja vette szárnyaira a világhír Marina Csajkovszkaja nevét, amikor megnyerte a budapesti nemzetközi csellóverseny 20 ezer forintos első díját. A Szovjetunióban mérhetetlenül sokat áldoznak a zenekultúra fejlődésére, zenei nevelési rendszerük kiépítésére (csak például a hétéves tervben évenként 200 zeneiskolát létesítettek). Már nem is csodálkozunk, hogy á világ valamennyi nagy zenei versenyén a legszebb babérokat aratják legtehetségesebb fiaik. Győzelemsorozatuk egyik legújabb állomása Marina Csajkovszkaja budapesti sikere. Csajkovszkaja mindent tud a hangszerén, amit csak meg lehet tanulni. Gyönyörű hangja, szédületes technikai felkészültsége, stílusos formálása, vitathatatlan tehetsége méltán helyezte a verseny 59 indulója elé. Műsorán három nagy szonáta szerepelt. Első száma Francoeur, az 1700-as évek francia udvari muzsikusának szonátája volt. Előadásával híven tükrözte korának gáláns, táncos világát. Szárnyaló fantáziája bontakozott kj Beethoven Erdődy grófnénak ajánlott rögtönzésszerű szonátájában. Nagy 1 sikert aratott a Kodály-szólószonáta filozofikus, szemlélődő megfogalmazásával, nem különben a ráadásra adott két Csajkovszkij- darab könnyed eleganciájával. A hangversenyen közreműködött Szebenyi János, élvonalba tartozó fuvolaművészünk, örvendetes eredmény volt ez, mert a Filharmónia bérletsorozatában először szólalt meg fuvola, mint szólóhangszer. Szebenyi pedig kiváló mestere hangszerének. Ezt bizonyította Mozart nyolcéves korában írt C-dur szonátájának kedves, bájos előadásával. Tetszést aratott a Debussy- és Farkas-mű megszólaltatásával is. Az ünnepi hangulatú hangverseny sikerének méltó részesei voltak a zongorakíséretet ellátó Nina Arnoldi és Miklós György zongoraművészek. Húr Népújság 3 A haza • szolgálatáért... Szombaton délelőtt Rúzsa János, az MSZMP Szekszárd Városi Bizottságának első titkára fogadta Bregovics György munkásőrt, a Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozóját. A városi pártbizottság első titkára, a belügyminiszter és a munkásőrség országos parancsnokának kitüntetését adta át Bre- govics Györgynek. A munkásőrségben végzett pártmunkáért, valamint a termelő- munkában elért eredményeiért a Haza szolgálatáért érdemérem aranyfokozata kitüntetést adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Pal- kovics István alezredes, a munkásőrség megyei parancsnoka, Tóth József, az MSZMP szekszárdi járási bizottságának első titkára, valamint Kiss András járási-városi munkásőrparancsnok. A kitüntetett munkásőrt délelőtt Zsigovits Ferenc, a gépjavító vállalat igazgatója pénzjutalomban részesítette. * ... T akodalomba takartam 17 menni, a családdal együtt Pusztahencsére. Pénteken délután kaptam az értesítést, hogy szombaton reggel egyenruhában jelentkezzem a városi titkár elvtársnál. Nem tudtam, miről van szó. Azt mondtam az asz- szonynak, no, majd elmegyünk abba a lakodalomba a délelőtti vonattal. S akkor megtudtam, hogy tizenegy órakor az igazgató elvtárs akar velem beszélni... Hát majd csak eljutok a lakodalomba. — A géppuskások szakasz - parancsnoka vagyok. Igen jó fegyvereink vannak, jól együtt van a szakasz is. Ami feladatot eddig a párt, a parancsnokaink ránk bíztak, becsülettel teljesítettük. Az idén is például, a tavaszi, meg az őszi lőgyakorlatot kiváló eredménnyel hajtottuk végre. Megtanultuk a fegyvert használni, tudjuk alkalmazni, ha szükség van rá, bármilyen körülmények között... — A munkahelyemen is, úgy érzem, elégedettek velem a vezetők. Hisz brigádom, a gépjavító vállalat kísérleti műhelyében, már kétszer elnyerte a szocialista brigád címet. Most is úgy állunk -a vállalás teljesítésével, a jubileumi verseny során, hogy a termelési tanácskozásnak nem okoz majd gondot, hogy harmadszor is feljogosítson bennünket a szocialista brigád cím viselésére.. . A kitüntetés, úgy érzem, szakaszom és a munkahelyemen a brigádnak is egy kicsit szól, hiszen a pártmunkát csak így, kollektíván lehet jól, eredményesen teljesíteni — mondotta munkatársunknak Bregovics György elvtárs.- Pj 1968. október 13.
