Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-10 / 238. szám

Motdv Szó,-ceira Kon^Y^1 \T. „ T''űSf Leona-' (j^p Vinr ' Z • "LoL ' MEGYEI'w VBJtB-SKUBWHAI EPUJSAB ;&»M AGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNÁ MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANAfcS LAÍJJA II világ siet XVIII. évfolyam, 238. szám ARA: 80 FILLÉR Csütörtök, 1968. október 10. Megnőttek Humphrey esélyei ? Nixon kedden este a minneso- tai Minneapolisban tartott vá­lasztási gyűlésen élesen támadta demokrata párti riválisát. A mintegy 8500 republikánus hall­gató előtt Nixon azzal vádolta Humphreyt, hogy megválasztása esetén ,,a történelem legköltsége­sebb elnöke" lesz. A köztársaság párti jelölt állítását azzal támasz­totta alá, hogy Humphrey az amerikai történelem legköltsége­sebb szenátor^, volt, 50 milliárd dolláros programokat terjesztett elő és elnökké választása esetén se sokat változna. „Szerencsére, nem fogjuk hagyni, hogy ez bekö­vetkezzen” — fűzte hozzá. Humphrey ugyanebben az idő­ben Bostonban fejtette ki prog­ramját „a bűn és zavargás le­küzdésére". Hangsúlyozta, hogy még kell fékezni Amerika nagy­városaiban a tüntetéseket és min­den ilyen esetben a megfelelő törvény szerint kell 1 büntetni a zavargások okozóit. Kijelentette: elnökké választása esetén gon­doskodni fog a nemzeti gárda egységeinek különleges kiképzé­séről és minden esetben katona­ságot küld a zavargások leveré­sére az egyes államok és' városok vezetőinek kívánsága szerint. A „Sindlinger és társa” köz­véleménykutató intézet jelentése szerint Humphrey megelőzte Nixont azok között a választók között, alak hallották, vagy ol­vasták a vietnami háború kérdé­seiről adott nyilatkozatát. Negy­vennyolc állam 1804 szavazati joggal rendelkező polgára közül 703-an ismerték Humphrey be­szédét, amelyben a vietnámi bombázások beszüntetését ígérte. A 703 személy közül 37 százalék Humphreyt szeretné elnökként látni, 30 százalék Nixont, 13,7 százalék az úgynevezett harmadik párt jelöltjét, Walláce-t, 12 száza­lék nem foglalt állást, 7,3 száza­lék pedig egyiket se választja. Azok .közül, akik nem hallották vagy olvasták a nyilatkozatot még mindig 37,1 százalékkal Ve­zetnek Nixon hívei. Az amerikai szenátus és kép­viselőház együttes ülésén kedden megegyeztek abban a törvényja­vaslatban, amely megtiltja a lő­fegyverek postán keresztül törté­nő eladását. Az intézkedés sze­rint nem lehet egyik államból a másikba rendelésre fegyvert kül­deni: nem adható el fegyver egyetlen államban sem más ál­lam lakosainak: 18 éven aluliak nem vásárolhatnak puskát; a pisztolyvásárlók korhatárát pedig 21 évben állapították meg. A törvényjavaslat most mindkét ház elé kerül, mielőtt Johnson elnök aláírásával törvényerőre emelke­dik. Wilson a rhodesiai miniszterelnökkel tárgyal Wilson miniszterelnök küjön- repülőgépé kedden ; éjfélkor megérkezett Gibraltárba, ahol a brit kormányfő egy angol hadi­Újjászületik egy vár Ebben az esztendőben közel egymillió forintot költenek a si- montornyai vár felújítási munkálataira. Széli Géza régész a kőtár négyszáz köve között, melyeknek nyolcvan százaléka be­építésre. a többi az acélból és üvegből készülő múzeumba kerül. Képriport az 5. oldalon. hajó fedélzetén találkozik lan Smith rhodesiai miniszterelnök­kel. A „Rettenthetetlen ’ nevet vi­selő angol rombolóig brit hadi­tengerészet köreiben úgy tart­ják számon, mint a világ „leg­nagyobb úszó kínai vendéglőjét”. A 25 millió dolláros költséggel épült hadihajón ugyanis Hong­kongé és Singapore-i szakácsok teljesítenek szolgálatot, — ösz- szesen 57-en — és kínai ételek­ből álló menüket szolgálnak fel a tiszteknek és a legénységnek, akik — közölte a haditengeré­szeti minisztérium egyik tiszt­viselője —, rendkívül ügyesen bánnak a kínai étkezésekhez használt pálcikákkal. Nem tudni, hogy a kínai kony­ha remekei mennyiben fogják befolyásolni a brit—rhodesiai tárgyalások sikeres alakulását. A MÉM-ben a miniszter és a osztottak már az első öt percbe» miniszterhelyettesek munkája észreveszik, hogy vezetőjüknek minden reggel sajtóolvalsással, halvány gőze sincs a legfrissebb tehát tájékozódással kezdődik, eseményekről, a legújabb változá- Valamennyi cikk, ami aznap a sokról, fejleményekről, tehát ar- mezőgazdasággal foglalkozik, ról, ami a témában, a tárgykör, előttük vem, kivágva. Minimum ben, tegnap, vagy éppen ma fél órát vesz igénybe az írások reggel történt. elolvasása, elemzése, értékelése, de gyakran fél óránál többet is. S ma már senki sem lepődhet meg azon, hogy egy miniszter, roppant méretű elfoglaltsága el­lenére, munkája szerves, sőt, kö­telező részének tekinti a sajtó­félórát, s újságolvasással kezdi a napot, A tervszerű, a tudatos, a ki­hagyás nélküli informálódást az élet üteme diktálja. Az a gaz­dasági vezető, aki mindennap utasításokat ad és döntéseket hoz. félelmetes bizonytalanság­ban érezheti magát, ha mellőzi a folyamatos informálódást, vagy ha csak alkalomszerűen tájéko­zódik. Ebből következik, hogy a gazdaságvezető nem szoríthatja többé az újságolvasást a szűkös szabad idő perifériájára, hanem a napi munka részeként kell, hogy kezelje, hiszen az nem szórakozás, nem időtöltés számá­ra, ellenkezőleg, vezetői segéd­eszköz, amely növeli az irányító munka hatékonyságát, s bővíti az áttek intőkés zfcéget. Hogy milyen fehér foltokat hagy a tájékozottság felületén a nem folyamatos saj tool vasás, az a lapok mindegyikével bizonyít­ható. A Népszava egyik cikke október 4-én a húskészítmények minőségével foglalkozott Nyil­vánvaló, hogy az élelmiszer­iparban csak haszon származik abból, ha vezetői e cikk meg­állapítását megismerik. De ak­kor teljes igazán a kép, ha az­nap az élelmiszeriparral foglal­kozó valamennyi írás az író­asztalukon van. Mérlegelés, össze­gezés, tervezés szempontjából ez ma ár elengedhetetlen, ötletek, új elgondolások, intézkedések^ ellenintézkedések születhetnek. Ugyanakkor számtalan hibás kalkuláció forrása lehet akár az egynapos kihagyás is, mert a világ siet, s aki nem tud vele lépést tartani, aki rábízza magát a véletlenre, az lemarad. Ezen­kívül van a dolognak egy er­kölcsi oldala is. Szánalmas, sőt nevetséges annak a vezetőnek a helyzete, aki beosztottjait tájé- f káztatni kénytelen, ám a be­Koszigin megbeszélései Kekkonen elnökkel Helsinki (TASZSZ). Urho Kek­konen, finn köztársasági elnök meghívására október 7-től 9-ig Finnországban, Hanko és Hel­sinki körzetében tartózkodott nem hivatalos látogatáson A. N. Koszigin, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke. A szovjet miniszterelnök és Kekkonen között őszinte és bará­ti megbeszélésekre került sor, amelyek során kifejtették a né­zeteiket az időszerű nemzetközi kérdésekről és a szovjet—finn kapcsolatok továbbfejlesztésének problémáiról. A két államférfi megerősítette a szovjet és a finn kormány eltö­kéltségét, hogy külpolitikájukban továbbra is szem előtt tartják a béke megőrzésének, az európai és általános biztonság megszi­lárdításának, a népek közötti bé­kés együttműködés fejlesztésének szempontjait. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Szovjetunió és Finn­ország közötti sokoldalú kapcso­latok sikeresen fejlődnek és ked­vező eredményeket hoznak a finn és a szovjet nép számára. Leszögezték, hogy a szovjet—finn viszony fejlesztésének szilárd alapja az 1948. évi barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés volt és marad. A sok éves tapasztalat is bizonyítja: az együttműködés mindkét ország népeinek létérde­ke. Koszigin és Kekkonen meggyő­ződésüket fejezték ki, hogy a Szovjetunió és Finnország kor­mányainak irányvonala továbbra is a két ország közötti barátság és gyümölcsöző együttműködés sokoldalú fejlesztése. A szovjet minisztertanács elnö­ke és a finn elnök leszögezte, hogy ezt a célt szolgálta a most lezajlott találkozó és a feleket érdeklő kérdésekről folytatott vé­leménycsere is. Szokás mondani, a követelmé­nyek az új gazdasági mechaniz­mus gyakorlatában nőnek. Nyil­ván ez a felismerés készteti a gazdasági egységek vezetőit ar­ra, hogy a kommunikációs esz­közök rovására ne takarékoskod­janak. Ne illendőségből fizesse­nek elő a gazdasági egységek a Figyelő-re, a Magyar Mezőgaz- dasági-ra, a Tolna megyei Nép- újság-ra, egyszóval a napi- és a hetilapok sokaságára, hanem jól megokolható szükségszerűségből. A Tolnai Vas- és Fémipari Ktsz elnökének munkájában minden további nélkül azóta fedezhető fel az új gazdasági mechaniz­mus, mióta íróasztalán a Tolna megyei Népújságtól a Figyelőig, szinte valamennyi heti és napi­lap megtalálható. Megéri? Egy rövid beszélgetés bárkit meg­győzhet arról, hogy megéri: az elnök tájékozottsága naprakész, információrestanciája nincs. Ez a gazdasági vezető úgy véli, nem a lapoknak tesz (szívességet, hogy előfizet rájuk, hanem saját ma. gának. Megnyilatkozása egy új szemlélet kialakítását jelzi. Az egykor kötelező sajtófélórák is­mét kötelezőek lesznek, de nem felső, hanem belső parancsra, „Ki hiszi el, hogy ma egy tisz- elnök nélkülözheti a megyei lap információit?” — teszi fel a kérdést a medinai tsz elnöke. Azok hiszik csak el, akik még nem ismerték fel a helyi, a me­gyei információban rejlő lehető­ségeket, azt, hogy napjainkban a gazdasági döntések meghoza­talakor, például egy téglagyár, vagy konzervgyár létesítésekor ma már elemi követelmény leg­alább azt tudni, hogy mi a helyzet a megyében. A megyei lap folyamatos cft- vasása a helyzet áttekintéséhez mindenképpen segédeszköz. Ké­zenfekvő, hogy abban a ter­melőszövetkezetben most alapo­san megrágják a tartósító üzem létesítésének a tervét, amelyben a vezetők rendszeresen olvassák az újságot, tehát tudják, hogy egy termelőszövetkezeti konzerv­gyár a megyében már falegyen- ben van. Nyílt iátok, hogy min­denkor haszonnal jár kifürkész­ni, az azonos profilú gazdasági egység elképzeléseit, terveit, de mindenkor hasznos dolog tudni az ellenlábas üzemek elképzelé­seit, terveit, vagy azt, hogy mi­lyen új termékekkel óhajtanak megjelenni a piacon. A MÉM-ben alkalmazott, át­fogó informálódás, végeredmény­ben tehát egy adott területről szóló, valamennyi írás naponként való elolvasása, a kívánatos, jól— értedül tsággel azonos, ami ma már nem jelent öncélúságot, A MÉM módszere azonban a kö­zép-, vagy alsó szerveknél, a gazdasági egységeknél még nem nyert polgárjogot. Gyakran fordul elő, hogy egy-egy fontos írás mondanivalója megszűrve, eset­leg eltorzítva jut el a vezető­höz. A fólrehaüilálsból a dez- informálódásból bosszantó félre­értések, helytelen ítélkezések származnak. Számítani lehet azonban arra, hogy a MÉM módszere az új befogadására igen fogékony Tolnában hama­rosan meghonosodik. Egyáltalán nem luxus, ha a titkárnőnek, vagy táijékozltajtálsS előadónak kötele­zően írják elő, hogy minden reggel helyezze a vezető aszta­lára az aznap megjelenő és a szakmába vágó cikkek mindegyi­két. Sz. f».

Next

/
Thumbnails
Contents