Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-09 / 237. szám
A népművelés időszerű kérdéseiről Mit kellene tenni? Az építömunkásoké az otthon, de... A vitában eddig felszólalók nagyobb részt elvi fejtegetések formájában mondták el véleményüket, vagy saját helyzetükről panaszkodtak. Ez a vita pedig csak úgy adhat segítséget a népművelés mindennapjaihoz, ha közelebb kerül a gyakorlathoz. Koprodukció a tsz-szel A művelődési intézmények pénztelenségéről már nagyon sokat beszéltünk értekezleteken, baráti összejöveteleken és szinte mindenhol, ahol legalább két népművelő találkozott. Tudjuk azt, hogy a megoldás nem az állami támogatás növelésében van. A jelenlegi helyzet javítása csakis a termelőüzemek, termelőszövetkezetek, szövetkezetek, intézmények, társadalmi szervek összefogásává! lehetséges. Ezt az ösz- szefogást a község vezetőinek támogatásával, a művelődési ház vezetőjének aktivitása teremtheti meg. Menjen tehát a művelődési ház igazgatója ötletekkel, javaslatokkal a tsz vezetőihez. A meggyőzést azonban nem azzal kell kezdeni, hogy mit fizessen ki, mit vegyen a tsz, hanem azzal, hogy miben segítheti a népművelési munka a tsz életét. A lehetőségek leírására itt nincs hely, de ötletet, javaslatot szívesen ad mindegyik járási művelődési központ és a Tolna megyei Népművelési Tanácsadó, sőt a megvalósításban is adnak segítséget. Egyre több olyan tsz- vezetővel lehet találkozni, aki népművelési feladatok megoldásáért is tud lelkesedni. Példaként lehet említeni a gyulaji, regölyi és a sióagárdi termelőszövetkezeti vezetőket. A művelődési ház és a tsz összefogásának remek példája volt az ez év márciusában megrendezett „sióagárdi falunapok”. Sok olyan Tolna megyei község van, mely követhetné ezt a példát. A falunapok egyik haszna, hogy a község ország-világnak, de elsősorban saját magának megmutathatja önmagát; gazdasági, népművelési eredményeit, néprajzi, népművészeti értékeit. A reprezentált és a közösen végzett munka öröme újabb eredmények elérésére lelkesít termelésben és népművelésben egyaránt. Készséggel segítünk bármely községnek a falusi rendezvénysor megtervezésében, lebonyolításában. Előnyös a klubszervezés A népművelés kiscsoportos formái közül a leggyakoribb a klub. A klubok szervezési nehézségei ismeretesek. Ezek felsorolása helyett azt szeretném elmondani, hogy a klubok berendezésének, felszerelésének megszerzésében mutatkozik meg viszonylag a legnagyobb társadalmi összefogás, igaz, hogy itt van a legnagyobb igény is. A lényeg az, hogy minden község maga keresse és találja meg azt az embert, aki legalább három-négy évre vállalja és végzi is az ifjúsági klub irányítását. Ha ilyen emberek lesznek, a „klubvezetők klubja” megoldja a továbbképNemcsak a fiatalok részére kell klubot szervezni. Ha kevesebb is, de az idősebbeknek is van szabad idejük. Ök is szeretnek, vagy szeretnének szórakozni, szórakozva művelődni; újságot, folyóiratot lapozgatni, könyvet olvasni, sakkozni, kártyázni, vitatkozni az elfogott ultiról, az öntözés, vagy az állattenyésztés problémáiról egyaránt. Helyet, lehetőséget, alkalmat kell biztosítani. Ez a tsz-nek is érdeke, hiszen dolgozó tagjairól van szó, akiknek jól szervezett pihenése fokozhatja a termelési eredményeket is. Ez a nemzedék szívesen közreműködik a folytatásra érdemes népművészeti, helytörténeti hagyományok megmentésében, mai életünkbe való átültetésében. Egy-egy ember közülük szívesen tevékenykedik a népművelés területén is, csak tevékenységüket meg kell szervezni, világosan érthető, célszerű tartalmat kell adni minden megmozdulásnak. Népművészet, technika, foto Klubokkal és szakkörökkel kapcsolatban egyaránt példaként említem, — országos fórumon is így emlegetik — a megyénkben egyre inkább klubjeíleggel működő népművészeti, iparművészeti szakköröket. Annál is inkább, mert igen hasznos szórakozási és művelődési lehetőséget nyújt a lányoknak, asszonyoknak. Megszervezése és működtetése a jó szakmai vezetők biztosításán túl nem igényel anyagi erőfeszítést. A jó szakkör kiállítása minden évben a legreprezentatívabb rendezvények közé tartozik. Az emberek, különösen a fiatalok érdeklődése egyre nagyobb mértékben fordul a technika felé. Sokan igénylik a különböző technikák barkács-ezermester szakkörök létrehozását. Minden faluban, ahol felszerelt politechnikai műhely van, az iskola' és a művelődési ház összefogásával megoldható 3 szakkör működtetése. Példa van a megoldásra és eredmény is akad. A közelmúltban zárult országos kiállításon szépen szerepelt a bátaszéki, tolnai, felsőnyéki és a szekszárdi szakkör. A fotoszakkörök munkájának javítását segíteni fogja a tanácsadó támogatásával működő Tolna megyei foto- és filmklub. Ajánlatos lenne, ha minden szakkörvezető tagja lenne ennek a klubnak. A klub állandó szakmai továbbfejlődést biztosít és napirendre kerülnek a szakkörvezetés módszertani problémái is. A szakkörök helyi tevékenysége pedig a tagok rendszeres fototechnikai, alapvető esztétikai képzésén túl terjedjen ki a település életének, eseményeinek, gazdasági és kulturális eseményeinek dokumentálására. Műkedvelők* élesszék fel a múltat Jelenleg a megyében mintegy 6—7 jó műkedvelő együttes van. Mindent meg kell tenni azért, hogy ezek az együttesek fokozni, vagy legalább is tartani tudják a jelenlegi színvonalat. Szezést. A PINCEHELYI VEGYESIPARI KTSZ FELVESZ: gyakorlattal rendelkező VASIPARI TECHNIKUST VASTÖMEGCIKKEK GYÁRTÁSÁHOZ. Fizetés megegyezés szerint. Szükség esetén lakást biztosítunk. (117) replési lehetőséget, anyagi támogatást és erkölcsi megbecsülést kell biztosítani számukra. Ezzel azonban nem elégedhetünk meg. A hagyományokkal rendelkező községekben megfelelő színvonalú műkedvelő életet kellene teremteni. így például Bonyhádon, Iregszemcsén, Duna- f öld váron a színjátszó, Sióagár- don, öcsényben, Decsen, Bátán, Bogyiszlón, Váralján a néptánc, Bátaszéken, Dunaszentgyörgyön a kóruskultúrát kellene újraéleszteni. A műkedvelés feladata nemcsak a szórakoztatás, a színpadon keresztül való művelés, hanem a korszerű, úgynevezett irányított önművelés a domináló tényező. Az eddiginél több gondot kellene fordítani a gyermekműkedvelésre. E tekintetben példának ajánlón minden általános iskolának a bonyhádi I. számú általános iskolát. E hozzászólásban elsősorban a népművelés formáiról volt szó. A formáról, mely minél változatosabb, minél jobban illeszkedik a népművelési munka tartalmához, minél korszerűbb, annál jobban tudja segíteni a célt a sokoldalúan fejlett szocialista ember formálását. Szabadi Mihály, a Tolna megyei Népművelési Tanácsadó vezetője Nagy part vert fel Tolnán lapunk október 4-i számában megjelent írás, amely az építőmunkások tolnai Otthonának „státusáról” íródott. Megírtuk, hogy az építőmunkások otthonában nem érzik jól magukat azok, akik tulajdonosai e művelődési intézménynek, ugyanakkor bíráltuk a szórakozási, művelődési lehetőségeket is. A cikkel kapcsolatban felkerestük a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkárát, Egyed Mihályt és Palotás Józsefet, az SZMT kulturális bizottságának vezetőjét. A beszélgetésnél jelen volt Schmidt János, a tolnai kulturális intézmények egyesülésének igazgatója is. A cikk egyes megállapításaival a szakszervezeti vezetők vitába szálltak. Nem tartják- helyesnek, hogy a cikk akkor jelent meg, amikor néhány kérdésben már megállapodás történt. Hosszú évek óta folyik a vita Tolnán. A régi építőmunkások olyan programot várnának, a művelődési otthontól, amely inkább szól az építőipar szervezett dolgozóinak, mintsem az egész községnek. Az idős nyugdíjasok nem találják helyüket az otthonban. A nyugdíjasklub megnyitásakor például hiába kértek fel építőmunkást, nem foglalták el az elnökségben fenntartott helyüket... A vita addig fajult, hogy az építők szakszervezete és az SZMT is foglalkozott vele. Most úgy tapasztaljuk, néhány fontos megállapodás pontot tud tenni a vita végére. Elsősorban is: mint Egyed Mihály mondotta —, „rendezni fogjuk, hogy a vezetésben vegyen részt építőmunkás is. Nem tartjuk szükségesnek, hogy szétforgácsoljuk az anyagi erőt, az embereket. Központilag irányított a községi művelődéspolitika, s ennek végrehajtása minden szakma dolgozóinak hasznára válik”. — Tervezzük, hogy felújítjuk, korszerűsítjük a munkások otthonát tt mondja Palotás József. — Az elmúlt időben elhanyagolták az épület állagának megóvását. Most szerződést kötünk a tolnai építőmunkások szakszervezeti csoportjával, húsz évre, és ebben az egyesülés kötelezettséget vállal a megfelelő művelődési program biztosításán túl, az épület állagának megőrzésére is. Schmidt János igazgató tájékoztatójából megtudtuk, hogy az építők művelődési otthonában, nem elkülönítve ugyan minden programot, de megfelelő színvonalú rendezvények állnak a tolnai szervezett munkások részére. így például itt kapott helyet a nyugdíjasok klubja, nyolc zenei csoport, itt rendezik a kiállításokat, ismeretterjesztő előadásokat; a szabó-varró tanfolyamoknak, a nőtanács rendezvényeinek az építők művelődési otthona ad többek között helyet. — Úgy véljük — állapította meg Egyed Mihály —, hogy a szakmai sovinizmus jelenségével állunk szemben. Elmulasztottuk, hogy az építőkkel megfelelő módon, szinten tárgyaljunk, ezt pótolni fogjuk. Az egyesülés több tagja — gyárak, szövetkezetek, stb. — elégedettek a kulturális munkával, tulajdonképpen az SZMT is. Az építők problémáját megoldjuk. Az épületet nem vesszük el az építőktől — erről nem is volt szó. . . Tehát az építők művelődési otthona az építőké lesz, de a tolnai művelődési otthon ügyét csak úgy lehet előbbre vinni, ha minden erőt, energiát az ügy közmegelégedést kiváltó rendezésére fordítanak. *** PJ — Tamási idegenforgalmi holnapja AZ 1968-as Dél-dunántúli Idegenforgalmi Tájékoztatóban már szerepel a község. Igaz, még csak ennyi olvasható róla: „A Koppány folyó északi részén települt ősi község, melynek a XVIII. századig vára is volt. Ma már csak romjai láthatók. A kuruc—labanc háborúkban, az 1348—49-es szabadságharc és az 1930-as kommunista mozgalom idején a község jelentős szerepet töltött be”. Ezenkívül feltünteti a turizmussal kapcsolatos fontosabb utazási adatokat. A postával szembeni épületen nemrég új cégtábla jelent meg: „Idegenforgalmi Hivatal”. Nincs is egész nap nyitva, csak a délutáni órákban, s a fiatal lány is most ismerkedik az idegenforgalmi ügyintézés ábécéjével. Aki Tamásiba vetődik, rendszerint nem is tudja, hogy ott már idegenforgalmi szolgálat van. Ez a miniatűr hivatalocska a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal fiókja. — Egyelőre csak fizetővendégszolgálattal foglalkozik — tájékoztat dr. Bercsényi Vince. — Az a tervünk, hogy néhány hónap múlva bevezetjük a menetjegy-árusítást is. Egyelőre azonban az szükséges, hogy megismerjék magát a fiókhivatalt, s annak a vezetője rendelkezzék némi gyakorlattal. Mire is alapozzák Tamásiban az idegenforgalmat? Részben arra, hogy már jelenleg is van idegenforgalmi közönsége, részben pedig a kedvező földrajzi fekvésére és más adottságaira. Vegyük őket sorra. A jelen. A tamási lovasnapoknak hagyománya van, ezek népszerűek külföldön és belföldön egyaránt, nem véletlen, hogy évről évre sok látogató érkezik a közvetlen környékről, az ország más tájairól és külföldről egyaránt. Ez már idegenforgalmi törzsközönséget jelent Tamásiban. A LOVASNAPOK sikeréből kiindulva most olyan lovasrendezvénnyel próbálkoznak, amelyik huzamosabb időn keresztül vonzana látogatókat. A tamási— regölyi lótenyésztésnek hagyománya van. Jellemző, hogy ez ma már tankönyvi téma is. A lótenyésztéssel most is intenzíven foglalkoznak, ami ugyan elsősorban gazdasági jellegű törekvés, de kihasználják a vele járó idegenforgalmi lehetőségeket is: lovasiskolát létesítenek a külföldiek részére. Az oktatók már gyakorolnak. A Balaton mentén rengeteg külföldi nyaral minden évben, köztük sokan érdeklődnek a lovasélet iránt. Mi magyarok pedig, úgymond lovasnemzet vagyunk — szívesen jönnek hát ilyen céllal is hozzánk. Ez kapcsolódik a község kedvező földrajzi fekvéséhez; Tamási és Regöly közel fekszik a Balatonhoz, s a megfigyelések szerint az ott üdülő autós külföldiek szívesen csinálnak maguknak programot ilyen távolságra. Reális számítás, hogy lesz népszerűsége a lovasiskolának, de más céllal is szívesen jönnek a Balatonról Tamásiba. A tsz-tár- sulás jól megfontolt számítással az egyik hegy gerincére építette a borfeldolgozóját és -tárolóját. Innen csodaszép a kilátás a falura és a környező erdőségre, s a bor is kiváló. A tsz-ek jó disznótoros falatokat is tudnak biztosítani. Ide csak egyszer kell eljönni a vendégnek ahhoz, hogy visszakívánkozzék. Máris tárgyalások folynak a tsz-ek és a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal között ez ügyben. AZ ERDŐSÉG, rezervátum idegenforgalmi szempontból még kiaknázatlan, de már tárgyalnak a vadászati és idegenforgalmi érdekek összehangolásáról. Páriban szépen berendezett vadászcsárda várja a vendégeket. A rezervátum dámvadja egész Európában kuriózum, s az erdőség festői tájat jelent. A községben már van korszerű művelődési otthon, tehát fesztivál stb. megrendezéséhez is adott a lehetőség. A tamási programhoz jól kapcsolható az ozorai és a simontornvai vár megtekintése is Tamásin fontos közlekedési útvonalak vezetnek keresztül. Az Alföld déli része, a Balkán és mindenekelőtt Jugoszlávia, valamint a Balaton közti forgalom Tamásin keresztül bonyolódik le. Éppen ezért hihetetlenül nagy már most is a község átmenő forgalma, a gépkocsik szaporodásával párhuzamosan pedig tovább növekszik. Tamási az átmenő forgalomból is sok vendégre számíthat. Folyamatban van az éjszakai elszállásolás megoldása. Újabb reális lehetőségként kínálkozik kemping és turistaszálló létesítése, s a volt Eszterházy-kastélyt — jelenleg erdészeti központ —• át lehetne építeni turistaszállónak. ÉS VÉGÜL biztosíték az idegenforgalom bővülésére, hogy ezt Tamásiban mindenki szívügyének tekinti. A meleg víz utáni kutatás ügyében nemrégiben például Vidóczy László járási tanácselnök és Péti János országgyűlési képviselő, tsz-elnök személyesen járt el Budapesten. A kilátásban lévő meleg víz jelentősége elsősorban gazdasági, de ettől elválaszthatatlan a turisztikai jelleg. Minden lehetőség adott ahhoz, hogy Tolna megyében Szekszárd után Tamási második idegen- forgalmi központtá fejlődjék. BODA FERENC Népújság 5 4968. október S,
